Ellenzék, 1936. május (57. évfolyam, 100-124. szám)

1936-05-01 / 100. szám

2 (ttia MMcaHHHMMaaHMHnUHMm­MI MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ (.1 ItK.NTl I,: \'.ud­ i előszót irt Pot at Bm­nitia dr \ haitii end­ joga" ciimi munká­­jáho/ Hasznos truuliuám ez, melyben a s. M .i a nemzetközi ji­g megvilágításában a hadüzenet kérdését vizsgálja. Azokat a sza­bályokat boncolgatja, melyeket nem szok­tak betartani. l.bbe a kérdésbe kapcsolódik be Vaida néhány szóval. Az eszményi hely­zet az lenne, hogy a b­ékét a Népszövetség biztosítsa. A béke azonban nem egyéb, mint folytonos jogi bábom, melyre fel kell ké­szülni. Jól tudja ezt Vaida. A miniszterek sorsát ma már nem a szavazók tömege dönti el, de az a kérdés: alkalmasak e feladataik végrehajtására. Tiszteli Titulescut és meg­állapítja, hogy a Népszövetség nem képes a békét biztosítani s nem tudja a fegyverke­zést megakadályozni. Mi tehát a teendő?­­Fegyverkezzünk — mondja Vaida — men­tői hathatósabban, ha drága nekünk az or­szág és a jövő“. El kell ismerjük, hogy a Skoda-pert nem a Népszövetség hozta nya­kunkra. Egy bűnös nem tud minden bűnt elkövetni. A bűnös ellenfelei követik el te­hát a többi bűnöket. DIMINEATA: A francia választások soha­­nem tapasztalt hevességgel folytak le. A sza­vazók teljes szabadsággal járulhattak az ur­nákhoz, így a parlament meg fog felelni a népakaratnak. Sokkal több kerületben ma­radt a választás meddő, mint a régi válasz­tásokon. Ezideig csupán 179 jelölt győzött s május 3-án 427 kerületben új választást tartanak. A lapok a népfront győzelméről írnak, így írnak, az Echo de Paris, Le Jour, Ami du Peupl­e, Le Journal s a többi napi­lapok. Az Ami du Peuple odáig megy, hogy a népfront döntő győzelmét előre bejelenti a vasárnapi választásokon. Érthető, hogy a francia baloldali lapok így írnak. A jobbol­daliak ezzel szemben elkeseredetten emlé­keznek meg a kudarcról és ez a romániai jobboldali pártokat is befolyásolni fogja. A baloldali győzelem előre látható volt, miután a pártok ígéreteikkel előre lekötötték ma­gukat A most következő választás eredmé­nye nem kétséges. A baloldali pártok azt a jelöltet tartják fenn, aki legtöbb szavazatot kapott a lefolyt választáson. Ugyanakkor a jobboldal röpiratokat terjeszt, melyben fel­­hívja a figyelmet, hogy a baloldali pártok győzelme háborút jelent Németországgal. Nem avatkozunk ezekbe a dolgokba, csupán arra mutatunk rá, hogy Franciaország bal­oldali maradt. Reánk nézve most ez a leg­fontosabb. UNIVERSAL: Kétszáz ügyvédet töröltek most a Bucuresti-i kamarából, mert nem fizették tagsági díjaikat. Nemcsak a folyó évi díjról van szó. Ezek az ügyvédek több évi taksával tartoznak. A legcsodálatosabb az, hogy a listában nem olyan ügyvédek szerepelnek, akik ügyfelek hiányában nyo­morognak. Előkelő társadalmi állású embe­rek, volt kamarai dékánok, volt parlamenti alelnökök, volt polgármesterek és városi ta­nácsosok, volt kincstári ügyészek, bírák, képviselők, párisi doktorok, egyetemi taná­rok s végül egy volt külügyminiszter is sze­repel soraikban. A törlés nem jött vára Há­rul. Számtalan esetben voltak felszólítva. Azt­­ sem lehet mondani, hogy lehetetlenségről­­ van szó, mert hiszen egy évre csupán 1500­­ lej tagsági díjat kell fizetni. A kamara nem most nyúlt először ehhez a fegyverhez. Hó­napokkal előbb kevés számú ügyvédet füg­gesztett fel abban a hitben, hogy jobban meggondolják a dolgot és fizetni fognak. Érthetetlen dolog ez számunkra. TARA NOASTRA (Goga lapja): Elismer­­­­­ük a magunk részéről is, hogy a kormány­­ és a mi programunk között szakadék van.