Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-01 / 200. szám

1999 t*­é­pi é­v h­ét IT mtLENXÉK Riport és berlini rá­dió­ki­állításról A fáirgeszt magyar Mihály fHéines innta meg azt az utód, melyen a hang és a szem előtt nincs többé távolság Barangolás a „csodák országában“ BERLIN. (Az Ellenzék németországi mun­katársától.) Alig három nappal azután, hogy Berlinben megnyílt a világ eddigi legna­gyobb rádiókiállítása, már­is szerteröppent mind a négy égtáj felé a hír: Lángokban a berlini kiállítás s a világhírű „Funkturin“! Ég az egész Kaiserdamm­! E hír — amint most már megállapítható — az első percek izgalmának eltelte után erősen túlzottnak bizonyult, mert mindössze csak két csarnok esett a tűzkatasztrófánaik áldozatai, a többi három üvegpalota sértetlen maradt, valamint a Funkturm is s a kiállítás leg­nagyobb szenzációja, a „Fernsehstrasse“. Vöbbels miniszter még a tűz helyszínén kiadta a parancsot: a kiállítás tovább megy s bárman nap alatt ideiglenes karakókban kell mindazt újból felhalmozni, ami ezen az éjszakán a vöröskakas áldoza­tául esett. Így történt azután, hogy valóban alig néhány nappal később már megint, ter­mészetesen a legnagyobb áldozatok árán, melyből azonban nem utolsó sorban maga a német kormány vette ki legerősebben ré­szét, csakugyan újabb ezrek és ezrek özön­­lötték el a Kaiserdammot, hogy korunk leg­nagyobb technikai csodájának, a rádiónak hódoljanak. Egy kis ország ... A kiállítás maga a világ eddigi legnagyobb rádióbemutatója. Nem kevesebb, mint 23 ezer négyzetméterrel nőtt meg egyedül egy év alatt a tavalyihoz viszonyítva s az idei kiállítás, mely most már összesen 62.000 négyzetméternyi zárt helyen s azonkívül még szintén nem alábecsülendő szabad tér­a kiállítás egész tartama alatt mindenkiről, kinek csak valami mondanivalója, énekelni­­valója vagy szavalnivalója van, próbafelvételt készítenek — ingyen, az állam saját költségén, a viaszhanglemezek azután még aznap egy szüntelenül dol­gozó próbazsűri elé kerülnek, melyek a közlésre alkalmas felvételeket kiválasztják s ezek azután már a másnapi, kü­sön erre a célra előirányzott rádióórán 5—5 perces időközökben már leadásra is kerülnek. „Itt a nép ad maga . . . s Te magad is közte vagy!“ ... ez a jelszó, melynek mikrofon­­harca, mint egy modern Wartburg-verseny, hősei pedig mint korunk rádió-trubadúrjai, ejtik bámulatba a szemlélőt. Így szerez magának a német rádió híveket és barátokat, de a MI. Birodalom rádiója nemcsak saját népéhez, de a nagyvilághoz is utat akar találni, megértést s objektivi­tást kér. iRundfunk, der Rufer der Wahrheit: die Waffe des Friedens: die Brücke zu fremden Völkern ... Az igazság és béke fegyvere s az idegen népekhez vezető hid . . . áll annak a szimbólikus acélszobornak talapzatán, melynek férfi alakja két izmos kezét a ma­gasba nyújtva, mint a megtestesült erő lát­szik az észrevehetetlen sugarak szárnyán szinte az égig emelkedni, mely mellett az élő ember, a valódi alkotó és zseni — mint törpe a Gulliver mellett — látszik eltör­pülni. A hang s a szem előtt többé nincsen távolság , a technikai csodák? Mindaz, ami talán még 4—6 évvel azelőtt mint valami elérhe­ EFÉR A HELYÁRAK: 10- és 20- lei.! SZOMBAT ÉS VASÁRNAP !!! HARRII P­EL LEGIZGALMASABB FILMJE: MOZGÓ ELŐADÁSOK: 3, 5, 7, 9-kor. A CIRKUSZ HERCEGI! Látványos nagy kalandorfilm. E régen is halmozza fel a kiállított anyagot, egy külön kis államot képez szinte Berlin­ben, egy országot melynek nyelve a laikus előtt ismeretlen kifejezésektől hemzseg, melyben kipirult arcú diákok magyarázgat­­ják egymásnak azt, amit mellettük felnőtt, komoly szakemberek tárgyalnak meg elmé­lyültem melyben a legkülönbözőbb ajándé­kot varrják az emberek nyakába az egyes standokon, noteszt, ceruzát, könyvet, papir­­massé modelleket s a jó Isten tudja még mi mindent s