Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-01 / 200. szám

1937 szeptember 1. ELLENZÉK Egész Erdély magyarságának figyelme kíséri a kulturmunkát iiiiin■MTiimTT'iii—virmuiiMmiii ni —Tir—wrarfi Az E. M. E. székelyudvarhelyi vándorgyűlése ODORHEIU, augusztus 31. Vasárnap kezdődött meg az erdéllyi magyarság szellemiségét képviselő Erdélyi MuzeumEgyesülettetek ezévi vándorgyűlése. A Múzeum Egyesültet vezetősége báró Jósika János vándorgyüllési elnökkel az élén mindem ellönkész mllellett megtett, hogy a három nap keretébe beosztott,, szakosztályi előadóA vándorgyűlés résztvevői szombaton érkeztek meg Székelyudvarbeliére, hát a vasútinál az udvarhelyi előkészítő bizottság ünnepélyes fogadtatást rendezett tiszteletükre. A vendégek eltisztái.M ásolásuk után azonial a „legnagyobb székelynek“, báró Orbán Balázsnak sírjára helyeztek koszorút, hogy az Erdélyi Muzeum Egyesültet jelképezze azt a szellemiségét, melynek örököséül és letéteményeséül tekinti magát. Az Erdélyi Múzeum Egyesületnek munkássága vasárnap délelőtt kezdődött meg az óriási érdeklődés mellett megtartott diszközgyártásselyt. A közönség soraiban megjelentek a hatóságok képviselői, valamint a különböző iskolák és egyháziak kiküldöttei. Báró Jósika János, a vándorgyűlés elnöke mondott megnyitó beszédet, melyben megálllapította, hogy kisebbségi életünk, három főtényezője, a politika, gazdaságii éskulturális tevékenység közül kulturálistevékenységünk játszó, a legfontosabb szerepet. Rámutak, hogy a történelem példái szerint azok a népek, melyek megtudták ernizeii nemzeti kultúrájukat és nyelvüket, sohasem pusztultak el, még az őket körülvevő idegen, vagy elnyomó népek tengerében sem.. Népünk kulturális életének egyik legjelentősebb szerve és eszköze ez az 1858-ban gróf Mikó Imre álltal alapított Erdélyi Muzeum Egyesületi. Az se esetleges, sialembelette ki az elírnak, hogy Székelyudvarrhelyen tartja az egyesület vándorgyűlését. Bővebb forrásaira akartak bukkanni a magyar népléleknek, azért jöttek ide, mert igazi kultúrát csak a néplélekkell kapcsolatban lehet megteremteni Nemzes-alk lelkesedést meríteni és kapcsolatot teremteni szándékoznak azonban, hannem a modern kor vívmányaiól a tudományok összes ágaiból előadásokait, startisai, fejliteszeni akarják a memztesi öntudatot. Az elnöki megnyitó után a vándorgyűlés táviratilag fejezte ki őfelsége II. Károly király iránti hódolatát. A tárgysorozat rendjén ezután a titkári jelentés következett. A titkári jelentés megállapítja, hogy Széklelyudvarhely minél megszervezve az Erdélyi Muzeum Egyesület számára s e munka érdekében azt javasolja, hogy a szervezést bizzák dr Jódlás Gábor székelyudvarhelyi ügyvédre, akit a dííszgyűlés válasszon meg az Erdélyi Muzeum Egyesültet székelyudvarhelyi vándorgyűléslétnek társelnökévé. A vándorgyűlés a titkár ajánlatának elfogadása után az üdvözléseket fogadja. i Üdvözlések A városit, polgári és egyházi hatóságok, vallai miint szociális intézmények sorban üdvözllik az Erdélyi Múzeum Egyesületét. i Az üdvözlésekre báró Jósika János elnök válaszol, ki újra hangsúlyozza, hogy az Erdélyi Múzeum Egyesültet magyar alakulat, minden politistkiálltól vagy vállási felfogultságaiktól mentes egyetemes kulturmunkát óhajt végezni a nép és az egész emberiség javára. A díszgyűlés utolsó pontja dr. Balogh Ernő előadása volt. A kiváló tudós értékes előadásában az anyagok körforgásáról beszélt. A földi anyagok változását és átallakulását, mely magasabb összefüggés rendszerben bonyolódik le, még csak sejtjük, azonban törvényét