­­ A miniszterelnök azt mondta Ploesti­ben,­­ hogy Románia csak 75 százalékban nemzeti­­ állam. Ezzel szemben mi azt valljuk, hogy­­ Románia teljesen (totaliter) nacionalista. Itt a szakadék. Tătărescu azt mondja: ,,Ne fe­ledjük, hogy kisebbségi lakosságunknak 25 százaléka, így megértő politikára vagyunk kötelezve s biztosítanunk kell anyanyelv­használatot és vallásszabadságot számukra, hogy szabadon fejlődjenek a törvények kor­látai között is. Mi másként gondolkozunk, ne­künk más tervünk van. Nem ismerünk sem­miféle aránylagosságot s ha a történelem folyamán idegen csoportok kerültek közénk, hajlandók vagyunk emberi szempontból megtűrni őket a polgári egyenjogúság hatá­ráig, ez azonban nem érinti azt a jogot, hogy bármikor, bármily mennyiségű idegent ki­utasítsunk úgy, amint azt jónak látjuk. Eb­ben a szellemben alkottuk meg a Ciucea-i egyezményt is 1923-ban. A magyar kisebbség tudomásul vette a román szuverenitás részé­ről a türelmi állapotot (un act de toleranta din partea suveranităţii romaneşti), hogy a román állam kizárólagosságának szellemé­ben dolgozunk. Ha a politika közbe nem lép, kiszámíthatatlan következményei lehet­tek volna a Ciucea-i megegyezésnek s nem lenne ma kisebbségi kérdés az országban. Tătărescu tehát téves úton jár a liberálisok­kal és demokratákkal. A kisebbségi lapok természetesen kedvezően fogadták a minisz­terelnök kijelentését és rámutatnak a nyu­gati demokrata államok politikájának ked­vező hatására. Ideje, hogy érvényt szerez­zünk a román állam­ kizárólagosságának. R­L 1. R­N 7. ti K Barangolás Abesszínia őserdőiben A hiénák a harcterekre költöztek. — Kígyó a csizmában BUDAPEST. (Az Ellenzék tudós­tójátó .) Leszich Ká­­nán, magya­r művészi vésnök most érkezett haza Abesszíniából és eddig még is­meretlen, igen érdekes adatokat közöl az ős­erdők félelmes, csodálatos lakóiról. — Addis-Abebától öt kilomét­erny­ire az Antata hegység alján van egy őserdő. — Kez­di elbeszélését. — Ebbe az őserdőbe, mint ahogy általában az őserdőkbe, az abesszák sohase mennek be. Miért? Ők maguk se tud­nák megmondani, hogy miért. Nyilván va­lami ősi babona miatt. — Persze az európai­ak bemerészkednek az őserdőbe, pedig egy 10 perces sétát tenni is nagyon nehéz ott. Folyondárok fogják ös­sze a fákat, én is csak úgy tudtam előre halad­ni, hogy késsel utat vágtam magamnak. — A folyondárok olyan buján nőnek, hogyha elvágja az ember őket, két nap múl­va újra körülölelik a fákat, az óriási fákat, amelyek kézt pálmák, ha­talmas olajfák, vadrózsafák. 