Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-01 / 173. szám
2 MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Hiba. — Uityan állunk? Maniu. Európa, Vihar. DIMINEATA: Baditlchi pénzügyi államtitkár Parisba utazott hogy ott valutát v/rreg/rn az augusztuson c.fdfLr., tartozási részlet küivetnttrr. Az a cél, hogy .dpi buza az árpatermést Ixasnálja tel e célra ! Iu e/ a hír megfeld a valóságnak, abban */ esetben a kormány új hibát követ el. Nem «/ért, mintha kételkednénk 1eadulescu tudásában, hanem abból a szempontból, hogy : Böik'í Naţionala helyzetét elnyilja s tudtvil adja, iiskép nincs elég idegen valutánk az augusztus 1-i esedékesség pontos betartására. Felmerült tehát a kérdés, miért ismétlik meg a régi hibákat? Miért nem tárják fel egyszerűen az ágazat, s miért nem kérnek moratóriumot a 13 esztendőre? Az exportból eredő idegen valuták ilyen célra való felhasználása ugyanis Románia gazdasági életét annyira veszélyezteti, hogy már alig képes megfelelni hivatásának. Ez a hitelező országoknak sem lehet érdeke, mert, amikor egy részletet kitvetünk, ugyanakkor elvonjuk a külföldi piacokon szükséges vásárlásoktól ,a valutákat s tönkretesszük a kereskedelmi forgalmat s csak az állam szenved ennek következtében. Ha most odaadjuk búzánkat, mit fogunk adni majd hat hónap múlva? Ilyen módon nincs a tartozások kifizetése elintézve. ZORILE: A legutóbb tartott minisztertanács után azt a hírt közölték, hogy ,,jól áll“ a kormány, minek az a bizonyíéka, hogy Tatarescu miniszterelnök elment napkurat tartaná Poianába. Bevallom, nem bántana, ha ez a hír igaz volna. Meg kell azonban állapítanom emellett azt is, hogy nem áll éppen ilyen jól az ország dolga. Az volna tehát kívánatos, hogy egyformán álljanak. Ha az ország az ismert helyzetben van, szabad-e optimizmusról beszélni? Most lepleztek le egy panamát, melyben milliók táncolnak. Nem az történt, hogy magánszemélyek más magánszemélyeket megcsaltak. Arról van szó, hogy a mai rendszer emberei is résztvettek ebben a csalásban s ezzel rengeteg kárt okoztak az államnak és a jegybanknak. Egy olyan rendszerről van szó, melynek az lett volna a hivatása, hogy megvédje valutánkat. Ily körülmények között hogyan állíthatjuk azt, hogy jól áll a kormány? PORUNCA VREMII: Maniu alakja a történelemé, összeveszett pártjával, pártvezéreivel, rokonával és elment Nyugatra, hogy látogassa meg régi barátait s a Habsburgok elleni küzdelemre hívja fel azokat. Mikor a politikai pártok itthon marakodnak, Maniu Bécben a régi irattárokat kutatja, majd Prágában tanácskozik a régi cseh irredentákkal, hogy utat vágjon egy újabb szövetségnek melyben Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgára, Lengyelország együtt volna Romániával. S ez a nagy román hazafi nem találja meg az őt megillető helyet Romániában. NEAMUL: ROMANESC (Jorga írja): Miután a fejlődés minden fokit művésziesen megjárta, Maniu új látványosságra készül s elhatározta, hogy külföldre indul két testőr kíséretében. El egyik embertől a másikhoz fordul információzelzés végett Európában. Közük azoknak névsorát is, akikkel tanácskozni akar. Magam is szemtanúja voltam egy ilyen tanácskozásnak. Amikor ugyanis egyszer Velencében voltam, véletlenül betekintettem a Florian-kávéházba. Ott láttam Maniut s két testőrét az egyik asztal mellett. Az emberek jöttek-mentek, kint katonazene szólt, ők meg porcellánbábuk módjára mozdulatlanul ültek egymás mellett. Maniu a kávéházban az európai helyzetet tanulmányozta. DREPTATEA: A mezőgazdák most mérleget készítenek. A földműves egész évben dolgozott, az égre nézett, esőt és szép időt várt és a végén semmi kézzelfogható eredményt nem ért el. Tudásával, két karjának erejével, lelki kínjaival semmit sem tud felmutatni. Az eredményt zérónak kell tekinteni. Nem elég a család fenntartására és még kevésbé elég az állam fölsegítésére. Olténiában, Moldovában nincs termés. Egyes helyeken úgy