Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-01 / 225. szám

Cl­o Wr­ IR A ROMÁN SAJTÓ stjió, 11 jláb­autctév Bprt«. K­UMskolik, \R \ NO ASTRA: kv.nu vkörökben meg ■'Uik */i a hm. hegy K uj­­.arcnörvény tf­­, lének benvuttuvár' kerti­­a»r a '/erutusbjiv .'.pit luk, li'*g\ sikerül; m:-$íc!dlo légkör* rmueta u törvényi emevet mep/jva/acuj. 1 \ lehat, m.t a ka i,.ik omol .1 javaslattal. mcly­­ •v tőin baja. Iw.\ i.om tn­.- a romin eredetű cs ,*W''államix*'„tok kd.’ett semmiféle ka hí ntve.'i. O-up.in állampolgári jogot kivan, .vi nem elé.; arra. hogy e/t .1 l'ogAko.aM agat ,.train“-ektö! uvcgii'.-tnsa. A* l • y.iró-kamu- i tehUl.tusa egyébként helyes volna- i r adni ki működőre jogosító biz­onyitvényt s megaka­­d.ilyozna, hogy alkalmatlan tleinek kerüljenek a* '.up.re! kart'., hov., csupán a.- in­th’ina. kinek Kamara. vagy s alaméi vik eg) elem által kiadott dip'vchia van. A reformnak azonban '£)' sem le-e meg .1 kivant n­.u a. A lapok ugyanis a saj­­. '. ihaesag köpenyege alatt tönkreteszik népünk .■iker. nem.:«! összetartásunk­at s tovább fógják :­reszteni a különféle teóriák t. PORUNCA VREMII: A ne­mze­ti - k­e r esz­t e n)' l'.í r c programjába vette a halálbüntetés be­ve­zeté­­sét es az a.k m­ány módosítását erre a célra.. A bíróságra fontos szerep vár az ország apa-szerve­zésében, mert erkölcsi fegyelmet pk.vk .­ rend, becsület és felelősség elveinek bevezetésével le­het elérni. A bíróság oly büntetést kell ,irkalmasz­zon, mely félelmet és tiszteletet kelt em­berben- Példás büntetett kell adjon. M­a a­­z­­ívádságveszté­sek­­alkalmazása során alkunak és mérséklés­nek lehet helye, addig a halálbüntetést nem lehet csak alkalmazni, vagy nem alkalmaz­ni. A halálbüntetés bevezetését humanista szem­pontból sem lehet ellenezni akkor, midőn a töb­bi büntetészsernek n­em hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket. Nem arról van­ szó, hogy az árulást, gyilkosságot, rablást büntessék ezzel, mert m­ás bűntények ássák alá a román állam­­tololotédvét . Bizonyos dó óta ugyanis nemcsak eg­yesek vagyoni és személyi biztonsága ellen kö­vetnek el bűncselekn­ényeket, de az összesség s mindnyájunk ellen, tisztviselők és nyugdíjasok érdeke, ezen vannak ezek intézve. 1­­knek élete szoros összefüggésben van az állami vagyonnak Egy statisztika szerint nálunk milliárdokat lop­nak egyetlen év alatt. Mennyi emberéletet lehetne megmenteni ezzel a pénzzel! Ezenkívül a lopás­nak ez a neme az államot s így a nemzetgazda­ságot is pusztít­ja. Milliókat taszít a legsötétebb nyomorba. Ezeknek élete va­jjon kevesebbet ér, mint azé, ki a lopott pénzt zsebében tartja? — E­zek nagyobb büntetést érdemelnek a gyilko­soknál és rablóknál. Ütött már az órája annak, hogy elhárítsák a veszedelmet a halálbüntetés behozatalával. A büntetés kiszabásának kérdését német mintára vegyes­ bíróság rendszeresítésével lehetne megoldani, úgy, hogy ebben úgy esküd­tek, mint hivatásos bírák helyet foglalnának. DREPTATEA: A kormány azt szeretné fel­tüntetni, hogy komoly dolgokká van elfoglalva. N­em a gazdasági és pénzügyeket, de a büntető­­perrendtartás módosításit tárgyalja. Bejelenti, hogy ebben az ügyben ülést tartottak az igaz­­s­ágügy minisztériumban. Felsorolja azokat is, akik jelen voltak. Jól elolvastuk