Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-01 / 123. szám

Szerkesztő,cég és kiadóhivatal: Cluj, Olea Moclor 4. Telefon: n0 09. Nyomda: Str. I G Duci., No. 8. riókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 swmMBtirj*»~^^TaiessKS5i^»*Maw»16SSB2Bm^tB15vs«aas LIX ÉVFOLYAM, 123. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROSS LÁSZLÓ SZERDA A ótA 3 LEJ Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Előfizetési árak: havonta 70 lej, negyedévre 210 lej, félévre 420 lej, évente 840 lej. Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 P. CLUJ: 1938 JUNIUS 1. Kt ftörvényre» feleltesem meg a feloszlatott politikai pártok, egyesületek és csep^gtestilás^fe vágyo»fiák lefoglalásáról A törvényrendelet a lefoglalt vagyontárgyakat az igazságügyminisztérium kezelése és ellenőrzése alá rendeli. —Tizenhárom szakaszban részletezi a törvényrendelet a vagyontárgyak kezelésének menetét Felfüggeszt a törvényrendelet mindennemű politikai tevékenységet, amíg a körülmények a helyzet változását lehetővé teszik BUCUREŞTI, május 31. A hivatalos lap mai száma rendkívül fontos törvényrendeletet közöl, amely a februárban elfogadott új alkotmány szellemének megfelelően részletesen intézkedik a feloszlatott politikai pártok vagyonának kezeléséről. A törvényrendelet, melynek szövegét az alábbiakban szakaszonként közöljük, mindezen pártok vagyonát az igazságügyminisztérium felügyelete és kezdése alá helyezi. I. Az igazságügyminisztérium felügyelete alá rendeltetnek az összes feloszlatott egyesületeknek, csoportosulásoknak és politikai pártoknak javai. II. Egyesületi vagy pártvagyonnak számít minden olyan vagyon, még ha magánkézben van is, amely általában és bebizonyított módon pártcélokat szolgált. III. Hasonlóképen az igazságügyminisztérium felügyelete alá kerülnek mindazok a polgáritársaságoknak, vagy feloszlatott pártoknak tulajdonát képező ingatlanok, szövetkezetek, vagy bármely más ehhez hasonló társaságok, amelyeknek tevékenysége és jövedelme a március 31-i törvény által feloszlatott pártok vagy politikai csoportosulások céljait szolgálta. IV. Az említett csoportosulások és pártok vagyonának folyó évi március 31-én, a feloszlatási rendelet megjelenése után, bármilyen után létrejött elidegenítése jogilag semmisnek tekintendő akkor is, ha ez a pártok vagy csoportosulások egyes társaságainak vagy tanulmányi köreinek nevében jött létre. V. Az említett javak felügyelete és igazgatása a jelen törvényrendelet II. és III. szakaszainak megfelelően nyer elintézést. Mindazok, akik e javak valamelyes részére akár részvénytulajdonos, akár más részesedés címén igényt tartanak, kötelesek ezt a jelen törvényrendelet megjelenésétől számítottt 30 napon belül bejelenteni az igazságügyminisztériumnak. Az igazságügyminissztériumnak küldendő nyilatkozatban feltüntetendő az illetékes feloszlatott politikai párt vagy csoportosulás neve, annak vagyonában való részesedés neme, az esetleges részvény száma és a részesedés értéke. A tulajdonjogot törvényesen hitelesített bizonyító okmánymásolattal kell igazolni. Ez az igazolás a nyilatkozat mellé csatolandó. Az említett vagyonoknak azon részei, melyekre magánszemélyek 19 igényt tartanak, a jelen törvény megjelenésétől elidegeníthetetlenné és elzálogosíthatatlanná válnak. VI. A javaknak az igazságügyminisztérium felügyelete alá rendelését miniszteri határozat alapján hajtják végre. A határozat pontosan ki fogja mutatni a minisztérium igazgatása alá kerülő vagyonrészeket és feltünteti a vagyonkezelésre kirendelt gondnok nevét. VII. A minisztérium közli határozatát annak a törvényszéknek ügyészségével, amelynek területén a minisztérium igazgatás alá kerülő ingó vagy ingatlan vagyon fekszik. A kinevezett vágyóidíszelőnek az ügyészség fogja a vagyont