kiégett minden, mintha a föld tégaégető nagy kemence volna. S amig a falu szegénysége emelkedik, új áldozatokat kérnek a politikusok Az adók nőnek, a jövedelem esik, nő a teher és a fizetési képesség csökken. Meddig tart még ez? A földműves mamaligát eszik s gyermeke szájától veszi el az ételt, hogy fizethessen. Ugyanakkor a liberális vezérek 6colejes kandalup dinnyét esznek. Mikor jön a vihar, elvesztik eszüket Ez a pusztulás bizonyítéka. Uj! Most jelent meg! L Silone, Fontamara Az olasz Marsica parasztjainak (és minden ország parasztjainak) küzdelme a kavicsos földdel, babonával, lelki és társadalmi vezetőivel. Ára 60 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj. BLEENZIÍK Szélhámos regény — napjainkból... Hippis lett a feketevalutás vasilesci fegyencből és elcsapott börnőrből Mureai befolyásos kijárója? Megdöbbentő adatok ki letartóztatott panamista előéletéből BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítóját«'».) Nagyszerű kalandor-film Constantin Vasile l Yrani Vusileseu Cantalupnak, a feketetransler hősének « lestői lénele, kit egyszerűen csak Vasilescu Cantalupnak fogunk nevezni ebben a riportban. A kovncsregény már gyermekkorában lenézte azokat, akikt csak egy ket lejt loptak. Azt hangoztatta, hogy bolond az, aki nem milliókért követ el csalásokat. S amint az üllőn a tüzes vasat verte, mindig arra gondolt, milyen jó volna, ha minden ütésre egy-egy hamis pénz születne kalapácsa alatt. A pénz volt minden az ő szemében. Látta, hogy pénzért szép ruhát, cipőt, kalapot, selyem inget adnak a boltokban s gyönyörűséggel gondolt arra: mi lenne, ha a Calea Victoriei-n egyszer ő is igy végigsétálhatna. A törtöntöltelék Vasilescu-Cantalup nevével már 1889-ben találkozunk a háború előtti idők bűnügyi krónikáiban. A Ramnicul-Sarat-i törvényszék akkor pénzhamisításért ötévi fegyházra ítélte, amit aztán a tábla kétévi börtönre leszállított. Ezt a büntetést lassban töltötte ki a fekete-transzfer jelenlegi hőse s annyira megszerette a börtön életét, hogy később börtönőri állásra pályázott hamis bizonyítványokkal. Félrevezette a minisztériumot s néhány év múlva 111. osztályú börtönőrnek nevezték ki Constanta-ba. Itt sem becsülte meg magát. Összebeszélt a rabokkal és éjszakánként kikisérte őket a város másik sarkában lévő kocsmákba, hol nagyokat mulattak. Kidobták állásából, mire kovácsműhelyt nyitott Constanta-ban apja tanácsára. Vasilescu-Cantalup egy sánta szürke lovat vett s a kovácsműhely mellett fuvarozással is foglalkozott. Apja boldog volt. Azt hitte, most már végleg megjavult. Nem gondolta, miért volt szüksége szürke sánta lóra és szekérre fiának. Vasilescu-Cantalup ugyanis az épülő házak mellől a téglát éjszakánként elhordta és eladta. Oly merész volt, hogy sokszor az épülő házak közeléből átvitte a téglát a szomszédba. Bűnügyi eljárás indult ellene s megszökött a városból. Tasi-ba ment, hol cipőt pucolt az utcasarkon . . . Ismét „fölfelé“ Iasi-ban egy Oh. Cristescu nevű Constantán ismerősével találkozott, ki Tasi és Chisinau között petróleumszállitással foglalkozott s megfogadta Vasilescu Cantalupot kocsisnak, összebarátkozott Cristescu egyik női alkalmazottjával s maga is petróleumot kezdett szállítani titokban. A vállalkozót annyira felbőszítette Vasilescu-Cantalup hálátlansága, hogy mérgében agyvérzést kapott s váratlanul meghalt anélkül, hogy vagyona felől rendelkezhetett volna. Vasilescu a lovak, egy részét elhajtotta. Az özvegy feljelentést tett s a kalandor még idején kereket oldott. Bucuresti-ben A háború után aztán Bucuresti-ben találjuk fényűzően berendezett lakásban. Jómódban él s Cristescu Iasi-i szobalánya is ott van vele, aki zongorázni tanul. Honnan telik erre? . . . Kiderül, hogy a háborúban gazda nélkül maradt házba költözött anélkül, hogy a bútorozott lakásért bért fizetett volna. Mikor aztán hír érkezett arról, hogy a ház tulajdonosa Svájcból hazafelé tart, elköltözött