Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)
1938-09-01 / 197. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Coea Modor 4. Telefon: it—09. Nyomda: Str. I G Duci No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 LIX ÉVFOLYAM, 197. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS JFOSfftős szerkesztő és igazgatós BR. GROSS LASZLO smaaBaiiaB—■' CSÜTÖRTÖK r.r. ÁRA 3 CLUJ, 1938 SZEPTEMBER. Bt osinim US Oil A Söltámadás helye Vámosunk messze földön ismert híressége a házsongárdi temető. A XVI. század második feléből való és a világháború óta bekövetkezett újítások ellenére, számos követ őrzök meg, amelyek egy része, mint régiség — közte a XVII. századiból való is — más része, mint művészi emlék jelentős. Természetesen számos történelmi és szellemtörténeti szempontiból jeles ember is alussza álmát, eddig bolygatlan örök álmát, hogy egyebet ne említsünk, Szenes Molnár Albert, a híres zsoltárfordító, vagy Jonesó Pál, az első magyar komikus. Az újabb időből e pedig se szeri, se száma a kiváló személyiségeknek nemzetiségi ésvallási különbség nélkül. A temetőnek a fekvése is fölséges, nemcsak országrészünkben, hanem egyes olasz temetőket leszámítva, Európaszerte a jelentősebb „regényesek** sorába tartozók egyike.. A város szivétől alig pár percnyire van. A domboldal nemcsak valóságos angolkert, hanem már erdő is. Szemnek és tüdő lesz valóságos gyönyörűsége. A régisége, fekvése, százados fákban való gazdagsága, az elavultság és a kertművészet kihájas kevertsége .z idelátogató idegeneket nagy sikerrel vonzza magához, majd szépséges varázsával elbűvöli. Nemcsak a román és magyar nyelvterületen, haem világszerte is megemlékeznek róla lapok és tanúskodnak fényképekkel róla IdegenforgalomSorán hozzánk érkezett vendégek. A történelmi nevezetességű temetők, mílg a genovai, a párisiak, vagy a prágai zsidó temető mögött a jelentősebbek hosszú sorába nem éppen hátul szerepel a házsongárdi. Ezt a nemes, szép, értékes, érdekes tulajdnnunkat vallási és nemzetiségi különbség nélkül, büszke öntudattal és emberi gondossággal kellett volna óvnunk. Most pedig kellene megőriznünk, mert, sajnos, az utóbbi években a kényszer és a hozzánem értés, akarva nem akarva, máris pótolhatatlan veszteségeket okozott. De még sok megőrizhető van. Óhatatlan és kielégítendő a szükség.Az ó-temető és fölötte az új rész, úgyszólván megtelt. Az ó-temetőben már évek óta kiürítik a jeltelen és több évtizedes, a „bérlek idejét“ már kihasznált sírokat Ez természetes. De sajnos, minden régebbi felszólalásunk hiábavaló volt, hogy a régi érdekes és jellegzetes köveket hagyják meg háborítatlanul helyükön. Vannak a világhírű temetők — elég aprágai zsidóságéra célozni — amelyek jelentőségüket és értéküket fokozták, hogy egyegy sírba több emberöltőn keresztül egymás után temettek, hiszen a csontok és hamvak a legnagyobb békében megférnek egymás mellett, vagy egymás fölött, meghagyták az ugyanazon síron a többrendbeli emlékköveket, amelyek így érdekfeszíté át költői rendetlenségbe kerültek. De legalább a személyiség, vagy az idő révén jelentős köveket kellene hagyni a helyükön, ha már valamenynyit nem akarják tűrni. Egyszer némi eredménnyel szólaltunk föl, az eltávolított köveknek egy külön ..múzeumát*‘ kijelölték a temető egyik szakában. Csakhogy az idekerültek egy része itt is pusztulásra kárhozódik, mert egyrészt a hozzá nem értés következtében sérült állapotban jutnak ide, vagy pedig eladásra kerülnek az újabb és csak anyag szempontjából vásárolt vagy igénybevett — 30 éves *—■ a siremlékeikkel együtt. Most arról ázól szó, hogy kivétel nélkül minden sirt, amely három évtizednél régebbi és a hozzátartozók nem gondozzák vagy a megváltás árát nem fedezték értük, ki fognak üríteni, mintegy 5000 et, hogy az egyre fokozódó „szükségletnek" megfeleljenek, amíg a már régóta esedékes új temetkezési területről nem gondoskodnak. Világos, hogy nem szólhatunk ez