átadni. A közigazgatási és rendőri hatóságok szükség esetén elősegítik a minisztériumi határozat megfelelő érvényesdését. VIII. A vagyonkezelő készíti el a felügyelet alá kerülő vagyontárgyra vonatkozó összes okmányokat, felveszi a házbéreket, vagy egyéb jövedelmeket. IX. A vagyonkezelő a vagyontárgyak rendeltetését nem változtathatja meg. Bérbeadott ingatlan vagyontárgyak esetében a vagyonkezelő, szükség esetén, két hónapos felmondási idő után megszüntetheti a bérleti szerződést. X. A vagyonkezelők számadásaikról minden hónap 6-ig tartoznak elszámolni az ügyészségnek, a felvett pénzeket pedig kötelesek azonnal a letéti pénztárnak befizetni. XI. Az igazságügyminisztérium kezelése alól az 1—3. szakaszban említett vagyontárgyakat kivonni vagy felszámolni csak a politikai pártok megalakulását, szervezetét és működését előíró feltételeket és szabályokat tartalmazó törvény megjelenése után lehet eszközölni. Ezt is csak abban az esetben, hogyha azok a személyek, akik a vagyontárgyaknak a minisztériumi kezelés alól kivonását vagy felszámolását kérik, bizonyítani tudják, hogy törvényes letéteményesei a feloszlatott pártok megyei tagozatai abszolút többségének. Amennyiben a fenntebbiek iránt beadott kérés nem felel meg az előírásoknak, a vagyontárgyak felszámolását az igazságügyminisztérium hivatalból is elrendelheti. A felszámolás folytán befolyt összegeket a feloszlatott politikai pártok tagjai között az igazoltan befek- ttetett tőke értékének arányában osztják fel. Az államvédelemről szóló április 15-i törvény 18. szakaszának alapján feloszlatott politikai pártok, társaságok vagy csoportosulások vagyonát a feloszlatástól számított három hónapon belül számolják fel. A 12—13. szakasz a felszámolók kinevezésének és a felszámolásnak módját írja elő. A törvényrendelet indokolása kimutatja, hogy a március 31-ig működött politikai pártok, társaságok és csoportosulások többé nem feleltek meg az ország által egyhangú lelkesedéssel elfogadott új alkotmány szellemének. Olyan intézkedésekre volt szükség, amelyek kiragadják az országot a pártok anarchikus tevékenységeinek karjaiból és helyreállítják a belső rendet és visszaállítják a lelkek békéjét. A pártok feloszlatásával egyidejűleg felfüggesztettek mindennemű politikai tevékenységet mindaddig, amíg a körülmények megengedik egy olyan törvény alkotását, amelynek kereteiben és feltételei mellett ismét lehetővé válik a politikai pártok szervezése és működése. A jelen törvényrendeletre azért volt szükség, hogy a feloszlatott pártok javait az elkallódástól és az egyéb károktól mentesítsék. Krosta csehszlovák nyilatkozott a Pesti Hírlapnak a cégeknek adandó engedményekről BUDAPEST, május 31. Krolta csehszlovák külügyminiszter nyilatkozott a Pesti Hírlap munkatársa előtt. Nyilatkozata bevezetésében a csehszlovák külügyminiszter az Anschluss nyomán előállott gazdasági helyzetről szólott és kétségesnek mondta, hogy a német birodalom továbbra is átveszi a többi államtól Ausztria régi bevitelét. Ezután a nemzetiségi statútumról beszélt Krofta külügyiminiszter. Hangoztatta, hogy a statútummal a prágai kormány elsősorban a nyelvhasználat ügyét kívánja rendezni s ezen a téren kési a legmesszebbmenő engedményekre. Szabályozni kívánja Prága a nemzetiségeknek a közigazgatásban és az állami közmunkákban való arányos részvételét, az állam szuverenitásának keretein belül és saját nemzetével szembeni kötelességeinek szem előtt tartásával ezen a téren is messzemenő engedményekre hajlandó. A statútum lényegében már készen áll — mondotta Krofta külügyminiszter — és a most kialakuló helyzettől függ, hogy mikor fogadja el a parlament. Reméli azonban, hogy még a nyári szünet előtt érvénybe lehet léptetni a statútumot, melyben a ,,kisebbségi kifejezést a „nemzetiség“ szóval