Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-03 / 253. szám

TAXA POȘTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levelem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóh­ivatal és könyvosztály: P. Uniri­i 9. Telefon: 11—99. LVIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS esőseau S­Z­E R­D­A Előfizeted árak: havonta 70, negyedévre zsom­félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre sok félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csatit a portókülönböze­tel több. CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 3. A kormány visszavonulásának küszöbén érzi ,4 ScorsiBánay fsu­ssziéja K­egszü­sítük­, a páfjá missziéja lenni snafall Ér, őfelsége kezében a döntés. ~ Elindul a választési tearc BUCUREŞTI, november 2 A belpolitikai élet döntő fordulópontjához érkeztünk tegnap. A liberális párt központi végrehajtó bizottsági ülésén Tatarescu miniszterel­nöki elmondta rég várt beszámolóját, mely egyúttal búcsúbeszédnek is mondható. A miniszterelnök büszkén mutatott rá a liberálisok négyéves uralmának eredményére s rendre vette mindazt, amit a kormány gazdasági, pénzügyi, m­unkavédelm­­i, iskolai, bel- és külpolitikai téren alkotott. Végül pedig kitért a mandátumok lejártáinak kö­zeledtével elkerü­lhetetlen kormányválságra és hangoztatta, hogy­ a kibontakozás nor­mális uton fog történni. Meglepetések tel­át nem várhatók, a válság az alkotmány­os­ság jegyében fog lezajlani. Tatarescu miniszterelnök nem jelentette be a kormány távozásának napját, annyit azonban már­is közölt, hogy „jön a nap, mikor a kormány missziója megszűnik“ s hozzátette, hogy ez nem jeleníti egyúttal a liberális párt missziójának megszűntét is. A párt továbbra is szolgálni a­karja programját, mely „mindent a magunk erejéből a románokért Romániában“ célt szolgálja. Irimescu miniszterelnök beszámolója — néhány nap múlva — mondta Tata­rescu miniszterel­nek — négy esztendeje lesz anna­k, hogy hatalomra hívtak bennünket. Milyen volt az ország helyzete 1933 novem­ber 15-én? A költségvetés deficites, a külföldi tartozások­­kuponjainak fizetés­e felfüggeszt­ve és idegen ellenőrzés az állam pénzügyei fölött. A tisztviselők és nyugdíjasok járandó­ságai hátralékban volta­k, az állam szállítóit nem fizették és közel húszmilliárd fejes bel-, ső tartozás­t flott fenn rendezés reménye nél­kül. Az állam hitele megrendült kifelé és ösz­­szeom­lott befellé. Gazdasági vonatkozásban a mezőgazdasági termelés csődje az ipar szét­­szaggatása a magánkezdeményezés megakadá­lyozása és ezeknek kövekezményei: munka­nélküliség, a keresk­ede­lm letargiája jellemez­­ték az általános pangást. Az állam­­minden jövedéknél­ fizetésekre folyósította. Az utak itt volta­k hanyagolva, iskolákat és kórházakat­­bezártak. A közigazgatást alkalmazhatatl­an törvények sodorják zűrzavarba.­­ A katonai felfegyverzés próbálkozásait, technikai hozzánemértés és a pénzügyi köte­lezettségek nem teljesítése akadályozták. Egy ország, amelynek pénzügyei, kimerültek, gaz­dasági­ élete megbénult, amelyben általános reményvesztettség l­égköre lett úrrá, miköz­ben az adósok és hitelezők két ellenséges tá­borba oszolva, nemzeti rendbontásokkal fe­ny­egett­ek,­­ egy ilyen ország fogadott ben­nünket, midőn átvettük a hatalmat. A sors mindennek hozzáadta annak az embernek tragikus eltűnését, akit felkészült arra, hogy ennek a konszolidációs háborúnak a fel­ős­­ségét viselni. Ion Ducára gondolok­. — A