Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-01 / 123. szám

1938 június 1. Őfelsége a hagyományok Lisztercébentartásának nagy jele hangoztatta az Akadémia ünnepi ülésén BUCUREŞTI, május 31. Őfelsége, Krály hétfőn résztvett .A Román Akadiényn ünnepélyes üléssénygs uralkodó akövetkező lemzedest mondotta: — Az a gesztus, amelyet az Akadémia tagjai tegnap tettek, amikor koszorút helyeztek az ország elhunyt uralkodóinak simára, — mondotta őfelsége — mélyen megindított engem. Ebben a gesztusban olyan jelképet látok, amelynek különösen a mostani napokban különleges jelentősége van. Önök mélységes módon fejezték ki a múlt és a jövő közötti kapcsolatot. A Román Akadémia évi gyűlése alkalmából ezzel a gesztusukkal mintegy maguk közé akarták önök idézni országunk nagy összekovácsolóinak lelkeit, hiszen egyetlen más intézmény sem jelképezi elevenebben a kapcsolatot aközött, ami tegnap volt és ami holnap lesz. Románia kulturális fejlődésében, sohasem szabad elfelejtenünk azt, ami múltunkban volt, mert országunk kulturális megerősödésére ki kell ásnunk a régi alapokat és arra kell felépítenünk a jövő Románia kultúrájának legszebb és legragyogóbb építményét. Mindig mély meghatottsággal és megindulással jövök Önök közé Ebben az évben örömöm még nagyobb, mert amint elnökük mondotta, a Román Akadémia részére annyi év után sikerült olyan gesztust tenni, amely eddig nem történt meg. Azokból a szavakból,, amelyeket az elnök mondott, meggyőződtem róla, hogy az Akadémia átérezte ennek a gesztusnak fontosságát és annál inkább fog törekedni arra, hogy a mai Románia szükségleteinek megfeleljen. Önök mind nagy múlttal rendelkező emberek, azt óhajtom, mutassák meg valamennyien, hogy össze tudják kapcsolni a múltat a jövővel. Őfelsége beszédét esz Akadémiai tagja.A szűnni menni akaró lapsaslati ünnepeiüek. Spanyol nemzeti repülőpest bombái Valencia előtt eltaláltak egn francia fial© és megsebesítettek három angol tengerész Francia hivatalos cáfolat a köztársaságiaknak adott segítség híre ellen PARIS, május 31. Külföldön, elterjedt hírek cáfolataképpem a francia hadügyminiszter határozottan kijelentette, hogy a francia hadsereg egyetlen tankját és semminemű hadianyagát, úgyszintén egyetlen francia tisztet sem küldtek Spanyolországba. Valenciai jelentés szerinti a nemzetiek hétfő reggeli bombatámadása alkalmával, mely főképen a város kikötője ellen irányult, bomba talált egy francia hajót is, amely kigyulladt. Egy másik bomba súlyosan megsebesített három angol tengerészt, akik közül egyiknek sebesülése halálosnak látszik. Ugyancsak tegnap délelőtt a nemzetiek bombázták Sagunka és Cullera kikötőket is. Gonzales Pena,a köztársasági spanyol kormány igazságügyminisztere vasárnap könnyebben megsebesült. A miniszter a keleti arcvonalon végzett szemleutat, mikor a nemzetiek váratlan légitámadást indítottak s egyik bombájuknak szilánkjai megsebesítették Gonzales Penat is. SALAMANCA, május 31. A nemzeti csapatok főhadiszállásának jelentése szerint a köztársaságnak Tremp és Sort közelében indított támadása sikertelenül végződött. A nemzetiek előrenyomultak Castellonál és a jemeni frontszakaszom elfoglaltak tizenegy községet. E jelentés szerint a kp£társaságiak ellenállása ezen a fronton teljesen megtört és csapataik visszavonulóban vannak, sok hadifoglyot hagyva hátra. A nemzetiek általános támadásra készülnek. Aranda tábornok gépesített, osztagai a tengerpart mentén megkezdték előnyomulásukat.. Vasárnap a nemzeti repülőgépek bombázták Valenciát, Madrid körül pedig a köztársaságiak indítottak erős ágyutüzet a netmzetisi hadállások ellen. A köztársasági kormány jegyzékben hívta fel a francia kormány figyelmét arra, hogy a nemzetiek bombázták Alicante városát, noha az nyilt város. A san sebastianii francia főkonzul pedig tiltakozott a nemzeti kormánynál Cercere francia kikötő bombázása ellen. Londonon keresztül érkező valenciai jelentés szerint a valenciai kikötőben horgonyzó ,,Greatend“ nevű angol hajót bomba érte s a hajó elsüllyedt. Az Ítélet BUCUREŞTI, május 31. A C. Zelinski- Codreanu-per még mindig foglalkoztatja a közvéleményt. A per befejezése után illetékes vélemények a következő megjegyzéseket fűzik az ítélethez: A C. Zelinski-Codreanu-perben hozott ítélet a közvélemény teljes megelégedésével találkozott. Az ítélet megfelelő volt és kemény figyelmeztetés valamennyi politikai törtető és zavarosban halászó felé. Bármilyen rendzavaró kísérletet törvényes szigorúsággal fognak ezután elnyomni. Az ország munkára, nyugalomra