Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-01 / 50. szám
I Í MITIK A ROMÁN SAJTÓ PATRIA: Sok JulvK kövttünk dl. m.i ende, hick a.- ciryefülfs ,‘tui. l-c&nagyobb hiba volt, h-*»;v figyelmen kívül hagytuk .■ gazdisakr pontokat s csak poHwWKal voltunk do-^iva. 1 niH-k «uilyos következményen tapM*val4ítattuk, midőn a panksÁKÜii: legyönRÜlt Erdélyt kujuk szemeink «Sört. Nem vagyunk vir.vigtadasata helyzetünknek, egyszerű látszat az uralmunk. Kincseink más kezében vannak, vagy überének kiaknázva Csak most kezdjük ére/avi ennek hatásit húszévá uralom után. E tény te hat, és meggondolkozhat. A hibák nagyok, de nem olyanok, melyek javításra nem alkalmasak. A javás most már csak erőszak-’ratunktól és bölcsességünktől fgg. Erdélynek pontosan berül vonatozott árvumban megvalósítandó gazdaságra van szükség a Mentőmozgalomra. Erdély amellett a párt mellett lesz, mely ezt a programot megvalósítja, tehát a mi pártunkra vár ennek a tervnek nyugva rontása Pártunk együtt hálad ez ertélyis ’ petíciókkal'. ismeri Erdély életére kivanságát. Menekvését csaktőlünk várhatja. A gazdasági kérdéseket felszinen kell tartana, nem szabad megsedkezni róluk Csík beható szzsgálat után lehet megoldást várni. Az erdélyi gazdasági helyzet igen súlyos, ígéretekkel félrendszabályokkal nem lehet ezt elintézni. A mi hírnunk az, hogy eddig nem tettük meg a szükséges kezdeményező lépéseket Diplomásaink munkájában nem lehet az erdélyi lelkiismeretesbe egységes vonalat feltalálni. Nagy a számuk azoknak, akik csak személyi előnyöket kerestek a pockában s választóik gazdaságii év kulturális színvonalának emeléséért nem harcolok. Meg kell kezdeni a harcot. Regionalizmust fogunk csinálni Erdélyünk megmentése végett. Építő regionaizmust, hogy ezt a tartományt megerősittsük. Nem akarjuk az áldom jelenlegi berendezését lerombolni, sőr emelni akarjuk tervünkké* Cisz?ke,, ttagji" nak az erdélyi Intellektuelok ezekben a nb.. időkben, össze kell hívni egy második gazdaságii kongresszust, hogy ez legyen Erdély gazdasági parlamentje. Összefogásra van szükség, ettől függ Erdély jövője. CURENTUL: A közigazgatási reform során olyan felszólalások történtek melyek közelről evikkelnek benünket. A magyarság nyomban gyanúperre él, mihelyt az álam valamilyen intézkedést tesz. Erre vezethető vissza Waller dr magyarpárt képviselő felszólalása is az államnyelv elsajátításának kérdésében, mikor azt álítja, hogy ez csak jogcímkeresés volt a kisebbségigelkalmazottak leépítésére. A közigazgatási törvény javaslata kötelezővé teszi, hogy a prímérekismerjék az állam nyelvét. Wiler úr ezt a népakarat megfojtásának tekintiahelyett, hogy belátná, mikép az állam és község közötti kapcsolatot kimélyíti. Azt állítottam a kamarában, hogy mi és ír magtárok szigetet alkotunk a szláv — germán tömegben. Erre Wiler dr megjegyezte: „Ezt mindennap hangoztatni kel. Én harminc éven át hangoztattam ezt s egyedüli vagyok a parlamentben, aki nem adtam fel véleményemet a közigazgatás megváltoztatása alkalmával.