még részletesem tanulmányozni nem tudjuk. Dr. Tavaszy Sándor beszéde Délben közebéd volt, melyen az első felköszönhetőfelességéne Constantilinescu M. vármegyei prefektus mondta. Utána dr. Tavaszy Sándor református püspökhelyettes következett hatalmas serkegbeszédével, melyet az Erdélyi Muzeum Egyesület alapító tagjáról, gróf Mikó Imréről mondott. Az Erdélyi Muzeum Egyesület ünnepi lakomáján hadd emeljük magasra a Miikóserleget s hirdessük boldog és dicteső emlékezetét a mit alapító ősünknek — kezdte beszédét. —■ Ez a borral telt serleg kifejező erejű sieílképe a mi szívünknek, amely csordulásig van telve hálával és szeretettel ama férfiú iránt, akit az Erdélyi Múzeum Egyesületnek nemcsak alapítója volul, hanem igazi, éltető géniusza ma is és marad az idők végéig. Mikó Imréről emlékezni nemlelhet akármilyen mindennapi és közömbös lélekkel, sok méltóképviselői legyenek annak a magas szinvonalú tudományos életnek és annak az eredmények munkásságának, melyet az Erdélyini Múzeum Egyesültet kisebbségi életünkben végez. Egéisz Erdélly magyarságának a tllekintette e három nap alatt egy kis székely városka felé fordul, hova azerdélyi sztelleminiség legjobbjai gyűltek össze tanácskozásit, hanem csak hódolattal!",, hálával és őszimite, mély szerettetibeli. Makó Imrét csak az ismeri igazán és csak az tudja méltányolni az ő életeit és munkásságát, aki együtttt tud égnni az ő mélytüzü lelkével,aki engedi magát vitetni attól a bizakodó, tietítrehajló leillkiesedéstől, amely ,a Mikó Imre ő lelkét annál inkább betöltötte, minél kevesebb oka volt bizakodni és remélte. Mikó Imre ligazii példája annak, hogy egy nép ponfiltikaii hanyatllásra nem jteleníti szükségképen a szellemi hanyatlását is. Ha az ő lelki ábrázatát vizsgáljuk és ha abból olvasunk, miindenekelőtt az tellső, ami megkap, különösena mai időkben, az a lelki tény, hogy Miskó Imrének a szenvedések mélységébe kelleírt leszálltána, hogy miagy lelkének igazi szépségei kibontakozzanak. Mikó Imre nagysága abban a sötét háttérben bontakozik ki, amelyet az 1849-iki események vázolnak etibénk. Mint az erdélyi főkormányszék megbízottja 1848 decemberében fontos megbizásokkal ki megy az uralkodóhoz Olmützbe. A féltékeny hatalom fél attól a személyes erőtől és sugalmazó szellemi től, amellyel Miskó Imre rendelkezett, azért öt hónapon át ott tartották. Minő borzalmas sors várt reát, amikor hazatér. Tűzhely ,feldúlva, vagyon szellprédálva, felesége már régen haloult, a temetőben nyugszik, nemzete a politikai elnyomás alatt vergődik. Meg van körülötte minden bénítva.. Ebben a szituációban maga is kétségbeesetten jár, mig magához nem tér s fel nem indul a belső építésnek az Utján. Kétségtelen, hogy a Mikó Imre nevéhez sok alkotás fűződik. Az EME, az IEIGE, a színház, a vasutak, intézmények őrzik az ő neveit. De ezeken túl és ezek felett van az ő jelentősége. Nem hiábai nevezte ott Tompa Erdély Széchenyijének, mert ő valóban az volt. Felismerte mindenek előtt, hogy egy népi közösség élete és jövendője azoktól az erkölcsi erőktől függ, melyek akiakartát, tettre való készségét belülről éltetik és ihletik. Miskó Imre személyiségének éppen az adja meg a jelentőségét, hogy ő ezeket az erkölcsi erőket nemcsak másokban akarta munkáiba, hanem elsősorban ésszakadatlanul munkálta önmagában. Igazi közéleti ember volt, akit kötelezettnek érezte magát, hogy azit, amit másoktól követel, azit elsősorban saják éltében példázza kit. Hogy valakinek a zsebórája hogyjár, rendesen, pontosan, vagy rendetlenül, az kinnek-kinek a