Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-01 / 25. szám

ar*rwm.~ »mi'n—na *rxtmm9rw»mmmmmm I' IR A ROMAN SAJTÓ Hitel. Bolond". Németek \ .»«*.1.1. Okol». \ HU A \ hitel hí ltomig v.u iwpuv.1. II« •Wiivi jo-vo valaki, akkor b-/ni:i kell abban, p.Mv/c ivrm véo el. UuyjnuRV álhtnk n 1c­ i. i.v. v melynek tonényes kan-.t m ' ' 't­ŕ­unlit ' oka. ! I.; nmo bizalom. akkor a ¡.r ■ . !.; is tönkre m­eć.;\ A/t mondják. ho*o '/ r'■ .... vi hitelélet elpusztult s bankjaink L'tsv.imolas­­• a v­.mv.t.k kéh. s/rr.tve. mi e»­vet jelent a meg­­s­' illéssel. S/n­kssv. \ :m hitelre? Igen. Ujja lehet­­.,e .1 ei.l.'­A hiteléletet? Azt lusv/nk, i;;en. Ui.%­iwntsi betegségeket gyógyít­ják, mi­­ko ,­z. orvi­s.'k megszűnt* tik­­tv. okát eveknek. A biz+om hiányt okozva a hitelélet p.tncá^t- B- mérjük tkot s meg kell áll».prt utunk, hogy ' orvosság rosszabb volt, mint .i txii oka, me­ly,­ ki kel ett volna küszöbölni. A kihitelezett ; oké befújt­ás­ának törvény«» biztosítása nélkül nem lehet up’-svületesre, beszélni. A pénzhiány pl.tr­­uit-ben éreztette Frdén vben hatását. Végül is .7. á’t.imnek kellett közbelépni s bármennyire­­..void 'l­­­v.s'r .1/ operáció, a beteg test egy részét kn.igt.sk. tv. nek következtében­ a megmentett be. I .­gy hnin maradt, vsak egyes tagok mozognak bizonyt.i.Un ideig A banktörvényt jó szellem sm.;i'.ir,:i, y/ előirt .T.ip'tékére vonatkozó rendérkc­­■-sckct ónban nem * 1 2 * ehet a kai.lmnsni, merr .■■d-i-s.u. rs etnikai k• "edkmenyeinkoc­saazával pusvnxja el Erdélyben, hol a hitelélet alapvető ifitétele a román nekdrormlizmustvak. EPOCA: Botez tanár hívja fel a figyelmet­­ ham­is Green bostoni tisztviselőre. Mit tert ez a hir­e-­­o­k, hogy hire a Dambov­ita völgyébe is eljutott? Selymet csempészért vagy alkohol­­­ ...gy deviza­panamával foglalkozott? Nem tett ilyesmit, csak egész, egyszerűen Green fizetésének évi 2000 dollárral való felemelése ellen tiltako­­zott. Azt mondta nem kell, neki több fizetés, mert munká­ja kellően van díjazva azzal, am­eny­­nyit kap. Bolond! Nem kellemes ilyesmit emle­getni. Az elv ugyanis ez, hogy­­az állam mennél többet fizessen s a munka mentő! kisebb legyem Sok atlagvijmisztér­át hallottunk, nem erre gon­dolunk, hanem azokra, kiknek szatp­i­vetésük vám s mégis több keresetre v­agynak. A honos Green csak egy-- embert jelent. Szeretnénk, ha többen utánoznák példáját. Mily szépen hangza­na, ha ilyen hírt olvasnánk: -,X. államtitkár ré­szére 12.875 lej volt kiutalva, mert részt vett bi­zottsági tárgyal­ásokban . Az államtitkár­ tárcája jav­ára erről az összegről emondott. Nem va­­gyunk az ingyén munka hívei, de az álomnak joga kell legyen a végzen munka feméréséhez. NATIUNEA ROMANA: A parlament nagy til­osságga­l tárgyalta a romániai német kisebb­ség népszavazási ügyét. A kormány­ megállapí­totta, hogy ellentétben alt a­z alkotmánnyal és a román szokásokkal s a népszavazást betiltotta. Megle­pett midőn Hans Otto Roth a parlament szószékéről tiltakozott ez ellen s kijelentnte, hogy a betiltás sértő a lojális szászokra, kiket ..ném­et­ népnek. 