cserélik fel. Krofta külügyminiszter nyilatkozata további részében, hangoztatta, hogy a kissantant együttesen akar Magyarországhoz való viszonyán javítani. Ezután a csehszlovák—francia és a csehszlovákangol viszonyról szólott, majd a csehszlovák köztársaság Népszövetség iránti hűségét hangoztatta. Uralkodó eszme Tagadható elennül a kisebbségi jogvédelem betű és szellem szerint i°ló megoldása, politikai kifejezéssel, mind a két félre kielégítő megoldása, emberi megfogalmazásban: „maradéktulajon megoldása nem éppen könnyű dolog Különösen a szinte két évtizednyi meddőség után ott sem könnyű,ahol az állam demokratái felépítésű, vagy emellett még a békeszerződés is kötelezi red, mint Csehszlovákiában vagy ahol a párisi 194-ei egyezményen túl valamely gazdag néppel külön kötött okmány szabja meg a kisebbségi jogvédelem érvényesülését, mint Lengyelországban. Hát milg ahol mincs külön kötelezettség, mint Franciaországban. „Csaló“ az alkotmányban biztosított emberi és államjog ren,delkezik, és ezért a kisebbségi érdek az á’‘ talános életjelenségekben vagy politikai küzdelmekben lépési el-lépésre győzede’meskedik, mint Belgiumban, ahol a német fia mondok a vezérő francia vallonokkal állanak szembe, hagy új viszoly eleme lesz, mint Franciaországban, ahol újra mozognak az elzászi németek és időről-időre idegeskednek a bretonok, akik pedig majd egészen elvesztették sajátszerű kép jellegüket. Úgy látszik, legalább a tálaiból, hogy a művelődési ön- kormányzat elvével csak Észtország került, eddig jó lábba éjs a százados elnyomás em-lékeitől vezérelve Finnország szintén szabadelvű mód kezeli svédjeit, oroszait, lappjait. Most nagy sebbel-lábbal komoly napirend-re került a küsebbségi kérdés — ezúttal kisebbségi veszi'» alakjában — Csehszlovákia nemzetközi helyezésének romlása következtében. A német birodalom nyomáig kényszerül, hogy sürgősen és alaposan intézkedjék. Az európai közbéke is veszélyeztetve van e révén. A rendezés mindamellett igen súlyos nehézségekbe ütközik. A fő nehézség, hogy most a németek teljes önkormányzatot követelnek és nem a kisebbségi nemzet, hanem az egyik államalkotó nép jogán. A Hobbe kisebbségeknek is elvi alapjuk, hogy már a kisebbségi szó tarthatatlan elnevezés meg jogforrás Fokozza ezt a válságot a külföldi nyomás: Németországé, továbbá Anglia és, Franciaországé. Féllábbal már bent vanunk,, a háborúban, mégsem hamar kódjai el a két hónap óta ámló anyagot. Csak most kezdték meg a kisebbségi statútum főcrveinek a kisebbségi vezérekkel való megvitatását és még nem biztos, hogy a június 15-én, összeülő prágai törvényhozás hamarosan fogja-e tárgyalni a kisebbségi kódex te nézetét. Ilodzsa kijzentése szerint csak nyáron Henlein szerint őszig végeznek a kérdéssel. •De másfelé iobot vet az uralkodó kérdés. Külön nyugtalanság műve. A történelem tanúsága szénné időről-időre váratlanul tör föl láz, elfojtott erő kereséseké is .A Népszövetségnek egyre több dolga lesz megnt ezen a téren.A röghöz kötött kisebbségek sorsa is elegendő gondot okoz. Kétségtelen, hogy a cseh rendezés hatása szerte sugárzik. A Duna-tér összefogása szintén függ a kisebbségi kérdés megoldásától. Dett van kapcsolatban az emigráltakkal, akiknek sorsát most az eviani értekezlet vette kézbe miután a Nansen-hivatalt már fölszámolják a határideje leültével s a szovjet követelésére — itt van súlyosabb rész, a tömédek mozgó népkisebbség, a menekült örmény, katalán, bősz, a disszimilált német és osztrák zsidó. Jci°ie volna gondoskodni egy területről, ahol a kisebbségi ,galutok*i szövetségi államrendszer új Svájcot készítenék el , már jó eleve De, úgy látszik, még elevén él a remény, hogy a zsidó-kérdés kivételével csehszlovák mintára kedvezően megoldhatják a kereszteg kisebbségek dolgát politikai módszerekkel.