Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

2 Román építőművészet BUCUREŞTI, június 30. Alkar az ellavult idők. IuoMtolMls'áj’:), akár ik'l-V alikvLvk anyatt, a rromán föld századokon át az álikimtvnvck nYJHk'LVukvdx'm jelentékeny idt'goiv befolyástól szenvedett. Az ént nehezen lehetett megvalósítani álbautéhetiínk maga ILiulxus élésiinek sziülkséges krstályosodását. Mi több, az újító módszerek módonikor a smtárokon túliról inportálódtaik. Nekünk csak érteilmiünk s rmuikn erünk volt meg enik'k az arszáigtüik javam *s haflödnstirui saiui*»y meg)vatuentusoth o / s/ükségasi hazaszeretelünk. Ezt az árkuni luktivUVsma főbenjáró hiányt Iküszüböle ki (őfelsége 11. Keroly király, aki az ország nehéz jvilúuval.il baji megértette, hogy fénfiaisoln ni tegye kezét az ál' e.ulékjei ív. Iva mi ml össze nyolc év alatt meg tudta teremteni ui/l, ami régen hiányzott. Ezekalatt az. évek alatt nH'gvoikusui'itatott, ami nem vanósiott meg a .román élet százada* utalt. Lelkünk és a'.kuilanink sz.or.itU kiknisla- Ivozódniitt'aik a I.Obudjlmi élet egész rendszereinek ujjáépitésére iranyuló vai’lumonmyi törekvéseünk. Mint ahogy az épülmüKészoLlem mindeddig «Vem irot saját stilussunfo', mely fölk álele("is összhangban állott votaui ai ironizb.sszükségletekkel, és»]) így a társadalmi életbdig sem volt meg az igaz ősi lélek őszinte és reális kifejezője. Az ország életében Őfelsége II. Károly király úgy lépett be, mint uj urak bátor megnyitója. Az Uralkodó, nant az ősi szülész lélek mélységes k dsmenője,a működés minden terén tanácsiokat adott, ollan iigaszi'lett s figyelemmel kisérte az ország újjáépítésének egész művét. Kitartással. sízerdeélet asz. ország sztnt, nagy hazaszeretettel. Őfelsége a király, Lománia saját építüműűvészeli teremtett meg és elindította alkalmazását --------- i—^—— MA 31 ÉVE 1907 június 30-án a vezércikket Paál Árpád dr. irta. (Blőző évben ugyanezen időtájt Gyárfas Elemér dr.) Két folytatásban elmélkedik Küzdelmes jövőn címen. .4 jelen is küzdelmes. A koalíciós kormány nehézségei növekednek. .4 horvátok (igy enbeszélést űznek a t. Házban és ezért Pejacsevics Tivadar gr. horvát bán lemond és helyére rögtön kinevezik Rakodczay Sándor dr.-t, a zágrábi hétszemélyes tábla elnökét. Egy másik érdekes lemondás is ezen. .. székely nölgyváros ifjú főispánja, Ugrón Gábor nem hajlandó helyén maradni, ha állásukba visszahelyezik a darabont-kormányt szolgáló tisztvielőket. U. dúl a nemzeti küzdelem utóvédharca legélesebben, főleg Erősdíj Sándor ellen, Deésy Zoltán vezetéttével. Aratósztrájk is van. Ütött a katonákat rendelik a mezőkre. Nagy támadások folynak Brankovics karlóczai szerb pátriárka és a nemiség megbukott Polonyi Géza v. igazságügyminiszter ellen. Viágnézleti harccá fajult a Pikter Gyula és Csaradé János közt a budapesti egyetem jogi dékánhágóért lefolytatott választás, mely az utóbbi győzelmével végződött. Nagy megilletődést keltett az ország ekő gavallérjánál, Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király barátjának, Károlyi István grófnak halála. Élénk részvét közepette temetnék el Táncsics Mihály özvegyét. A Hortobágyon két hónapja fohol, a nehéz sáskairtás. Egyetemünkön a most befejezett évben 796 doktorrá avatás történt. „Vén búzafej elég — írja lapunk — de kérdés: van-e szem benne?