mely végül is a rádió fejlődésé­nek végcélját már szinte megközelíti, hogy benne a mult század legmerészebb fantáziá­jának erejét is túlszárnyalja. „Népadó“ A belépőt már a díszcsarnok monumen­tális méretei is lenyűgözik. Ezüstös acélszí­­nekben, enyhén tompított fényben úszik a zászlókkal, virágdísszel tarkított csarnok, melyből jobbról és balról vezetnek fel ha­talmas lépcsők az egymásután következő ki­állítási épületekbe. Az előcsarnok után sor­rendben először a ..Népadó“ következik, hol tetlen kívánság szerepelt a vevő és kon­struktőr gondolataiban, ma már elérhető valóság. Ami akkor még csak szerényen s mint egy féle kísérlet húzódott meg a tá­­nyérszekrény nagysága, használhatóságban azonban siralmas ormótlanságok mellett, ugyanaz ma már az egész kiállítást diadal­masan uralja: tökéletesség, befejezettség s megvalósulás! . Itt van mindjárt a távolbalátó, melynek gyermekcipőkből való felnövésében nem utolsó sorban a lángeszű magyar Mihály Dénesnek is el­vitathatatlan szerep jutott. Ő volt az, aki a feltaláló német Paul von Nipkow után a távolbalátást nem csak teo­retikusan, hanem elsőnek praktikusan is életet adott... s az élet egyedül isten, a berlini kiállításon egy egész külön csarno­kot, a „Fernsehstra­ssel“ foglal el, hol né­gyes sorban egymás mellett áll egyszerre vagy félszáznyi ilyen gép, melynek vetítőernyőjén egyszerre lát, hangszórójá­ból pedig egyszerre hall száz és ezer ember, alig néhány lépésnyire tőlük pedig már egy kisebb teremben a távolbalátók amatőr, házi elkészítéséhez kí­nálja egyszerre hat cég is az alkatrészt, szakirodalmat és a „Távolbalátás elkészíté­sének zsebkönyvét“! Zsebkönyv . . . Igen, semmi titok. Egy­szerű zsebkönyv ma már az a csoda, mely­nek segítségével bárki játszva láthatja és hallhatja azt, ami talán a tenger másik oldalán e percben történik. Rohan az élet. . . Talán néhány év múlva már a falusi naptárok jámbor meséi mel­lett, a gazdasági kis káté szomszédságában meg fogjuk találni a „Gazdák távolbalátási útmutatóját“ is, hadd lássa a föld dolgos Pil- SEitRAH OPHISESOK TÜDŐBETEGSÉGEK __________S­PECIALISTÁ 1A­ki hosszú ideig DA­­VOS-BAN szana­tóriumi orvos volt Braşov-bar­ letelepedett és rendel, délután 4—6 óráig. Braşov, Dr. Baiu­­lescu-u.5.alatt (a beteg­­segélyző-épü­let mellett) Most nyílt meg Most nyílt meg k­apván­szító Calea Regele Ferdinand­­ zsák,zsineg,kötél,ponyva BÚTORSZÖVET SZŐNYEG és kárpitoskel­lékek üzlete OáGSÖ MflH munkája, miként terem meg a búza odaát Amerikában, vagy lássa és hallja azt a szó­nokot, ki éppen a technikának üzeni meg a géprombolók háborúját, amiért elvette az emberiség kezéből a kenyeret! "Utópia? !Már nem az. Ami a valóságtól e percben még elválaszt, az még technikánál is rejtelmesebb valami, amit úgy hívunk: pénz! Mert ma még mindig 1000 Márkába kerül a távolbalátás csodája. Jövőre talán már 000 Márkába. Tíz év múlva pedig en­nek csak egykilencedébe fog kerülni ... ki tudja? Csodák.... Vagy itt van a 40.000 „elektromos impul­zusra“ bontott kép, melyet a távolbalátó készülék Braun-féle eső­ernyőjén úgy állí­tanak elő, hogy a világos és sötét pontok értékét felcserélik. Az így előállott nega­tívot, illetve az egész negatívsorozatot az­után előhívják, fixálják, lemossák, szárít­ják s a felvételtől számított századik másod­percen belül már vetítik is. Azután itt lát­ható a „Volksempfänger“, melynek ára tel­jesen felszerelve csak 65 Márka és Német­országon kívül, jóformán egész Közép-Euró­­pát a szobánkba hozza. Vagy az a rádió­csoda, melyen külön skála mutatja, ha rosz­­szul állítottuk be a kívánt állomást. Itt van­nak a négy csöves „Superhet“-ek, melyek tulajdonképen egy kilenc lámpás készülék teljesítményét képviselik. Amott a két hang­­szórós masinák, melyeknél külön hangszó­róból halljuk a magas s külön hangtölcsér­ből a mély