a hírt s megállapítot­­tuk, hogy Tony Iliescu, a szenátus elnöke, hi­ányzik a névsorból. Pedig Tony Iliescu előadó közreműködése nélkül nem lehetett volna ezt az ügyet elintézni. Ő jól ismeri ezt az anyagot el­méletből és gyakorlatból. Különösen a főtárgya­­lást megelőző, büntető eljárást, a nyomozást és­­ vizsgálatot, hiszen vád alá helyezték. Egyedül ő mondhatta volna meg igazán, mi a jó és mi a rossz a tervezetben. Ezért nem tudnak nálunk jó törvényeket alkotni. Aki ért a dologhoz és elnök, az nem vesz részt a bizottság munkájá­ban. UNIVERSAL: Többször rámutattunk arra a so­k felháborító visszaélésre, csalásra, amit az­­­nap iskolák mellett létesített intern­átusok­ban kö­vetnek el hosszú idő óta. Annak dacára, hogy tényeket soroltunk fel, senki sem intézkedett, hogy véget vessen a tűrhetetlen állapotnak.­­ Nem végeztek komoly vizsgálatot, melyhez hoz­zá kezdtek ugyan, de sohasem került befejezésre. Előfordult, hogy az folytatta le a vizsgálatot, ki a visszaéléseikért felelősséggel tartozott, így az­tán évről-év­re tovább szaporodtak a bajok.­­ Azok az üzemek, melyek 100 milliókat áldoznak erre a célra­, fogjanak össze és követeljék: vesse­nek véget a fosztogatásoknak. A munkaügyi mi­niszter nyomban rendeljen el pártatlan vizsgá­latot. mérnökök, 9%-rak ! Minden román, magyar, német folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj. — A lapokat közvetle­nül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegy­zéket Lepagetól, Cluj. fir­i­r N­z­ék M­tAk­ zsíros ruhákat éT* W Ifh 7 WS"­­ Kifényesedett, CZÍNK speciálisan tis/td áSL* Jt 1 r^n­­K Tv vegyészeti gyára • Súlyosan érinti a behozatali vámtételek emelése a belföldi gyáripar életképességét (JUJ­­A/ Ellenzék tudósítójától.) A Ro­mániai Óvárosok Országos S­ Jövet.sége lelje (Kimos emlékiratot terjesz.hett a kereskedel­mi miniszter elé c? ak­ban szajnos panaszt sorol fel. Az ország gyárosai és exportőrjei érdeklődésének homlokterében jelenleg a vám vezérigazgatóság azon rentelkezése áll, amely az egyes vámtételeket érezhetően nö­vel­te. A gyárosok szövetsége a vámtab­fa ön­­kénye­s módosítását helytelennek talátja é­s utal arra, hogy ezáltal az ország számos gyárválldala súlyos helyzetbe került. A spi­nesre festett máso­l vámfonál is’h­oz­atali vám­tételének emelése folytán mintegy 20 150 gyár, sokm­illió lejes befek letelt tőkével ab­ba a helyzetbe kerül, hogy beszünteti a to­vábbi munkát. További sérelem az, hogy ab­ban az esetben, ha az érdekelt gyáros bizo­nyos mennyiségű áru behozatalát kéri és a neki járó kvantumot mondjuk ti­.ezer kilo­gramos meg is rendeli, akkor a l­ehozatali engedély kiállításáig csak kilencezer kiló áru beh­ozatalát engedélyezik. Az árut azonban egy­á­l­ta­lába­n nem szolgáltatják ki, még a ki­lencezer kilogramos sem, mert a szállítmány tízezer kilogramos tételben szerepel, amelyre nem tud engedélyt felmutatni. Ilyen formali­tások akadályozzák meg néh­a a radioz­alalt, mert amíg a formaságoknak eleget tesznek, addig az importőrt károsodás érte. Ezenkívül a gyáripar nyersan­yaghiányban is szenved Jelen­tősen emelte a vámvezérigazgatóság a kancsuk b­ehozatali vámdíját is azzal az in­dokolással, hogy a belföldi kancsuk ipar fej­lődését kívánják elősegíteni. Kérdéses azon­ban, várjon