“ Nem kell nagy földrajzi tudás annak megállapításaihoz, hogy a románság és a magyarság szigetet képeznek a szláv és germán tenger hullámai között Ez a földrajzi helyzet 1919- óta a meggyőződés revízióját kellett volna okozza bizonyos politikai irányban Budapesten a hangos románellenes munka helyett. Évre-évre nőtt a harag és szaporodtak a tévedések s senki sem vette a fáradságot, hogy megvizsgálja Európa térképét. A romániai magyar kisebbség kötelessége volna, hogy állandóan figyelmeztesse Középeurópa földrajzi helyzetére Budapestet Nagyszerű alkalmat nyújt ma is Középeurópa térképe a tévedések megszüntetésére. TARA NDASTRA: Diplomáciánk büszke arra, hogy békét teremtett a Dnyeszternél. A kapitalista polgári Romániával szemben a szovjet kormány és a kommunista Internationale is büszkélkedhet, hogy nálunk is létrehoztak egy Népfrontot. Ez az eredménye a húszéves zavaros szomszédságnak s a mi béketörekvésünknek. Az európai - szovjetbarátság egyes diplomaták pacifista politikájának következménye. Ezek a diplomaták csak ,,illúzióinak, tekintik a kommunisták által hirdetett világforradalmat. Viszont a szovjet diplomáciája is csupán illúziónak tekint: azt az európai hiedelmet, mely szerint a kommunisták elejtették a világforradalmat. Miután pedig az iluzíió nem kerül pénzbe, a moszkvai kormány szállít is belőle eleget, akár több vagonnyal. Mi csak az olyan diplomácia álhivatásának magaslatán mely nem a genfi frázisok, de országa katonai vezérkarának adatai alapján dolgozik. Az olasz, német, angol diplomácia a katonai erő és illúziók diplomáciája. Ezeket reáás, hasznos diplomatáknak kell nevezni. „Illúzió“ tehát az a béke melyet Szovjetoroszországga kötünk, ha ez kulturális, gazdasági és politikai téren híveket toboroz a kommunista Internacionálának. A Népfront nálunk háborúst jelent a román állam megkiaiparitására. Ezt a háborút a szovjet kormány nem a Dnyeszternél de álami életünk minden megnyilvánulásában folytatja ellenünk. Akadhat valaki, aki ennnek igazságait nem látja be ffil Vll.AGFll.MK KORONÁJAVIMMSZIARIÁK fsrr BUDAPEST Dohányu. 42. Az a hely, hol a jó közönség jól érzi magát Legmodernebb szállodai kényelem, elsőrangú étterem, zene, tánc, színházak, szórakozó helyek és a kereskedelem központjában. Mérsékelt árak! Garage a házban /: I. 1. I: N 7. 1. K A hét világpontfifikája A „Fekete sárkém" árnyékában Az elmúlt héten egymást kergették a kis politikai szenzációk. A közönség azonban elfásult és nem mutat többé izgalmat a sorsára messze kiható eseményekkel szemben sem. A japán katonai puccs sikere, Eden külügyminiszter beszéde, melyben angol hajthatatlansággal nem enged egy jottányit sem a háborút kezdő Olaszországgal szemben eddig elfoglalt londoni álláspontból s a francia—szovjetorosz kölcsönös segélynyújtási egyezmény megszavazása váratlanul nagy többséggel, mind olyan események, amelyek más körülmények között hónapokra lefoglalnák a világpolitikai közvélemény érdeklődését. Most alig méltatják figyelemre, hogy a londoni alsóházban Anglia fiatal külügyminisztere megtartotta első nagy beszédét, mely hangjának öntudatosságával a múlt századvég nagy imperialista külügyminisztereire, a Palmerstonokra és Salisburykre emlékeztet. laden kijelentette, hogy az európai békének igazi biztos, talán egyedüli garanciáját jelenleg Anglia katonai ereje képezi és hogy az angol kormány, mely szilárdan kitart a népszövetségi politika mellett, vezető szerepet kíván abban, hogy a genfi tagállamokat vállalt kötelezettségeik teljesítésében irányítsa. Nehézségek ugyan vannak, de Anglia — mondta erélyes hangon Eden — megingathatatlanul kitart a genfi vonalon. Ugyancsak ennek a politikanapról-napra emelkedett, amíg elájulott a pár nap előtti katonai puccsig. A „Fekete sárkány“ Japán külpolitikáját igazában már évek óta a „Fekete sárkány“ elnevezés alatt szövetkezett fiatal tisztek irányítják, akiket az utóbbi időben