saját dolga, de hogy a toronyóra pontos-e, az azegész közösségre nézve fontos. Közéleti ember vollt, aki pontosam akarta mutatni az idők járását, hogy aki reá néz, az tudja mitkor és miit kell semmire. Mikó Imre bár a liberalizmus korának az embere volt, maga éppen úgy, mint Széchenyi István, túlhaladta ezt a világnézeti és politikai irányzatot. A XIX. századi liberalizmus ellen a következő kritikai kifogásokat kell tennünk. Mindenekelőtt formaliisztikus volt, az általánosságba vesző formákon csüggött. A külső létformákon csüggött s kívülről akart befelé haladni. Általános ideál-formákat képezett, melyek azonban távol állottak a mindennapi élettől, amaz egzisztenciális élettől, amelynek vezérletére alkottattak. Mindent megértő szelleménél fogva a sajátosságokat nem vette tekintetbe. A politikában közjogi kérdéseken csüggött. Itt is a formák érdekelték. Az alkotmány sáncait védte, az autonómiának állott a szolgálatában. Mikó Imre ezzel a liberalizmussal szemben az egészen kicsi és közeleső: az erdélyi népélet számára kereste az ideálokat; a közeleső feladatokat igyekezett megoldani; ott és akkor igyekezett kötelességét teljesíteni. Nem országos politikát űzött, hanem szociális politikát, kulturális politikát, a nemesedés politikáját. Űzte és szolgálta. Nemzeteseelést sürgette ő is, de egyszersmind a nemesedést is, mert tudta azt is, hogy nemzetesedés nemesedés nélkül veszedelem, káros, mert kizárólagosságában és elfogultságában útjában áll annak a testvéri szeretetnek amely egyedül biztosítja ezen a földön az életet, az emberi életet. Közelebbről ő a magyarság fogalmát erkölcsi tartalommal igyekezett megtölteni. Nem egy politikai magyarságot, hanem egy etikai magyarságot sürgetett, szolgált és azért áldozta egész áldott életét. Az EME-nek nem lehet más feladata, mint így művelni a tudományt, hogy munkája által a nemes szellem jusson diadalra. Most, amikor magasra emelem a Mikóserleget fogadalmat teszek, hogy az EME a nemes szellem győzelméért fog mindenkoron küzdeni. „Meg kell faltam nyelvünket, kmíránímí66 Megkezdődnek az előadások A vándorgyűlés előadásainak sorozata délután 5 órakor kezdődött meg a kollégium tornacsarnokában. Az első előadó Biró Lajos volt, ki ,,Neves jezsuita plébánosok és írók a székely anyavárosban“ című tanulmányából olvasott fel egyes részleteket. Utána dr.Tusa Gábor „Egy pár szó az Erdélyi Múzeum Egyesületről“ címen tartott mélyen szántó előadást, melyben végigfutott az EME-nek a magyarság különböző korszakaiban való működésére. A két előadás után dr. T.riszy Sándor ,,A gazdasági élet etikája“ címen hatalmas, átfogó erejű előadást tartott, melynek egyetemes szempontjai: a gazdasági életnek az etikai élet szolgálatába való állítása óriási hatást gyakoroltak a hallgatóságra. Az erdélyi püspökhelyettes beszédében kimutatja, hogy a gazdaság, nem cél, hanem eszköz. Az előadások sorozatát dr. Koleszár László zárta be a nátháról tartott vetítettképes előadásával. Este 9 órakor műsoros előadás fejezte be az EME első napjait. Mécs László, Nyirő József és Áprily versei és novellái szerepeltek a műsoron. A vándorgyűlés második napja A Múzeum Egyesület vándorgyűléseinek második napját a szakelőadások töltötték be. Az előadások sorozatát Józsta János udvarhelyi rom. kat. főgimnáziumi tanár nyitotta meg. „Semmelweiss tragédiája“ címen a világhírű magyar orvos életéről és munkásságáról pedig Schmidt Béla dr. marosvásárhelyi orvos. László Dezső az ifjúság problémájáról értekezett. Nagyfontosságú kérdésnek tartja a mai népkisebbségi helyzetben és zavaros időkben az ifjúság lelkének problémáját. Az ifjúság újra értékeli a történelmet, egyetemesebb világszempontokkal akar rendelkezni. Demokratikus társadalmat sürget ésvallásos alapon álló gyakorlati életet követel. Az idősebbeknek kötelessége, hogy az ifjúságnak átadják a meglevő örökséget, vezessék őt és így gondoskodjanak utánpótlásról. Az előadásnak nagy sikere volt. 