a vámvezérigazgatóság h­ivatott-e arra, hogy ezt különös intézkedésekkel és a törvény módosítása nélkül segítse elő. ESTE EGY SMMM de WIHU$ Meghajt lefogyaszt fliss fölaria Mills a keresztyéni reásiy­­szíívetségiek vilá­gszer’vezetésteli titkára k­rdélyszetíi Ötvenhárom ország szövetségi munkája. — „ne csüggedj el kicsiny sereg? ---­ AIUD. (Az Ellenzék tudósitójától.) A ke­resztyén leányszövetségek szervezetének egyik titkárnője világkörüli útjában hoz­zánk is ellátogatott. A lelkes és teljes meg­győződéssel dolgozó angol Miss érdekes dol­gokat beszélt el a leányszövetségek munká­járól. Megtudtuk, hogy 53 országban folyik, intenzív szövetségi munka, a leányszövetsé­gek mind összeköttetésben állanak a genfi központtal, honnan programot és minden­nemű kérdéseikre felvilágosítást kapnak. A leányszövetségek genfi központjának hatal­mas palotája van és az öszes országok a­ján­dékaival díszített termeiben ott láthatók a magyarok cifranyakú kulacsa, a svájciak pontos órája, a svédek híres gyertyatarlói, a franciák kerámiái és így tovább. Jelenleg egy holland nő a szövetség elnöke, aki e nyelven beszél és többször bejárta a világot. Mellette 5 más-más nemzetiségű titkárnő dolgozik, most 2 amerikai, 2 angol és 1 olasz lány, kik szinte állandóan utaznak. Legrégibb az angol leány­szövetségi mun­ka, ez év októberében tartja 80 éves jubi­leumát. Nagy előkészülettel várják e napot, mikor az összes keresztyén leányszövetségek kiküldöttjei nemzeti viseletben fogják üdvö­zölni a jubiláns testvér­szövetséget. London legnagyobb termét bérelték ki erre az al­kalomra. Mary angol királynő védnöksége alatt rendezik az ünnepséget, melyre már előre minden hely foglalt. Mint hírlik, szép ajándékokkal fogják meg­lepni az áldásos munkát végző legöregebb leányszövetséget. Nem is gondolnánk, hogy India is milyen szépen működik: 10 éve szervezett leány­­szövetsége van. Kína és Japán 30 éve dolgo­zik. Aránylag az európai leánymunkák a legifjabbak: 15—20 évesek még csak. Gyer­mekcipőben jár, de annál buzgóbb az afri­kai 2 éves mozgalom. Legnehezebb a kínai leányok munkája, u. i. Kínában óriási kaszt­rendszer uralkodik, a leányszövetségek ezt igyekeznek megváltoztatni, tekintettel a kí­­nai egészségi állapotokra a szövetség felbe­csülhetetlen munkát végez az egészségügy érdekében. Kórházban dolgoznak, ápolónőket nevelnek s ezek mellett tanítják is analfabé­ta testvéreiket. Talán még nehezebb a fehér-fekete leá­nyok problémája. Nyugatafrika volt az első, hol a szövetségek a nagy válaszfalakat, mely a fehérek és feketék között emelkedik, kezdték döngetni eredményesen. Eleinte ál­landó kellemetlenségek voltak, ha a szövet­ség vezetője csak fehér­­, csak fekete lány volt, végül is úgy oldották meg a problémát, hogy mindkét színből választottak 1—1 ve­zetőt. A leányszövetségek hívták maguk közé először a feketéket és színeseket, mivel nagy keresztyéni szolgálatokat tettek. Észak­­afrikából jött nemrég egy levél a genfi köz­ponthoz, melyben segítséget és vezetőt kér­tek a leányszövetségi munkához. A központ azonnal felhívásokat küldött az összes leány­szövetségekhez. Az első jelentkező egy ame­rikai néger lány volt, ki keresztyénként született és sietett vissza ősei közé a keresz­tyén hitet tanítani, de már