Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-01 / 98. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Moţilor 4. Ezim. — Telefonszám: 11 — 09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. CROSS LÁSZLÓ .-IX ÉVFOLYAM, 98. SZÁM. VASÁRNAP MRM 5 LEM Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 16, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözette többi ssseasuzxsaa aase«. jxrjmmaa&a&aauEm CLUJ, 1938 MÁJUS 2. Életelkötelezés Iris: UGRON ISTVÁN FIATFALKU, április 30. Transilvania magyar gazdái közgyűléss síikről bízó lélekkel és azzal az erős hitelel fértek meg otthonaikba, hogy szervezettségük lendületes fejlődést, gyönyörű ívelést mutat, a gazdaöntudat pedig erős és élő valóság. A gazdai társadalom tehát méltóképpen lehet szilárd alapja kisebbségi élletrendszerünk kiépítésének. A közgyűlés utáni átfogó lelkesedés és bizakodó hangulat megteremed a további munka előfeltételeit. Ezt a folytonos munkát — természetesen — nem befolyásolhatja, hogy az érdekeit megvédeni akaró, szervezkedő gazdatársadalom az átterlő magyarságnak 70, vagy 90 százalékát teszi-e ki. Igazság, hogy az utóbbi húsz esztendő alatt a mezőgazdák szervezkedése megközelítőleg sem mutathatott fel olyan eredményeket mint az EGE munkája nyomán, az utolsó kétesztendőben. Mindezeket bizonyítani lehet. Mezőgazdáink megszervezése, az impériumváltozás utánistizennyolc esztendőnek állandóan vajúdó problémája volt. Már az a jegyzőkönyvmásolat, amelyet 1928-ban ,,Gazdaságii sérelmeink és kívánságaink" címen adott ki a közgazdasági szakosztály, arról beszél, hogy" az illés" magyarság 85 százalékát kitevő gazdatársadalom megszervezése, égetően szükséges. A mezőgazda közügyeinek vezetésében nem foglalja el azt a helyet,amely — számarányánál fogva — joggal megiilleti". Az utolsó két évben, a helyzet nagyot változott. A gazdák feleszméltek, szervezetük erősödik és arra is képes, hogy érdekeiket megvédje. Ennek a ténynek aletagadása, vagy rosszhiszemű félremagyarázása, egyetlen szempontból sem találhat erkölcsi igazolást. Éppen ezért ma— ilyen körülmények között — nemcsak ünneprontás, hanem lelkiismeretlenség és, száraz statisztikai adatokra hivatkozva, kétségbevonni azt, hogy az EGE elnöke, a soha nem látott, első impozáns közgyűlésen, a gazdatársadalom 190 százalékos túlsúlyáról beszélt». T de- 1 ívesen állította volna fel az arányszám mérlegét. A mi öntudatos felfogásunk szerint, ennek a félremagyarázásnak alátámasztására nem használható fel az a statisztika, amely tudvalevőleg a magyar elemnek a városlakók közötti káros túlsúlyát akarja bizonyítani. Ez a statisztika, száraz számadatok szerint, — figyelembe véve a szerző elgondolásait — pontos lehet. De tudni kell azt, hogya városon élő magyarság jó része földből él, hogy a városok magyar lakói között, az őstermelőkön kívül, tekintélyes számú kisgazda van. Az a faluról bejött munkás, szolgalegény és sok más, időlegesen beköltözött elem, lélekben a hazai földhöz ragaszkodik, csak átmenetileg városi lakos. A városban keresett pénzen, otthon fogja néhány hold földjét beinstruálni, vagy földet venni és megint csak földműves lesz. Ifa mindezt figyelembe vesszük, a gazdák számaránya meghaladja a 83 százalékot. De hiszen nem ez és nem, a százalékos a lényeg, a lényeg az, hogy a magyar vagyon nem kilencven, hanem nagyobb arányban, a gazda kezében van. A lényeg az, hogy kisebbségi épületünk alapja és fala a gazda — a többi társadalmi