'í p © feli w © WB.’ ej g Sz'njx 1 Szenzációs bűn- I ügyi dráma. A főszerepben : a „Panoptikum“ és „Dr. Crespi bűne“ feledhetetlen alakítója fen w wfernjs, «5 E Szeraindikilán temeti össcet Herei! Mi hala ehe, Mamit és Madgeartt is résztviszmek az elhunyt politikus temetésén CLUJ-KOLOZSVÁR, augusztus 31. Socol Aurel dr. halála részvétet keltett nemcsak a nemzeti parasztpárt körében, hanem úgy a magyarok, mint a zsidók között is, mert akik ismerték ezt a puritán, humanista eszméktől átitatott embert, csak őszinte fájdalommal tudják sajnálni elvesztek Socol Aurel ugyanis nemcsak a frázisok embere volt, ő komolyan gondolta az itt élő népek barátságos együttműködését és ennek ezer bizonyítékát adta politikai pályafutása alatt. Dr. Socol Aurel Brassóban született 1878- ba. Középiskoláit Brassóban, egyetemi tanulmányait Prágában, Berlinben, Bécsben és Kolozsváron végezte. Bécsben tagja volt a Vaida és Maniu által kezdeményezett pán-román diákszervezetnek, később elnöke a kolozsvári román kaszinónak. Végig vezető szerepet vitt az erdélyi románság politikai harcaiban, majd 1918-ban egyik megszervezője és főtitkára volt a kolozsvári román Nemzeti Tanácsnak. Az egyesülés után Kolozs megye kilencszer küldte a képviselőháziba, amelynek a két nemzeti-parasztpárti kormányzás alatt alelnöke volt. Nem hiányzott egyetlen kolozsvári városi tanácsból sem. Maniu legintimebb, legmegbecsültebb hívei közé tartozott, kezdeményezője és elnöke a szovátai gyűlésnek, ahonnan a joaniuista politikai akciók kiindultak. A nemzeti parasztpárt kolozsvári szervezete hétfőn délután hat órakor száztagú küldöttséggel tisztelgett az elhunyt ElizabetaPINCÉRMUNKÁSOK BÁLI JELENTÉSE. Ma, augusztus hó 31-én, kedden van a pincérek nagy tombolával egybekötött táncestélye az Újságíróklubban. Aki egy felejthetetlen éjszakát akar eltölteni, az feltétlen ott lesz. Estélyi ruha nem kötelező. Beléptidíj személyenként 40 lej. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk. A zenét Puskás Béla zenekara szolgálhatja. Kezdete pont 10 órakor. Szeptember közepén forgalomba hozzák az u.j nikkel 50 lejeseiket. Ismeretek, hogy a kormány a bevont ezüst 100 lejesek helyett nikkel 50 liejesket hoz forgalomba, amit állítólag nem lehet hamisítani?". Az u,j pénzt szeptember közepén hozzák forgalomba. Vonatösszeütközés a mainz—bécsi vonalom. Berlinből jelentik. Tegnap délután a malinz-bécsi vonalon száguldó Rapid Obertraubling állomása közeliében beleszaladt egy tehervonatba. Az összeütközés következtében nyolc utas súlyos sérüléseket szenvedett. utcai lakásán felállított ravatal előtt. Temetése szerdán délután három órakor fog végbemenni lakásáról, miután ezt megelőzően a párt klubhelyiségében gyászülés keretében fogják méltatni az elhunyt érdemeit. A temetésen részt vesz Ion Michalache, a nemzeti parasztpárt elnöke, Virgil Madgearu, a párt főtitkára és természetesen Maniu Gyula, aki szovátai üdülését megszakítva, hétfőn esteKolozsvárra érkezett. A nemzeti parasztpárt összes erdélyi szervezetei népes küldöttségekkel fogják képviseltetni magukat Socol Aurel temetésén, aki a párt erdélyi szervezetének elnöke volt.