Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-01 / 252. szám

193­5 november 1­2_______________ MIT IK A ROMÁN SAJÓ Clashalitozáv. Dráma. •— Anghc* lese». 1 UPI A. \. egyik Bucutomi ap tiltakozást jelent be az ellen, hogy protekciós orvosi ne* »wirk k. a CER-be. .1 napokban. Különös dolog 'm­ ebben! Nem tártunk m­it. ilyen csodát az országban? Igen uro, — ura a bp. — de más •ilUcui is vannak ennek a­ orvosnak és gy­e­s/­­v.esen icc e.er es fizetése van havonta. Ig' aztán a helv.-et megváltozik. Mindig voltak írvit­’k, akik C'a'ad vagy politikai ért­ekeztetés Lb \ an mm „II.Et halmoztak fel, h­ogy külön titkak­ ra­ toltak a fizetések felvételére és ny 1- \ antar'­.m­­ra. 1­g­y röpiratban olvastuk, hogy .egyesek 18 ,1 állassal is rendelkeztek anélkül, h­ogy Yarfinit is dolgoztak volna. Itt sem lehet képzelni, hogy egy mérnök, vagy orvos 15—20 helyen dolgoznék naponta. Ilyen arcátlanul se­hol a világon nem halmoztak állásokat. S ily körülmények között in nációnál­ita parádékat rendezünk, i­res szavakat mondunk, mert ezer, vagy kétezer embernek nincs állása. Nálunk ugyanis mrindenk állami hivatalt akar. Ha nem f­almoznik fel egyesek a fizetéseket, akkor min­denkinek jutna. Okos dolog szónokolni egy népgyűlésen és megvédeni az állásh­almozókat. PREZENTUL: Számosan vannak, akik a ne­velés és civilizáció terjesztésének beszüntetését kinvinják, hogy így segítsenek az állástalan mun­kanélküli fiatalokon. Ez a felfogás tarthatatlan.­­ Nem választhatjuk művelt és műveletlen részre kék­osságot. Nemcsak a diplomások küzdenek ez orszgban- A vállalatok leépítenek s az állam ..egyszerűsíteni" akarja a hivatalokat- Közben a szép sziporoóik s az iskolák ezerszámra dobják a végzett embereket az utcára. ..Nincs szükség több végzett emberrel" mondják erre némelyek hibás álláspontból kiindulva. Igen, — ha nem volnának tudóba­josok, vérbajosok, lepráik az országban, ha minden országút már rendben volna. Itt minden faluban rendes világ más len­ne s ha az ország munk­ül szolgálhatna, — ak­kor az ily­et­­ m­­eg sem őri jó rendelkezés helyt fog­hatna. Azt a tanácsot adjuk a kételkedőknek, keressük fel a külvárosokat és­­ falukat. Meg­látják majd, mily tragédiát jelent az a jelszó, mely ki akarja szorítani az iskolákból az íjakat­­ és visszakükrené őket falaikba. Az egyetem­i végzettséggel rendelkező ifjak országos kon­­­­gresszusin némelyek észrevették hogy szociális­­ téren kell keresni a bajt , nem le­het hinni a­­ túlzó, sovin­szta szólamokban. Trascu Jászból, Tudor Bugnariu, Camil Su­ciu és Mrcea Biji­ciujról a naciona­sta szólamokkal szemben szociális téren való segítséget kértek­, hogy véget vessenek a szemünk előtt lefolyó drámának. PAMANTUL NOSTRU: (Argetoianu lapja): Úgy Látszik, tréfás ember Anghelescu közokta-­­ tásügyi miniszter. Elrendelte, hogy pedagógiai­­lapokat ál­tsanak össze minden skólában. Ke­­vesen tudják, mit jelentenek ezek a pedagógiai pek, melyeket ezerszámra küldtek szét az is­kolákhoz. A lap elárulja a legbizalmasabb csa- I Vádi bonyodalmakat.