Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-01 / 174. szám

s2 ,mha 1463 taxa poștala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 5 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 71o, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A több: külföldi államokba eszik a portakülönbözettel több. XVIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 AUGUSZTUS 1. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: ii—09. — Levelem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: ii—99. sA 19201&1 .afiká foírtóenév»n .ned rod g. fel JB 1T8 3 t XBV fill armiieH farm srfoí nem nkoV ‘gom srfoJ itein !s3 saar pylo íj 1st ífob ;§arr. 126« füif flllpV ii/in ;919 lira 203 írb vfo es» 231 BOT ;631 la2 sT ad 0 T 9 afi ·b T9 ¡if ›rr m ·s 12 12 if 2 »1 Az ofkaisztpark, a széles taglejtés és heves lelkesültség népének van egy megindító szokása. Ha nagy embert temet vagy örök kisértetet idéz az emlék ünnepélyen, a szónok nevén nevezd őt, mikudhai hinne jelentkezésében. A környezet válaszol a halott nevében s komor hangon mormogja: „jelen“. Ma van a fehéregyházai csatának 88-ik évfordulója. E sík fölé emelkedő regényesen, kicsi Segesvár maroknyi magyarsága holnap odavezeti ki a honvédek és Petőfi szent emlékezetének ünneplésére Erdély fájdalmas küldöttségeit. Ha olaszok lennénk, az ünnepi szónok megrendítő módon szólíthatná jelentkezésre a fehéregyházai tér különböző pontjain eltemetett hősöket: honvédek! Petőfi Sándor! Volna-e jogunk az ők és az ő nevében remegő és fátyolos hangon mormogni!: jelen?! Lehetséges-e, hogy szellemük szívesein: szállni a közibénk, bármily szépen is ünnepelnénk ? Ez a kérdés nem valami egyszerű. A lelki megrendültség szórtó szavára ilyenkor csak olyan tömegnek van ra joga válaszolni, amely teljesen azonosul a megidézettel, úgy gondolkozik és érez, mint ennek a helynek örök nagy kísérteted, valóban egész sorozata fönséges „genius loci “-kinek. Ha ezt az ünneplő küldöttség bukásában és bűneiben is megváltásra érdemeseket képvisel. Föl kell vetnünk a kérdést: úgy gondolkozik-e és úgy érez-e az erdélyi magyar kisebbségi nemzet, mint Petőfi Sándor és társainak jogos örököse. Hordozójáé az ő eszméiknek, a márciusi világosszabadság és magyar népuralom elveinek? Belsőleg tisztul-e és erősödik-e a szabadságjogok tiszteletétől és szolgálatától, testvére a szabadság- és emberszeretet egyre magasabb foka felé szakadatlanul és következetesen vágyódó más tömegeiknek? Mert soha, percre sem szabad elfelejtenünk, hogy Petőfi Sándor és a honvédség a világszabadságért, a magyar nemzeti és népi lélek ama független és nemes főbatailimáért küzdött, amely minden más népnek hasonló érdekét elismeri, tiszteli, védi ,segíti. A szent hevület percében őket és őt idézni, az ő nevükben jelenlétüket, a magyar faj és nyelv minden helyén örökké való jelenlétüket bízom,vulalmi csak az jogosult, aki mai kifejezési móddal az eredendően, tiszta szabadelvűség, az igazi népuralom, a lelki, szellemi, társadalmi haladás ténylegességének., a világszabadságban egyesített emberiesség szolgálatába szegődött. Kellene, hogy minden kisebbségi nemzetnek az ingás, habozás, félremagyarázás mai korában már önérdekből is ezt a kárhozatra ítélt világszemléletet kövesse. Azonban követi-e? Mert csak ha követi, van joga a Petőfieket idézni, van joga is az ő más világi szavazatukat ás az ő fenséges mennyei bűvöletüket