Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-01 / 75. szám

„Vörösek — a zöldek ellen...“ Titokzatos előkészületeket tesz Amerika az idei tengerészeti hadgyakorlatokra (LONDON.) Az amerikai tengerészeti hivatal most kiadott bizalmas közlései szerint az idei nagy hajóhadgyakorlatot 1937 április 16-tól június­­­ig tartja meg az Északam­erikai Egyesült Álla­mok. Sohasem készítettek még elő eny­­nyire titkosan egy hajóhadgyakorlatot. Amikor 1934-ben a C­seniles óceánon megtartott f­lottagyakorlaton 200 hajó és 447 repülőgép vett részt, az előkészüle­tekről heteken át irt a sajtó. 1936 tava­Azi a politikai és flotta-stratégiai helyzet fejlődését figyeli a Csendes- Óceánon a múlt év közepe óta, az meg­érti, miért kezeli az amerikai flotta gya­korlatainak előkészítését bizalmasabban, mint máskor. Kétmillió négyzetmérföld kiterjedésű ,,harctéren“ folytatják le az amerikai hadihajók az amerikai part­vidék és Alaska megvédésének főpró­báját. A támadó hajóhad jelzése vörös, a védekező hajóhad jelzése pedig zöld lesz. A manőver kiinduló helye San Diego és San Pedro. E két támaszpontról in­dul el az­ amerikai flotta egyenesen nyu­gat fel és a nagy hadgyakorlat amaz óriási háromszög által bekerített terüle­ten folyik le, amely az amerikai part­vidék, az Aleuti-szigetek és a Midway­­szigetek között terül el A hadihajók gyakorlat közben nem haladnak túl a 180. szélességi fokon. Ezen a híres vonalon, ahol megváltozik az idő fogalma, véget érnek az ameri­kai flottagyakorlatok is. A japán és az amerikai admiralitás ugyanis úriemberi megállapodást kötött, hogy a ,,hadijáté­kok“ egyik részről sem terjedhetnek túl a 180. szélességi fokon. Mindkét részen nagyon vigyáznak e megállapodás betartására. Japánnak ugyanis egyáltalán nem érdeke, hogy az amerikai hadihajók olyan vizeken gya­korlatozzanak, amelyek kétségtelen ja­pán befolyás és hatáskör alá tartoznak. Amerika a maga részéről pedig arra vi­gyáz, hogy a hadgyakorlatok ideje alatt még csak egy japán halászflotta se ha­tolhasson be a hadgyakorlat színhelyéül szolgáló óriási háromszög területére. Haway fontos szerepe. Az amerikai flottagyakorlat szempont­jából Haway­ szigete évről-évre fonto­sabb szerepet játszik. A szigeten épült repülőtámaszpontok és repülőközpon­tok kihasználását az idei hadgyakorlat alkalmával óvatosabban kezelik, mint az előbbi években. Néhány nappal ez­előtt 12 óriási bombavető tengeri repü­lőgép szállott San Diegoból Pearl Har­­borba, amely a Hawai-szigeten fekszik. V­izán a Panama-csatorna környékén tar­totta meg hadgyakorlatát az amerikai flotta és a főleladata az volt, miképen lehetne megvédeni a Panama-csatornát. Ebből sem csináltak nagy titkot. Az idei hadgyakorlat tervei azonban csak néhány példányban kerültek egyes mér­tékadó és vezető személyiségek kezeihez. A hadgyakorlatok tervének ,,L3-as­lot­taterv" a címe. Az óriási távolságot a bombavetők min­den baj nélkül tették meg, mire jól ér­tesült helyen kijelentették, hogy ez a pompásan sikerült próbarepülés jelenti Haway fontosságának emelkedését.