osztály a fedél, a tető. Ha a háznak lelke és cselekvő képessége volna, nem rontaná össze maga fölött a tetőt, így a gazdának sem célja, vagy szándékai háttérbe szorítatni egyéb foglalkozásit űző faj testvéreit. De mindenesetre kisebbségi társadalmiunk kiépítettsége akkor lesz egészséges, ha ügyvéd, orvos, iparos, tanár, stb . olyan számarányban fogal benne helyet, amilyen számarányt az alapot képező gazdatársadalom megtűr és önmagából kitermel. Az EGE és annakelnöke nehéz munkával szervezi azt a foglalkozási réteget, amely örökre e szent anyaföldhöz kötöttnek érzi magát s amely e szervezetben — ebből kifolyólag — védelmet keres. Hiszenmindnyájan egy népközösségi gyermekei vagyunk. Az a tíz, húsz, vagy több százalék, akit nem fér bele, vagy nem akar beleférni a gazdaszervezkedés keretébe — ha eddig nem tette, építse kii és fejlessze úgy a saját szervezetét, hogy abban megtalálja védelmét. A városi polgárság ne legyen szétesőben és szerezzen jogot ahhoz, hogy, képviseleléről gondoskodhassék. Az arányszám-böngészés és túloldali adatok elismerése olyan olcsó és világosan látható módszerrel történt, mellyel a kérdést nem ismerőké!) félre akarják vezetni és hangolni magyar testvéreik ellen. Mindezeket a gondolatokat az a vezércikk váltotta ki, amely tudatos félremagyarázás és hamisítás szellemében fogamzott meg. Az ilyesmikkel, amelyeknek semmi közük nincs a magyar gazdatársadalom szent ügyéhez, életproblémáihoz, szinte feleslegesis foglalkozni. De úgy érzem, ma már kötelez erre a gazdaöntudat és Teleki Ádámnak a közgyűlésen bátran kimondott szavai: ,,Vigyázzanak, mert akiknek életelkötelezettséget jelent a tiszta erkölcsi alapon nyugvó, egyetemes magyar gazdatársadalom megszervezése, nem fogják tűrni hogy munkájuikban megzavarják.“ A gazda megtanulja saját kötelezettségeit s azoknak eleget is tesz a közéletbben. Az oktató tanácsok tehát maradjanak a tanácsadóknál, mert ma különös szükség van a közéleti erkölcsöt, jóhiszeműséget és becsületet tanulni. A magyar belügyminisztérium rendelete az egyesületek korlátozásáról és együttműködéséről BUDAPEST, április 30. A magyar belügyminisztérium két rendeletet adott ki az egyesületeknek és különféle alakultatoknak korlátozásáról ésa felesleges egyesületek megszüntetéséről, valamint a meglevők fokozottabb ellenőrzéséről. A rendeletek értelmében új egyesületiek csak egészen rendkívüli méltánylást megérdemlő esetekben alakíthatók. Ugyancsak elrendelte a belügyminisztérium az egyesületeknek, hogy a jóváhagyott alapszabályaikat és névjegyzékeiket terjesszék be a rendőrhatóságoknak. Amiszemita tüntetés Szófiában SZÓFIA, április 30. A bulgár főváros zsidó negyedében .Tegnap nagy antiszemita tüntetések zajlottak le. A tüntetők több zsidó üzlet kirakatát összetörték. •" Berlin ifjabb katonai szövetségnek nevezi a francia és angol miniszterek között létrejött londoni megállapodást Hivatalos jelentés a londoni tárgyalások eredményéről. —■ „Megindítandó tevékenység a középeurópai kérdések békés és helyes megoldásának biztosítására“.