Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-01 / 123. szám

2 ­LUJ KOLOZSVÁR, május 31. Az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa és intézőbizottsága - amim már jelentettük két napon át ülést tartott, hogy a ma­gyarságot ért sérelmeket megvitassa és a vé­dekezés eszközeit megbeszélje. Az intézőbizottság szombati ülésén dr. Az intézőbizottság helyesléssé­ vette tudo­másul, hogy az elnökség és a parlamenti csoport kiu­tást foglalt a nemzeti munkavédelmi törvény tervezete ellen és annak a remény­ének adott kifejezést, hogy a kormány a rendelettörvény kiadását meg fogja akadályozni. Foglalkozott az in­tézőbizottság a szellemi munkások május 17-iki Bucuresti-i demonstratív gyűlésével, amely tudvalevőleg Pop Valér törvényter­vezete mellett foglalt állást. Tárgyalta az ügyvédi kamarák kongresszusának határo­zatát is, ahol erőszakkal akadályozták meg a kisebbségi ügyvédeket és a román ügyvé­di kar vezető egyéniségeit, hogy a kongresz­­szuson résztvehessenek és véleményeiket el­mondhassák. Elhatározta az intézőbizottság, hogy a má­jus 9-iki ügyvédi kongresszus határozatai ellen a magyar ügyvédek a nemzetközi szerződésben biztosított jogukkal élve Az intézőbizottság megbízta az elnökséget, hogy a panaszhoz a magyarság egyeteme­i nevében csatlakozzék. Az intézőbizottság ezután a magyar párt nagygyűlésének előkészítésével foglalkozott és elhatározta, hogy a háromszéki tagozat meghívására az or­szágos nagygyűlést Sepsiszentgyörgyön szeptember harmadikén és negyedikén tartja meg. A marotsterdai­­tagozat intézőbizottsága á­­tal egy gazdasági k­a­nács szervezése tár­gyában tett javaslatot az intézőbizottság na­pirendről levette, megállapítva, hogy ez a terv már az 1933. évi nagygyűlésein megál­lapított form­á­ban sem volt megvalósítható a pártvezetőségen kívül álló okokból és így anna­k most javasolt módosított formája még kevésbé számíthat a számba jövő gazdasági szervezetek részéről az indítványtevők által óhajtott támogatásnak Tudomásul vette ez intézőbizottság, hogy a Nemzetek Szövetségénél kilenc panasz van elintézés alatt. Az elnökség megadta az út­mutatásokat e panaszok megfelelő képvise­lete és az újabb helyzet következtében szük­ségesnek mutatkozó kiegészítésekre. Az in­tézőbizottság ülésén több felszólalás hang­zott el a súlyos adófizetések ellen és meg­döbbenéssel vettük tudomásul azt, hogy ,,és­ Marossziék“ vagyonközösség vagyonának fel­­használásánál az érdekelt magyar községek lakosságának egyetlen bánit sem juttattak. A kisebbségi szakosztály ülése A kisebbségi szakosztály ülése tegnap reg­gel kilenc órakor kezdődött meg a központi iroda helyiségében. A kisebbségit szakosztály ülését dr. Jiaikaboffy Elemér szakosztályi od­ok nyitotta meg. Be­szédében röviden vázolta a népszövetségi alapokmány mód­osításának a­­kisebbségeket érintő vonatkozásait. Ultráimat d­r. Szathmáry Lajos o­ olvassta fel „­Gyakorlati hozzászólás a magyar szórványügyhöz“ c.­­ nagy érd­ekessé­­gű tanulmányát, ismertetve benne a szórvá­nyok történetét, mai helyzetét, majd azok­ra a módozatokra tért át, melyeket a szór­ványok­ érd­ekében szükségeseknek lát. Szór­ványa népszámlálást, vagyonleltárt, a bajok és kívánságok öss­zeírásáit és mindezek alap­ján központi kataszter felállítását sürgette. Adatokat sorolt fel, melyek egybevetésé­ből megállapította, hogy a szórvány a ma­gyarság létszáma 290.000 körül van. Végül határozati javaslatot terjesztett be a szórványmun­k­a rendszeresebbé és hatályo­sabbá tétele érdekében. A hozzászólások so­rán d­r. Gabányi Imre a vegyesházasságok­ról beszélt.