­­ Haway eszerint nemcsak az idei had­gyakorlatokon játszik majd nagy szere­pet az amerikai flotta szempontjából, hanem esetleg később is. A nagy át­járó. Bár a hadgyakorlatok a Csendes- óceán északi részén folynak majd le és az amerikai partokat csak San Francis- i kéjig védik a hadgyakorlat alkalmával, az Északamerikai Egyesült Államok tengerészeti hivatalának főgondja mégis a nagy átjáró felé fordult. A hadgya­korlat terveinek értelmében néhány flottaegység az Atlanti Óceánon marad, a maradék azonban útunkél a Panama­csatornán át. Az idei átkelési kísérletek a hadgya­korlat alkalmával, valószínűleg közelebb hozzák a megvalósuláshoz, a második „Panama-csatorna”­ tervét, amelyet tud­valevőleg Nicaraguán keresztül akar megépíteni USA. Az új csatorna megépítésére vonat­kozó méréseket már megejtették. A költségvetés is elkészült. A tengerészeti hivatalnak most már csak azt kell be­bizonyítania, hogy erre a második csa­tornára, amely összekötné a Csendes- óceánt az Atlanti óceánnal, feltétlen szükség van, már csak azért is, mert ez az új csatorna háború esetén egyenesen megtámadhatatlan lenne és óriási mó­don emelné az amerikai hadiflotta ütő­erejét. Az amerikai flotta teljesítőképes­ségét különben az idei hathetes had­gyakorlat bizonyítja majd be. Kétmillió nég­yetmérföld ,,háborús“ terület V­ATI­KÁN V­ÁR­OS, március 31. Belgiumban, vagy talán inkább Nagy- Brü­sszelben április 11 -én időközi választá­sokra kerül a sor. Minden jel arra vall, hogy ezek a választások elkeseredett párviadallá fajulnak Paul Van Zeeland miniszterelnök és Sean Begrel­e, az ellenzék vezére között. Mind a ketten eddig még nem voltak kép­viselők és a Belgium pol­tikai életének két legismertebb vezéralakja között most meg­kezdődő választási harc olyan küzdelem, amelynek jelentősége messze túlhaladja a parlament kereteit s az egész belga népet egyaránt érdekli. Amint azt néhány nappal ez­e­lőtt az „Osservatore Romano“ már ki­emelte, nemcsak két párt és két rendszer, de két egymással homlokegyenest ellentét­ben álló szociális koncepció áll itt szemben. A Belgium számára előreláthatólag döntő je­lentőségű parlamenti választással kapcsolat­ban most az „Osservatore Romano“ — a Vatikán lapja­— többek között a következő megállapításokat teszi: — Ha Leon Degrelle lapjaiban és beszé­deiben Moszkva ügynökének bélyegz­i a mi­niszterelnököt, úgy mindenesetre ki kell je­lenteni, hogy Van Zeeland semmies­etre sem az , hogy mindazok, akik őt ezzel vádolják, nyilvánvalóan föl sem ismernének egy való­di moszkvai ügynököt, annak jellegzetes sa­játosságairól.­­ Tagadhatatlan, hogy Leon Degrelle az­által, hogy pártjával részt vett a legutóbbi vá­lasztásokon, magáévá tette ugyan a parla­menti rendszert, azonban nyilván csak abból a célból, hogy parlamentáris eszközökkel folytassa aknamunkáját a parlamentarizmus ellen. A nagy többség folytán, amellyel mind­eddig a kormány a parlamentben rendelke­zett, tervei mind a mai napig sikerrel nem jártak; most ezért azzal a módszerrel kísér­letezik, hogy a pártjához tartozó egyes kép­viselők mandátumáról való látszólagos le­mondása által egyre újabb időközi választás kiírását erőszakolja ki s ilyen módon a ka­marát, az országot, sőt az egész népet állan­dó bizonytalanságba és nyugtalanságba so­dorja. Most azután a legközelebbi, ilyen ter­mészetű időközi választás alkalmával maga Van Zeeland miniszterelnök vállalt jelöltsé­get a rexista párt jelöltje ellen. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozottan jelentette ki a kö­vetkezőket: „Nem mint kormányoinak vállal­tam jelöltséget és nem is mint valamelyik párt megbízásából, hanem egyedül és kizáró­lag saját személyemben. Távol áll tőlem, hogy ebben a választási küzdelemben bár­kivel szemben támadóan lépjek fel — így a rexistákkal szemben sem. Bizonyos vagyok felőle, hogy mindazok támogatnak, akik ön­ként és a maguk jószántából adják szavaza­tukat reám. Azzal a kérdéssel fordulok a bel­ga néphez, továbbra is hívei maradnak-e a rendnek, a nyugalomnak és a szabadságnak, amelyet