egy angol lány is ott van, aki segít fekete testvérének a missziós szolgálatban. Természetesen nemcsak az egzotikus or­szágokban, de Európában is sok nehézség merül fel, a leányszövet­ségek azonban ko­moly munkával, összetartással és nagy sze­retettel mind azon dolgoznak, hogy ezeket kiküszöböljék, mint egy láthatatlan, óriási világot átfogó lánc kulcsolódik egymásba a keresztyén leányszövetségek keze és munká­juk áldásos gyümölcse mindenütt meglát­szik. A titkárnő tőlünk Bulgáriába, onnan Pa­lesztina, Szíria. Arábián át Ciprusba utazik.­­ Mennyi újság áll előtte! Sokféle leánytest-­­­vérrel fog találkozni, kik feleletet várnak­­ tőle. Mennyi erőt kell öntsön a csüggedők lelkébe! De Miss Maria Mills vidám lélekkel, nagy munkája teljes tudatában indul az út­nak előtte a magyar énekeskönyv és kedve­sen énekli magyarul a leányokkal, hogy. ..Ne csüggedj el kicsiny sereg!c' Horváth Ella. Mozgószính­ázak műsora­­ HÉTFŐ: CAPITOL-MOZGÓ: Emil­­Tannings A KÉT KIRÁLY című­ grandiózus nagy világ­filmjében. Műsor előtt: Világhiradó! EDISON. I. VÍGÖZVEGY. Lehár Ferenc operettje. Jeanette Mac­Donald. II. VI­HAR .AZ ÓCEÁN FELETT. Repülő dráma. Helen Hayes, John és Lionel Borrymore. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A VÉRENGZÉS. Fősz. Richard Barthameles és Ann Dvorar. II. KANDÚR KIRÁLY. Harold Lloydnak legújabb víg­játéka. Előadások: 6 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ. Utoljára: BABOON­A. Holnaptól hatalmas filmkülönlegesség. Az első szovjet vígjáték. Az egész világ nevet, dalol és szeret, 15 és 20 lejes helyárakkal. kötetei! Kevés pénzért, kitűnő regények! Claude Farrer: Titkárkisasszony. Strelisker: A felelőtlen ember. Atherton: Mikor a köd eloszlik. Karin Michaelis: Az ügyvéd úr családja. Oppenheim: A fekete pásztor. Wodehouse: Forduljon Psxnithhez. Minden kötet átlag 300 oldalon, ízléses vá­szonkötésben csak 20 lej az Ellenzék könyv­osztályában Cluj, Piaţa Unirii. Utánvéttel nem szállítjuk, csak pénz előre való bekül­dése mellett. Kötetenként 5 lejt kérünk por­tára. • • Ünnepélyes keretek között tartották meg a budapesti Pázmány Péter egyetem háromszáz éves jubileumát BU­D­APEST. (Az Ellenzék tudósítójától.­ A háromszáz éves jubileumát ünnepi ) Páz­mány Péter Tudományegyetem péntek dél­előtt díszgy­űlést tartott a parlament kupola­­csarnokában. A jubileumra érkezett külföldi kiküldöttek és előkelőségek a kúia előcsar­nokában gyűltek össze. Díszes talárokban, lila palástokban, disz­utagyárban­ és frakkban pompáztak a kúria márványcsarnokában a világ összes egyetemeinek professzorai. Ti­zenegy órakor érkezett meg Horthy Miklós kormányzó az oroszlános főkapu elé. A kor­mányzót Kornis Gyula rektor fogadta a be­járatnál ez egyetem tanácsával. Azután meg­indult a merni a káprázatos fényben úszó lépcsőcsarnokon leh­ető, legelöl ment a par­lamenti őrség parancsnoka, utána az­ egye­temi hajdúk az egyetemi jelvényekkel, majd Kornis Gyula rektor, a dékánok és Horthy Miklós kormányzó kíséretével. A kupola­csarnok előtt Sztranyovszky Sándor és Szé­chenyi Bertalan gróf házelnökök, úgyszintén Hóman Bálint kultuszminiszter üdvözölték a kormányzót, akit, amikor a kupolacsar­nokba lépett, a közönség felállással köszön­tött. Miután helyüket elfoglalták, Kornis Gyula