Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-01 / 176. szám
TAXA POȘTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea1 Motile* 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plota Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS II/VII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM, SZOMBAT ARA 3 LEI Előfizetési árnak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440 évente 1 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő A többi külföldi államokba csak a portakülönbözettől több 1936 AUGUSZTUS 1. Az angol Alsóházban, amelyet a znai törvényhozások édesanyjának neveznek, az egyik legjelentékenyebb képviselő, nemrég a munkáspárt leaderje, határozott irányon és széles „ecsetkezeléssel“ szóvátette a kisebbségi kérdést. Szavai súlyosak voltak, mint ahogy őfelsége, az angol király ellenzéke mindig súlyos és amilyen súlyosnak érezzük a brit világot, valahányszor jelentős embere szót emel és a királyi kormányt hivatalos nyilatkozatra kényszeríti. Mentői ünnepélyesebbek, általánosabbak, komolyabbak és rendelkezőbbek a szavak, amelyeket mind a két fél, az ellenzék és a kormány képviselője ejt, különösen, ha célzóbban, érdekben és ítéletben egyeznek is, annál politikaibb és történetibb jelentősége van az ilyen rövid, szilárd, tiszta és világos vitának. Sandburry csak annyit kérdezett, van-e tudomása Nagybritannia királyi kormányának, hogy Európa egyes országaiban igen súlyos és a panaszjog érvényesítésére számos okot ad a kisebbségi helyzet, mert nem tisztelik és követik a kisebbségi szerződések rendelkezéseit. Sandburry csak röviden és főleg az utódállamok népkisebbségeinek az egyre rosszabbodó helyzetét ismertette, azonban ez a vázlat elfogulatlan, tárgyilagos és szívbemarkoló volt. Egyetlen tévedést követett el, amikor hitte, hogy a Népszövetség alapokmányában fektették le a kisebbségi szerződéseket, holott Wilson és társainak minden erőfeszítése hiábavaló volt egykor és a kisebbségi jogvédelmet nem foglalták a Népszövetség alkotmányába, csak utólagos határozatokkal állapították meg, hogy a párisi szerződésekbe írt határozatok a Népszövetség védelme alatt állanak és miként kell a kisebbségek panaszjogát intézni. A kis szónoki elcsuszamlás nem volt végzetes a lényegre, amely nyilatkozat követelése volt: foglalkozni fog-e most már az angol kormány a kisebbségi kérdéssel? Gyors válasz érkezett a kérdésre. Mégpedig Biden ajkáról. A külügyminiszter ezzel aláhúzta, hogy a kisebbségi jogvédelem nem csupán ér nékszövetségi kérdés, de különleges angol külközéleti ügy is. Eden az angol nemzeti és a nemzetközi jogász szellemében mindenekelőtt pontosan megállapította, hogy a kisebbségi jogvédelem a népszövetségi alkotmányban csak szellemileg, viszont az egyes államokkal a békeértekezleten kötött külön-külön békeokmányokban és főleg a kisebbségi szerződésekben lényegileg jelen van. Aztán a diplomata művészetével igazat adott Sandburry kíváncsiságának és ecsetelésének, szóval mellőzve részleteket, igenléseket és tagadásokat, parancsoló módban kijelentette, hogy emberi érdekből is, a jelen veszélyes politikai helyzetre való különös tekintetből is, a kisebbségi szerződéseket pontosan meg kell tartani. Aki a kell fogalom és szó igazi tartalmát, különösen angol és külügyi mellékzöngéiben pontosan ismeri, tudja, hogy ezt angol külügyminiszter olyankor használja, mikor törvény, vagy szerződés igazi szellemét kell helyreállítani. A miniszter igazat adott a kérdező ellenzékinek s általános alakban