hangokat... Az az érzésünk, hogy hangversenyteremben ülünk. A hang csodálatos tisztaságu­. Zeng és bug. Mintha csak előttünk ütné le a fehér és fekete csontbillentyűket a művész. Ki hitte volna valaha is, hogy még meg­érjük a „plasztikus hangot“?... Hogy a hangot fel lehet osztani s azután megszűrve, újjáélesztve egy eddig ismeretlen plasztikus egységbe ismét összeolvasztani? Ki gondolta volna, hogy egy négy négyzetméternyi táb­lára 10.060 apró kis villanykörte fér el s ezeknek fényereje fellobbanásuk, vagy nem­égésük s világításuknak különböző foka egy mozgóképet varázsol elénk? ... Ki hitte volna? Az újságíró is leteszi egy pillanatra a ceruzát kezéből, hogy leplezetlen csodálko­zással hódoljon századunk csodáinak. Doros Ferenc. A belügyminiszter szennyesen leistálta a tiisgalatot a Weber-ügyben Gogss Hispgés g­sikradlen közösséged megtsgadt & ki&idiasadodd Eijságiróval BUCURESTI. (Az Ellenzék távirata.) A Bucuresti-i sajtót továbbra is Weber német újságíró kiutasításának ügye foglalkoztatja. Megszólalt a Tara Noastra, Goga lapja is és leszögezte, hogy Webernek semmiféle össze­köttetése nem volt a Cuza—Goga által ala­kított keresztény nemzeti párttal, nem hívta meg senki Chisinau­ ba, ahova újságírói mi­nőségben érkezett a többi lapok tudósítóival. A Tara Noastra tagadja, hogy Weber a besszarábiai tagozat tagjainak elvonulását fogadta volna s a lap szerint az sem igaz, hogy a párt vezérei között a tribünön helyet foglalt. Goga lapja szerint az is valótlan, hogy Weber német nyelven akart volna be­szédet intézni az egybegyűlt tömeghez. A kormány hivatalosa, a Viitorul ezzel ellen­tétben a következőket állapítja meg Weber működésére vonatkozóan: — A román hatóságok türelmet tanúsí­tottak s nem avatkoztak ennek az urnák ujságirói működésébe, bár szándékosan ha­zugságokat, sértéseket irt az­ országról. Csu­pán azon a napon léptek közbe a hatósá­gok, midőn ez az újságíró feljogosítva érez­te magát, hogy az ország belügyeibe avat­kozzék. Ebből a célból rész­t vett a Chişinău­­ban rendezett politikai tüntetésben, vissza­élve egy ország vendéglátásával. Bucuresti-i lapok szerint a kormány el van szánva arra, hogy a legerélyesebb módon jár el a romániai hitlerista szervezetekkel szemben. Az erdélyi hitlerista ifjak ellen megindított vizsgálatot az Adeverul jelen­tése szerint a besszarábiai ás bukovinai kis­oros­ szervezetekre is kiterjesztik, miután az a gyanú, hogy Weber azoknak a kisorosz ukrán menekülteknek érdekében fejtett ki agitációt, akiknek az a tervük, hogy Ukraj­nát Berlin befolyása alá helyezik s elsza­kítják Oroszországtól. A kormány tiltakozik egyes berlini lapok állítása ellen, hogy Weber kiutasításában más állam befolyása is közreműködött vol­na. Hivatalos helyen leszögezik, hogy a ki­utasítást egyedül Románia érdeke tette szük­ségessé. A Rador távirati iroda jelentése szerint Inculet belügyminiszter tegnap este várat­lanul Erdélybe utazott hivatalvizsgálatra. A jelentés nem jelöli meg a belügyminiszter útjának célját. Bucuresti-i lapok Inculet utazását az erdélyi hitlerista szervezetek el­len folyamatba tett vizsgálat anyagával hoz­zák kapcsolatba. MEGHALT A BUDAPESTI TUDOMÁNY­­EGYETEM REKTORA. Budapestről jelentik: A budapesti egyetem volt rektora és apostoli protonotárius Wolkenberg Alajos a Szent István-kórházban 64 éves korában elhunyt. Halálát ,agyszélhűdés idézte elő. A Kerepesi­­temetőbe helyezik örök nyugalomra, ahol az édesanyja sírja van. az 1931-2­3-4 TÖBB VAGON évekkel, lite­­renkint 5 Lei­től 25'— Lei árért eladó ! ! FR. CASPARI földbirtokos MÉDIÁS Budapest, IV., Egyetem­ utca 5. sz. 100 modern, kényelmes szoba. Lif­tek. Hidelj­ Sieleg folyóvíz. Központi fűtésEMLÉKET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. Menü: 1­960 P. Er­­zsébet-pincében egy pirtcér rendszer min

Next