* Lelki, műveltségi szem-­­­pontból a tanuló és szülő képét adja. Két rész­ből áll s 123 kérdést tartalmaz. Az első részben a szülők kötelesek gyermekük nevelésére nézve felelni. Mikor kezdett járni a gyerek s mikor kapta az első fogat. Aztán a „szülők művelt­ségére" vonatkozó kérdések következnek, me­lyek között humoros kérdések is vannak: — Milyen iskolát végeztek és mennyire becsülik tudásukat? Majd a tanerők következnek, kiknek [ 70 kérdésre kell felelni. Milyen érzéssel vannak eltelve a különböző nemű gyerekek egymással szemben? Indiszkrét ember Anghelescu. A gyer­meki­stok érzékenységét kutatja, holott ez a kérdés orvos-specialstáknak van fenntartva S ezek is csak hosszas tanulmány és vizsgálat után tudnak válaszolni. Mit tud erre egy­ tanító, vagy tanár felein ? A válasz nem lesz komoly. Érdekes, hogyan lehet hőt tölteni ilyesmivel egy minisztériumban. Nem lesz ennek semmi hasz­na és elfelejtik majd az adatokat. A rendelet elénk fényt vet Anghelescura Minden versesben felülálló valódi HOMESPIN uri és női divatszöveteket ké­szít és önköltségi áron elad a ni Ugyanide emberszerető család kölcsö­nös kisegítésre kerestetik Egyedüli elárusító hely: CLUJ, STR. BR All AN­U No. 51 ELLENZÉK Valutáris kérdések a román—magyar áruforgalomban A deviza forg­alom felszabad­t­ásr, á­­llandósítani lehetne a lej magas árfolyamát BUCURESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Erdélyi pénzügyi körökben sokat foglalkoz­nak most a lej budapesti árfolyamának szá­mottevő emelkedésével, amiről a magyaror­szági napilapok is több cikkben számoltak f­ee. Köztudomású, hogy Magyarország igen nagy mennyiségben vásárol nálunk petró­leumot, fát, újabban pedig több ezer vagon kukoricát vett, amelyet most szállítanak ex­portőrseink. Ennek a sok árucikknek árát a magyarországi vevők természetesen lejjel fizetik és ezért keresik annyira Budapesten a lejt, hogy az, a hivatalos árfolyam fölött­i 20 százalék felárat ért el. Ezelőtt csak 19 százalék volt a lej felára, amely a nagy ku­­koricaexport miatt most 29 százalékra emel­kedet­t. A Magyar Nemzeti Bank és a Banca Na­ţionala között létrejött klíring-egyez­mény­­ben az árucsere alapján szállított árucikkek vételárát hivatalosan úgy számolják el, hogy 1 pengő: 1 25 lej. A mi exportőrjeink az­ áruk vételárának 40 százalékát ilyen árfo­lyamon kötelesek leadni a Banca Naţionala számára, a fenmaradó 10 százalékot pedig a két ország között fennálló szerződés sze­rinti magánárukompenzáció céljaira kell át­adni. Ennek a magánkompenzációs pengő­nek árfolyama a múlt hetekben 25 és fél lej volt nálunk, de ez a napokban 2,3 és fél lejre esett, mert itt kevés az olyan áruadós, aki magyarországi eladóknak tartozik ,de viszont Magyarországon sok olyan adós van, aki az általunk exportált vagy ezután szál­­lítandó áruk vételárával adósunk. Ezeknek sok lejre van szükségük és ezért emelkedett most Budapesten a lej magánkompenzációs árfolyamának felára 29 százalékra. A tájé­kozatlanok előtt esetleg hihetetlen ez, mert a laikusok abból indulnak ki, hogy nálunk a pengő a fekete­tőzsdén Bucuresti­ben 36 —38 lej. Ez igaz, de ez csak a tényleges pengő pénz zugárfolyama. Ugyanis, aki kül­földre utazik és feltétlenül szüksége van idegen valutára — amiből nagyon kevés áll rendelkezésre a belföldön — az minden árat megad érte a Bucuresti-i zugvalutások­nak. Ezek a külföldi pénzek árának erősza­kos felhajtásából aránylag kis munkával sokat keresnek, de kiszámíthatatlan károkat okoznak az egész országnak. Miért? Mert állandóan rontják a