nipponistáknak is hívnak. Egy ilyen fiatal hadnagy 1931 szeptember 18-án saját kezdeményezésére megtámadta osztagával Mukdent. Másnapra már japán csapatok szállták meg Mandzsúria fővárosát és pár hét alatt majdnem az egész Mandzsúria japán katonai kezekbe került. A tábornokok természetesen elfogadták a befejezett tényeket s a tokiói kormány szintén nem tehetett egyebet. Japán külpolitikai vezetése egy csapásra átkerült a hadsereg és a hadseregen át a fiatal tisztek kezébe. A tokiói külpolitika ezután nagyjában arra volt kénytelen szorítkozni, hogy a hadsereg tetteit igazolja és a következmények által okozott nehézségeket eloszlassa. A Sanghai ellen intézett japán katonai támadás is a „Fekete sárkány“ műve volt és a tisztek harciasságán kívül semmiféle elfogadható politikai magyarázatot nem lehetett adni. A Sanghajból való kénytelen visszavonulás után azonban az elégültben fiatal tisztek lelőtték Inukai miniszterelnököt és a japán közélet négy más vezető egyéniségét, Köz-Mandzsuriára szorítkozik. A Kínában vállozatlanul tovább tartó rejlett, japán p Ihni , bojkottot azonban legyőzni nem tudta, Mindzsurin pedig, melynek kétségtelenül nak gazdasági jövője van, egyelőre sokkal többe kerül a japán szigetországnak, mint amennyi onnan behozni képes. Az Okada-kormány ilyen viszonyok között, számolva a folyton kiújuló pénzügyi nehézségekkel is, igyekezett a fenyegető összeütközéseket kitolni. Hirota kitsztffyminiszter nagy diploa ügyességgel és eredményekkel tárgyalt úgy Amerikával, mint Angliával, sőt Oroszországgal is. És különösen eredményes volt a munkája Kínában. De valahányszor a tokiói diplomáciának sikerült csak látszatmegegyezzésre is jutni az oroszokkal, a Mandzsúriát és Észak-Kínát megszálló japán hadsereg mindig módját ejtette annak, hogy veszedelmes határincidensek keletkezzenek. A kínai tárgyalásokat pedig egész tartományok elfoglalásával húzta keresztül. A legutóbbi határösszeütközésekkel kapcsolatban Hirota külügyminiszter és vele az Okada-kormány a tartósabb megegyezés érdekében már hajlandóságot mutattak arra is, hogy évekig tartó, kölcsönös megnemtámadási szerződést kössenek az oroszokkal. Alighanem erre volt válasz a most lefolyt katonai puccs, mely most már úgy látszik, tartósan meg fogja szüntetni a lehetőségét is annak, hogy Japán külügyminisztere önálló politikát folytasson. Lehető következmények Külpolitikai következmények szempontjából a politikai gyilkosságok által teremtett lehetőségeket óvatosan kell megvizsgálni. A láb alól ejtett politikusok utódai, még ha diktátorok is, a gyakorlatban elkerülhetetlenül ugyanazokkal a világpolitikai nehézségekkel kerülnek szembe, mint meggyilkolt elődeik. Ezek a nehézségek a most következő japán kormányzat számára még fokozódni fognak, mert az ellenjátékban érdekeltek természetesen fokozott erővel teszik meg védekező lépéseiket. A „Fekete sárkány“ szövetség, melyhez Japánban a megelőző politikai gyilkosságok alkalmával sem lehetett nyúlni s amelynek a mostani pucscsot végrehajtó fiatal tisztek szintén, vagy tagjai, vagy utódai, politikai céljai élére a Kína fölötti teljes katonai uralmat és az Oroszország elleni háborút tűzte ki. Az utóbbi célkitűzésre vonatkozólag azonban bizonyos vita van ajapán imperializmus fiatal mozgatói között. Egy részük, különösen a tengerészethez tartozók, előbb Anglia és Amerika kiszorítását akarják a Szélsőkeletről. A szélsőkeleti Monroe-doktrina, melyet a múlt évben a