munka és erőfeszítések négy eszten­deje telt el azóta, amely alatt egyetlen nyu­godt és zavartalan napunk nem volt. — Mit tet­zün­k e négy esztendő során? Mérleg Tatarescu miniszterelnök ezután a kor­­­mány­ pénzügyi­ reformjait ismertette. Sorra vette az állami költségvetés adatait és kije­lentette, hogy nemcsak pénzügyi, de gazda­sági téren is korszakalkotó munkát végzett kormányával. „Rend és bizalom foglalta el a zűrzavar helyét“. Tatarescu miniszterelnök ezután a munka­nélküliségről is megemlékezett és nemzeti­­münk­a­védelmi törvény alkalmazásának ered­ményeit ismertette. Ezután a mezőgazdaság­gal, kapcsolatos megvalósításokról beszélt. El­mondotta, hogy három esztendő alatt 11 milliárd lej jöve­delmi többletet biztosított a kormány a ro­mán gazdaság számára, a román gabonatermelőknek vagononként 20 ezer lejjel magasabb árat biztosítva. Az­ ál­lat,kivitel számára új felvevő piacokat terem­tettünk — mondotta. Ezen a téren száz szá­zalékka,k, emeltük a jövedelmi többletet. A mezőgazdaságban új élet kezdődött ek A föld ára ismét emelkedett. A szövetkezeti téren ugyanis hatalmas haladás észlelhető. Az elmúlt három esztendő alatt 1423 új szövet­kezet alakult.­­ A közlekedés terén is lényeges javítá­sokat eszközöltünk. Növeltük a mozdonyok és vagonok számát. Megkezdtük új vasútvo­nalaik építését, Babadag—Tulcea, Bumbesti— Livezeni, Resi­ca—­haránsebes és Ilva—Dor­­navatra között. Megkezdődtek a Tövis és Apathida közötti párhuzamos vasútvonal épí­tésének munkálatai. A CFR-nek ugyancsak a kiegyensúlyozott költségvetése van. Utak és hi­dak é­pítésére ötmilliárd lejt fordítottunk. Tízéves tervet készítettünk új utak­­és hidak építésére. Kizárólag román vállalatoknak ad­tuk ki a munkálatokat, 50 százalékos meg­takarítást eszközölve a külföldi ajánlatokkal szemben. Iskolai politika — A zavaros közigazgatási törvényhozás helyébe új törvényt állítottunk, amely meg­felel a központ,­ és helyi közigazgatás tény­leges szükségességeinek­. Az iskola a liberális kormány érdeklődésének homlokterében ás­­ott: négyezer elemi iskolát, 18 ezer tanítói állást teremtettünk, úgyhogy ma több, mint 48 ezer tanítónk van. 95 százalékban biztosí­tottuk az első négy osztály, 65 százalékban a három felsőbb elemi osztály, 65 százalék­ban a három felsőbb elemi osztály látogatott­ságát. Megjavítottuk a tanítók helyzetét, 79 millió lejt folyósítottunk egyetemi építkezé­­sekre, 91 millió lejt laboratóriumok számára. Az uralkodó irányítása mellett megteremtet­tük az országőr-szervezetet, amely 18 éves korig minden ifjút magába ölel. Helyreállí­tottuk a fegyelem és munka szelemét az egyetemeken és az ifjúságot visszavittük az előadótermekbe. Külpolitika A kormány külpolitikájáról szólva Tata­rescu leszögezte, hogy ennek a politikának permanens vezérfonala a béke biztosítása és a határok megvédése volt. Ezért erősítette meg a kormány az ország szövetségeit és ba­rátságos kapcsolatait és a legjobb viszonyt tartotta fenn kivétel nélkül minden állam­mal. A kirántani keretében való együ­ttmű­­­ködés termékeny volt, ugyanezt lehet mon­dani a Balkán-szövetségről is. Lengyelország­gal valló szövetségünk — folytatta —, amely­nek alapja továbbra is a biztonsági szerződés marad, automatikusan meghosszabbodik. Szö­vetségi rendszerünk Franciaországgal való barátságunkra támaszkodik, amely az 1920- ba­n kötött román-francia barátsági szerző­désben konkretizálódott és amelyet a mi kor­mányunk 10 évre