és haladásra vágyódik s ezeket a szent óhajtásokat nem lehet az egyéni erőszak és botrány légkörében biztosítani. Az országot nem lehet büntetlenül idegen befolyások önkényére hagyni olyan állampolgárok kedvéért, akik ezeknek a befolyásoknak eszközévé alacsonyodnak. Codreanu elítélése a nemzet politikai megtisztításának üdvös eseménye. Az állam és a nemzet illetékes képviselői így folytathatják hasznos munkájukat. A román vezérkari főnök Varsóban BUCUREŞTI, május 31. Szefim Ionescu tábornok, a hadsereg vezérkarra főnöke, Sasnatescu tábornok és több magtus rangú kisérőtiszt társaságában a mngyalvezérkar megládogatására Varsóba érkezett. A tengei főváros pályaudvarán a román vendégeket Stalk'eiv'tez lengyel vezérkari főnök, G uchowsky tábornok, helyettes rendügyminiszter. Dimit'resen román mgykövetségi tontasos és számos lengyel közéleti előkelőség fogadta. EtiV'N'Z'Ü fogainak , épségben i-farkasára A HABZÓ OVENALL ^ÖGPEP. Ennek hatásos habja a fogak között U tisztit ,és FELOLDÓ HATÁSA minden lerakódást eltávolít a fogakról. OveftöO^fctjgpepTa’ffor g a kai hófeb éi^é í tesá. Apa és anya szörnyű harca a gyermekiért A felbőszült férj agyonszurta gyermekét, hogy seraklé se legyen.— Ledarlőzdadják a hajduhadhházi gyermekgyilkos apád DEBRECEN, május 31. Hajduhadházán Gyenge Imre 38 éves földműves agyonszurta héthónapos Imre nevű gyermekét. A csendőri jelentés alapján a debreceni vizsgálóbíróság vezetője elrendelte a boncolást és a helyszíni szemlét. A vizsgálatot Klajdaböszörményben tartották meg, mert oda szállították a bestiális apát és a héthónapos gyermek holttestét is. Megrázó dolgok kerültek nyilvánosságra a szörnyű esetről. A kihallgatások során megállapították, hogy Gyenge Imre földműves és a felesége összevesztek. Az asszony kijelentette, hogy elhagyja férjét és visszatér az édesanyjához. Az asszony hozzákezdett a hurcolkodáshoz, ez állandó veszekedéssel járt, a férj és feleség egyre vitáztak. Az asszony a rokonság kíséretében elhagyta férje lakását és karján a héthónapos kis Jenővel gyalogosan indultak Hajdúböszörmény fel. Gyenge Imre utánuk ment, a szántóföldeken egy nagy buzatálok mellett előrántotta kését és leszúrással fenyegette meg feleségét és annak anyját. A felbőszült ember magánkívül ordítozott dühében. Szidalmazta feleségét és követelte, hogy, adja vissza a kis gyermeket, mert ha nem, akkor agyonszúrja őket. — Meghalsz, ha a gyermeket tovább viszed! — ordította és kését szúrásra emelve szaladt a felesége felé. Az asszony riadtan állt meg és félve attól, hogy férje beledöfi a kést, átadta a karján síró gyermeket. Gyenge Imre, aki valósággal remegett dühében, átvette a gyermeket és letette a búzaföldre. Az asszony távolabb lépett, félt tovább maradni férje közelében, csak akkor fordult vissza, mikor gyermeke halálsikoltását hallotta. Visszarohant és rémülten látta, hogy a gyermek vérében fekszik a földön és mellett áll vértől csepegő kését tartva a férje. Az eszét vesztett ember percekig mozdulatlanul állt. Arca megmerevedett, majd hirtelen feloldódott idegfeszültsége és összeroppanva sírva fakadt. A vizsgálóbíró előtt Gyenge Imre, akit a csendőrök őrizetbe vettek, beismerő vallomást tett. Az asszony szerint férje azért szúrta agyon kisfiát, hogy egyikőjöké se legyen. Nem akart beleegyezni abba, hogy az anyósánál nevelkedjen a gyermek, inkább megölte. ERŐTELJES, KÖVÉR EGYÉNEKNEK, KÖSZVÉNYESEKNEK ÉS ARANYÉRBEN SZENVEDŐKNEK reggelenként éhgyomorra egy-egy popír természetes ,,FERENC JÓZSEF“ keserüve gyakran felbecsülhetetlen szagábtan tesz. Kérdezze meg orvosát, csodálkozna, ha dühében a feleségét is leszúrta volna. A nép haragja a gyermekgyilkos ellen annyira veszedelmessé vált, hogy a csendőröknek szorosan kellett közrefogni a gyilkos apát, mert agyon akarták verni. Különösen az asszonyok készültek arra, hogy megverik a bestiális embert. A vizsgálóbíró utasítást adott a csendőröknek, hogy kísérjék be a debreceni törvényszék fogházába a megvasalt földművest. A gyermekgyilkos földműves, aki a csendőrök előtt alig bírt beszélni, a vizsgálóbíró előtt már beszélt. Azt mondja, hogy annyira dühös lett, hogy nem is emlékszik arra, mit csinált. A feleségével való veszekedés és az, hogy az asszony elhagyta házitó a gyermekévegyütt, teljesen megvadul Stp. és aszonát ............ II TŰZVÉSZ PQSIÍIÍOff Facsaisifean BUCUREŞTI, május M. Borzalmas tűzvész pusztított éjszakai Fm saint.com. A tűze1 Firita Moldovei egy k hí zabon tört ki és három üzletet elpusztít A kár másfél millió lej Az eljárás megi.11.