“ A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban külön szinügyi osi-tályt szerveztek, melynek m. tanácsosa Kiippich Elek művészetíró, tisztviselői ifj. Szász Károly költő, Gönczi Mór író, Ilusztra Jenő zeneszerző, Martos Ferenc és Csaltó Kálmán drámaira. Ez azon ügyosztály, melyről egy látogató képviselő mondta: ,Itt mindig zajosan és vígan vonnak, csevegnek, zenélnek, számolnal, énekelnek az ügyfelek és előadó tisztviselők egyaránt“. A Beöthy László-féle regényből írt szinmű pályázat 3 legjobb résztvevőjét fogjál bemutatni: Hevesi Sándor—Jókai „Új föklesurát“, Földes Imre —Herceg ,JSzimnfilja)*,Máriás Fererte— Mikszáth „Szent Péter esernyőjét“. A drezdai dalmaszinjiáIván színre kerül a „Bogarasi szépasszonyok‘ című uj dalmű, melynél; szövegkönyvét Mikszáth elbeszéléséből írták, zenéjét Grünfeld Alfréd szerzői Nyári színházunkban , Mozgófényképek“ címen új vígjátékot mutattak be. Szereplői:Kimdós Andor, Hidvéghi, Dezséri, Mészáros,Árpási Kata, Atzél Ilona, Hetényi, pataki Vámna. Este búcsúzott el a Szultán című operettben Sugár Jolán. A LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. ... ELLENZÉK Bucsaldiogaids Slevesa Piroskánál, ahol megismerkedem Kovács Katóval, a 19 éves hangfenoménnel, akivel Alpár Gitta impresszáriója 5 éves szerződést kötött s aki most látott életében először villamost e - CLUJ, június 30. Van valami szomorú egy felbomlott lakásban, ahol a régi, kedves butorok s minden tárgy, ameyi az otthon pótolhatatlan és meghitt melegét jelentette, eladódik, elmozdul helyéről s ahol már csak a falakon levő képek mutatják, hogy itt érző és melegszívű emberek éltek — és boldogan élitek. Ilyen most a távozó Hevesi Piroska gyönyörű otthona is. A hatalmas, napfényes szobákban alig maradt egy-egy bútor, s ez a hangulatos, drága művészlakás az elutazás előtti képet mutatja. Valamnjmegszűnik itt, lezárul, emlékké válik. Külföldre utazik a háziasszony s a házhír képe mosolyogva nézi a nagy készülődést. Olyan ez kicsit, miiátnt a város zenei életének egy korszaka lezárulna, a veszteség — a sablonos szó legigazibb értelmében — pártolhataivul. Pfeffer Alfréd és Hevesi Piroska neve fogalom volt s mint művészek, pedagógusok a hosszú évek alatt a sok barát és tisztelő melletti felejthetetlenül id levesték nevüket a város, az országrész szívébe. A transzilván zenei élet egyiik büszkesége — a kedves, lelkes, mélyhangú Pfeiffer mester — rövid ideje halottit. S a másik, az európaszerte ismert nagynevű pianista, Hevesi Piroska elutazik tőlünk most. A lakás falai portrékkal vannak borítva. Egyéni, érdekes, tehetséges képek, férfias, erőteljes kézalkotások Ismerős fejek tűnnek fel: Szentimrei Jenő, Dretán Miklós, Pfeiffer Alfréd — róla több per köré készült s megdöbbentően élnek ezek a portrék. — Vasárnapig kiállitom itt a lakásaimon a portréimat — mondja Hevesi Piroska. Aztán kérdésemre elmondja, hogy soha, senkitül nem tanult rajzolni,, festeni.. Mikor elvégezte az, akadémiát, rajzolni kezdett egy festőművész barátja biztatására. — Nincs iskolám — mondja — ösztönösen dolgozom, rendszerint egy lélegzetre készítem el képeimért, egy-két óra alatt. Abban a furcsa lelkiállapotban leszek, miint ahogy zongorázom. Eltűnik minden körülöttem, csak dolgozom, dolgozom, mint amikor zongorázom, eggyé válok a muzsikával és szinte kábniaian riadok fel a valóságra. Főleg a portré s a kompozíciók érdekelnek. Szeretnék intenzívebben foglalkozni a festészettel — mondja —, mert érzem, hogy portréimban is az.Ks érzem s azt akarom kifejezni, amit a zongoránál. Közben látogató érkezik, a művésznő mosolygó, szelíd édesanyja vezeti be. Filozófia-tanár, akinek szintén megfestette a képeit Hevesi Piroska. A tanár úr nézi a képet s kijelenni, hogy megveszi, mert egészen ő, valahogy nemcsak hasonlít, hanem a telke is benne él. — Nem adom el azt a képet — szól ki Hevesi Piroska —, mert szeretem. Aztán rábeszélek, hogy csak adja el. Micsoda festőművész az, aki nem adja el a képét, mert szereti? Belátja, hogy igazunk van, belátja, hogy a festő nemcsak magának fest. — Nem tudtam, hogy ilyen sokoldalú — mondom. Mosolyog Az asztalon gépelt ívek hevernek. Fényképes igazolvány kerül elő. Hevesi Proska újságíróigazolványa. Berlinből tudósította annak idején az egyik itteni lapot. — Nagyon szeretek színes riportokat írni — mondja —, remélem