Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-03 / 253. szám
TAXA POȘTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levelem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon: 11—99. LVIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS esőseau SZE RDA Előfizeted árak: havonta 70, negyedévre zsomfélévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre sok félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csatit a portókülönbözetel több. CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 3. A kormány visszavonulásának küszöbén érzi ,4 ScorsiBánay fsussziéja Kegszüsítük, a páfjá missziéja lenni snafall Ér, őfelsége kezében a döntés. ~ Elindul a választési tearc BUCUREŞTI, november 2 A belpolitikai élet döntő fordulópontjához érkeztünk tegnap. A liberális párt központi végrehajtó bizottsági ülésén Tatarescu miniszterelnöki elmondta rég várt beszámolóját, mely egyúttal búcsúbeszédnek is mondható. A miniszterelnök büszkén mutatott rá a liberálisok négyéves uralmának eredményére s rendre vette mindazt, amit a kormány gazdasági, pénzügyi, munkavédelmi, iskolai, bel- és külpolitikai téren alkotott. Végül pedig kitért a mandátumok lejártáinak közeledtével elkerülhetetlen kormányválságra és hangoztatta, hogy a kibontakozás normális uton fog történni. Meglepetések telát nem várhatók, a válság az alkotmányosság jegyében fog lezajlani. Tatarescu miniszterelnök nem jelentette be a kormány távozásának napját, annyit azonban máris közölt, hogy „jön a nap, mikor a kormány missziója megszűnik“ s hozzátette, hogy ez nem jeleníti egyúttal a liberális párt missziójának megszűntét is. A párt továbbra is szolgálni akarja programját, mely „mindent a magunk erejéből a románokért Romániában“ célt szolgálja. Irimescu miniszterelnök beszámolója — néhány nap múlva — mondta Tatarescu miniszterelnek — négy esztendeje lesz annak, hogy hatalomra hívtak bennünket. Milyen volt az ország helyzete 1933 november 15-én? A költségvetés deficites, a külföldi tartozásokkuponjainak fizetése felfüggesztve és idegen ellenőrzés az állam pénzügyei fölött. A tisztviselők és nyugdíjasok járandóságai hátralékban voltak, az állam szállítóit nem fizették és közel húszmilliárd fejes bel-, ső tartozást flott fenn rendezés reménye nélkül. Az állam hitele megrendült kifelé és öszszeomlott befellé. Gazdasági vonatkozásban a mezőgazdasági termelés csődje az ipar szétszaggatása a magánkezdeményezés megakadályozása és ezeknek kövekezményei: munkanélküliség, a kereskedelm letargiája jellemezték az általános pangást. Az államminden jövedéknél fizetésekre folyósította. Az utak itt voltak hanyagolva, iskolákat és kórházakatbezártak. A közigazgatást alkalmazhatatlan törvények sodorják zűrzavarba. A katonai felfegyverzés próbálkozásait, technikai hozzánemértés és a pénzügyi kötelezettségek nem teljesítése akadályozták. Egy ország, amelynek pénzügyei, kimerültek, gazdasági élete megbénult, amelyben általános reményvesztettség légköre lett úrrá, miközben az adósok és hitelezők két ellenséges táborba oszolva, nemzeti rendbontásokkal fenyegettek, egy ilyen ország fogadott bennünket, midőn átvettük a hatalmat. A sors mindennek hozzáadta annak az embernek tragikus eltűnését, akit felkészült arra, hogy ennek a konszolidációs háborúnak a felősségét viselni. Ion Ducára gondolok. — A munka és erőfeszítések négy esztendeje telt el azóta, amely alatt egyetlen nyugodt és zavartalan napunk nem volt. — Mit tetzünk e négy esztendő során? Mérleg Tatarescu miniszterelnök ezután a kormány pénzügyi reformjait ismertette. Sorra vette az állami költségvetés adatait és kijelentette, hogy nemcsak pénzügyi, de gazdasági téren is korszakalkotó munkát végzett kormányával. „Rend és bizalom foglalta el a zűrzavar helyét“. Tatarescu miniszterelnök ezután a munkanélküliségről is megemlékezett és nemzetimünkavédelmi törvény alkalmazásának eredményeit ismertette. Ezután a mezőgazdasággal, kapcsolatos megvalósításokról beszélt. Elmondotta, hogy három esztendő alatt 11 milliárd lej jövedelmi többletet biztosított a kormány a román gazdaság számára, a román gabonatermelőknek vagononként 20 ezer lejjel magasabb árat biztosítva. Az állat,kivitel számára új felvevő piacokat teremtettünk — mondotta. Ezen a téren száz százalékka,k, emeltük a jövedelmi többletet. A mezőgazdaságban új élet kezdődött ek A föld ára ismét emelkedett. A szövetkezeti téren ugyanis hatalmas haladás észlelhető. Az elmúlt három esztendő alatt 1423 új szövetkezet alakult. A közlekedés terén is lényeges javításokat eszközöltünk. Növeltük a mozdonyok és vagonok számát. Megkezdtük új vasútvonalaik építését, Babadag—Tulcea, Bumbesti— Livezeni, Resica—haránsebes és Ilva—Dornavatra között. Megkezdődtek a Tövis és Apathida közötti párhuzamos vasútvonal építésének munkálatai. A CFR-nek ugyancsak a kiegyensúlyozott költségvetése van. Utak és hidak építésére ötmilliárd lejt fordítottunk. Tízéves tervet készítettünk új utakés hidak építésére. Kizárólag román vállalatoknak adtuk ki a munkálatokat, 50 százalékos megtakarítást