Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-02 / 125. szám

c MIT ír a román sajtó Idegenek Könyv Kikötők Ágyuk PREZENTUL: Túl sok a diplomás és kevés a­­szakképzett munkás Romániában. Ezért van, hogy az előmunkás többet keres, mint a jogvégzett ember, kinek egyedül csak az a lágya, hogy állást töltsön be. Nem támogat­ják kellően a román elem elhelyezkedését a kereskedelemben és iparban. Tizezerszám­­ra nyernek elhelyezést külföldiek az ország­ban, nem szólva azokról az idegenekről, akik szabad pályákon működnek. Megvizsgáltuk a külföldi tőkével dolgozó vállalatok igaz­gatóságait és azokra találtunk, akik legtüze­sebb hazafias szónoklatokat szoktak tartani. Talizmánnak használják ezeket a neveket, melyek sok állami kedvezményt biztosíta­nak. Több lelkiismeretességre van szükség. ROMANIA NOVA: Nem hangsúlyoztuk eléggé a ,,könyv-hónap“ jelentőségét. Miután közeledik az ,,Astra“ ünnepe, rá akarunk mutatni: az ,,Astra“ 75 éves munkájának eredményére. Nincs megfelelő statisztika arra, hogy országrészünkben mennyi sajtó­terméket nyomtatnak s ezek hány olvasóra találnak. Csupán a Bucuresti-i „­Fundaţia Regala" kiadmányairól szóló kimutatást ismerjük, melyet Gusti volt miniszter ismer­tetett. A vállalatnak két ága van: 1. A „Fun­daţia de literatura si arta“, mely szépirodal­mi és művészeti munkákat ad ki. 2. A,,Fun­daţia Principele Carol“, mely népművelési célt szolgáló könyveket és folyóiratokat hoz forgalomba. Az első ágban példányszám sze­rint következő forgalmat bonyolították le: Bucureşti 45.000, Transilvania 40.000, Mun­tenia 20.000, Moldova 18.000, Oltenia 6500, Banat 6500. Könyvterjesztés terén tehát or­szágrészünk vezet. A mi 15 megyénk más 29 megyénél is többet fogyaszt. Nézzük már most a népmű­velődési ágat: A „Falu köny­ve“ (Cartea Satului) című könyvet több, mint egy millió példányban nyomtatták 1935—36-ban s ebből 283.766 példány jutott országrészünknek. Változik tehát a művelő­dés színvonala. Ebből fontos következtetése­ket vonhatunk magunkra nézve. DIMINEATA: iSlavescu volt miniszter meg­jelent Tătărescu miniszterelnök előtt és rész­letesen ismertette, mily szomorú helyzetbe jutottak Galati és Braila kikötői. Tragédiá­ról beszélhetünk a szó igazi értelmében. Ré­gen tíz és tíz román áruval telt hajó hagyta el a rakpartokat, hogy­ helyet adjanak azok­nak, melyek ipari terméket hoznak részünk­re. Életet és fejlődést jelentett ez. Galati és Braila lakói hiányt nem éreztek.­­Bőségesen volt kenyér mindenki részére. A világháború befejezése után aztán megváltozott a hely­zet. Mindkét kikötő leszegényedett s alig tudják okát adni ennek. Az 1929-ben indult világválság dunai kikötőinket sem kímélte. Nemzetközi téren és az ország határain belül egyformán kereshetjük az okokat. A búza és általában a terménykivitel csökkent. A Kárpátokon túli terület és Bucovina beol­vasztásával a fogyasztás ugyanakkor jelen­tékeny mértékben emelkedett. Főleg a búza­­termelés csökkent. Ezt aztán a többi gabona­­termelő államok kihasználták és nagyon megéreztük a versenyt. A kivitel csökkenése a behozatal leszállítását is előidézte, úgy hogy a forgalmat ma már úgyszólván egye­dül Constanta látja el. Galati és Braila kép­viselői mentőakciót kérnek. Arról van szó, hogy semleges zónát nyissanak Galati­ban Lengyelország és Csehszlovákia részére. Bár­mi történik, nem lehet tovább halogatni a segítséget. VIITORUL: A nemzeti­ parasztpárt pro­gramja és taktikája inkább hasonlít dikta­túrához, mint demokráciához. Mihalache és társai ezt a célt követik, a demokrata sajtó mégis támogatja őket. Azt hiszik, hogy Mi­halache kormánya anarchiát fog előidézni s vörös zászlós sztrájkok következhetnek anti­fasiszta elnevezéssel. A