5' nevezett. Fritz Fibritios" meg sajtónyi­l­atkozatot adott, melyben azzá vádolta a kormányt, hogy a német nép egységét nem akarja. Csak sa­jnilni tudjuk ezt, s ha megtör­­téne, meg kell állapítsuk, hogy valarm változás­­ok he­zolt­ik­ájukban. Az «rvszázados­t szedem, melyben a többségi nép között élesk, átvette a német hriterizmust s nálunk is feltűntek a ro­hamcsa­­anok. A kormány fd­osztott» ezreket, mé­gis megmaradtak az árnyékban, tovább m­aghat­­oaae, míg elérkezettnek lakták az időt népszava­zásra, melyre nézve lapjaik nyíltan megírják, hogy így akarták összhangba hozni a tradicio­nális poétikát az anya­ország mai német felfo­gásával. A becueás nem volt ellenséges cselkedet. Az óvatosság vok forrása s figyelmeztetést je­lentett elsertség­ei­nkn­ek és barátainknak. UNIVERSUL: Vaid­ i­ legutóbbi beszédében tisztázni akarta a fogalmakat. Választ­­ adott azoknak, akik az etnikai arányt azzal ellenzik, hogy ez ellentétben áll az alkotmánnyal. Az al­kotmány — mondta­ Vaida — kimondja hogy az összes állampolgárok fajra, vallásra, társadal­mi állókra tekintet nélkül ugyanazon jogokat kell élvezzék. De — mondotta — ez a nép román s te kisebbségi n­em léphetsz az ország gazdasági és kulturális,­­politikai erőinek birtokába, mi­után ennek oroszlánrésze a románt kell megil­lesse s a­ kisebbségnek csak arányos rész juthat. Ez a felfogás helyes és jogos, mert a többi ál­lamok is alkalmazzák és mert enélkül az ural­kodó nemzet sohasem érezheti magát otthon sa­ját házában. Sohasem tudhatja, hogy nemzeti vagyonát valóban ő uralja. Az uralgó nemzet sorában található széthúzást ennek a kérdésnek magyarázata okozza, melyből csak kára van a románságnak. Az arányosság elve arra van hi­vatva, hogy az ország összes lakóinak harmoni­­kus együttműködését biztosítja. CURENTUL: A közoktatásügyi miniszter el­határozta, hogy felfüggeszti az iskola­mulasztá­­sok miatt kirótt bírságok behajtását a besszará­­ba, ínséges vidékeken. Todírel bessz­arábiai ta­nítás azonban rámutat az érem másik oldalára,­­ a besszarábiai írás­tudatlanság nagy fokára. Az ottani elemi iskolák évek hosszú során nem fe­lelhettek meg hi­vackuknak a földművesek nyo­mora miatt. A bírságokat már régtől­ nem lehe­tett behajtani Besszarábiában. Ha pénzt gyűj­töttek az ínség leküzdésére, akkor ábécés köny­veket is kell adni, hogy ezek kézről­ kézre jár­janak. Besszarábiában sokat költöttek népkönyv, tárakra, könyvekre, olvasó­termek fe­lállítlékára. Mit ér ez, ha a­z emberek analfabéták? Ne fe­ledjük, hogy az oroszbarátok bojkottálják a román iskolákat. Az iskolamaffiamság a népet az éhségnél is jobban pusztítja. Mhenaeum nagy árle- S­­âUiîâ^ akciós® megkez­dődött az Ellenzék könyv­osztályában* cluj, p. Uniru. — Kérje az akció nagy jegyzékét. E / L ÍÍ N / ÉK Umm szélh­ám­osok OfificMorm­ot a­kárták menveíelní a naiv lengyel löfflDirlokossal V­irsóban dh­arb felállitaní az „eladó* világnoilát a halak­at értésit károsult VARSÓ (A/ Miien/.ók tiulósilVijábábi PA­­risl­m «‘fjyszor «'g\ ötletes szélhámos okulás ni kin­áltni az Eiffel-lornyot. í­gy luhszik, «»/. a lürtóm t­­i lengyet (szélhámosok lanlú/.fáját is felizgat In. mnni lengyel lapok Jegn jahh je­len­tése tűzonyit. Egy ilusgazdag vidéki földbirtokos, Ma­sz­­liinka Antal a napokban Varszoll«i érkezett, llrs/lxui szórakozni .ikcirt egy kicsit, de a kellemest mindig összekötötte a hasznossalt is; ha lehetett, szívesen csinált üzleteket. Ilyenkor különb­öző ügynökök keresték fel, a 1 kik miindaiféle ajánlatokkal halmoz nik el. 1 a'g'utóbb :t/. egyik ügynök azt ajánlotta a földbi­rtokosnak, hogy vegye meg a párisi Eiffel-tornyot. A francia, kormány