kérni. Tessék szívre tenni a kezet és válaszolni az égető kérdésre. A nagy szellem azonban mindig sokrétű. A természet számos hősből összegez: Petőfi sem jelent csak történelmi személyiséget, ahogy korában mondták róla: vatest, ki apostoli sugárzású politikai tényező. Volt költészetének és életének a közvetlen és napi hatásától független és elvont értelme és jelentősége. Az egyszerű, közvetíteni, igazmondó, új szépségnek, amely a legmélyebbnépi rétegekből szívja nedveit és fa,szabad puszta illatát lélekzeli be, volt képeiket és jeleneteiket látó mestere, nagy művésze. Nem is művész, egyszerűen csak puszta költő, akinek érzése és gondolata semmiféle másodlagost, semmiféle mesterkéltet nem sejttel, mert nem, is közvetít. Milyen friss csoda ez az örökfiatalság e szószólásában, amelynek édességét fokozza, hogy már érezni benne a késő öregség derült bölcsességét és fanyar igazságát is: mikor a virág, az ő szólama szerint a hótakarta, béres tetővel van közösségben. Igen, a nagyság egyik föltétele, hogy végtelenségeket átíveljen. És ez a nagyság meg PETŐFI írta: SPECTATOR dagad az erkölcsi hévtől. Petőfi vak szerelmi, társadalmi és közéleti szenvedélyekben és indultatokba, hányódva is a tiszta, szemérmes, meleg erkölcs embere s e tekintetben az összes lírikusok fölött lebeg, mint valóságos őrabgyajt, akit kék felhőkben, de villámok társaságában szálldos. Ő a felhők bölcsésze, a pacsirta és nyíl embere. De még ez se fontos, ha emberi alakjánaklegtiöntségesebb vonását: a költő,az ifjú, az erkölcsös ember összetételében az örökkévaló Isteninél rokonságiait mérlegeljük: a mérhetetlenül harcos, önfeláldozó, szeretetet, az elnyomott, a szegény, a szemvédő ember iránt, akit laissan felsegíteni a Gondviselés fényészére minden igazi nagy költőinek, művésznek, bölcsnek, papnak, nevelőnek, föltállálónak, államférfimnak a tulajdonképpeni küldetése. Talán senki még sammnyira nem felelt meg ennek a rendeletnek öntudatlanabbul és keresetlenebből. Ezért szólhatottbelőle néhány ős ige, ezért mondhatott néhány örökké való szólamot. Ezért volt férfias erejében és ifjú rakoncátlanságában mindig kedves, gyermekded, kezdetleges, viszont ezért tudott a fenség magaslatára emelkedni, hogy olykor a szintészikedésének és álpáthosztnak, — ifjú korát kísértő művészpálya ártatlan emlékének — látszata is a nagy eszmék őszinte zengésének tetszett. A lángész és szeretet arannyal födte be még a salakot is. De ne számláljuk meg a többi jellegzetességet, amiben önmagunkra ismerhetnénk, hiszen az író legközvetlenebb varázsa, hogy olykorolykor a magunk tejtestvérét leljük meg benne. Ha egyéb rokonság nem is kötne öszsze Petőfivel, összeköti a legjobb embert az alulról vagy idegenből származás hasonlósága és mindenek fölött a nyelv, amelyet önkéntelenül, erőszakos tanulmány nélkül birt egyszerű szépségben, legtöbbször tősgyökeres tisztaságában megszólaltatni. Nincs kétség, hogy idegen eredete nem volt akadály; lelkében és nyelvében igazi magyarrá lett, mint ahogy szomorú magyar időszak és a végzetes magyar sors nem akadályozta meg világpolgárságát és európai hazafisságát. Ezért, ha nem volna jogunk idézni őt és társait a fehéregyházias sóikon, ténylegesen vagy csak gondolatban, mégis van egy és más jogunk, hogy köznapi életünk meghittségében szabadjon idéznünk őt. Alegnyomorultabb és legbünösebb embernek joga van hozzá. Vagy annak, aki a