bár, de így annál nagyobb nyomatékkal hozzájárult egész fejtegetéséhez és egész álláspontjához, amikor kijelentette, hogy a kérdést a kérdező szellemében magáénak érzi az angol kormány. Ez a rövid, határozott, általános, a törvény fogalmazás irányával kijelentett nyilatkozat reménnyel töltheti el a valóban és jogtalanul szenvedő kisebbségeket. A kérdés időszerű volt, mert egy általános békeértekezlet s egy elháríthatatlan népszövetségi reform a kisebbségi kérdést hamarosan napirendre fogja állítani. Az Alsóház vitájából látszik, hogy Anglia készül ezt a végre ismét időszerűvé tett kérdést, mint a béke egyik fő akadályát becsületesen megoldani. Bizonyára nagyobb sikerrel, mint aminő volt legutóbb lefolytatott külpolitikai küzdelmeiben. Bombázzák Madridot a felkelők Hitler el akarta foglalni Spanyol-Marokkót. Véres csatározások tartják rémületben Spanyolország lakosságát A spanyolországi polgárháború változó szerencsével folyik. Az utolsó huszonnégy óra jelentései szerint a kormány több tényleges eredményt ért el, viszont az ellenforradalom szerencsésnek látszó előkészületeket végzett. Most már határozott külföldi jelentések megerősítik, hogy San Sebastian és Ovideo a madridi kormány kézlére került, Cordova és Granada alighanem a mai nap folyamán szintén a baloldaliak birtokát fogja gyarapítani. A fölkelők viszont Huelvát és Toledót biztosították maguknak továbbra is. A tegnap esti órákban elterjedt az a föltűnő, eddig azonban még meg nem erősített hír, hogy Valencia, a nagy Földközi tengeri öböl kulcsvárosa, amelyen keresztül Madrid élelmi és hadiszerrel való ellátása történt, a felkelők birtokába esett s igy az Alicante tegnapelőtti elfoglalásával a Gibraltárig biztosított vörös uralom a tengerparton megdőlt. Ha igaz a másik hir, hogy Mola tábornok rövid visszavonulás segítségével hatalmas megerősítéseket vont magához és a barcelonai út felől is elzárta Madridot, akkor igaznak kell elfogadnunk azt a jelentést, hogy Madridban ínség állott elő és most már a vizet is adagolják. Ma reggeli jelentések legfontosabbika, hogy a fehér repülőgépek megjelentek Madrid fölött és bombákat dobtak le. Kétségtelen, hogy ez a meglepetés pánikot idézett elő, másrészt a négy nap előtt levert fehér belső zendülést Madridban új életre kelti. Madridi menekültek rémes dolgokat mesélnek az elnyomott zendülés következményeiről. A pompás székesegyházak és paloták, külön-külön harcok tárgyai voltak s rengeteg műkincs pusztult el, de még borzasztóbb, hogy szakadatlanul folynak a kivégzések. Külföldi mérlegelés szerint, a vörösök és a fehérek hatalmi állománya következő volna: Katalónia, Észak- és Közép-Spanyolország keleti része, mintegy 29 tartomány, a vörösök kezén van; a Portugáliától északra és keletre húzódó tartományok (ezért jár a portugál külügyminiszter Londonba!), továbbá Andalúzia és Granada vidéke, mintegy 20 tartomány, a fölkelőké. Tegnap a fölkelők javára annyiban is javult a helyzet, hogy egy tengeralattjáró elsülyesztésével, egy másik súlyos megrongálásával, aztán három hadihajó átpártolásával a fehérek tengeri ereje növekedett, azonkívül fölénybe kerültek a levegőben, ahol az ifjú repülőtisztek önkéntes alakulatai hihetetlen vakmerőséggel ritkítják a vörösök repülőgépeit. Külföldön arra számítanak, hogy szombaton, vagy vasárnap Franco tábornok döntő tengeri és légi csatát provokál a gibraltári szorosban és akkor jelentékeny marokkói haderőket vet a spanyol földre. Diplomáciai tekintetben rosszabbodott a madridi kormány