mondotta az ügy­nök most már véglegesen döntöit és az Eiffel-tornyot felomtatja. Remek üzlet vol­na, ha Maszlanka a most olcsót­ kapható tornyot megvenné és Varsóiam újra felállítaná. Masz­lankának roppantul megtetszett az ajánlat és megbízta az ügynököt, hogy tár­gyaljon az illetékess tényezőkkel. Néhány nap múlva az ügynök bemutattott e­gy francia férfit, aki­­ állítólag az Eiffel-torony rész­vénytársaság elnöke. Ez ki­jel­entette, hogy a torony százezer­­dollárt megvehető, de a részvénytársaság arra i­s hajlandó, hogy egyes emeleteket külön-külön is eladjon. Mas­lanka késznek mutatkozott az egész I­lit­el-torony megvásárlási ára­­k között­­, hogy a részvénytársaság váglem írássali szerződé­st kössön. Az elnök ekkor közölte a földbirto­kossal, hogy a szerződést csak az igazgató­ság kötheti meg, miért is n«­ki «-­ért Parisba ke­­l utaznia. Hogy azonban az­ üzle­t komoly­sága iránt M­mmis kétség ne legyen, l­galább ötezer zhili foglalót ke­ll kapnia. A földbir­tokos ezt meg is fizette. Megállapodtak, hogy ha a sz­*rz«id«',­s elkészült, az elnök táviratot küld és Mas/lanka akkor jöjjön Párosba és hozza mag­ával a többi pénzt. Az elnök az­után elutazott. Napok múltak, de a távirat csak nem érkezett meg. Mas/lanka nyugta­lankodni k«*z›l­ett. Mikor két hét 's­z• 11‡• 11, de az Eiffel-torony részvénytársaságtól senki sem jelentkezett, gyanút fogott és a rendőr­­ségre sietett. Természetesen hamarosan kide­rült, hogy a naiv emb­er körmönfont csalók áldozata lett. 1978 február 1. Felmentették a felség­­sértéssel vádolt Oradea-i tanári CLUJ (A/ Ellenzék tudósítójától.) tegnap év késő «*.sti órákban hozott ítéletet a helyijeti hadbíróság Crttciun Amin 1 f« l*ég­ér­e. •• é a dinasztia «•il«-m magatartass.il vádolt m­ a deai középiskolai tónál iverélx-n Crăciun Andrei 1934 /»szén „ . . . . , születésnapi vacsorát rendezett amely vacsora alkalmá­val állítólag a dinasztiára sérló kifejez«*s­*ket tett. A vacsorán részt vett dr. Crisan ora­dea­­ orvos is, aki a vádirat szerint Crăciun tanár felségsértő magatartásáról felhábo­rodva Ix-szén Hussariu loot) papnak és kö­zépiskolai vallástanárnak. Husariu azonnal fel­jelen­tette kollegáját hat különböző fórumnál. A mai tárgyaláson a ha­dl­bíróság 23 tanú között kihallgatta Cu­­­stin dr.-t is, a t­er legfontosabb tanúját, aki határozottan tagadta, hogy Crăciun a felség­­sértő bedöntéseket megtette volna. Husariu lelkésznek, a feljelentőnek, ilyesmiről soha sem beszélt­, a feljelentés a­­­lk­­­sznek a ko­holmánya, amelynek hátterében politikai bosszú áll. Érdekes részlete volt a tárgyalás­nak Crisan tanú és Husariu szembesítése. Crisan ugyanis azt állította a lelkészről, hogy nem beszám­ítható és politikai téveszmék íratása alatt áll. Husariu­s arra* felugrott és ingerülten kiál­totta, hogy ha Crisan állításait bizonyítani tudja, lemond papi pályafutásáról. A tárgya­lás izgalmas jelenetek után a vádlott felment­­­ésével ért véget. Flaviu Laurent­u, Moldo­van Valér, Gora Sava és Barsan Olimpia védőügyvédek hatásos beszédekben igazolták védencük ártatlanságát. A HAL GYAKORI TELTSÉGE, a rekesz erősebb fo­olódá­sa, májtájéki fájdalmak, emész­tési nehézségek, gyomorbél hurut és sárgaság a természetes .FERENC JÓZSEF a keserűvíz hasz­nálata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő v­agy szív felé irányuló vértódulások ellen.