költészet ezt az iránytót legtöbbre becsüli, aki Petőfiben megcsodálja egyenként vagy összesen a művészt, az ifjút, az erkölcsöst, az embert, az örök gyermeket. Szükségünk van e nemesi idézettekre. Magyarságunk és emberségünk a történelem kegyetlen parancsából], lejtőre került s mi magunk is két kézzel pluszítiltjuk régi örökségünket. Mimi kisebbségek internacionáléjának tagjai és mint erdélyi magyarok nem nélkülözhetjük az erőt, amely a szabadság és demokrácia magyar csontjaiban, e drága ereklyékben rejlik. Az ifjúság, szabadság, erkölcs tehetőségét. Mint magyarok megvédve Petőfihez való jogunkait és az ő révén méltóságunkat és becsületünket a nagy és művelt népeik együttesében, kimeríthetetlen, t segülséget kapunk magyarságunk titkának megértéséhez és nemesítéséhez, a titokban, amely távolkelleti világokat egyesített nyugati retisielmékkel és érzelmekkel, bámulatosan megőrizve idegen elemek tömeges beoltásában is a tősgyökeres ősdiséget. És ha ■egy uj humanizmus tapogatódzásában, elfog a vágy, hogy emberibb emberek legyünk — az igazi ember akikor kezdődik, amikor megtudja, hogy szive van és minden szeretnivalót szeretni bír — akkor Petőfi, nekünk a legtüzesebb, a legszínesebb, a leggyöngédebb, legvalószerűbb kalauzunk fölajánlja megbecsülhetetlen magyarázatait. Ez az átengedés és ez a követés annál könnyebb és annál kéjesebb, mert a legsokoldalúbb s a legedesebb szépség gyönyöreivel és igazsággallva] ajándékoz meg. A fiatal mámor, amely a szabadság, szerelem és természet üdvébe merültem megtöltötte ezt az isteni Gyermeket, úgy borult reánk, mint a forró nyár napsütése: lángolunk, fénylünk, ittasodunk tőle: nincs az a fékítettem darázs, amely nálunknál boldogabb lenne, mikor megrészegedik a forróságban a szellő cukrától. Hatása nem csak maradandó, de elévülhet ellem és forradalom. 1849 julius 31 -e óta minden új március és minden uj népiség az ő ihletére ébredezik. Ma telit van megint a magyar szellemi élet a népiesség költőivelt, művészeivel, peléntikuhaival, forradalmáraival. És meg kell állapítanunk, hogy miikor a fiattal népeik boldogulási vágya megelőzte a mii föltámadási kedvüinket, önként vagy önkéntelen, a Petőfi világirodalmi és történelmei biztatására mozdult meg. Nemcsak az önmagunk hódolatát és engedelmességét, hanem a valóság művészetének a világ szabadelvű demokráciájának, az örök ifjúságnak és az örök erkölcsnek a meghódolását és engedelmességét kifejezzük isteni ellenőrzés melykel Petőfi szellemének, mert mindez ő volt a legszebb és legnagyobb mértékben, mert megtestesülés után eszméjük és szellemük is ő lett). Zároábra furüff a benamavatkozás ügye. — AuS.-éig nincs döntés LONDON, július 31. A benemavatkozás elnöki albizottságának tegnap délutáni ülését Plymouth lord elnök nyitotta meg, aki az angol javaslatokraérkezett válaszokat elemezve megállapította, hogy a szovjetorosz válasz nem eléggé világos, de magyarázatokat kell fűzni az olasz, német és portugál válaszhoz is. Plymouth hangoztatta, hogy a kérdésben egyhangú határozat szükséges, mert különben nemvalószínű, hogy a spanyol polgárháborús felek elfogadják az angol tervet. Robbentrop londoni német nagykövet vádolta a moszkvai kormányt, hogy visszautasítása összedöntötte az angol tervet és ő a maga részéről ilyen körülmények között fölöslegesnek tartja a válaszok részletes tárgyalását. Kormánya nevében fenntartja állásfoglalásáta dolgok új állásával szemben. „Mi intimetek — mondotta — régóta tudjuk, hogy Szovjetoroszország nélkül nem lett volna polgárháború Spanyolországban.