­­staáll Árpád dr. a szórványok egységes­ illésének szükségességét hangoztatta. Mbrecsch D­ezső a falusi ipar támogatá­sára hivítta fel a figyelmét. Gyallay Domokos a is zárványok könyveikkel és újságokkal való ellátásáról beszélt. Bt. Aiczél­­Ede a gyakor­lati munkát sürgette. Hangoztatta tg. szórvá­nyok mezőgazdasági megszervezésének fon­tosságát, majd a vá­nyom szolgáló falusiak helyzetéről szólva kitem­ette a­ rom­ak szülk­sé­­gességét, hogy a munkaadók tanúsítsanak több figyelmet faluról beszármazott alkal­ Markovits Manó, Bihar vármegye tagozati el­nökének javaslatára az­ intézőbizottság üd­vözölte gróf Heu­den György elnököt és fel­kérte az ügyvezető alelnököt, hogy ezt az üléstől távollevő beteg elnökkel közölje. Ez­után került sor az érdemi kérdésekre, ma­ntjaik iránt, mert, mint mondotta: „Faji egységet szociális egység nél­kü­­l nem lehet elképzelni“. Pálfi György dr. az egyetemi if­­fjuságna­k a munkába való bevonását sürge­tbe. Hegedűs Nándor dr. „A kétoldalú szerző­dések rendszere a kisebbségvédelemben“ cí­­men la­­telit lendületes és tökéletes felépítésű előadási Bevezetésül a Népszövetségről] be­szélt, megállapítva, hogy a genfi intézmény olyan célokat tűzött maga elé, melyek meg­haladták erejét Többet akart, mint ameny­­ny­it az államok és nemzed­eik egoizmusa kö­zölni megvalósíthat­ott. Am­i a kisebbségvé­delmet illeti, a nagy adminisztráció, külön­böző bizottságok között jele­mlék­ménné sik­kadt. Ezen a helyzeten kívánnak, segíteni az utóbbi években körüü­l kétoldalai szerződések, melyeknek gyakorlati eredményeit még nem lehet látni, a­z él­et furfangjaiváll isotk eset­ben csak mell ezen­­tudmaik szembeszálllni, két­­ségtelen az­on balra, hogy vannak jóoldalaik. Előadásához dr. Mikó Imre, Paál Árpád dr. és Albrecht Dezső szólottak hozzá. Ifr­. Ko­vács Árpád a szakosztály munkájáról mon­dott beszámolót, majd az „Államnyelv a fe­­leelezeti iskolákban" cílen értekezett nagy alapossággal. Páll György dr. ia. temesvári néphis­ebbségi szakkönyvtár helyzetéről tett jelentést. Dr. Asztalos Sándor a „Nemadtti m­­unka­védelem a kisebbségek szempon­tjá­­b­ól“ címen tartott érdekes felolvasást, tör­ténelmi vissz­­a pilla­nntást vetve mindazokra az okaikra és körülményekre, melyek az ipari, majd szellemi munkalmélkülliséghez vezettek s a munkaivéde­l­mi törvényeket vonták ma­guk után. Előadásához dr. Fehér I­mité és Demeter Béla szólottak hozzá. Felszólalásaik után Becski mérnök­­tolmácsolta a szakolsz- Relly köszöntetét d­r. Jakabffy elnöknek, aki záróbzaivába­n bejelentette, hogy a szeptem­berben megtartandó nagygyűléssel­ kapcso­latban a kisebbség,­­szakosztály újabb ü­lé­st tart, melyen — ellen­tétb­en a tegnapi ülés­sel, mikor az előadók között csak Asztalos dr. képviselte a fia látok­ait — kizárólag fia­tal­­­k fognak előadásokat, fotel­kia­sások­at tar­tani. Végetért az Országos Magyar Párt 3 napos gyűlése Szeptember 3-án és 4-én Sepsiszentgyörgyön lesz a párt országos nagygyűlése nr.LEN ZOK Öt nagyváradi vállalat üzleti könyveit szedette össze Stan pénzügyi vezérigazgató ORADEA-NAGYVÁRAD, május 31. Dr. Stan pénzügyi vezérigazgató, aki csütörtökön és pénteken több kolozsvári nagyobb vállalatnál a helyszínen tartott vizsgálatot, pénzügyi szempontból felül­vizsgálva a gyárak könyvvezetését és azok üzleti könyveit, ügyészségi enge­déllyel elszállította , szombaton megje­lent Nagyváradon is. Ott is, mint Ko­lozsváron, ügyészségi engedély alapján a pénzügyigazgató egy rendőrtisztnek társaságában jelent meg több vállalat­i­nál, akiknek üzleti levelezésüket és köny-­­­veiket lefoglalta. Stan pénzügyi vezér­­igazgató Leitner Márton, Motzen Sá­mb­é­ tojásnagykereskedőnél és a Sobo dob erdőipari részvénytársaságnál, Kö­nigsberg déligyü­mölcsnagykereskedőnél és a V­­cisz testvérek cégnél jelent meg, üz idai könyveiket lefoglalta és felülvis­­gálás céljából a pénzügyigazgatósághoz szállította. Nagyváradon a pénzügyi kö­zegek adórazziája nagy meglepetést k­eltett. Egész Erdély