­súlyozhatók Nagynevű orvosok igazolják hogy a FERENC JÓZSEF vízzel — kiváltkép az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál és a kritikus kor betegségeinél — feltűnően j e­r­ed­­ményeket lhet ellérni. Száz óceánrepülés. A „Graf Zeppelin“ ösz­­szesen száz óceánrepülőutat tett meg 1928 óta. Kilencvenkétszer repülte át az Atlanti­óceánt Dél-Amerika irányában, hétszer Étszak-Amerika irányában és egyszer átre­pülte a Csendes-óceánt is. Összesen 475-ször volt a levegőben és 11,5 millió kilométert tett meg. Összesen 11.500 utast szállított, a csomagok és a postai küldemények összes súlya pedig 86.000 kilogramot tett ki. A német Lufthansa repülőgépei, amelyek 1934 februárja óta rendszeres légiforgalmat bo­­nyolítanak le Németország és Dél-Amerika között, szintén százszor repülték át az óceánt. Ezalatt csaknem másfélmillió kilo­métert tettek meg és négymillió levelet szál­lítottak. A CAGERO-ÜGY ÚJABB FEJLEMÉNYEI Házkutatások során lefoglalt iratok és könyvek várják virágcsokor helyett Grosz fenét !Bucuresti-ben Hogyan leplezték le a „legokosabb halandót? BUCURESTI. (Az Ellenzék tudósí­tójától­.) A Grosz-Cagero panamában Stanescu vizsgá­­lóbíró tovább folytatja a vizsgálatot. Szak­értők vizsgálják a Steaua Romana petró­leum marm­ut vállalat könyveit, melyekben számos visszaélőnek akadtak nyomára. Ki­derült, hogy ez a társaság a vasutat is be­csapta­. MeTeuta vasúti vezérigazgató intézke­désére az Universal jelentése szerint a CFR tegnap keresetet nyújtott be az Ilfov-i tör­vényszéken, melyben 11 millió lej kártérítést követel a ,,Steaua Romana“­tól, mely selejtes kőolajat vallott be a fuvarle­velekben, midőn finom petróleum-terméket szállított a­­t két fuvartétel közötti különbözett él ál­landóan megkárosította a vasutat. 128 fuvarlevél meghamisitásáról van szó, melyekhez 128 vegyvizsgálati szakértői vélemény van csatolva, ami mind a CFR kereseti állításának kétség­telen valódiságát igazolja. Grosz & Davidovics 8c Zelinger & ... Groisz-Gageronak, ve­je: Davidovics mérnök és ennek sógora, Zelinger Aladár volt a munkatársa. Stanescu vizsgálóbíró megálla­pította, hogy Zelinger néhány nappal előbb Bécsben volt, hol Grosz Jenővel találkozott. Miután Zelinger a Bazaltina nevű­ vállalat cége alatt is dolgozott Bucuresti­ben, a vizs­gálóbíró házkutatást tartott lakásán és a „Bazaltin“ irodáiban, mely utca­burkolatok készítésével és a­n­yagsz­áll­í­tásokkal foglalko­zott. Az Adeverul jelentése szerint a Bazaltin nevű társaságot 5 millió alaptőkével Chirculescu volt miniszter, Tilea, Zelin­ger Aladár, dr. Stern Vilmos, Vogel Sá­muel, I. Sores­cu, Balkány I. mérnök és Marin Seinescu ezredes alapították. A vállalatnak 1935-ig Zelinger volt az igazgatója, mikor átadta helyét Seinescunak. A Curentul szenzációs részleteket közöl Zelinger előéletéből. Azt ál­lítja, hogy azzal a szabósegéddel azonos, aki néhány évvel előbb még Chir-on dolgozott, hol fizetéskép­telenséget jelentett, majd Bucuresti­be uta­zott s Grosz-Cagero üzleteibe kapcsolódott. A házkutatás alkalmával Zelinger nem tartózkodott a „Bazaltas“ irodájában, így a vizsgálóbíró nem tekinthetett a pénzszek­rénybe, amit több pecséttel látott el, míg Zelingert kihallgathatja. Megállapítást nyert, hogy Zelingernek ez idő szerint több háza, villája, ingatlana van Bucuresti­ ben, Prede­­alon, Sinaia-ban,­s Techirgiol-ban a tenger­­par­ton. A vizsgálóbíró azt is tudja, hogy Roth Ödön Bucuresti-i ügyvéd is találkozott Bécs­ben Grosz-Cageroval s ezért Roth lakásán is házkutatást tartott anélkül azonban, hogy jelentős bizonyítékokat talált volna. Külön fejezetét képezi a vizsgálatnak a „Blocul Importa­torilor“ nevű­ társaságba tömörült vállala­tok ellen indult eljárás, melyek között a Zorile jelentése szerint következők vannak: 1. Wilhelm Sch­erg­e& Co. exisztógyár rt. Brasov, képviseli Emil Schmutzler igazgató. 