Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-01 / 226. szám
TAXA POȘTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadó hivatal: Cluj, Calea Motor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal is könyvosztály: P. Unirvi 9. Telefon: 11—99. LVIIl. ÉVFOLYAM: 226. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Mírgyaparsaigra: negyedévre fej félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettél több. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 1. Utolsó pillanatban nem intem alá a szakértői értekezleten létrejön olasz-angol-francia megállapodást A megbeszélések azért tovább folynak. — Mussolini Rómába érkezésekor fontos újabb külpolitikai kijelentéseket várnak. — Londonban továbbra is derűlátók a megegyezéssel kapcsolatban Mussolini németországi látogatásából útban van Róma felé, ahová ma délután fog megérkezni. Az olasz fővárosban azt hiszik, hogy a Duce visszaérkezése után az őt fogadó ünneplő tömeg előtt beszédet mond és beszédében fontos kijelentéseket fog tenni a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Ezek a fejlemények meglehetősen zavarosak, nem lehet róluk megállapítani, hogy kibontakozás felé vezetnek e vagy sem. A párisi francia-angol-olasz szakértői értekezleten ugyanis tegnap ,úíjegyezés jött létre, amelyet egy hivatalos közleményben a nyilvánosságnak is bejelentettek. A megegyezést tegnap este 6 órakor kellett volna a Szakértőknek aláírásukkal ellátniuk. Ez az időpont szintén szerepelt a nyilvánosságnak kiadott közleményben. A 6 órai öszszejövetelen azonban az aláírás általános meglepetésre elmaradt. Távirataink még nem számolnak be arról, hogy melyik oldalról merült fel akadály a megegyezés aláírásával szemben. Nem valószínű azonban, hogy francia, vagy angol oldalról, mert ezek még pár órával előbb siettek a megegyzés tényét nyilvánosságra hozni. A szakértők sikeres munkájáról kildött hivatalos jelentés különben szintén hangsúlyozta, hogy a megegyezés még nem végleges, mert ehhez a kormányok jóváhagyására van előbb szükség. Hogy azonban a szakértői megállapodás aláírása elé is ilyen váratlan akadály gördül, arra Pakisban nem számítottak. Egy újabb közlemény különben tudatja, hogy a szakértői értekezlet délelőtt 11 órakor újra összeül a hármas tengerészeti megbeszélések folytatására. Szakításról tehát, legalább egyelőre, nincsen szó. A nehézség oka lehet az Olaszországhoz intézett francia-angol közös jegyzék is, melyben a két hatalom ragaszkodik ahhoz, hogy Spanyolországból a külföldi önkénteseket rövid határidőn belül vonják vissza. Olasz részről eddig nem igen mutatkozott hajlandóság arra, hogy a már Spanyolországban levő önkénteseket visszahívják, bár a svájci , olasz követ állítólag ígéretet tett Delbos külügyminiszternek, hogy az olaszok újabb csapatokat nem küldenek Spanyolországba. Ha igaznak bizonyul a hír, hogy az angol és francia kormányok közös jegyzékkel fordulnak Rómához, ez szintén olyan novum, mely hozzájárulhat a feszültséghez, mert eddig különösen Anglia ragaszkodott ahhoz, hogy véleményét függetlenül juttassa kifejezésre akkor is, ha az teljesen megegyezett a franciák véleményével. A közös fellépés ezúttal válasz lehet Németország és Olaszország külpolitikájának Berlinben annyira kihangsúlyozott szoros közösségére. Lehet az is, hogy Rómában elégületlenek az ellenőrzési területtel, melyet a szakértői értekezlet juthatott Olaszországnak. Ez a terület a Tyrbeni-ten- gertől Marseilleig és Algírig terjed, tehát a Földközi-tenger keleti útjain is, a Spanyolország előtti víziutak ellenőrzését azonban Angliának és Franciaországnak tartja fenn. A berlini találkozóról szóló olasz illetékes vélemények viszont egyáltalán nem vallanak arra, hogy Mussolini Spanyolországban elért pozícióját föl akarná adni. Virgilio Gayda, új, olasz külpolitika vezető publicistája, a berlini megbeszélésekkel kapcsolatban tegnapi cikkében újra megállapítja, hogy sem Róma, sem Berlin nem fogják tűrni, hogy akár Madridban, akár Barcelonában második Moszkva alakuljon ki. A berlini találkozó — írja Gayda — abban a törhetetlen elhatározásban csúcsosodott, hogy a két nép ezután szorosan együtt folytatja útját nemcsak eszményeiben, hanem cselekvésében