Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-01 / 75. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Casea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók So. Fiókk Adóhivatal és könyvosztag: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. PL.IX ÉVFOLYAM, 7­5. SZÁM. PÉNTEK AR$ 3 LEJ ÉR? astm MA­GYAR POLITIKA! NAPILAP Előfizetés­i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 4­10, fajta* ALAPÍTOTTA BARTH­A MIKLÓS 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 16, félévre 10, évente 43 Folzlap szerkesztő: DR. GROSS LÁSZLÓ pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülön­bözette­l több. CLUJ, 19­38 ÁPRILIS 1. lamasaKKflutissaa Tegnap délután 6 órától kezdődően u­j kormánya van az országnak. Miron Cristea patriarcha-m­iniszterelnök a dé­li órákban benyújtotta őfelségének első kormánya összes tagjainak lemon­dását. Rövid beszéddel bejelentette, hogy a lemondott kormány megfelelt hivatásának: új alkotmányt, és új költ­ségvetést adott az országnak, így ni­ncs szükség arra, hogy széleskörű alapján továbbra is helyén maradjon. Néhány óra múlva Miron Cristea partriarcha bemutatta őfelségének kormánya új névsorát, melyből a volt miniszterel­nök­i államminiszterek és Tatarescu hiányoztak. Ezzel szemben Ca­rtescu belügyminiszter régi fiatal hívei: Ra° lea, a Dreptatea főszerkesztője és Ghel­­megeanu kaptak tárcát az új kormány­ban, melynek fontos vonása az, hogy Petrescu-Comnen, volt berlini román követ, később külügyi alminiszter — vette át a külügyi tárcát. Hivatalos jelentés a kormány­válságról A Ha­der távirat­i­­iroda szerdáin) dél­után 2 órakor a­ következő hivatalos közleményt közölte: A Miron Cristea vezetése alatt álló kormány beadta lemondását Szerdán reggel a királyi palotában Őfelsége a király elnökletével miniszter­tanács volt s Miron Cristea pátriárka, az uralkodó elé terjesztette a kormány le­mondását. Miron Cristea miniszterelnök beszéde A lemondott miniszterelnök a követ­kező beszédet intézte őfelségéhez­: Sire! A kormány eddigi alakjában, a szakminisztereivel és annyi tiszteletre­­méltó volt miniszterelnökével, mint államminiszterekkel parancsoló szükségesség volt azzal a sürgős cél­lal, hogy az állam életének új alkot­mányt adjon és az ezen az alapon ho­zott külön törvényekkel részleteiben is normaliizálja a közélet minden ágaza­tát. A cél érdekében a kormány összes tagjai a haza és a korona iránti szere­tettel a legjobb tudásuk és meggyőző­désük szerint ajánlották fel szolgála­taikat. Azóta az új alkotmányt a nép elfogadta és számos sövény­rendelet készült el, olyanok, amelyek szüksé­gessége erősen érezhető volt. Minthogy 1938 április elseje előtt vagyunk, ha­ladék nélkül össze kellett állítanunk az 1938—39-iki. költségvetési év költ­ségvetését. Az elmúlt napokban bevé­geztük ezt a nehéz munkát azokkal a törvényekkel együtt, amelyek lehetővé teszik a költségvetés alkalmazását és az állami szervezet teljes egészében való jó működését, így abban a hely­zet, bizonyos mértékben bevégeztük annak a hídnak megépítését, amelyen az új utón indul el az állam élete, normálisabb keretekben és nincs fe­l­­tétlen szükség a mai alakulataként működő kormányra. Éppen ezért úgy látom helyesnek, hogy Őfelsége elé terjesszem az egész kormány lemondá­sát. Ugyanakkor legmélyebb hálánkat fejezzük ki azért a kitüntetésért és bi­zalomért, melyben részünk volt és amely lehetővé tette, hogy Őfelsége bölcs és belátó vezetése mellett telje­sítsük a haza és a trón iránti magas hazafias kötelességünket. Biztosítjuk Felségedet, hogy mi öregek, már rég­óta túl vagyunk az emberi természet­­tel egy­ütt járó hiúságok korán és a jö­vőben is örömmel állunk a trón ren­delkezésére tapasztalatainkkal és az öregkor bölcsességével, bármilyen mi­nőségben, ha Felséged jónak látja vé­leményünket kikérni. Minisztertársa­imnak pedig a magam, részéről a leg­melegebb köszönetemet fejezem ki rö­vid, de éppen annyira történelmileg fontos termékeny együttműködésünk­ért. Ezt az együttműködést életem kellemes emlékeként őrzöm meg. Sire, kívánjuk, hogy folytassa to­vább legjobb egészségben az ország megújításának munkáját, a jobb élet és az állandó fejlődés irányában. A minisztertanács után őfelsége a ki­rály, villásreggelin látta vendégül a le­mondott kormány tagjait, különleges, e célból hozandó törvény fog megállapítani. 