külügyminisztériumnak katonai imperialisták által irányított szónoka hangoztatott, inkább Anglia és Amerika, mint Szovjet-Oroszország ellen irányul. A három nagy fehér hatalom mindenesetre közösen érezheti, hogy együtt, vagy egymás után, de ellenük áll harci rendbe a japán imperializmus, mely el van szánva arra, hogy a belső akadályokat gyilkosságok árán is eltakarítsa maga elől. A következmény elkerülhetetlenül a három fehér hatalom összefogása Japánnal szemben, amihez, a lehetőségek szerint, a japán katonai imperializmus által fenyegetett Kína is csatlakozhatik. Nagy európai ellentétek miatt esetleg jelentős európai segítségre is számíthat a katonai összeütközést kockáztató Tokió. A Szélsőkeleten erőt képviselő hatalmakat azonban kivétel nélkül magával szembe állítja a „Fekete sárkány“ árnyékában dolgozó japán imperializmus. Ezért valószínű, hogy a császár környezetében lévő, meggondoltabb politikusok, igyekeznek majd óvatossággal körülburkolni a lázadó tiszteknek a hatalmi lehetőségekkel nem számító harciasságát s a Japán számára is nagyon bizonytalan lehetőségek miatt megakadályozzák azt, hogy a tokiói politikai gyilkosságok közvetlen következményeképen háború borítsa lángba a Szélsőkelet nagy területeit. —s ■fk 19 3 0 ni A r c I u * I ■ 1: Claude I arrér. hires regényt* után. 1 ős/.. : Anna b<* Mu, Victor I raucen. .IHMBnMHHBMBBBWn I I SELECT MOZGÓ nak képviseletében adott Olaszországnak Palmerston stílusában megfogalmazott rövid és visszautasító választ, melyben a földközitengeri megállapodásokkal szemben tiltakozó Rómának tudtára adja, hogy London szükségesnek sem tartja a tiltakozással érdemben foglalkozni. „Mister Edennek — mondja a feltűnően szűkszavú válasz — van szerencséje Grandi nagykövet őexcellenciáját értesíteni, hogy az angol kormány álláspontja továbbra is az marad, amelyet a kérdéses memorandumban eddig elfoglalt. Őfelsége kormánya nem hiszi, hogy ennek a kérdésnek további vitatása haszonnal járna“. Ennyi és semmi több. Ez nem alkalmas arra, hogy az Anglia és Olaszország közötti feszültséget enyhítse. A japán események is minden bizonnyal nem járulnak hozzá a nagy világpolitikai feszültség enyhítéséhez a japáni események sem. Az ázsiai uralomra törő, nagylendületű szélsőkeleti országban pár éven belül már a harmadik miniszterlnököt teszik el láb alól hazafiasság jogcímén. Irukai miniszterelnök 1932 május 19-én történt meggyilkolását röviddel ezután követte Hamagusi volt miniszterelnök meggyilkolása. Most Okada tengernagy, miniszterelnök volt a soron, akit gépfegyverek sor-özével gyilkoltak meg. Közben egész sor miniszter, volt miniszter, tábornok és közgazdasági vezető egyéniség esett áldozatul fiatal tisztek golyóinak, akik minden esetben büntetlenül maradtak. A japán népet áldozatkész hazafiassága tette naggyá. Ezt az erényét azonban túlbuzgó nacionalisták nemcsak Japán veszedelmévé, hanem világveszedelemmé fokozzák. Japán gazdasági és szociális zavarokkal küzd. A háború utáni gazdasági válságok szociális zavarokat okoztak Japánban is épp úgy, mint más országokban. Ehhez hozzájárult a nagy földrengés, amely szinte megoldhatatlan nehézségek elé állította a szigetország vezető rétegeit. A munkanélküliség növekedni kezdett, megmozdult a súlyos viszonyok között élő parasztság és eredménnyel kezdtek el dolgozni bolsevista agitátorok. A megijedt uralkodó osztály, különösen az ipari fejlődés óta fontos szerephez jutott nagytőke erre a fasizmussal szövetkezett