sajtó hevesen tá­madja a jobboldali diktatórikus terveket, ugyanakkor azonban semmit sem szól a bal­oldali kísérletekkel szemben akkor sem, ha ez a bolsevizmus karján halad előre. Az igazi demokrácia mindkettőtől őrizkedik. Ál­lapítsuk meg, hogy a nemzeti­ parasztpárt nincs hivatva a demokrácia védelmére. Fel­fegyverzett bandával és testületi parlament­tel nem lehet igazi demokráciáról beszélni. „Parasztország“ jelszó sincs összhangban a demokrácia alapelveivel. Más tehát a cél. Nem elvekért áldoznak a kalandorok millió­kat. Az ország résen kell legyen. Ügyelnie kell külellenségeire s nem szabad feledje, hogy belső ellenségei anarchiát vetnek, fel­használva a könnyű jellemeket. Elmúltak az idők, midőn tréfának tekintették az ilyen megmozdulásokat. Elrejtik ma már az ágyu­kat, mert csak így lehet használni őket. A demokráciával takarják el szándékukat, nagy elővigyázatra van tehát szükség velük szemben. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Fehér szalvéta 50 darab 9 lej, mintás szalvéta 25 darab 9 lej. Cukrászdáknak, ét­termeknek negyedes fehér szalvéta 1000 drb 40 lej. - --- - ELLENZI­k Regényes örökségi per százezer aranykoronáért és nagyértékű ékszerekért Híres bécsi színésznő leányának harca magyarországi vagyonáért BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Regényes s­­imna témájául kínálkozik az az érdekes t per, amely most kezdődött el a nagy­­kanizsai törvényszék egyik polgári tanácsa előtt. A nyolcvanas évekbzen­ híres bécsi színész­nő volt Pillér Krisztina, aki körül a­ császár­­város leghíresebb ar­szlánjai és arisztokratái forgolódtak. Irigyelt művésznő volt, a bécsi művészvilág ragyogó csillaga. Pillér Krisz­tina egy Vogel nevű bécsi színészhez ment férjhez, aki európai körutakon ugyancsak hí­ressé tette nevét. A művészpárnak volt egy kis leánykája, Vogel Karola, akit a leggondosabb ne­vel­és­ben r­és­zes­­­tet­t­ek. Amikor Vogelné Pillér Krisztina meghalt, a kis leányt az elhunyt művésznő testvérhu­­ga, Pillér Jozefine, vette gondjaiba, aki ké­sőbb egy jómódú nagykanizsai emberhez, Hlatkó Károlyhoz ment férjhez. Pillér Joz­e­­fine, illetve most már Illatkó Károlyné Nagykanizsán neveltette a kislányt és gondosan őrizte át Indán­g részére azokat az igen nagy értékű ékszereket, amelye­ket Pillér Krisztina a leánykájára hagyott. Időközb­en a leányka apja, Vogel Alajos színművész is hirtelen meghalt Bécsben. Utána is nagyértékű ékszerek maradtak, ame­lyek szintén Nagykanizsára kerültek. Vogel Karola, amikor felserdült, férjhez ment egy Horváth Dezső nevű földbirtokos­hoz, de az örökségét még ekkor sem kapta meg, mert kiderült, hogy a férje el van adó­sodva és nevelőszü­lei alféjt féltek, hogy az adóssá­gok ezt a 1­ örökséget is elsodorhatják. Hlatkó Károly havi háromszáz korona apanázst adott Karolának, de ez az apanázs hirtelen megszűnt, amikor Hlatkó Károly meghalt. Özvegye, Pillér Jozefine később újból férj­hez ment egy Ungár József nevű nagykani­­zsaii vállalkozó felesége lett. Vogel Karola most már erélyesen sürgetni kezdte az örök­sé­g kiadását, még pedig nemcsak a szüleitől reája hagyományozott ékszereket, hanem a­z­t a százezer korona hozományt, amelyet Lon­donban élő dúsgazdag nagybátyja adott neki, de amely összeg szintén Pillér Jozefine kézé­vne került. Ez a londoni Vogel a Piccadilly­­szálloda tulajdonosa volt. Vogel Karola egyre türelmetlenebbül köve­tébe jussát, annál is inkább, mert első férjé­nek halála után férjhez ment Erzsébet ki­rályné egykori cukrászához, Váry Zoltánhoz, akivel együtt mostanában már súlyos anyagi körülmények közé került. Miután időközben nagynénje is meghalt, igényét a fiával, Un­gár Józseffel szemb­en igyekszik