hagyományos alkotmányunk és a kormány lelkiismeretes, fáradhatatlan mun­kája biztosít. A választások után, remélem, sikerül megteremtenünk azt a tiszta helyze­tet, amelyet mindenki lelke mélyéből óhajt“. Van Zeeland miniszterelnök ilyen módon pozitív, demokrata programmal indul a vá­lasztási harcba, pontosan ellenkező program­mal, mint az abszolutista, antidemokrata és szabadságromboló szélső­baloldaliak. Az ünnepek alkalmával a belga püspök­ség pásztorlevelet bocsátott ki, amelyben a leghatározottabban foglalt állást minden szél­sőséges kilengés ellen, legyen az akár jobb­vagy baloldali, akár bolsevista vagy abszolu­tista irányzatú. Hangsúlyozottan juttatta ki­fejezésre a pásztorlevél azt a felfogást, hogy az egyedül he­lyes út: céltudatos megvaló­sítása az intézkdéseknek, amelyek hosszú időn át biztosították az ország életét és fej­lődését. Megszívlelendő intelme volt ez Bel­gium főpásztorainak, akik egyedül a hívek erkölcsi üdvét s a nép vallásos egységének a politikai szenvedélyek viharától való meg­őrzését tartják szem előtt — így végzi cikkét az Osservatore Romano, Ileguelle és a »Ilex« ellen — Van Zeeland s a demokrácia mellett ELLENZÉK JUBUBUMBH Lavina temetett el­­ Alpokban em­­lrínvnló társaságot BUDAPEST, március 31. Ideérkező hírek arról számolnak be, hogy a szlovéniai alpokban lavinaom­lás temette el egy sílesiklóverseny 28 résztvevőjét, akik közül kilencnek nem sikerült megmenekülni. Az azonnal megkezdett mentési munkálatok során két versenyző holttestét sikerült a hó­tömegekből kiásni, de a munkát az újabb lavinaomlás veszélye miatt abba kellett hagyni. Gépkocsi és szekér összeütközése több súlyos sebesülttel CLUJ, március 31. Chintau község és az Iris-telep közti útvonalon tegnap a délutáni órákban súlyos szerencsétlenség történt. A Dej­i 4­70-es rendszámot viselő bérgépkocsi, melyet Imre János vezetett, a rossz útán sebességgel nekiszaladt Magyarosy Ist­ván Solmen-i gazdálkodó szekerének. A szekéren a gazdálkodón kívül még négy földműves ült, a gépkocsiban pedig a vezető mellett Tokajer Miklós kisegítő kocsivezető foglalt helyet. A szekér és a gépkocsi összeütközésének ereje a sze­kéren ülőket messze eldobta. Elena Si­­mion súlyos koponyaalapi törtést, Da­vid Simion pedig súlyos külső és belső sérüléseket szenvedett. A szekér többi utasai: Walter Moldovan, Iosif Bereti­­nas, valamint Magyarosy István kezü­ket és lábukat törték. A gépkocsi súlyo­san megrongálódott és Magyarosy lova elpusztult. Érdekes, hogy a súlyosabb természetű összeütközésből a gépkocsi vezetője épen került ki. Axintei Gh. és Muresan rendőrkomiszár folytatták le az első vizsgálatot s ennek eredménye képen a gépkocsi vezetőjét és kisegítőjét letartóztatták. A sebesülteket mentők szállították be a sebészeti klinikára. — Elena Simion állapota válságos. 1­03 c­ipru­hi­t. Régi jó időkből írta: DÓZSA SANDRI: Az élet mintegy kérdi tőlem, mire vára: mér/, minek vagy itt, mint fán amiként le­tolja az ifjú lomb a tavalyit A KO év a lui Isteaţă/ kiváló kegyelem ugyan, ah■ erős me­menta, hogy már kevés tanu hóh­a Az öreg ember már csak a múltban él, éppen ezért felejthetetlenül kedves az én kedves bará­tomnak, Ilonka Veres Károlynál: felcsillanó denis megemlékezése lágy oázis a sivár pusztaságban. Ilálás vagyok érte llála, na­gyok érte, hogy pár órára megfiatalított, hogy nem áll az, hogy a mi elmúlt aisz­t­a nem jó Amint cikkét elolvastam, egész sorozata tolult élembe a régi vármegye vi­dámságainak Veres Károly nagyon népsze­rű vall az egész vármegyében Minden