s magával vitte a bútorokat. Azt mondják, hogy soha bért nem fizetett Bucurestiben azóta. Mindig ingyen lakott s megszökött éjjel a bútorával, mikor felgyűlt a kontója. Házépítés Rossz hire volt már és senki sem engedte be házába. Vasilescu-Cantalup elhatározta, hogy házat épít magának. Ingyen telket szerzett a fővárostól (ennek a titkát senki sem tudja) s az uj házat egyik nagynénjének nevére íratta. Nem bízott már a lasiból hozott szobalányban, uj női ismeretségeket kötött Bucurestiben s minden törekvése az volt, hogy azt lerázza nyakáról. A megcsalt asszony aztán kifogott rajta. Saját receptjét alkalmazta vele szemben és egy éjszaka, midőn Vasilescu-Cantalup mással mulatott, az uj ház egész berendezését elhordatta. A házigazda boldog volt. Megérte a válás ezt az áldozatot s beadta a válópert lopás miatt. Nagyságos Costica! Ezután legényéletet élt és üzletekre adta fejét. Nem válogatott. Mindenbe belefogott, mindenütt megfordult. Leggyakrabban a Primaria és a földművelésügyi minisztérium kapuja előtt találjuk. A portás földig emeli sapkáját előtte. — Eljött már a doktor úr? — kérdi. — Itt van „să trăiti coana Costica!“ (sokáig élj nagyságos Costica úr!). Nagyságos Costica ... Ez a cím csak képviselőknek, meg nagyobb uraknak jár ki Bucurestiben. Baksissal, szép szóval, taktikával aztán olyan ajtók nyíltak ki egymásután elötte, melyek más egyszerű halandó előtt csak több napos várakozás után szoktak kinyílni. Az volt most már minden óhaja, hogy befolyásos politikai barátot szerezzen magának . . . Az első „török“ Egy Ali Suliman nevű gazdag román alattvalónak valami ügye akadt a földművelésügyi minisztériumban. Sokat járt-kelt, nem tudott semmi eredményt elérni, aztán egy Petrescu nevű Bucuresti-i szélhámossal került összeköttetésbe, aki viszont Vasilescu-Cantahipot ajánlotta kijárónak, akinek 170 ezer lejt ígértek arra az esetre, ha „kedvezően“ intézi el az ügyet a minisztériumban. Az volt a terv, hogy Ali Suliman semmit sem érő kecske és zerge legelőit kisajátított prima termőföldre cseréli ki valahol. Ali kérvényt írt. Vasilescu-Cantalup pedig elment a minisztériumba és néhány óra múlva kedvező elintézésről hozott hírt „megbízójának“. Ali bedől — Itt az elintézés!. . . Látod Ali, ez a miniszter aláírása! Fizesd ki a 70 ezer lejt, aztán beadom a kérvényt az iktatóba s néhány nap után hivatalosan is megkapod a döntést faludban! A török fizetett. Hazament, várt néhány hetet, aztán ismét feljött a fővárosba. Domnule Costica, mit tettél velem? — kérdezte kétségbeesve. — Ne légy gyerek! . . . Hadd csak, majd minden jóra fordul . . . Jó, hogy felutaztál és figyelmeztettél, hogy „megcsaltak“! . . . Olyan botrányt csinálok, hogy a miniszter is attól koldul! . . . Velem nem fog senki sem kukoricázni! A töröknek tetszett ez a fellépés. — Botrány... Miniszteri, kormánybukás!... „Nagy ember“ lehet ez a Vasilescu! — gondolta magában. Nem volt azért nyugta és két hónap múlva ismét felutazott a fővárosba. A földművelésügyi minisztérium előtt épp Petrescuval találkozott. Ali nem felejtett — Hé pungas! Adjátok vissza a pénzem, mert feljelentelek benneteket az ügyészségen! — kezdte szemrehányó hangon. A hurok szorult. A belgák éppen akkor kezdtek tárgyalni Vasilescu-Cantaluppal. Minden feljelentés végzetes lehetett volna. S megtörtént az első csoda: Ali a pénzét hiány nélkül visszakapta . . . Káprázott a szeme, mikor belenézett Vasilescu-Cantalup ezresekkel bélelt pénztárcájába. — Szerencsét hoztál Ali! . . . S most megvendégellek! .. . Tudom, hogy húst nem eszel, rendelj hát egy kantalup-dinnyét magadnak ! Hatszáz lej volt az a kantalup! Ali sohasem felejti el az izét. Mikor ette, mind a tíz ujját megnyalta, aztán magas barátjának fülébe súgta: — Érzem az izén, hogy lopott pénzből volt vásárolva . . . Ali azonban nemesen gondolkozik. Ali nem felejti el, hogy pénzét visszakapta!... s Ali meghálálja jóságodat! . . . Az