is. A szélsőkeleti kérdéssel kapcsolatban tegnap az a hír terjedt el, hogy London és Panss a■ mindig velük haladó Franciaország a kínai nyílt városok bombázása tekintetében újabb lépésekre készülnek, melyek erélyességükben most már túl fogják lépni a platonikus tiltakozásokat. Az Egyesült Államok megbízottja tegnap a népszövetségi közgyűlés huszonhármas bizottságának nyilvános ülésén is felszólalt, amit Genfben fontos eseménynek tekintenek és közölte a bizottsággal azt a jegyzéket, mellyel az Egyesült Államok erélyesen tiltakoztak Tokióban a kínai bombázások ellen. A szovjetoroszokról pedig Bogomolov hankingi szovjet nagykövet moszkvai látogatásával kapcsolatban azt hiszik, hogy Kínának az eddiginél jóval erélyesebb támogatására készülnek. Az angol szakszervezetek tanácsa tegnap határozatot hozott, melyben Anglia munkássága nevében erélyes föllépésre szólítja föl a londoni kormányt, azt kívánja, hogy tiltsanak meg minden hadianyagszállítást Japán felé és helyezzék a szélsőkeleti birodalmat teljes bajárvr alá. A szakszervezeti tanács azt is kívánja a londoni kormánytól, hogy bojkottindítvánnyal lépjen a többi kormányok elé is. Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy az angol kormány szélsőkeleti lépéseinek erélyessége attól függ, hogy a Földközi-tengerrel kapcsolatban megegyezés jön-e létre. Ha nem jön létre ilyen megegyezés, akkor valószínűleg továbbra is szűk határok közé fog szorítkozni a szélsőkeleti angol eréig. Hider Olaszországba Icéssül? PARIS, szeptember 30. Az angol, francia és olasz tengerészeti szakértők új hármas értekezlete ma délelőtt 11 órakor ismét összeül s folytatja megbeszéléseit. Tegnap délután 6 órakor az angol és olasz szakértők összeültek, hogy aláírják a nyoni egyezményben való olasz részvétel technikai feltételei tekintetében létrejött megegyezést, ez az aláírás azonban általános meglepetésre nem történt meg. A megbeszélés eléggé indokolja, hogy a tengerészeti szakértők tegnap délelőtti megbeszélései után a következő jelentést adták közre: „Franciaország, Nagybritannia és Olaszország tengerészeti kiküldöttjeinek szerda délelőtti ülése folyamán teljes egyetértésben egyezményt készítettek elő, melyet az illetékes kormányok elé fognak terjeszteni. Az egyezmény arra törekszik, hogy a Földközi-tengeren haladó kereskedelmi hajók védelmét biztosítsa a nyoni egyezményben meghatározott meg nem engedett támadások ellen. Délután a tengerészeti szakértők utolsó ülésre jönnek öszsze, hogy előzetes aláírásukat adják a megegyezéshez.“ PARIS, szeptember 30. A Havas-ügynökség berlini jelentése a cáfolatok ellenére fenntartja állítását, hogy Hitler kancellárt meghívták Olaszországba. Hitler utazásának idejét nem ismerik, a Havas azonban úgy véli, hogy nagyon rövid időn belül sor kerül rá. SANGHAJ, szeptember 30. Bogomolov nankingi szovjetorosz nagykövetnek Nankingből Moszkvába utazása élénk megjegyzésekre ad alkalmat. A Havas-ügynökség tudósítója következőképen foglalja össze ezeket: Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Bogomolov moszkvai útjára azért került sor, mert a szovjetorosz kormány a nagykövettel tisztázni kívánja Kína és Szovjetoroszország szerepét a jelenlegi konfliktusban. Ugyanezekben a körökben hangoztatják, hogy az utolsó időben Nanking és Moszkva kapcsolatai jelentős mértékben szorosabbakká váltak. Valóban — mondja a Havas-jelentés — a helyzet észszerű módon megegyezés felé hajtja Szovjettoroszországot és Kínát. A namklungi és moszkvai kormányok késznek látszanak affelet itteni belső ügyekből fakadó ellentéteiket, hogy ellenállhassanak a Kínával szemben közvetlen, Szovjetoroszországgal szemben pedig küszöbön álló fenyegetésnek. Japán azt hiszi — folytatja a Havas-jelentés — hogy kötelessége elfojtani a kommunizmus fenyegetését. A megfigyelők szerint a jelenlegi háború nem egyéb olyan viszály előkészítéséinél, melyet a tokiói kormány elkerülhetetlennek tart. Ugyanezek a megfigyelők hangsúlyozzák azt a tényt is, hogya csahani és surguammi japán offenzíva csak arra törekszik, hogy biztosítsa Mandzsúria nyugati határát s elvágja közlekedést Kína és Szovjetoroszország között. A tokiói kormány attól tart, hogy a szovjetek csak arra a pillanatra