lejt, lecsökkentik vá­sárló erejét és ezzel közvetve előidézik az összes életszü­kségleti cikkek drágulását. A külföldi zugkifizetések üzéreinek kártékony munkáját — a legkiválóbb pénzügyi szakér­tők szerint —■ azzal lehetne kiszorítani, ha ismét felszabadítanák a devizaforgalmat, amely eltüntetné a fekete­ tőzsdék lovagjait. Pop Valér igazságügyminiszter beszéde a konkordátumról Onisifor Ghibu és Lapedatu miniszter vitája az Universulban BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Most tartották meg az erdélyi görög katoli­kus román hívők Pop Valér dr. igazságü­gy­­m­iniszter, az AGRU elnöke s Ferentiu Ora­­dea-i, valamint Mossa Cluj-i görög katolikus püspökök részvételével tanácskozásaikat, melynek során Pop Valér miniszter hosszabb beszédet mondott és a várakozásoknak meg­felelően a Rómával kötött konkordátummal is foglalkozott. Pop Valér igazságügy miniszter beszéde — A görög katolikus egyház — mondotta — elválaszthatatlanul hozzátartozik Rómá­hoz és ugyanakkor a monarchista gondolatot ápolja. A katolikus egyház fennállása óta mindig ezt az eszmét szolgálta, mert az egy­ház­ létét a monarchikus államforma bizto­sította. A görög katolikus egyház, román egyház. A Rómával történt évszázados egye­sülés nem akadályozott meg bennünket ab­ban, hogy­ annak a népnek érdekeit szolgál­juk, melynek fiai vagyunk. Ellenkezőleg, ez az egyesülés biztosította, hogy­ teljesedésbe mentek kívánságaink s megvalósíthattuk nemzeti egybeolvadásunkat. Nem is lehetett ■másként. A katolikus egyház, melynek tag­jai vagyunk, nem nemzetközi egyház — ezt egyszers min­­denkorra értsék meg! — hanem a világ egyháza. Ez a jellege a nacionalizmust nem tagadja. Róma sohasem állt a nemzeti fejlődés út­jába s elősegítette, hogy a tehetségek a nem­zet keretei között kikristályosodjanak s hasz­nára legyenek fajuknak. Sok nép tartozik ezért hálával Rómának és el kell ismerjük, hogy­ e téren nekünk, románoknak is nagy tartozásunk van. A román görög katolikus egyház torlasz volt, melyen megtört ellensé­geink minden törekvése és ez marad a jövő­­bven is minden oly­ törekvés ellen, mely terü­leti és erkölcsi épségünket támadja. A pápa elleni támadások — Azt állítják — folytatja Pop Valér mi­niszter —, hogy­ románellenes érdeket segít a pápa. Mivel tudják ezt bizonyítani? Jól is­merem ennek a tendenciózus állításnak hát­terét. Ki kell azonban jelentenem — ami egyébként minden román megállapíthat, ha­­ pápával beszél —, hogy a Szentatya nemcsak a görög katolikus egyházzal szemben, de általában a románsággal szemben különös szeretettel van eltelve. Blaj-i és Cluj-i és egyéb milliós ajándékai ezt bizonyítják. A konkordátum — Ki tudná ennek jelentőségét tagadni? A konkordátum nem ismeri el, hogy Bessz­­a­rábia Romániához tartozik? Vagy egyébként az ország érdekeit csorbítja? Hallatlan fer­­dítés! Eljött az ideje, hogy véget vessü­m­ ennek. Besszará­bia egyesülése nem igényel semmiféle különös intézkedést Rómától a déli megyékben élő katolikus hívekre vonat­kozóan. Róma még a konkordátum megkö­tése előtt elválasztotta ezeket az egyházakat az oroszországi Tiraspoltól és a Jasi-i egy­házmegyébe osztotta. Ion C. Bratianu, Ave­­rescu, Goga, Angelescu, Titulescu, mind tár­gyaltak Rómával, valótlan tehát, hogy a megegyezés ellentétben állna az