rektor megnyitotta a diszülést. Előbb magyar, aztán latin nyelvű beszédet mondott és méltatta az­ egyetem jelentőségét. Utána Horthy Miklós kormányzó emelkedett szó­lásra. Előbb magyar, aztán franciául beszélt. Szavait a jelenlevők állva hallgatták végig. A kormányzó a következőket mondotta: ..Háromszáz esztendő az egyetemi okta­tás kilencszáz éves történeténél: csal: egy­harmada. Mégis mi, magyarok, áhi­tattal állunk e háromszáz éves évfordulón, mert egyetemünkben nemzeti életsorsunk szim­bólumát látjuk. Magyarország Szent István óta a nyugati keresztény kulturközösség­­nek századokon át utolsó állomása volt és minden nyugati eszmeáramlatnak tudomá­nyos és művészi törekvésnek művelődési eszménynek és intézménynek részese, így az egyetemi gondolat is hamarosan elér­kezett hozzánk Parisból és Bolognából, de a magyar sors széttöredezett, elpusztult, a lel­keket i­s kétségbeesés fogta el, de akadtak rendületlenül bizakodó magyarok, akik a mű­veltség gyarapításával siettek a jobb jövő megteremtésére. — Ezek egyike volt Páz­mány Péter esztergomi érsekprímás, az ünnepi­ egyetem alapítója. — Égőlelkű­ harcosa a magyar művelődésnek, aki az egye­tem alapításával elősegítette a magyar kul­túra fejlődését, a kormányzó még az egye­tem nemzetközi jelentőségét emelte ki, Isten áldását kérte­ további munkásságára. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás állt ezután a mikrofon elé, aki latin nyelvű­ be­szédben üdvözölte a megjelent előkelősége­ket és méltatta az egyetemet 390 éves for­dulója alkalmából. Utána Sztranyovszky Sán­dor, a képviselőház elnöke szólt az egybe­gyűltekhez magyar nyelven. A magyar or­szággyűlés nevében üdvözölte a Pázmány Pé­ter tudományegyetemet, mint a magyar jövő egyik legfontosabb zálogát. Román Bálint kultuszminiszter emelkedett utána szólás­ra és hangsúlyozta, hogy a Pázmány-egyetem működése a nemzeti művelődés folytonos­sága melletti hitvallás. Ü­dvözölte Kornis Gyula rektort, akinek átadta a Pázmány Péter emlékét és az egyetem érdemeit meg­örökítő törvény kihirdetéséről szóló leira­tot. Üdvözölte a magyar kormány nevében a jubiláló egyetemet, majd ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: Elvesz a nép, amely tu­domány nélkül való. Dr. Szendy Károly pol­gármester az összes magyar törvényhatósá­gok nevében köszöntötte az egyetemet. Most Angelo Rotta, pápai nuncius latin nyelvű­ be­szédben a pápa áldását adta az egyetem to­vábbi működésére, majd Borsi, a bolognai egyetem rektora, az összes olasz egyetemek nevében olasz nyelven mondott üdvözlő be­szédet. Beszédet mondott még Seward, az Angol Királyi Akadémia kiküldötte, Waltz professzor, a breslaui egyetem rektora, Len­­hossék Mihály, a M. T. A. és Czettler Jenő a többi magyar egyetemek nevében. Kornis Gyula rektor ekkor néhány percre felfüg­gesztette a diszülést s a szünet alatt Horthy Miklós kormányzó kíséretével együtt eltávo­zott. A kormányzó távozása után a rektor újra megnyitotta a díszülést, amelynek fo­lyamán a külföldi tudományos intézetek de­legátusai átadták a díszdiplomákba foglalt üdvözlő iratokat. Pénteken délután az egyetemi fü­­vészke­r­ területén letették a Pázmány Péter­ egyetem jubileuma alkalmából építendő egyetemi tü­dőbeteg-klinika alapkövét. m M Oktober 1.

Next