helyzete. Igaz, hogy Németországban és Olaszországban megtiltották a fölkelők segítségére menni óhajtó önkéntes csapatok szervezését, ellenben sorra lemondanak a spanyol külképviseletek; most a római követség után a berlini spanyol követség hagyta el a helyét. Tegnap az a szenzációs hír terjedt el, hogy Spanyolország nehéz helyzetét külföldi hatalom Spanyol- Marokkó s a hét északafrikai protezsált város elfoglalására akarja kihasználni. A madridi spanyol külügyminiszter egy állítólagos nyilatkozata szerint ez a külföldi hatalom Olaszország lenne, viszont ma reggel Bucurestiből érkezett jelentés szerint, Németország a gyanúsított. A kikötőkbe úgyszólván minden európai hatalom küldött már hadihajókat s elszállítja alattvalóit. Bosszút áll a hatalom 'MIENTXAYE. (Az Ellenzék távirata.) Egy komolynak látszó jelentés szerint San-Sebastian mégis a vörös milícia kezére jutott. A kormánycsapatok kivégezték a Loyola-kaszárnyában elfogott Tarasti tábornokot, valamint húsz másik tisztet. Tarasti tábornok, San-Sebastian kormányzója volt. Valespin alezredes, a védelem tulajdonképes vezére, elmenekült Más helyeken a madridi kormány kezére jutott Aranjoux és Barrera tábornok, Ruiz képviselő, a spanyol fallanx tagja és a repülőgépről lelőtt Mulube fasiszta. Moszkva támogatja a spanyol kormányt. A Guadarrama- hegységben lefolyt harcokban a felkelők lelőtték a kormány egy hárommotoros, legmodernebb felszerelésű repülőgépét. A repülőgép állítólag szovjet eredetű volt Egyre erősödő megyőződés szerint különben Moszkva vezető szerepet játszik a kormány ellenállásában. Két orosz ügynököt a felkelők agyon is lőttek. Állítólag Kun Béla is Madridban van. A felkelés ügyének újabb sikeréről számol be az a távirat, amely szerint a kormány Libériád nevű cirkálójának legénysége megadta magát a felkelőknek és ezek oldalán harcol tovább. Egyik Handeyból érkező jelentés szerint, Valencia is csatlakozott a felkelőkhöz. Malaga körül heves harcok dúlnak, melyeknek kimenetele egyelőre bizonytalan. Északnyugat-Spanyolország teljesen a felkelők hatalmában van. Ki lesz a győztes? A Reuter-ügynökség jelenti Londonon át, hogy a spanyolországi helyzet legutolsó képe szerint 29 tartomány a kormány hatalmában van, míg a felkelők 20 tartományban urak. Ezenkívül a felkelők tartják hatalmukban a gyarmatokat is. Saragossa előtt rendkívüli hevességű harcok folytak, melyekből a kormánycsapatok vesztesen kerültek ki. A felkelők állításai szerint ez a küzdelem döntő jelentőségű lesz a helyzet további kialakulására. Mola tábornok, burgosi főhadiszállásán kijelentette, hogy seregeivel most már haladéktalanul Madrid ellen indul. Londoni jelentés szerint, az angol, francia, olasz és portugál kormány állítólag együttes fellépésre készül a Spanyolországban tartózkodó külföldi állampolgárok érdekében. Mint Rómából jelentik, az olasz hajók több magyar menekülőt szállítottak Spanyolországból Olaszországba. Nem költözik el a kormány PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az a hír, hogy a vörös kormány Valenciába költözik, valótlannak bizonyult, mert Valencia a felkelők kezére jutott, állítólag árulás útján. Ezzel az Alicanteben berendezett vörös uralom a tengerparton válságba jutott és Madrid el van zárva a tengeri szállításoktól, mert Barcelonával is ingadozó az összeköttetés. Madridban már élelmiszer jegyeket léptettek életbe és adagolják a vizet. (Folytatása a 8 oldalon) A SPANYOL „HADSZÍNTÉR“. A fehér vonalak a kormánycsapatok, a fekete vonalak a felkelők útját jelzik.