2. Leonida & Co. részvénytársaság, képviseli Penescu Kertsch és Eugen Xicolau. 3. „Sa­rai" részvénytársaság, képviseli B. Poenaru és C. Radulescu. 4. L. A A. Hassha Imper cég Brasov, képviseli Adolf Julin Hessha. 5. Busteni-i papírgyár & Schiel örökösei, képviseli Zamfirescu. 6. ..Nitrogen" rész­vénytársaság Diciosanmartin, képviseli Eu­gen Hrammer, Z. Bancotescu & Xieolau örö­kösei, képviseli Teodor Xieolau. A „Blocul Importatorilor“ vállalat Emil Schmutzler, dr. Teodor Xieolau és Grosz Jenő részvéte­lével 1933 november 15-én alakult két évre s így még mult év folyamán megszűnt. A „Cagero“ és a Blocul importatorilor tehát két teljes esztendeig feküdt rá a romániai kereskedelemre és iparra. A vizsgálóbíró Locker vezérigazgatót, a „Blocul Importatorilor“ volt vezetőjét már kihallgatta s a kihallgatás befejezése után a ,,Mondial­ Corners“, „Hansa Romana“ és „iMundus“ cégek egész levelezését és köny­velését lefoglalta. Grosz kiadatása Az osztrák kormány a Grosz kiadatására vonatkozó iratokat már megkapta. Utólag szükség volt Grosz állampolgársági bizo­nyítványára s külön futár vitte a Sigliet-i primária bizonyítványát az osztrák főváros­ba. Az érdekes bizonyítvány következőként hangzik: ,.Lighet város polgármesteri hivatala ezen­nel igazolja, hogy Grosz Jenő 1889. évi sá­toraljaújhelyi születésű kereskedő román ál­lampolgársággal rendelkezik, miután 2­ 5 — 924. szám alatt fel van véve az állampolgá­rok listájában". Ezen a kérdésen fordul meg Grosz kiada­tása. Román állampolgár-e Grosz-Cagera? ... Egészen biztos s ezen utólag sem változtat­hatott. Az „okos“ Grosz ugyanis az egyik Bucu­­resti-i bank páncélfiókjában helyezte el ira­tait, melyek között a vizsgálóbíró a Sighet-i eredeti állampol­gársági bizonyítványt is feltalálta. Hiába! A csapások sohasem jönnek egye­dül. Mindig Párosával járnak. (sz.) Mozgószínházak műsora. PÉNTEK: CAPITOL-MOZGÓ-ban világsláger premier! CASTA DIVA. A legszebb szerelmi re­gény. Csupa művészet, pazar kiállítás. Fősz. Eggerth Martha. Zenéje: Bellini­től. EDISON-MOZGÓ: I. CANALIA. (A kutya.) Dráma. Harry Baur­al. II. ÉDES KE­RINGŐ. Operett egy meseországról. Fősz. Camilla Horn, Luis Garenzi, Hans Ri­hmann. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A REJTELMES ASZ­­SZONY. Főszerepben: Gilbert Roland és Mona Barrie. II. CHARLIE SCHAN LONDONBAN. Fősz. Warner Oland és Druce Leyton. Előadások: 3, 6 és 9. Helyárak:­10 és 12+3 lej. ROYAL-MOZGÓ: Páratlanul ragyogó világ­sláger: OCCI CIORNIA (Fekete szemek . Fesz. Harry Baur, Simone Simon, Jean Pierre Aumont. Film előtt uj Journal. Bruno Brehm világhíres, uj történelmi regénye : A kétfejű sas lehull A Habsburg monarchia összeorrd­ásci 450 lap. Nagy alak. Ez a mű­ történelem és regény, izgalmas, művészi formában. 172 Lei LEPAGE-nál, CM Postán utánvéttel. — Kérje az uj könyv­­szenzációk jegyzékét Lepagetól.

Next