ország érde­keivel. Nincs helye annak, hogy itt válaszol­jak a támadásokra, erre majd megfelelő időt és helyet fogok keresni. Vagy rosszhiszeműek azok, akik a konkordátum miatt támadnak, vagy nem ismerik a kér­dést, az alkotmányt s a tényeket, ami nél­kül nem lehet a kérdéshez hozzászólni. A jóérzékkel rendelkező román katolikusokat meglepte az a fényűzés, hogyan támadják némelyek a konkordátumot. Elég, ha annyit mondok, hogy ellenségeink érdekeit szolgálná a konkordátum felmon­­­­dása. Ghibu tanár éles támad­ása­­ Az AGRU kongresszusával egyidejűleg a­­ kisebbségellenes mozgalomból jól ismert Onisifor Ghibu tanár „A kocka el van vetve"­ címmel hosszú cikket írt az Universulba. — A görög katolikusok kongresszusát — írja Ghibu tanár — abban a hónapban tart­ják, mikor a görög keleti ortodox egyház , gyűlt össze a kongresszusra, melyen a jelen­lévő Lapedatu kultuszminiszter is jelen volt. A Caransebes-i kongresszuson Lapedatu mi­niszter kijelentette, hogy: „Románia kezdet­től fogva ortodox volt és örökre az is marad. Politikai élete, népi és egyházi jellege, tör­ténelmi tradíciója folytán Románia ortodox nemzeti állam. Az országhatárok kiterjeszté­sével nyert kisebbségek jelenléte ezt a tényt nem változtatta meg és nem is fogja meg­változtatni. Lapedatu miniszter folytatólag még a következőket mondta: ,,Az ortodox egyház nem lehet egy kórusban a többi vallások­kal, mert ezeknek nemzetközi vagy sovi­niszta jellege ellentétben áll az állam ér­dekeivel, míg ezzel szemben az ortodox egyház az or­szágot szolgálja“. A kultuszminiszternek ez a kijelentése — írja Ghibu tanár az Universulban — határ­követ jelent egyházi életünkben, így még egyetlen kultuszminiszter sem beszélt Romá­niában. Csodálatos, hogy nem volt kellő visszhangja Lapedatu miniszter szavainak a görög katolikusoknál és a kisebbségi egyhá­zakban, melyeket sovinisztának és államelleneseknek neve­zett. A kijelentés folytán azonban a vita nem fog elmaradni s a harc csak az állam érdekeit fogja szolgálni. Pop Valér miniszter és az általa vezetett AGRU sohasem ismerheti el ilyen formában, hogy Románia ortodox nem­zeti állam Azt sem ismerheti el, hogy a ki­sebbségi vallások államellenesek és sovinisz­ták. A várható konfliktus nem véletlen. Év­százados erők harcának szüleménye, mely a románság életérdekeivel van egybekapcsolva és elintézésre vár régi idő óta. Ezt nem le­het elintézni sem ünnepi szónoklatokkal, sem túlságosan bátor és szerencsés emberek ku­lisszák mögötti munkájával, sem diplomáciai intrikákkal, amibe a magyar revizionista ka­tolikusok is gyakran beleavatkoznak a pápá­nál, ki a Romániai elleni revíziós törekvése­ket támogatja. — Lapedatu miniszter nyilatkozata a Románia felszabadításáért elindult har­cot jelenti a valóságban azok ellen a bű­nök ellen, melyeknek maga Lapedatu mi­niszter is részese volt bizonyos tekintetben 1919 óta. Le kell fegyverezni azokat a vallásokat, me­lyekről Lapedatu beszélt az ortodox kon­gresszuson! — végzi cikkét Ghibu tanár. Lapedatu miniszter válasza Ghibu tanár cikkére Lapedatu miniszter nyomban válaszolt az Universulban. Tiltako­zik az ellen, hogy félremagyarázzák szavait és kijelenti, hogy az alkotmány értelmében az ortodox egy­ház oldalán a görög katolikus egyházat is román egyháznak tartja s sohasem