30—40 mé­teres eukaliptuszok vannak. Az őserdőben mindig sejtelmes félhomály van, a napsugarakat felfogják a fák lombjai. Nagy vad nincsen az őserdőben, lepkék, ma­darak tanyáznak ott. És ma­jmok. Ezerszám­ra, tízezerszámra, százezerszámra. Röhögő és féltékeny majmok — Sose felejtem el — emlékszik vissza mosolyogva Leszich Kálmán első őserdei sé­tájára *—, hogy amikor először beléptem a dzsungelbe, „val­aki“ hátulról fejbeütött. Visszanézek, hát egy kis majom röhög rám. róla­ majom volt, apró, szürke állat, nagyon kedves, de azért veszélyes, mert szeret ha­rapni. Rengeteg garéza, keresztes majom van még az őserdőben. Azért hívják őket keresz­tes majomnak, mert fekete bőrükön a há­ton kérész­tálakó szörcsik van. Az őserdei majomuradalomban páviánokat is látni, ját­szanak, ugrálnak a fákon. Leszich Kálmán szerint az őserdő madár­világában rengeteg olyan madárfajka van, amelyet a madártan még nem anyakönyvelt. Vannnak "­­ két méter magas madarak és vannak kö­­römn­agyságú madarak. Az őserdő lakója a milán is. Ennek a madár­nak az a nevezetessége, hogy test berendezéséről tanulták meg a repü­­ő lőgé­p konst­ru­kt­őrök, hogyan kell megépí­teni egy repülőgépet. A milán remek szabókat csinál a levegőben, s roppant gyorsan száll. Az őserdei madarak közt találni még dögkeselyűket is, az elhul­lott majmokat eszik meg. — Vannak majmok, amelyeknek egész éle­te az őserdőben múlik el, más fajtáik kijárnak az őserdőből. Ezeket a feketék megfogják, eladják. Abesz­­sza nem tart a háznál majmot, — az a ba­bona, hogy ahol majom van, ott tűz lesz, vagy halál, vagy nagy anyagi veszteség. Tóta majmot nem is lehet háznál tartani, olyan féltékeny, ha nőstény, akkor a házi­asszonyt támadja, harapja, bántja folyton, ha hím, akkor a ház urát harapja. Az Abesszíniában járt magyar ember leg­érdekesebb, egészen költői élményei közé tartoznak az őserdőbe tett kirándulásai. — Nem vagyok félős ember, de az őserdő­ben én is féltem. Az embert olyan érzések kezdik kinézni, hogy talán nem tud kijutni onnan, az őserdei virágok és a fák nehéz szaga valami gyantás, fülledt illatban egye­sült Áhítatot is éreztem az őserdőben, mindig az volt a benyomásom, hogy templomban járok. Éjszakai vadászaton Az addis-abebai élet legnagyobb szórako­zásai közé tartozik az éjszakai vadászat. Te­­leholdnál éjszaka is nappali világosság van. Ilyenkor tartanak éjszakai vadászatot. — Már nagyon messziről látni lehet a vadállatok szemének csillogását. Különösen a hiénák és a sakálok szeme csillog. A leopárd­nak smaragdszínű, az oroszlánnak vöröskék, hiénának és sakálnak világoszöld fényű a tekintete. Régebben az éjszakai vadászatok elmarad­hatatlan vendégei voltak a hiénák. Jártak a 1­9 .?­o­rmi­n­j­u 1 /. vadászok körül, immu­ imu­nl lak akit kiváncni/ikodtok. Mostanában már rányu­l foglalháguk miatt ' nem vesznek ré S­ t éjj­szakai vadászatok­on. A hiénák ugyanis mostanában Addi'.­­ bein környékéről is eljárnak a karrierekrmn megeszik' az elesettel, holttestet, jóllakni fr aztán ,,b­­izurt ménnél, a ,,családjukho­z hiénának naponta 200 300 k­bométe­­t szaladni nem nagy feladat. A vadászok azért szeretnek inkább éjsza­k indulni mert a nappali vadászatnak van egy­ kel­lem­et­len me­ll­ék kö­r­ü­l­m­­é­n­ye. Ezrével jelentkeznek nappal a vadászit­k­ a feketék, gursa (borravaló) reményében­ mint hajtók. Nem lehet lerázni őket. Kik.