ellen semmit: kényszerűség. De ne járjon ez a temető jellegének elpusztításával. Kérjük a város vezetőségét és minden más illetékes hatóságot, kérjük a város műértélt, a város történelmi értékű értelmiségét és hagyománytisztelőit, kérjük a város idegenforgalmi érdekeinek gondozóit, a kegyelet és a természeti szépség kiveitt vallás és felekezeti különbség nélkül, kövessenek el mindent, hogy a temető értéke és érdekessége sok minden egyébre való tekintet nélkül is megmaradjon. Elsősorban a jeltelen sírhelyeket használják fel. Aztán hagyják meg helyükön a régi köveket, ha új tulajdonosnak juttatnak emlékezetes helyet ,,öröknyugalom‘‘ céljából. Mindenesetre ne zavarják meg az országrész vagy a város történelmének szempontjából emlékezetes földi maradványokat. Meg vagyunk róla győződve, hogy az új idők vezető embereinél, akik a független és döntő elhatározás képviselői, sikerrel fog járni fölszólalásunk. Ha pedig egy egy esetben a történelmi és művészi érdek mégsem érvényesülhetne, úgy érezzük, szükséges volna társadalmi mozgalmat indítani, mely a nagyok sírhelyeit örök időkre megvásárolná valamelyik intézményük nevére, ha pedig még ez sem volna már lehetséges a lutheránus temetőbe törekednék áthelyezni a legfontosabb hamvakat és köveket. kft utasra €i©í£ Anglia Frattcsaországgzal egyetértve ifjabb engedményekre száníotte föl ca prágai kormányt, német támadás esetére azonban katonai támogatásáról biztosítja alra Franciaországot. — Henderson berlini angol nagykövet ma visszatér állomáshelyére s esetleg még a nap folyamán visszarepít Londonba. Az angol kormány határozatát közölték a domíniumokkal is £ö©seveés a béke érdekében kiáltványt készül intézni Németországhoz és Csehszlovákiához ..Londonban már csak két napja tudnak a külpolitikában előrelátni. Azt hiszik, hogy a most következő két napom belül az európai külpolitikában helyrehozhatattlannoki súlyos események fognak történni.“ Egyik ma egy angol lapnak ez a megállapolása jellemző az európai helyzetre, így érthető, hogy a hidegvéréről híres angol közvélemény is nagy izgalommal néz a fejlemények elé. Még márdig nem lehet világosam látni, hogy a helyzeteek ezt a hki elleni súlyosbodását mi idézte elő. Valószínűleg a külügymndidémiaizok szaknis értesüléseiről van szó, melyek megmagyarázhatják az angol és francia, kormányoknak, de mindenekelőtt az angol kormánynak láztus tevékenységét. Az 'kétságítesolt, hogy Q' vda továbbra is a csehszlovák nemzetiségi kérdési körül folyik és hogy a helyzet elsősorban Berlin ésPrága között élesedett ki. De az angol sajtó legmérsékeltebb nagy orgánumának, a ,,Times “-mak ■megállapítása szerint, »dia pontosan szemügyre vesszük a helyzetet, észre fogjuk venni, hogy nem is a szudétai németek és a pilágail kormány, hanem Nagyhötamnita és Né- Jinditország) állnak mai elsősorban egymással szemben“. A helyzetnek ez alkialokásai, a Chamberlain és Halifax-féle biteprogramok körülii fáradozás utáni, érthetően, aggasztó dolog. A most következő napok alighanem döntő fontosságúak lesznek Európa sorsára. Londonban tegnap már az a hita terjedt el, hogy Henderson herilícii crngioll nagykövet egyelőre nem tész vissza a német birodalműi fővárosba , az angol kormánynak a német kormányhoz szefcézett üzenetét a berlini nagykövetség szabadiságiák) sürgősen visszahívott első tanácsosa adja át. Sőt arról is beszéltek, hogy az Egyestült Álomok szabadságon levő berlini nagykövete szintén nem tér viaszat anémet fővárosba. A hírt csakhamar megcáfolnákés még az éjjel hivatalosan tudatták, hogy Henderson nagykövet ma este repülőgépe visszatér állomáshelyére. ,,A most következő két napból tehát helyrehozhatatlanul súlyos eseményeket nem kell várni, hivatalosan jelentik, táviratilag közölte a domíniumokkal is. Ez a hivatalos jelentés szín-után, a tegnap hozott kormányhatározatok nagy jelentőségére vallt. Henderson berlini nagykövet ma repülőgépen visszatér a népémet