én házam oltalmára mindig számíthatsz! . . . S a török most visszaküldte a 600 lejt, a kantalup-dinnye árát, egy pénzesutalványon Vasilescu címére, hogy ügyvédet fogadhasson magának. (sz.) 1911 ipii/ni 1. Jávai legenda Gandhi az aszkéta, a gyújtó szavú hindu apostol harcot hirdet a fehérek ellen. Haarlemben, a gigászi Newyork négernegyedében lelkesedve ajánlkoznak fiatal néger férfiak az abesszin bábomba. A színesek világa lázad és forrong és gyűlöl. Megveti a fehéráron embert, aki nemcsak civilizációt és új tanokat hozott el neki a maga világából, hanem boldogtalanságot is. Az afrikai négert rabszolgává tette a fehér ember, paradicsomi lustasága életét felrázta azzal, hogy megismertette vele az alkoholt és az aranyat. Néger rabszolgákat telepített a fehér ember az ifjú Amerikába. Cserélte, adta, vette «»kel, mint az állatokat. És ha Dél és Észak harca fel is szabadította őket, az utódok nem felejtenek. Még ma sem szabad Amerika egyes államaiban beszélni velük, emberi módon vigasztalni őket, örömet okozni nekik. Pénz és börtönbüntetés jár érte. Fájdalmas és szomorú a néger lélek, a néger művészet, a néger dal. És ugyanilyen szomorú tömeg, lázadó a sok-sok színes ember, aki a fehér faj bukását várja és imádkozik érte lecsukott szemű, vagy szörnyű pillantású isteneihez. Igen, imádkozik. Van Jávában. Baláviában a zöldei«'» rizsföldek, alvó tűzhányók és forró napsütötte tengerek világában két istenszobor s egy hozzájuk fűződő legenda, két ifjú, szerelmes istenről, akiket elszakított egy gonosz szellem. Az egyik szobor Baláviában van, amelyben egy herceg lelke él s a másik valahol a Tademaj a szent tűz- I hányó hófedte csúcsa alatt. Ehhez a szobor- I hoz zarándokolnak a karcsú, barna testű I javai lányok, a lenföldek kis munkásai, ha I szerelmes a szivük. Mert a halott kis hercegnő a maga boldogtalan szerelmében szívesen segít a szerelmeseken. Azt mondják a jávaiak, hogy ha ez a hallhatatlan két szerelmes újra találkozik egy forró és örökké tartó ölelésben, felszabadul az átok alól a színes ember és ő lesz a föld ura, mert elpusztul minden fehér és minden, amit a fehér ember alkotott. (M. L.) ÁLDOTT ÁLLAPOTBAN LEVŐ NŐK, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok az enyhe természetes „FERENC JÓZSEF“ keserűviznek már mérsékelt adagokban való használata által is könnyű és híg ürülést, úgyszintén rendes gyomor- és bélműködést érnek el. A modern nőgyógyászat főképviselői a FERENC JÓZSEF vizet igen sok esetben kipróbálták és azt kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. SZERDA: CAPITOL: Ma! Gaál Franes és Paul Hörbiger a „PARDON TÉVEDTEM“ c. szenzációs filmben. EDISON: I. LÁTHATATLAN EMBER. H. G. Wells világhírű regénye filmen. Claude Rains és Gloria Stuart-al. II. HOFFMANN KISASSZONY MESÉI: Anny Ondrával. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁSMOZGÓ: I. BORNEÓI KALAND. Fősz. Rosemary Ames (az új Marlene Dietrich!, Zassu Pitts. II. TÁNCOS HUSZÁROK. III. MICKY MOUSE. Szombaton 6 és 9-kor, vasárnap 3, 6, 9, hétfőn 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: ÁLLAT AZ EMBERBEN. Fősz. Frederic March és Miriam Hopkins. Lélegzetfojtóan izgalmas film. — Csütörtöktől: AZ ORVOS. ROYAL-MOZGÓ: I. MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. Fősz. Harry Baur és Annabella. II. CSAK ENGEM SZERESS. Angol vígjáték. Előadások: I. 3.20, 6.20, 9.20. II. 6, 8. 10.30 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: ÖRDÖGASSZONY. (Az asszony és a bábu.) Fősz. Marlene Dietrich, Lionel Atwill, Cesar Romero. — Előtte úl Mickey Mouse és Lilly Simphonie. 3, 5, 7, 9 órakor. Bankok, vállalatok, iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak ■ s részére nélkülözhetetlen a MA ÉRVÉNYBEN LEVŐI Egyenes adótörvény is az 1935 április 1-i módosításokkal együtt. Jegyzetekkel, összefoglaló magyarázattal. Ára 75 lei Ellenzék könyvosztá-lyában, Cluj. Vidékre azonnal szállítjuk!!