zsidóságának érdeklődése mellett a kolozsvári Zsidókór­h­áz Egyesület tisztújító közgyűlései CLUJ-KOLOZSVÁR, május 31. Erdély zsidóságának nagy érdeklődé­se mellett tartották meg vasárnap dél­után a kolozsvári Zsidókórház Egyesü­let tisztújító közgyűlését. A közgyűlésen a legtöbb város zsidósága képviseltette magát és a kolozsvári zsidóság is olyan számban vonult fel a közgyűlésre, hogy az érdeklődők nem fértek el a hatalmas hitközségi teremben. Nagy izgalom előz­te meg a közgyűlést, miután két párt állott egymással szemben. A két párt egyben megegyezett, éspedig abban, hogy dr. Sebestyén Józsefet, a kórházalapító Sebestyén Dávid fiát kell megtartani to­vább is az elnöki székben, mert párat­lan munkakészségével és a közérdekű in­tézményért hozott áldozataival nélkülöz­hetetlenné tette magát a kórház érdeké­ben. Különben pedig az egyik párt amellett volt, hogy a kórházat, amely nemzeti és felekezeti különbség nélkül évente sokezer beteget ápol, tovább kell fejleszteni, a másik párt pedig amellett tört lándzsát, hogy a kórház maradjon meg a jelenlegi keretek között. Közvet­lenül a közgyűlés előtt sikerült békét teremteni, úgyhogy a közgyűlés elé egy­séges lista került. Dr. Sebestyén József elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy az egyenetlenségek már-már a kórház létét veszélyeztették, azonban végül mégis győzött a jobb belátás és sikerült helyreállítani a békét, ami azt jelenti, hogy semmi sem állja útját a kórház további fejlődésének. Ezután megválasztásra ajánlja az egységes lis­tát, amit a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. Klein Miksa dr., a régi veze­tőség nevében tett ígéretet arra nézve, hogy támogatni fogják az új vezetőséget. Dr. Fischer dévai főrabbi ezután nagyhatású beszédet tartott és rámuta­tott arra, hogy a kórház ügye további áldozatokat követel. Most egységes Er­dély zsidósága abban, hogy fejleszteni és támogatni kell a kórház intézményét, azonban ha azt fogják észrevenni, hogy a jelenlegi béke nem igazi és újabb vál­ságok lesznek, akkor elveszíti a bizal­mat és ez a kórház halálát jelenti. Majd Sebestyén elnökről szólva kijelen­tette, hogy nem célja őt dicsérni, mert hiszen őt tettei dicsérik. Kötelessége azonban megmondani dr. Sebestyénnek, hogy most már egyedül az ő erélyétől függ, hogy megteremtse a további békés és harmonikus munka lehetőségét. A közgyűlés dr. Sebestyén József zár­szavaival ért véget. A Kórházegyesület tisztikara a követ­kezőképen alakult meg: Elnök: dr. Sebestyén József, alelnö­­kök: Diamant Izsó, Farkas János, Czit­­rom Oszkár,­Klein Miksa dr., Adler Je­nő, Kertész Jenő dr., Stern Vilmos dr., László Jenő, Róth Marcell dr., Lilienthal Sándor, Marton Ernő dr., Salamon Ja­kab és Weisz Gyula; főtitkár: Vass Zol­tán dr.; ellenőrök: Czudik Jenő és Berg­­ner Dezső; pénztáros: Krémer Bernát; felügyelőbizottság: Peller Lajos, Boros Samu Glancz Miksa, Boskovits Imre, Gáspár Jenő, Mikes Alfréd, ezenkívül megválasztották még a 60 tagú igazgató­­sági választmányt. A harmadik Chamberlain Hónapok óta szinte dátum­szerű pontos­­.sággal tudta mindenki Angliában, hogy mi­kor hagyja el helyét Baldwin hogy An­glia somn következ­i miniszterelnöke Nevük Chamberlain lesz. Claimber­l.terniak bőségesen volt ideje arra, hogy előkészüljön a kor­mány átvételére. Ennek ellenére valahogy a világ keveset tud az­ i­ . miniszterelnök személyiségéről, Neville Chamberlainről tárosa mint a „jövő emberéről“ szólni, hiszen csak pár évvel fiatalabb Bahlwinnál. A viktoriánus Anglia nagy államférfiának, „Joe“ Chamberlainnak fia, a brit politika ,great old man“-jének, a közelmúltban elhunyt Austin Ghamber- Ia­innak fél­testvére, hatvanhat esztendős ko­rában került a brit kormány élére. Egészen 1918-ig úgy látszott, mintha közéleti tevé­kenysége