meghosszabbított. Amint Franciaországhoz, ugyanúgy Nagybri­tanniá-­ hoz is közel érezzük magunkat abban a vágy­ban, hogy a Népszövetség konstruktív cél­jait szolgáljuk. Ez a népszövetségi politika volt alapja külpolitikánknak és ennek állha­tatos képviselője volt Románia népszövetségi delegációja. A spanyol polgárháborút, illető­leg Románia csatlakozott a benem avatkozási egyezményhez. Örömünkre szolgál, hogy normalizáltuk Romániának a szovjethez való viszonyát, amely baráti és jószomszédi irány­ban fejlődik. Németországgal való kapcsola­taink közös gazdasági érdekekre támaszkodó barátságon alapulnak. — Olaszországgal való viszonyunk olyan gazdasági és pénzügyi egyezményekben kon­kretizálódott, amelyek alkalmasak volta­k arra, hogy kiszélesítsék azt a közeledést, me­lyet oly régen óhajt a két nép lelke. Ez a világos és nem habozó­­külpolitika, amely az ország állandó érdekeiből táplálkozott, csak emelte külföldön az ország presztízsét. Tatarescu ezután a kormány nemzetvédel­mi, tevékenységét ismertette, kifejtve, hogy harminc hadiszergyár fogja termelni a had­sereg szükségleteit. A szükséges nyersanya­gokat az országban fogják előállítani és így Románia nem lesz a külföld adófizetője. Kü­lönös figyelmet szentelt a kormány a repülő­­szolgálatnak, amelynek 1933. évi 419 milliós költségvetését felemelte egymilliárdkétszáz­­negyvenegyel,Ili óra, — Íme, — fejezte be Tatarescu — ez volt a mi négyesztendős tevékenységünknek mér­lege. Lehet­­vitatkozni rajta, de nem lehet ti­­vitatni. Lehet kritizálni, de nem lehet meg­tagadni. A kritikával szemben kemény sor­rendben sorakoznak fel a költségvetési fe­lesleg, rend a pénzügyekben, az adósságok likvidálása, a konverzió, az aktív mérleg, a munkanélküliség eltűnése, kórházak, új isko­lák, új fegyverek és az ifjúság politikai sem­legesítése.­­ Négyesztendős erőfeszítés után a kon­szolidáció és fejlődés útjára vezettük az or­szágot. Ez a hosszú kormányzati tevékeny­ség harmonikusan egészíti ki Bratianu Ionel 1922-től 1928 ig tartó kormányzási korsza­kát. Ez a korszak lerakta az alapjait az új államnak, a mi kormányzásunk befejezte a megkezdett művet Munkálkodásunk olyan­ nyugodt és békés atmoszférában zajlott le, amelyre nem volt példa pénzügyi életünk tör­ténelmében. Olyan rendben és fegyelemben dolgoztunk, amely példaképül szolgálhat más nemzetek számára is. Nem voltak sztrájkok, sem konfliktusok, sem zavargások. A rend­kívüli intézkedések csupán figyelmeztetésül szolgáltak a professzionálisra a rendbontó elemeknek. A törvényes pártok működése azonban semmiben sem volt korlátozva. A választások szabadon folytak le és e négy esztendőnek a végén az ország konszolidálva van, tekintélye nőtt. Az ország nyugodtan és derűű­látóan tekinthet jövő fejlődése felé. Fű­­­ben a műben állandó és feltétlen támogatónk volt pártunk főnöke, Bratianu Dinu, akinek úgy a magam, mint a kormány hálóját és kö­szönetét fejezem ki. Hálával tartozom a par­lament többségének is, amely a kormány paj­zsa volt az ellenfelek támadásával szemben. És nem felejtem el ebből az alkallamból a nagy műnek a végrehajtó szerveit sem, pre­fektusainkat és polgármestereinket. A korona fog dönteni — Közeledik az alkotmány megszabta parlam­enti ülésszak vége, — végezte Tata­rescu m­inisz­terel­nö­k. — Ebből az alkalom­ból a­z általános politikai helyzet újból a mérlegre került. A korona fog dönteni az­ állami életben (Cikkünk folytatása a 8-ik oldalon.) _ MRA 3

Next