most újra dolgozhatom ezen a téren is. Foglalkozom emellett novella- és versírással is , s büszke vagyok Áprily Lajos véleményére, aki anélkül mondott véleményt a dolgomról, hogy tudta volna, hogy énvagyok, a szerzőjük. Férfi, Írásának hitte őket. Igen, Hevesi Piroska művészetében férfias erő és határozottság van, akár fest, akár zongorázik, akár verset! ir. f-t — Már óvodáskoromban is mindig táncoltam, énekeltem. Fa volt,mi állatában mindig az osztály primadonnája. Aztán, mikor tavaly csöd leérettségiztem, rettentően félve eljöttem Pleitier mesterhez. Azt gondoltam, ha én a cérna hangomon elcirpelek valamit, kidob az ablakon. Hát nem dobott éppen ki. Lehetett vagytűz hangon. A mester azt mondta: Hát nagyon kicsi s a hangja is nagyon kicsi. Meglátjuk. Ha nem lesz, érdemes foglalkozni veled fiacskám, anajd hazaküldelek. — És érdemes volt? — Eleinte nem nagyon s a Mester azt mondta, hogy csak azért foglalkozott velem, mert olyan nagyon akartam. Egyszer aztán, nem tudom hogy, a hangom mindig felfelé „vaskliott.“ Piroska néninek éppen órája volt s a Mester behívta: Gyere csak, hallgasd meg Erna Sackot! Piroska néni azt hitte, hogy a rádióban énekel Sack, ő azt annyiszor hallotta. Akkor tudta meg, hogy rólam van szó. Eleinte azt hittem, hogy ezek a magas hangok pillanatnyi zavarok nálam. — Mit érez most, hogy kimegy a nagyvilágba, Kató? — Borzasztó boldog vagyok. Persze, kicsit búsulok is a szíveimért. Énértem meg különösen anyu busul. Legszívesebben két részre osztana, hogy egyik felem itthon maradjon. Vigasztalom, hogy itt marad neki az öcsém, Laci. De csak azt feleli, hogy igaz, de neki mégsincs egy másik hatója. — Meséljen el valami pesti élményt? — Hát minden nagyon tetszett. Most láttam életemben először villamost, de különösen a földalattin szerettem utazni". Különben annyira el voltunk foglalva Pesten a sok ide-oda rohanástól, szerepléstől, hogy a szó szoros értelemben nem volt időnk enni. Egyszer a rádiónál műszaki hiba miatt fél 4-ig nem tudtam próbát énekelni. S mikor rettentő éhesen bementünk végül egy vendéglőbe — ru A VAKBÉLGYULLADÁS VESZÉLYE ELLENI VÉDEKEZÉS egyik hatásos módszere abban a', hogy az ember a' be'ek hetenként l egdább egyszer a természetes , FERENC JÓZSEF“ keserűvizzel — reggel éhgyomorra egy pohárral — alaposan kir szerémi. Kérdezze meg orvosit'. , hogott közben egész nap az eső —, feltelefonált azt impresszárna, hogy életbevágó ügyben azonnal menjünk haza a penzióba. Ott valt előttünk az egész kifizetett remek menü s kénytelenek voltunk egy-egy zserbótai táskámba gyűrve, elrohanni. Egy másik alkalommal a Slovascsinánál voltunk az Operában. Gyönyörű darab, de rém hosszú. Nem volt nálunk pénz, hogy a büffében együnk valamit s mikor éjjel hazamentünk, valósággal kopogott a szemünk az éhségtől. Volt egy darab szalámi, meg csokoládés tészta az útról. Egyik kezemben a szalámi, másikban a tészta, úgy éltem együtt a kettőt.. . Ilyen Kovács Kató, aki ma este tartja első ,,önálló“ hangversenyét Útja beláthatatlan. Mai meg maga sem álmodja, hogy mi lesz belőle. Elénekeli az Agagayt. Közben megtudom, hogy ma reggel egy kis kanári madár repült be a Hevesilakásba. Talán azért repült be ide, az elárvult művész otthonba, ez a kis énekes madár, mert tudta, hogy egy másik kis énekes madár kirepül innen ... (M. L.) Emlékek — Mi a közvetlen oka, hogy itthagy minket? — kérdem. A nagy, sötét szeme kényes lesz. — Ha az uram nem hal meg, itt maradtam volna örökre — szól —, szép a drága emlékek köttnek ide. Boldog voltam itt s csak az utolsó három év volt fájó és szomorú, mert három éve kezdett betegjeskedni az uram és sokat, emberfelettit szenvedett. Alfréd öröksége a kis Kovács Kató, akit mindjárt látni fog, mert idejön a bucsúhangversenyre korrepetálni. Ezt a rendkívüli kamgu kislányt úgy szeretjük, mintha