­e­rik a vadászokat. Állandóan a puskacső elő­tt szaladgálnak. Egy Abesszíniában élő magyar, raj meg is történt egyszer, hogy vadászatán a zsákmány csupán öt erősza­kosan viselkedő hajtó volt. Meg is büntettek 100 tallérra az öt a bessza miatt. Kígyó az ágyban és a csizmában — Éjszakai vadászatokon többek közt s­zn­torra is­­szükség van. Nagyon kell vigyázni, amikor az ember lefekszik a sátrában. A k­í­gyók ellen kell védekezni. Én például zsák­szerű takarót vittem magammal, bebújtan, és szolgám a zsákszerű takaró száját bekiö­l­tötte­ a nyakamnál. A kígyók nagyon szeretik­ a meleget, gyorsan felkúsznak az ember ágyába, a vadász csofil azt érzi, hogy a hidegtestű kígyó szorosan­ mellette fekszik. — Az abesszínin­­k kitalálták már mit kell ilyen veszélyes helyzetben csinálni. Aki meg­ijed és kapkod,­­az elveszett, mert a kígyó megmarja, m­ár pedig az abessziniai kígyó marása halálos, nincs ellenmérge. Nyugodtan kell maradni, bármilyen nehéz is ez, meg kell várni, amíg a kígyó elbágyad, elszundikál, akkor kibújni az ágyból. Ezután egy jó erős felütés elég a kígyónak. A vadászok öltözködés közben, mielőtt felhúzzák csizmájukat, jól kirój­zák, mert előfordult már, hogy a kígyó elbújt a csizmában. .4 nappal réme, a skorpió Az éjszakai vadászok réme a kígyó, a nappaliaké a skorpió. A skorpió szeret kö­veken sütkérezni és ha az ember vigyázat­lanul leül valahová, rögtön megcsípik. A skorpió csípése éles fájdalmat okoz. A se­bet azonnal ki kell égetni gyufával, utána meg kell inni féliter pi­perment pálinkát. A csípés feldagad. 6—8 órás erős lázt is okoz, de utána semmi baja sincs annak, aki a skorpió csípése ellen így védekezett. AKI FRISS ÉS EGÉSZSÉGES AKAR LENNI és el akarja kerülni, hogy kemény legyen a szé­ke, emésztése meg legyen zavarva, folyton fáj­jon a feje és bőre tele legyen mindenféle pat­tanásai, az igyék hetenként egyszer-kétszer reg­gelizés előtt egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF" keserűvizet. Közkórházakban végzett orv­osi megfigyel­­ések szerint a FERENC JÓZSEF víz gyorsan, biztosan és igen enyhén hat s ezért ki­­vántkép a gyomor, bél, vese, máj és epehólyag­betegek használják szívesen. Ezerháromszázéves fenyő. Tokióból jelen­tik: Egy japán ligetben, amely Wakemasie Hime istennőnek van szentelve, áll egy fe­nyőfa, amelyet a hagyományok szerint Jo­­nei császár idejében (629—641) ültettek el és így most 1300 éves. A ritka fenyőfa az évszázadok folyamán 24 méter magasra nőtt meg, kerülete pedig 12 méter. Ágai az egyik irányban nyolcvan, a másik irányban száz méterig nyúlnak. Alsó ágainak megtámasz­tására 380 faoszlopot állítottak fel. Némely ágait védőtetővel óvják az időjárás viszon­tagságai ellen. Az istennő nagy ünnepe ide­jén, amely minden évben július végére esik, számos hívő keresi fel a fát. A fa ágainak letörése szigorúan tilos és súlyosan büntetik azt, aki a tilalmat áthágja. A fa lehullott tűleveleit mint szerencsét hozó talizmánt szokták összegyűjteni. Budapesti Nemzetközi Vasút utazási- és vízum­­kedvezményre jogosító vásárig­azolványa 120 lejért kapható az Ellenzék könyv­osztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. Vidékre 140 lej előze­tes beküldése mellett, ajánlva azonnal küldjük

Next