várnak, miikor Kína megszabadul a japán erőktől. Éppen ezért tehetséges, hogy Japán megelőzi őket. Hasonlóképen feltételezik, hogy a tokiói kormány, a Kínában elébe tornyosuló nehézségek miatt, arra csábíttathatja magét, hogy világviszályt próbáljon előidézni, mely aszovjetek erejének egyrészt" Európa felé fordítaná. Ilyen körülmények között — végzi a Havas —■ biztosra veszik, hogy Kína és Szovjetoroszországközött már a közeljövőben sor kerül a szoros megegyezésre. Don Quicíiofe dala Mancha Á „Curentul ” felhőkarcoló palotájában székel az újságíró hite szerint a túlhajtott nemzeti érzület irodalmi fővezére. Most hogy Genfben komoly és sodró mederbe kerültek a dunavölgyi államok tárgyalásai, komoly béke és együttes gazdasági munka érdekében, Pamfil Seicaru megkereste a szívét és igyekszik ennek melegebb lüktetései közt megérezni és megérteni a magyar és román viszony igazi lényegét. Az ily pillanatokban sok szépet és sok okosat bír mondani a Seicaruk magasabbrendű szellemisége, annyi súlyos hiba és tévedés után Nyilatkozatának minden mondata figyelmet érdemel: az Ellenzék olvasói bizonyára jól eső hangulatában olvasták, hogy a két nép tartós békéjét, sőt barátságát mennyire kívánja, menynyire történelmi szükségnek sejti, hogy mily könnyein lehetne a szakadékot közöttük gyors jóakarattal áthidalni, mihelyt a meg- mérgezett képzeletből kitépik a valótlansá- I gokat és a lelkekbe ültetik egymásról a helyesbített fogalmat. A sajtó alkalmasint bővebben is foglalkozni fog kijelentéseivel, amelyek kétségtelenül jelentőseik, hiszen a nyilatkozó mint újságíró és mint képviselő jelentős bástyán harcol, de ha nem tenné is, a levelek önmagukban elég sokat mondanak és önkéntelen következtetéseket sugallnak. Most nincs időnk és helyit azelmélyedésre, így csupán befejező mondatát akarjuk őszinte szavakkal ikerültapintani. Seicaru az utolsó pont előtt ezt mondta: „Személyileg határozottan rokonszenvezem a magyarokkal, akiket a nemes Don Qui-Sehote Tovag utolsó európai leszármazottjainakk tartok ”. Aligha tévedünk, ha ebben a bókban, mely irodalmi értelemben kétségtelenül ártatlan és kedves, akaratlan bántalmat is érzünk, mely sebez; a köztudatban gúnyos és humoros célzatot kap ez a költői szándék. Kétségtelen, hogy a lovagregények utolsónagy álmodója világirodalmi szempontból a legkedvesebb, a legnemesebb, a legrokonszenvesebb ügyefogyott és elmeháborodott, akihez hasonlót csak Dosztojevszki rejtelmes humora tudott teremteni a „Félkegyelemük,-ben. Szeretjük és tisztel- l jük a spanyol tragikumát, amely raeso komédiája is tiszta és nemes. Azonban a köztudat szerint Don Quichote súlyos zavar, nevetséges tévedés, halálos rajongás figurája volt, ki a vég józan percében megtagadta élete jogosultságát. Bizonyára Seicaru nem akart sérteni. Az utolsó lovagra , a legártatlanabb eszményesítőre gondolt a magyarsággal kapcsolatban, de a szegény hórihorgas hazájában, ahol a Rozimante hátán édes mámor-ban kalandozott, egyidejűleg vele a nagy Galeotto szelleme is él és hat, mely a tényeket kiforgatja eredeti voltukból és a rosszindulat véres foltjaival aggatja teli: ebben az összefüggésben a bókból mérgezett nyílvessző válhatik. Nem fontos. Múló árnyék. Különben is a szaroncseinkre kisebbségi sorsban annyira megkövültünk már, hogy nemcsak, félérzelmek nem hasogatnak, hanem egész erőszakok sem, viszont jóhiszemű fülünk az ilyen nyilatkozatokból a jóindulatot szomjasan fötissza. Hodzsa tételei Nem tudunk ellenállni az ingernek, amely a cseh miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatkozatában megejti a kisebbségi kérdés iránt fogékony lelket. Ez a dunavölgyi rendezés drámai előkészületei közt most ugyancsak érzékeny: a kérdés magasságokba szárnyait fölé Hodzsa beszéde is fentről hangzó szózat volt. Pozsonyban mondta el ezer jogász előtt az „egyesítési nagygyűlésen”, de Genf és a Nyugati felé fordultán. Örömmel hallottuk a kisebbségi politikára vonatkozó nézetek kedvező fejlődését hirdető szavakat. Hogy a csehszlovák kisebbségi politikát régóta ismerik és méltányolják, most pedig a világ közvéleménye megelégedéssel telik el, mert a dunai államokban a türelmes és építő kisebbségi politika több lett a vuszpimi.-