érvényesíte­ni, aki dúsgazdag ember. Ebben az érdekes és bonyolult ügyben tegnap tartottak perfelvételi tárgyalást. A bí­róság az előkészítő iratok benyújtására egy hónapi haladékot adott és a főtárgyalást jú­lius 22-re tűzte ki. Jogászi körökben rendkí­vül nagy érdeklődéssel várják a per fejle­ményeit. Ifi üdén­re Lépes a szerelem! Egy lé­lékeny asszony leleprezte a maga és­­érje megdöbbentő csalását MÜNCHEN. (Az Ellenzék tudósítójától.) Félmillió márkás, esztendőkkel ezelőtt elkö­vetett biztosítási csalásról rántotta le a leplet a nagyszabású bűnügy egyik tettese szerelmi bosszú­ból. A leleplező Rückersthhläger Fe­renc müncheni kereskedő felesége. Két évvel ezelőtt Németország egyik legnagyobb bizto­sító társaságától 350.000 márkát vett föl fér­jének halálos fürdőszerencsétlensége címén, életbiztosítási díjképen, egy másik biztosító társaságtól pedig, amelynél baleset ellen kö­tött biztosítást a férje, százötvenezer márkát. Az asszony most felkereste a biztosító társa­ság igazgatóját és bejelentette, hogy férjével együtt csalás­t követett el, férje még ma is él külföldön. A nag­rméretű csalás részletei a követke­zők: 1935 nyzárulóján a házaspár Passau kö­zelében, Vilshofenben­­nyaralt. Kilenc napja voltak ott, amikor a partnál lakók az asszony szivettépő kiáltozásáral lettek figyelmesek. Le­rohant a partra. Az asszony zokogva, haját tépve adta elő, hogy férje a szabad Dunába fürdött és hirtelen elmerült. Nyomban csónakosok indultak a Dunára, de Rüd­ertschlágert nem találták meg. A férj azonban korántsem esett baleset áldozatául, hanem titokban elutazott. Előző­leg megállapodott feleségével, hogy ha leg­közelebb valahol hottestet vet partra a Duna, az asszony odautazik és „felismeri“ férjét. A várt alkalom rövidesen b­ekövetkezett. A magyar határon fekvő Heinburgból jelentet­ték, hogy ott ismeretlen férfi holttestét ve­tette ki a folyam. Rückertschlagerné — ekkor már talpig gyászban — odautazott. Szívfacsaró jelenetek közben, egyik ájulásból a másikba esve közölte, hogy felismerte férjét. Senkinek sem jutott eszébe kételkedni, a halottlevelet kiállították és az asszony akadálytalanul hozzájutott a hatalmas biztosítási összeghez. A férj eközben álnéven Csehszlovákiában élt. Az asszony később részletekben hozzájuttatta a pénzt. Amikor azonban utánautazott, megtudta, hogy férje más nő iránt lobbant szerelemre. Nyomban csomagolt, Münchenbe utazott és lerántotta a leplet a közös csalásról, amely egyébként, ki tudja, hogy valaha is kiderült-e volna. Az asszonyt azonnal letartóztatták. Férje ellen körözőlevelet bocsájtottak ki és kiadatását kérték Csehszlovákiától. IDEGES EMBEREKNEK ÉS LELKIBETE­GEKNEK az igen enyhén ható, mindig megbíz­­ha­t­ó természete., ,,FERENC JÓZSEF“ keserűviz — reggel éhgyomorra "egy pohárral bevéve — rendes bélműködést, jó emésztést és elegendő ét­vágy­érzetet teremt. Az orvosok ajánlják. Ára fűzve 132, kötve 173 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk 1­9­3­1) S­ii­i­s­ti­a 2. 1,090 a pesti júniusi hetek alkalmából nagy attrakcióra készül az Operaház. Goldmark Kieli rege" című művét adja elő, amely Sha­kespeare hasonló rima darabjából készült A rendezés nagy feladata Rékai Andrásé, hogy a pesti Zeneművészeti Főiskola ope­ra­szakának vizsgáján nagy sikere volt 3 új tehetségnek: Pártos Miklósnak, N­­ochst­raster Karolának és Ecker Lilinek; Lágy a budapesti Royal Apolló a nyáron Számom csütörtök címmel filmszkeccset mu­tat be Gombaszögi Ellával és Rátkay Már­tonnal a főszerepekben; Lágy a los­ angelesi bíróság visszavonta azt a körözési parancsot, amit Vajda Ernő ellen adott ki a hírhedt Aknay-ügyben. hágy Pécsben a jövő szezonban szinre ke­­rül Ábrahám Pál új