3. szakasz: Miniszterelnökünk, bel­­ügy, igazságügy és nemzetvédelmi mi­­nisztereink­ vannak megbízva ezen tör­vény végrehajtásával. Bucureşti, március 30. CAROL, sk. MIRON CRISTEA, miniszter­­elnök, Románia pátriárkája, sk.­TE rendeletet a belügy, igazságügy és nemzetvédelmi miniszterek is aláírták. Megalakult a Koronatanács BUCUREŞTI, március 31. Egy másik királyi rendelettörvény a koronatanács megalakításáról intézkedik. Ennek a rendelettörvénynek inézkedései a követ­kezők: 1. szakasz: Koronatanács alakul, melynek összetételét és működését a je­len törvény szabályozza. 2. szakasz: A Koronatanács tagjait ki­rályi rendelettörvénnyel nevezik ki. A Koronatanács tagjait Őfelsége, a király jelöli ki az ország jelenlegi és volt köz­jogi mélóságai, az egyház, a hadsereg és a királyi udvar tagjai, vagy olyan sze­mélyiségek közül, akik az országban te­kintélynek örvendenek. A Koronatanács tagjainak száma nincs meghatározva­. 3. szakasz: őfelsége a király annyi­szor hívja össze a Korona­tanácsot, ahányszor annak szükségét látja, hogy tanácskozási jogcímmel meghallgassa véleményét olyan állami problémákról, amelyeknek kivételes jelentősége van. A Koronatanács a király székhelyén ül össze és elnöke az Uralkodó. A Korona­­tanács vagy egyedül tart illést, vagy a minisztertanáccsal együttesen, aszerint, ahogyan ez ügyben a király Őfelsége dönt. A Korona­tanács tárgyalásait­­jegy­zőkönyvre veszik, melyet a királyi ház irattárában őriznek meg. 4. szakasz: A Koronatanács tagjai kü­lönleges megbízatásokat is kaphatnak. Ezeknek a megbízatásoknak a jellegét a legmagasabb megbízás írja körül időle­ges jelleggel. 5. szakasz: A Koronatanács tagjai ki­rályi tanácsosi címet viselnek és rangjuk az államm­iniszter rangjának felel meg, az összes hivatalos ünnepségeken pedig rangsoruk közvetlenül a miniszterelnök után következik és reprezentációs költ­­ség cimeni illetményeket élveznek, Bucureşti, 1938 március 30.­­CAROL. sk. Dr. MIRON CRISTEA, minisz­terelnök, Románia pátriárkája. SÁM­AN­DI, igazságügy miniszter. (Cikkünk folytatása a harmadik oldalon.) Intézkedései Feloszlatták az összes politikai pártokak “ Állandó tettegű koronatanács alakait,amelynek tagjait­­ már ki is nevezte M if hermán® i fdrtfnijssséget, a raid cs a mussikás Eu­rachi ii®iialh®zatál?@ii letetté az eslett az sir kormány Az új kormány már szerdán délután megalakult. Őfelsége az új kormány vezetésével ismét Miron Cristea pátriárkát bízta meg. A kormány névsora a következő: Belügyminiszter: Calinescu. , Külügyminiszter: Petrescu Comnent -■ ■ Igazságügy miniszter: Iamandi. Nemzeti nevelésügyi, kultusz és művészeti miniszter: Colan, cluji gör. kel. püspök. Nemzetvédelmi miniszter: Argeseanu tábornok. . • Légügyi és tengerészetügyi miniszter: Paul Theodorescu tábornok. Pénzügyminiszter: Cancicov. • -¡! Földművelésügyi és szövetkezeti­ miniszter: Ionescu­ Sisesti. «­ Ipar- és kereskedelemügyi miniszter: Mitila Constantinescu. t: Közlekedésügyi miniszter: Ghermegheanu.­­■ Munkaügyi miniszter: Ralea egyete­mi tanár, a „Dreptatea“ főszerkesztője. v Egészségügyi miniszter: Dr. Marinescu. ..'] Miniszterelnökségi, államtitkár: N. Magureanu.­­ Nemzetvédelmi államtitkár: Glatz tábornok. Kultusz és művészetügyi államtitkár: Nae Popescu lelkész. Nemzeti nevelésügyi államtitkár: V. Toni, a tanítók egyesületének elnöke. Munkaügyi államtitkár: Petre Andrei. Az új kormány tagjai a kormány megalakulása után a pátriárkián istentisz­teleten vettek részt, majd a királyi palotába mentek és letették az esküt. Az MsI k­cffinálay első rende­lkezései BUCUREŞTI, március 31. Az esküté­tel után a királyi palotában miniszterta­nácsot tartottak, amelyen az alábbi kirá­lyi rendelettörvényt adták ki: „Isten kegyelméből és a nemzet akaratából Románia királya, a jelen­levőknek és az eljövendöknek egész­séget! — Miniszterelnökünk és bel- és igaz­ságügyi, valamit nemzetvédelmi mi­niszterünk jelentésére átvizsgálva a 679­—1938. számú minisztertanácsi naplót, az alkotmánytörvény 90-ik szakaszának értelmében elrendeljük: 1. szakasz: Az összes politikai egye­sületeket, csoportokat és pártokat, amik jelenleg léteznek és amelyek azon célból alakultak, hogy politikai esz­méiket terjesszék és azokat beteljesít­sék, feloszlatták és ezek feloszlatva maradnak. 2. szakasz: Egyetlen új politikai szervezet sem alapulhat a jövőben és nem ismételheti meg működését csak abban a formában, amelyet majd egy

Next