kapa nyit­a volt előtte, mindenütt meleg barátság­gal fogadták, a háziasszonyok egymást lici­tálták túl kedvenc ételeivel. Szinte szállóige lett: „mindenütt jó, de leg­jobb Borsán, megyeista nem busul a sorson“ — persze a Borsán időnként mással cserélő­dött. Mégis volt rá eset, hogy különösen az út számbavételével nem mindig éltünk sem a borsai, sem más mindig cserélendő szíves­­látással. A vonalon egy alkalommal nem szállottunk sem az unitárius, sem a katoli­kus paphoz, mert nem volt időnk mind a kettőnél tisztelegni Borsáról fel­pakoltak mindenféle magyar finomságokat, többek kö­zött töltött káposztát és ott a hídon a Gádor betérőnél megebédeltünk. Máig is sajnálom, hogy nem mentünk be a faluba, mert a ka­tolikus pap éppen Nyírő József volt, aki akkor még nem is álmodta azutáni ragyogó pályáját és ennek a pályánál: koronáját, Il­dikót és Csabát. Egy más alkalommal utat vettünk számba. Koncz mérnök volt velünk. A határvonalon letelepedtünk és Veres Károly kipakolta a most már az ő áldott emlékezetű első fele­sége pompás elemózsiáját. Az autóról min­dent kirakott, de csak elembe és maga elé­be Koncz mérnöknek eléje tálalt egy sereg patt­ogat­ott kukoricát „jó a rókának a ka­kas is“ mondással Koncz azonban a kap­­pansültet elvette Veres Károly elől „jó a ró­kának a kakas is, de jobb a koppon“. „Veres kutya veres ló, veres ember egy se jó" mondta a főbíró. — De ha jó, nagyon jó — vágta rá a mér­nök — ilyen vagyok én is, így jön vissza, ami elmúlt, így fiatalo­dunk vissza mi öregek. De beszéljek arról a mérges alispánról, akit a te cikked kétszer is felhozott. Nem volt pedig az olyan gya­kori. Többször volt jó hangulata annak az alispánnak. Ott ragadom meg a dolgot, ahol Gspan dok­tort hozzám betuszkoltad, amikor leverselte: „Alispán úr, nálam jó helyt lesz a kassza. Mert ott bizonyisten senki sem a passza.“ Erre múlt el a haragom, amire már nem emlékszem és vágytam reá, amit most föl­idéztél körülbelül igy: A kis doktort mégis fene hideg leli, Pedig a lyuk, liba, mit mint orvos kapott, A'Ug-alig várja csütörtök napot. Százasokra váltja s mint a bankár teszi, Palotákat épit és igy hasznát veszi. Mi haszna... az ajtót bezárják előtte. A szép asszony ott van, csókot sem kap tőle. Fel is kéri Károlyi, járja ki úgy szépen, Az a fene ajtó ismét nyitva legyen. A kiengeszteléshez bizonyosan ért ő, Mert fiát Veres Károly fehérnépszakértő. Ez tetszhetett akkor a vármegye urainak. Folyt az anekdotázás. Egyik a másiktól vet­te és tovább adta a tréfát. Veres Károly fáradt volt és Abbáziába rándultunk be pihenés céljából. Idén, fiatalon ragyogott a tenger, min­denütt jókedv hangzott, mikor egyszerre el­hallgatott a nóta s szájról-szájra adták a hint, hogy Ferenc Ferdinánd trónörököst megölték. Ahonnan pakoltunk. Forró búcsút mondtunk szerelmünknek, az Adriának. AGYVÉRTÓDULÁS, SZÍVSZORONGÁS, NE­HÉZ LÉGZÉS, FÉLELEMÉRZET, ÁLMATLAN­SÁG a rendkívül enyhén ható természetes FERENC JÓZSEF keserűvíz használata által — reggelenként éhgyomorra egy pohárral — igen sokszor gyorsan megszüntethetek. Orvosok ajánlják. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiálí­­tásban, hatalmas választékban már 120 lej­től kezdve kaphatók az ELLENZÉK könyv­osztályában, Cluj, Piata Unirii. Bankok || Most jelent meg: Iparvállalatok Kereskedői, t t _ ev||^A|| Közgazdasági ULAIHtm Irta : Dr. Heller Farkas egyetemi tanár. Nélkülözhetetlen szakmunka! 498 oldalon fve 248 lej, nyersvászonköt. 290 lej az ELLENZÉK SzönnvosztálllálMii Cluj, P. Unirii. Vidékre utánvéttel szállítjuk

Next