nem terjedne túl szülővárosai, Bir­mingham határain. Már közel járt az ötve­nedik évéhez, d­e még mindig helyi politi­kusnak számított. Kétszer egymásután a város „lordmayor­­jává“ választották és főpolgármestersége alatt mélyreható reformokkal fáradozott a munkáslakosság szociális helyzetének javítá­sán. A birminghami városi bank alapításával iskolát teremtett, az ő tervei nyomán fejlő­dött ki a városi bankok ma már egész Angliát behálózó rendszere. * Politikailag már ebben az­ időben is a kon­zervatív párthoz tartozott, amelyhez mind­máig hű maradt. Konzervatív meggyőződése — mint ahogy ezt épp utolsó költségvetési javaslata is bizonyította — mélységes szo­ciális felelősségérzéssel párosul. Ennek ellenére túlzás volna azt állítani, hogy Chamberlain különösebb népszerűség­nek örvend. A politikusok elismerik, tisztelik, becsülik, de nem szeretik, a nagy tömeg viszont keveset tud róla. „So­vány esztendőkben jó polgármester lehet egy vidéki városban, de többre nem igen való“, mondotta róla egyszer Lloyd George. Neville Chamberlain igazi értékei teljesen csak a történelmi 1931-es esztendőben mu­tatkoztak meg. Amikor Anglia a pénzügyi összeomlás szélére került és a válság a brit világbirodalmat alapjaiban ingatta meg, főleg Chamberlain józan ága, előrelátása és bá­torsága állította meg a katasztrófát. Az angol prosperitást elindító gazdasági rendszabályok,­­ az arany valuta feladása, a világbirodalom országainak gazdasági együttműködését kiépítő ottavai megegyezé­sek — nagyrészt Chamberlain tervein, el­gondolásain alkaphzálnak. Pénzügyi politikája Angliát végleg felszabadította a világhábo­rúit követő gazdasági világválság következ­ményei alól. Ghaim­be­ralin pénzügyminisz­terségének hat esztende­je Nagybrita,ami a csodálatos gazdasági fejlődésének időszakát jelenti. Ha ennek ellenére r­em „népszerű“, ez mi­nde­nekel­őtt rajta múlik, mert irtózik minden reklám­tól. Szűk bah­áti körében azon bate tudják, hogy a rideg pénzügymimi­sz­ter Shakespeare mű­veinek egyik legalaposabb ismerője. Kis diák korától mind a mái napig Shakespeare al­kotásai teli dalok számára 13 pihenést, a fel­frissülést, az erőgyűjtést. Néhai bátyjához, Sir Austinhoz hasonlóan vonzódik a virá­gokhoz, a kertészkedéshez. Ez a szelíd öröm olyannyira beltölti, hogy bár beszédeiben idegenkedik az úgynevezett költői­ fordula­toktól, erről egyszer mégis vallomást tett a parlament emöltt . . . „Sz­abad óráimban — mondotta műkedvelő kertész vagyok“. Házassága jelen­tősen kihatott pályafutá­sára, min­t ahogy Baldwin karrierjében tis­ztegy szerepet játszott életbá­nya megválasz­tása. Chamberlain 1911-ben vette feleségül Annie Verte Cole-it, W. H. Cole őrnagy leá­nyát. Felesége bírta rá, hogy részt kérjen magának először Birmingham, majd később­­ a birodalom ügyeinek irányításából, Mrs. Neville Chamberlain, egy elegá­nisan öltöz­ködő, szőke hölgy, sokkal modernebb fel­fogásában és megjelenésében­, mint a háziass Lucie Bad­win. Nem elégszik meg azzal, hogy harmonikus, békés családi­ otthont te­­remítsen férjének, hanem hűséges és értékes munkatársa a közügyekben is. Azt mond­ják, hogy Chamberlain minden beszédét fe­leségével Ikiéísszíti elő és nem egy kiemelke­dő, hatásos mondat az asszonytól származik. Nagybritannnia új miniszterelnökétől nem várnak Angliában szenzációka­t, drámai gesz­tusokat és világrengető meglep­etéseket. Ang­lia hat év tapasztalatai után bízik az új mi­­niiszteter­elnökben, aki a legnehezebb időikben bizonyította be hivatottiságát, rátermettségét, állaim­férfiúi nagysága­. A kormány­változást­­ kísérő végtelen nyugalom minden haragos népszerűségnél többet jelent. 10­3­7 I­u­n­i­u­M /. MINDEN ZENEMŰ, bárhol sejme legolcsóbban, leggyorsabban az Ellenzék ,sua­dioosztálya útján, Cluj, Pam Unirii

Next