* Halifax lord hangoztatja, hogy az angol külpolitika eddigi alapjai nem változtak Franciaország és Anglia Prágában, Angum Berlinben lép közbe a csehszlovák kérdés békés rendezése érdekében . A londoni angol,a francia miniszterközi tárgyalások tegnap megegyezéssel végződtek. Angol és francia részről egyaránt hangoztatják, hogy a megegyezés előtt különös nehézségek nem merültek föl, a két ország között az összhang teljes és a kapcsolatok, a háborús időket kivéve, sohasem voltak olyan szorosak, mint ma. A megegyezésről kiadott hivatalos jelentés általánosságokban mozog, igyekszik elkerülni az ellentétes csoportosulás érzékenységének megsértését, de nem hagy kétséget az iránt, hogy Anglia és Franciaország között nemcsak külpolitikai kérdésekben való további együttműködésre jött létre megegyezés, hanem messzemenő megegyezésre jutottak a katonai együttműködés tekintetében is. A berlini sajtó, mely a londoni megegyezést nagy bizalmatlansággal fogadja, egyenesen az eddigi angol—francia együttműködés katonai szövetséggé való kimélyítésének nevezi a londoni eredményt. Ezt a megállapítást angol és francia részről kétségbe vonják és igyekeznek mindenképen elkerülni, hogy a megegyezésnek katonai szövetség jelleget tulajdonítsanak. A lényeg azonban nem az elnevezésen, hanem a megegyezés tényleges tartalmán múlik és erre vonatkozólag pontos részleteket sem angol, sem francia részről egyelőre nem hajlandók adni. Halifax angol külügyminiszter a miniszterközi tárgyalásokról szóló hivatalos jelentés kiadása után, tegnap este fogadta Olaszország és Németország londoni képviselőit, hangoztatva előttük, hogy az angol és francia vezérkarok között újabban elhatározott kapcsolatok nem jelentenek új katonai kötelezettségeket Anglia számára és a londoni megegyezés nem jelenti az angol külpolitika eddigi alapjainak megváltoztatását. Daladier és Bonnet Parisba visszatérésük után szintén hangoztatták, hogy a megegyezést mindkét részről a béke szolgálatába akarják mindenekelőtt állítani. Csehszlovákia kérdését a kiadott hivatalos közlemény szintén csak általánosságban érinti, megállapítja azonban, hogy ebben a kérdésben is teljes megegyezés jött létre a két kormány között. A szófukar hivatalos közlemény helyett a Havas és Reuter hírszolgálati irodáit szolgálnak részletesebb felvilágosítással a csehszlovák kérdésben lefolyt vitáról, bár a megállapodás lényegét szintén nem tisztázzák teljesen. A Reuter magyarázata szerint az értekezleten igyekeztek tisztázni azt a kérdést, hogy lehetséges-e megtalálni a csehszlovák probléma békés megoldását siettető eszközöket. - ■*' - ~ -Anglia a maga részéről hajlandó a béke védelmében teljes befolyását a mérleg serpenyőjébe dobni, bár eddigi vállalti kötelezettségein túlmenő újabb kötelezettségeket továbbra sem vállalhat. Az angol kormány véleménye szerint a csehek és a szudéta-németek közötti megegyezésnek kölcsönös engedmények alapján kell létrejönnie, aminek elérése érdekében Franciaországgal együtt teljes befolyását fogja felhasználni. A Havasügynökség tudósítója nagyobb részletességgel vázolja a csehszlovák kérdésben lefolyt vitát is. Az angol miniszterek is hangoztatták, hogy teljes tudatában vannak a középeurópai helyzet veszedelmességének, tudják azt is, hogy a béke fölborulása egy könnyen elfajuló incidensen múlhatik. Tisztában vannak azzal, hogy Franciaországnak Csehszlovákia érdekében esetleges föllépése nem maradhatna hatás nélkül Angliára sem. ■Az angol kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy újabb kötelezettségeket azeurópai szárazföldön nem vállalhat, ellenben újólag hajlandóságát fejezi ki, hogy minden eszközzel igyekszik megakadályozni egy olyan európai fegyveres viszály kitörését, melybe Franciaország és következményképen Anglia is belekeveredhetik. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.) ■