eszközölve a külföldi ajánlatokkal szemben. Iskolai politika — A zavaros közigazgatási törvényhozás helyébe új törvényt állítottunk, amely megfelel a központ, és helyi közigazgatás tényleges szükségességeinek. Az iskola a liberális kormány érdeklődésének homlokterében ásott: négyezer elemi iskolát, 18 ezer tanítói állást teremtettünk, úgyhogy ma több, mint 48 ezer tanítónk van. 95 százalékban biztosítottuk az első négy osztály, 65 százalékban a három felsőbb elemi osztály, 65 százalékban a három felsőbb elemi osztály látogatottságát. Megjavítottuk a tanítók helyzetét, 79 millió lejt folyósítottunk egyetemi építkezésekre, 91 millió lejt laboratóriumok számára. Az uralkodó irányítása mellett megteremtettük az országőr-szervezetet, amely 18 éves korig minden ifjút magába ölel. Helyreállítottuk a fegyelem és munka szelemét az egyetemeken és az ifjúságot visszavittük az előadótermekbe. Külpolitika A kormány külpolitikájáról szólva Tatarescu leszögezte, hogy ennek a politikának permanens vezérfonala a béke biztosítása és a határok megvédése volt. Ezért erősítette meg a kormány az ország szövetségeit és barátságos kapcsolatait és a legjobb viszonyt tartotta fenn kivétel nélkül minden állammal. A kirántani keretében való együttműködés termékeny volt, ugyanezt lehet mondani a Balkán-szövetségről is. Lengyelországgal valló szövetségünk — folytatta —, amelynek alapja továbbra is a biztonsági szerződés marad, automatikusan meghosszabbodik. Szövetségi rendszerünk Franciaországgal való barátságunkra támaszkodik, amely az 1920- ban kötött román-francia barátsági szerződésben konkretizálódott és amelyet a mi kormányunk 10 évre meghosszabbított. Amint Franciaországhoz, ugyanúgy Nagybritanniá- hoz is közel érezzük magunkat abban a vágyban, hogy a Népszövetség konstruktív céljait szolgáljuk. Ez a népszövetségi politika volt alapja külpolitikánknak és ennek állhatatos képviselője volt Románia népszövetségi delegációja. A spanyol polgárháborút, illetőleg Románia csatlakozott a benem avatkozási egyezményhez. Örömünkre szolgál, hogy normalizáltuk Romániának a szovjethez való viszonyát, amely baráti és jószomszédi irányban fejlődik. Németországgal való kapcsolataink közös gazdasági érdekekre támaszkodó barátságon alapulnak. — Olaszországgal való viszonyunk olyan gazdasági és pénzügyi egyezményekben konkretizálódott, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy kiszélesítsék azt a közeledést, melyet oly régen óhajt a két nép lelke. Ez a világos és nem habozókülpolitika, amely az ország állandó érdekeiből táplálkozott, csak emelte külföldön az ország presztízsét. Tatarescu ezután a kormány nemzetvédelmi, tevékenységét ismertette, kifejtve, hogy harminc hadiszergyár fogja termelni a hadsereg szükségleteit. A szükséges nyersanyagokat az országban fogják előállítani és így Románia nem lesz a külföld adófizetője. Különös figyelmet szentelt a kormány a repülőszolgálatnak, amelynek 1933. évi 419 milliós költségvetését felemelte egymilliárdkétszáznegyvenegyel,Ili óra, — Íme, — fejezte be Tatarescu — ez volt a mi négyesztendős tevékenységünknek mérlege. Lehetvitatkozni rajta, de nem lehet tivitatni. Lehet kritizálni, de nem lehet megtagadni. A kritikával szemben kemény sorrendben sorakoznak fel a költségvetési felesleg, rend a pénzügyekben, az adósságok likvidálása, a konverzió, az aktív mérleg, a munkanélküliség eltűnése, kórházak, új iskolák, új fegyverek és az ifjúság politikai semlegesítése. Négyesztendős erőfeszítés után a konszolidáció és fejlődés útjára vezettük az országot. Ez a hosszú kormányzati tevékenység harmonikusan egészíti ki Bratianu Ionel 1922-től 1928 ig tartó kormányzási korszakát. Ez a korszak lerakta az alapjait az új államnak, a mi kormányzásunk befejezte a megkezdett művet Munkálkodásunk olyan nyugodt és békés atmoszférában zajlott le, amelyre nem volt példa pénzügyi életünk történelmében. Olyan rendben és fegyelemben dolgoztunk, amely példaképül szolgálhat más nemzetek számára is. Nem voltak sztrájkok, sem konfliktusok, sem zavargások. A rendkívüli intézkedések csupán figyelmeztetésül szolgáltak a professzionálisra a rendbontó elemeknek. A törvényes pártok működése azonban semmiben sem volt korlátozva. A választások szabadon folytak le és e négy esztendőnek a végén az ország konszolidálva van, tekintélye nőtt. Az ország nyugodtan és derűűlátóan tekinthet jövő fejlődése felé. Fűben a műben állandó és feltétlen támogatónk volt pártunk főnöke, Bratianu Dinu, akinek úgy a magam, mint a kormány hálóját és köszönetét fejezem ki. Hálával tartozom a parlament többségének is, amely a kormány pajzsa volt az ellenfelek támadásával szemben. És nem felejtem el ebből az alkallamból a nagy műnek a végrehajtó szerveit sem, prefektusainkat és polgármestereinket. A korona fog dönteni — Közeledik az alkotmány megszabta parlamenti ülésszak vége, — végezte Tatarescu miniszterelnök. — Ebből az alkalomból az általános politikai helyzet újból a mérlegre került. A korona fog dönteni az állami életben (Cikkünk folytatása a 8-ik oldalon.) _ MRA 3