fogja a kisebbségi egyházakkal összetéveszteni, melyeknek más a helyzetük az alkotmány értelmében az országban. — Úgyis, mint politikus, úgyis, mint tör­ténetíró, ellmezem a görög katolikus egyház érdemeit, mert a Kárpátokon tail sokat tett kulurális és történelmi szemponttól. Aki tudja, mennyi tal származott a nemzet fiai között kirobbant vallási harcokból, előre lát­hatja a veszélyt, melyet egy ilyen harc elin­dítása okozhat. Ne szaporítsuk azokat az okokat, melyek szétválasztanak. Lapedatu végü­s rámutat arra, hogy pártja és miniszteri jellege sem engedheti meg, hogy a görök katolikus egyházat támadja. Az Universul rövid megjegyzésben behó­dol Lapedatuna­k. Kijelenti, hogy el kell te­kinteni a harctól, ha ez nem a románság, de mások érd­ekét szolgál­ja. ( sz.) .Vrínícj/»»Igy a hullámok meg­törnek a sziklás partokon . . . nagyon gyáván épp úgy melfTönk a szenvedők minden egógyul­ási törekvése bricgvé?. makacs ellenállá'.In. Napi gondjaink napjaink gyor»­­i­rcma bajtzol: életformája legyengíti m­egrend­­•/.dtünket «•■* ellenállóképességünket, így ide­ges gyomorbajok, savtunlingé­­k, fekélyek és mii gyomor- és bélbetegvégek ellen nem tudunk­­.•értekezni. I­ejjjlább­an eddig nem tudtunk é­­dekezn., — azonban .. . nagyhírű amerikai tudósok nemrégiben felfedeztek Amerikában egy gyógynövényt, melynek kivonatából­­ Gastro I)“ nevű gyógyszert készitk. I / a gyógyszer megmenti a szenvedőket, visszaadja életerejüket és életkedvüket, mert a legmakacsabb gyomor- és bélbetegségeket, epe, vese, májd." jó­kat rövid kezdés alatt tökéletesen meggyógyítja, az idegeket megnyugtatja és az emésztőszervek belső kiválasztását egyensúlyba hozza. A vezérképviseőhöz az ország minden részé­ből naponta százszámra érkeznek a köszönő leve­lek azoktól, akiket a „Gastro D“ kezelés meggyó­gyított. A hálálkodó levelek épp úgy érkeznek földm­­eséktől, munkásoktól, mint intellektuális foglalkozás, űző uraktól és hölgyektől. íme, mit ír G. V. Gheorghe CFR inspektor Bucureşti, Pang­ul Román, 7-ik lépcső, 1. cm.: „Nagyon meg vagyok elégedve a „Gastor D“ ke­zdés eredményével, a gyógyulás szemmel látha­tó.“ Ehhez nem kell kommentár. Le. 130.— utánvéttel küldi: Császár E. gyógy­szertár, Bucureşti, Cales Victoriei 124. A HAL GYAKORI TELTSÉGE, a rekesz erő­sebb fel­tolód­ása, májtájék, fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomorbélhuruc és sárgásáé a termé­szetes „FERENC JÓZSEF“ keserűvíz használa­ta által megszür­tethetők és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértódulások ellen­súlyozhatók. Az orvosok ajánlják. Mozgószínházak műsora : CSÜ­TÖRTÖK—PÉNTEK : CAPITOL-MOZGÓ: A KERESZTES HADJÁ­RAT. Minden idők legcsodálatosabb filmje. Ehhez hasonlót a film­technika eddig nem produkált. A film előtt: Vi­­lághíradó. EDI­SON-MOZGÓ: I. TONG. A szezon legiz­galmasabb drámája. Robinson Eduard Lorette Joung. II. SCHENKE. A REND­ŐR: Gustav Fröhlich­el. III. OH ZÚZ AN­NA. Vígjáték. MUNKÁS-MOZGÓ: TARZAN II. Főszerep­ben: Johnny Weissmüller és Maurien O'Sulivan. Műsor előtt a legújabb Hír­adó és­­Micky Maus. Előadások: hétköz­nap 5, 7 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Premier világsláger: A VASGYÁROS. Ohner György közismert regénye nyomán. Új Journal. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next