operettje a Schönbrunni szerenád. A szöveget Hans Járay és Félix Joachimson írták , és remélhetőleg jobban sikerült, mint a Grand Hotelé, hogy Kay Francisc új filmjének az As­-­szonyi csaléteknek, nagy sikere van Európa­­szerte. Lágy magyar művészeknek van nagy si­kerük Bulgáriában. A szófiai Byat hangver­senyteremben léptek fel Eyssen Irén és Ger­gely László nagy tetszés mellett, hogy Manyák Ernő fiatal zeneszerzőt szombaton délben városunk egyetemén or­vosdokt­or­rá avaatták, hogy Costa Coréi, a tehetséges, fiatal, román író, Corinn Coriolan pénzügyigazgató fia Bu­dapesten filmiskolába jár, ahol az iskola büszkesége. Costa Coréi egyébként egyike azoknak a román fiataloknak, akik teljes szí­vükből sürgetik a román—magyar kultur­­közeledést; Logy a t­urdai Zsidó Kulturegyesület f. hó 23-án nívós hangversenyt rendezett saját he­lyiségében. A zsúfolt terem előtt lefolyt es­télyen közreműködtek: a cluji Lakatos-kvar­tett, Sz. Szappanos Gabriella és N. Szele Irén; Logy Zöldhelyi Anna is fellép Dálnoky István, a jónevű aradi művész jutalomjá­tékán; Logy Clark Gable, a híres amerikai film­színész cikksorozatot közöl egy angol heti­lapban. Minden cikkében más és más kolle­gáját írja le — kitűnően. A neves filmcsil­lag legutóbb azt írja Jean Harlowról, hogy a házassági botrányairól híres Jean olyan korrekt és becsületes, mint a legderekabb férfi, hogy Ginger Rogers, aki Fred Astair-rel együtt Amerika egyik legelső táncos filmcsil­laga, válik az urától, Lew Ayres filmszínész­től. .A válás oka: Gingernek fontosabb a kar­rierje, mint az ura, hogy Winston Churchill, a híres angol po­litikus lánya Sarah, fellépett a londoni Adelphi színházban. A színház szólótáncos­nője hirtelen beteg lett és helyette ugrott be Churchill kisasszony, akinek már régen szí­nésznői ambíciói vannak és többizben sta­tisztált filmgyárakban. Sarah Chur­chillnek nagy sikere volt. Az eset hatalmas feltűnést keltett Londonban; hogy a bécsi Burgszínház Upor Tibor dísz­leteivel hozza színre a Néma leventét; hogy Pall­ai Anna növendékeivel legköze­lebb részt vesz a londoni Covent Garden dísz­előadásán a Nemzetek táncod-ban, három magyar tánccal, hogy a dévai ref­tőszövetség rendezésében a ref. egyház műkedvelői f. hó 23-án este adták elő az ..Iglói diákokk­ című operettet a dévai színházban. A címszerepeket Damó István, Szabó Mihály, Fakó Gabriella, Nagy Zoltán és Göblyös Sándor alakították. .A diákdalok betéteit a ref. dalárda férfikara énekelte; hogy Gerge­lyfi Gábor új darabja, a Sors­döntő csók, állítólag kulcs­darab és egy meg­történt törvényszéki tárgyalásról írta a szerző; hogy háromszázszor került színre a Faust a pesti Operában. Margitot Relle Gabi éne­kelte a jubileumon. Népszerű zenefüzetek sorozatban eddig következők jelentek meg: Mol­nár Antal: A gyermek és a zene. (Hogyan ne­veljük zenére a gyermekeket) 33.—. Szabolcs:­ A magyar zene története. (A magyar zenetörté­net irodalmának áttekintésével) 50.—. Bartók Béla: Népzenének és a szomszéd népek népze­néje. (127 javarészt nyomtatásban még meg nem jelent dallammal) 79.—­ Molnár Antal: Kodály Zoltán. (Szirmos kép és kótamelléklettel Kodály műveinek teljes jegyzékével és bibliográfiájává!) 79.— Bartók Béla: Miért és hogyan gyüjtsünk népzenét? (A zenei folklóra törvénykönyve) 40.o. Kerényi: Az énekkari műveltség kezdetei. Kó­rusok. (A kórus kultúra első magyar összefoglaló és irányító könyve. Útbaigazítást ad arra, hogy miként kell énekes együttest szervezni, mikép alakuljon át a dalárda énekkarrá, hogyan vezes­sünk és neveljünk műveit énekkart?) 79.o. Kap­hatók az Ellenzék könyvosz­ályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk Kérre a könyvújdonságok jegyzékét.

Next