s ennek segítségével visszanyomott minden szociális megmozdulást. A fiatal tisztekből toborzódó fasizmus azonban eszközből csakhamar uralkodóvá vált. Miután a tömegek nyugtalankodását teljes erővel visszaszorította, az eddig uralkodó osztállyal és főleg a nagytőkével fordult szembe, melyet szintén akadálynak látott érvényesülése előtt. A fiatal tisztek hatalma, kik a háborút majdnem nemzeti iparnak tekintik és nem ismerik a külpolitikai lehetőségek által szabott határokat, így Szentiván-éji álomi ták Dán bárót, a legnagyobb ipari koncerntnek, a Micsui vállalatnak igazgatóját is, aki pedig eredetileg a fasiszta megmozdulások pénzelői közé tartozott. A golyók, melyek Irukai miniszterelnököt szivén találták, épp úgy, mint azok, amelyek most végeztek Okada admirális miniszterelnökkel, szivén találták a japán parlamentarizmust is. Az uralkodó tanácsosai, köztük elsősorban a Genro vezetője, a harcias szélsőségektől óvakodó, öreg Saiondzsi herceg, inkább a parlamentarizmust, illetőleg a szolgálatukban lévő politikai pártokat adták föl, mint az eddigi társadalmi és gazdasági rendet. Az 1932 utáni kormányok már nem tiszta pártkormányok, hanem úgynevezett nemzeti kormányok voltak, melyekben kivételes helyzete volt a hadügyi és tengerészetügyi minisztereknek, akiken keresztül igazában a vezérkar uralkodott Japán fölött. Ezekbe a kormányokba azonban tapasztalt, régi politikusok is bekerültek, akik már az imperialista politika sikere érdekében is igyekeztek megmenteni Japánt a teljes elszigeteltségtől. Ilyen, hosszú diplomáciai múltra visszatekintő, tapasztalt politikus volt Hirota külügyminiszter, aki a legveszedelmesebb hadügyi kezdeményezések pillanataiban is mindent megtett, hogy Japán ne álljon szemben a szélsőkeleten erőt képviselő mindegyik nagyhatalommal. Törekvéseit bizonyos fokig támogatta a most meggyilkolt Okada tengernagy-miniszterelnök is, aki pedig a vezérkar támogatásával került hatalomra, de mint tengerész vezetőtiszt szélesebb látókör fölött rendelkezett. Külpolitika és katonai politika Hirota mindenekelőtt igyekezett megegyezni a kínaiakkal, hogy abban a pillanatban, mikor Japán keleti versenytársaival szembe kerül, a kínai óriásbirodalom ne tartozzék szintén az ellenfelei közé. A hadsereg azonban Kínával szemben is csak a katonai erő alkalmazását tartja célszerűnek. Mikor Hirota a nankingi japán követet nagykövetté nevezte ki, hogy ezzel is jelét adja annak a fontosságnak, amelyet Kínának tulajdonít, a japán vezrékar volt az első, amely tiltakozott ellene. Közben a japán pénzegység értékelése és az alacsony munkabérek által nyújtott lehetőségek folytán Japán példátlanul olcsó ipari termékkel árasztotta el nemcsak az ázsiai piacokat, hanem Amerikát és Európát is. A válasz nem késett. Anglia és Hollandia magas vámtételekkel zárták el gyarmataikat a japán verseny elől, az orosz gazdasági rendszer lehetetlenné teszi a Moszkva által nem kívánt bevitelt és védekező gazdasági rendszabályokat hoztak a japán termeléssel szemben Amerikában és Európában is. A rohamosan fejlődő japán termelés így elsősorban Kínára és Előadások kzdete hétköznap d. u. 3, 6 és 9 órakor! Vasárnap délelőtt fél 11-kor és d. u. 3, 6 és 9 órakor! - -.1 Nagyapó lábait gyötri a köszvény. Jajgat és nem akar kórházba menni. ja tanácba A fájdalmakat csillapítja, a daganatokat elmulasztja mélyreható melegével 3 PÖSTYÉN ISZAPRUSA Házihasználatra eredeti forrásiszat» »Pi. Qa.s kockákban csínáenüfl