a mi gyermekünk lett volna. Az uram halála óta én dolgozom vele. Szegény Alfrédnek az volt a vágya, hogy Elvigyen minket a világba. Nap-nap után korrepetált Katóval. Most aztán én megyek vele, én tanétomtovább ezt a kis élő zenei örökséget. Persze magam is dolgozni akarok, a pedagógusi munka nem elégít ki, önmagamból akarok adni. A muzsikát öszszekötöm a portréfestészettel. — Mondja éli művésznő, ezalatt a sok dolgos, eredményes transzilván év alatt mikor volt a legboldogabb? — Legboldogabb egy kis székely faluban, Jifjodinban voltam, ahol sok nyarat töltöttünk. Imádom a természetet s itt mindentől fölszabadulva tudtam élni. Második otthonom volt, szerettek minket, minden székely azt mondta, ha rólunk volt szó, hogy náluk lakunk. — Szeretem Brasovt is, ahol sok barátom él. S egész Transzilvánia iránti végtélen szeretetem örök. S csak azt szeretném megmondani minden barátnak, ismerősnek: köszönöm, hogy szerettek s kérem, ne felejtsenek el! így beszél a Németországból ideplántálódott Hevesi Piroska, ilyen melegen,ilyen meghatóban. Nem akkor volt a legboldogabb, mikor külföldi koncertjei után felzugott a taps, nem az áradozó kritikáknak örült legjobban, hanem, hogy egy kicsi székely faluban mindenki úgy szerette, hogy azzal dicsekedett, hogy lakója volt.* A kislány, aki vanalá Hevesi itt fiatay minket Egy kis csönd után szinte berobban a sízobába Kató, az a híres, nevezetes 19 éves Kató, a hangfenomén, aki számára Hevesi Pirroska átír minden darabot, legmagasabb koloratúrhangjai magasabb, mint Erna Lacké. Négyvonalos díszt énekel Kató, aki 14 évesnek lászik s akivel Alpár Gittas impresszáriója 5 éves szerződést kötött. Ez azt jelenti, hogy öt éviig kizárólag ez a kitűnő üzleti érzékű úriember menedzseli Katót az egész világon, akár Pásásban, Londonban, vagy Amerikában dolgozik a művésznő. " Katón rózsás ruhái van, csupa mosoly. Lehet is. Most jött haza Pestről, ahol Smolka, a filmvezér valamit olyan kijelentést üt tett, hogy nem lehetetlen, hogy a filmre kerülő János viér Puskáját ez az ismeretlen énekcsoda játszói majd Jávor Pál mellett. Kató néhány órát vett Tarjántól, a Vígszínház rendezőjétől, előadta a filmgyárban az Asszonyok telefonjelenetét s kijelentették, hogy nagyon tehetséges. Ezenkívül meghallgatta Katót Márkus László, az Opera igazgatója, Szabolcs Ernő, a rendező, Roboz, a Vígszínház direktora s a rádió szakértői is. S ezek a nagytekintélyű szinházi emberek úgy csodálkoztak Kató madártrilláin és hihetetlen hangján, ahogy azelőtt sohasem csodálkoztak. Pedig Pesten, a tehetségek városában igazán el lehetnek kényeztetve. — Mikor az impresszárió elvitte Katót egy-egy ilyen szinházi emberhez — meséli Hevesi Piroska —,eleinte a szokásos „Na halljuk“, kifejezéssel ültek a nézőtéren. Aztán lassan-lassan derült az arcuk s a végén valamennyien megkérdezték — nem akarunk-e este a színházukba menni. No, ha potyajegyet kapunk — gondoltam —, akkor nincs semmi baj. Kató nevet és elmondja, hogy kezdődött.’ - TV 38 la 11 n% 7. hogy a newyorki Broadway legnagyobb sikere egy magyar vígjáték, Vznzény János Angyalt vettem feleségül című komédiája A darab Budapesten meghal.tt . Newyorkban olyan siker, hogy egy hollywoodi gyár tegvásárolta és Lubirh rendezésével megfilmesíti; hogy érdekes külföldi énekesnő érkezett Budapestre. A neve Tatani Menetti, a milánói Scala tagja, hogy Bernard Shaw most épült fel súlyos betegségéből. A 82 éves Shaw a vérszegénység egy nemében szeműdott. Hosszabb ideig írnia és beszélnie sem szabad a ragy írónak. A sorsdöntő hormonok Dr. Fülöp Zsigmond ford. jelent meg db. .Wenzmer: „Sorsdöntő hormonok” könyvének 10-ik kiadása. A pompás könyv, rengeteg ábrával, vászonkötésben 158 lej. Uj még: Dubovnltz—Haskó: Ipari és kereskedelmi vegyészet, kötve 132 lej LEPAGE-nál Cluj: Postán utánvéttel.