“ Grandi olasz nagykövet kijelentette hogy egyetért Ribibentrop álláspontjával. Maiszky londoni szovjetorosz nagykövet igazolatlanoknak minősítette Ribbentropnak a moszkvai kormány válaszára vonatkoztatott megjegyzéseit. „A benemavatkozás végcélja — mondotta — a további vérontás és emberáldozat megkadályozása Spanyolországban. A hadviselési jog elismerése független a benemavatkozás lényegétől és csakzért vetették fel, hogy késleltetve ez utóbbi előbbre,jutását, a fasiszták új csapatokat és fegyverszállitalányokat küldhessenek Spanyolországba. Az olaszok és németek csak azt akarják, hogy Franco tábornokot elismertessék hadviselő félnek s azután a végtelenségig húzzák az önkéntesek visszahívásának ügyét.“ Plymouth lord megállapítja, hogy Németország, Olaszország és Portugália nem fejtették ki elég világosan hogy a hadviselési jog elismerését és az önkéntesek visszahívását időben mennyire szorosan összefüggőnek látják. Kérte ezeknek az államoknak képviselőit, hogy pontosabban ismertessék álláspontjaikat. Ezután megbeszélés következett, mely néha egészen, hevessé fokozódott, a vita folyamán azonban a kiküldöttek teljes egészükben fenntartották a válaszokat. Plymouth lord végül megállapította, hogy a kívánt egyhangú állásfoglalást nem lehetett biztosítani s ezért indítványozta, hogy az albizottság munkálatait későbbi időre, valószínűleg jövő csütörtökre, vagy péntekre halasszák el. Az ülést ezután felfüggesztették, anélkül hogy bármilyen határozatot hoztak volna. Másik távirat szerint a be nem avatkozási albizottság augusztus 5-én délelőtt 14 órai kezdettel a Foreign Oficeban tartja következő ülését. GIBRALTÁR, július 31. A „Nürnberg“ német cirkáló tegnap reggel a gibraltári kikötőbe érkezett, hogy fedélzetére vegye a „Deutschland“ páncélos bombázása alkalmával megsebesült három német tengerészt, kiket eddig Gibraltárban ápoltak. MADRID, július 31. Egy Havas-jelentés szerint a rendőrség 'letartóztatta' Manuel Gonzzales Bontet, éppen mikor egyik követség épületéből kilépett. Bonte valaha vezérkari kapitány volt és barátja volt Alfonz volt királynak. Bontenél hamis személyazonossági iratokat találtak. ’L ' PAMPELUNA július 31. A HP vasügynökség jelenti, hogy a hadbíróság tegnap reggel halálra ítélt két franciát, akiket azzal vádoltak, hogy kémkedtek és tífusz-, valamint álomkórbaiktériumokat takartak a nemzeti csapatok mögött terjeszteni. Az elítéltek egyike Louis Ghabert, a másik Jean Boujeninec. Mindketten azt állítják magukról, hogy újságírók. Az ellenük emelt vád szerint egy Londonban székelő szervezet utasítására dolgoztak. Hír szerint Franco tábornok diplomáciai képviselője útján ebben a kérdésben bizonyítékokkal alátámasztott emlékiratot akar a népszövetségi főtitkársághoz és az európai kormányokhoz küldeni. Bucurestiből jelentik: 1—2 fokkal növekvő légnyomás mellett enyhe északnyugati szél, változó felhőzet, helyi jellegű esők főleg északon és változatlan hőmérséklet várható. Bucurestiben pénteken délben a hőmérséklet 28 fok, ma délelőtt 10 órakor 25 fok volt. t&m1 1937 11 Hus 30-án. (Rador) Berlin 175.25, Amszterdam 240.25, Newyork 435.62, London 210.850, Páris 163.225, Milano 22.95, Prága 15.18, Budapest 86.25, Belgrád 10, Bucuresti 325, Varsó 82.70, Bécs 73.32.