birodalmi fővárosba. Visszatérése után azonnal érintkezésbe lép a német vezető két részkel s ha az általa folytatandó tanácskozások kellő eredményt érnek el, talán még a mai napfolyamán repülőgépen visszatér Lon Gerbén.,, Franciaország szabadságot lövő londoni nagykövete szintén megszakítottál szabadságidejét és tegnapelőtt viszszattért Londonba. Innen tegnap az angol minisztertanács után arepülőgépen Párizsba utazott, hogy Bonnet külügyminiszterrel közölje a londoni minisztertanács határozatait. Párikban Gorkim jelentése után Lebrun köztársassági elnök vezetése oliant államtanács volt, melyen Daladier minszterelnökés Bonnet külüügyminiszter számoltak be a helyzetről. Roosevelt a békéért Washingtoni jelentés szerint Roosevelt elnök tegnap tért vissza a szövetségi fővárosba és Hull külügyi államtitkárral, azonnal az európai helyzet tanulmányozásába kezdett. Az Egyesült Államok vezető köreiben valószínűnek tartják, hogy,, Roosevelt elnök egyedül, vagy Hull államtitkárral együtt közelebbről nyilatkozatot fog tenni, melyben leszögezi Amerika állásfoglalását egy európai háború esetére. Más hírek szerint Roosevelt elnök a béke érdekében közelebbről kiáltvánnyal fordul az európai államokhoz, köztük elsősorban Németországhoz és Csehszlovákiához. A kiáltvány ugyane hírek szerint küszöb előtt áll, esetleg még a mai nap folyamán meg is fog jelenni. Az elnök különben tegnap fogadta az amerikai újságírókat, az európai helyzetről azonban nem nyilatkozott előttük. Egy hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy a mostani körülmények között helyesebbnek látja, ha pillanatnyilag nemfűz az eseményekhez megjegyzéseket. Newyorsa lapok jelentése szerint az Egyesült Államok kormánya újabb kétszázmillió dollár megszavazását fogja kérni haderejének fejlesztésére. Benes elnök hosszasan tárgyalt a szudéta vezetőkkel A válság tulajdonképeni gócpontjában, Prágában, tegnap ellentétes hírek keringtek a helyzetről. Hivatalosan cáfolják, hogy Csehszlovákia katonai intézkedéseket tett volna, a valóságban köztudomású, hogy a határvidékek, ugyanúgy, mint májusban, újra megteltek katonákkal. A szudétanémetekkel való tárgyalások lehetőségeiről és eredményeiről szinte óránként változnak a hírek. (Folytatás a nyolcadik oldalon, ) Ít történelmi feieisfiségű angol minisztertanács A tegmiapi nap legfontosiabb esemény éneikeiz Kingái de,ormány" minisztertomácsiáiti tók im'[ník. A majdnem három óráig tertó •mi'niaztonltanácsró], szóló rövid havtatodas ikiöz'leméíny ■csnik annyit fogjhal mnagábain,. lvogy Harliflax, lord deimerhödhtemibésitetett a nemzetközi helyzetről s a jelenlevő mininiszterek kijelentették, hogy* mindannyian egyetértenek a kormánynyalk már megtetel és tervbe vettlépéseivel. Uj tanácskozásra nem tűztek ki időpontot, a miniszterek azonban, ugyanúgy, mint az emlékezetes májusi válság alkalmával, elhatározták, hogy mindannyian London közelében maradnak. Chamberlain miniszterelnök György király skóciai kastélyába, Balmoralba utazott, ahol mint a király személye körüli miniszter, a hét végéig marad s a helyzetről jelentést tesz az uralkodónak. A minissztertaniacsempészzt vett Henderson, berlini angolt a hölgykövet ősi Sár Róbert Vanstittauit, a kormány külpolitikai főtamiácsadóját is. Az angok feülpolitiiikiai irtóinyátásétól egyideig visszavonult Vanisdittairt újaibb fölbukkanása a miniszteri tanácskozásokon, meglehatős idegességet kelt Belttmben, ahol Sir Robertet a mallitbanai Németorsszággal szembeni erélyes külpolitika főképviselőjeinek tekintették . A mámliszíteni tanácskozások eredményéről politikai körödébe az a hír szivárgott ki, hogy Anglia, Franciaországgal egyetértésben, a bonyodalmak elkerülése végett újabb jegyzéket intéz Prágába, melyben a csehszlovák kormányt fölhívja a nemzetiségi kérdésben szükségesnek látott engedmények megadására. A jegyzékben az angol kormány pontosan meg fogja határozni Prága számára, hogy milyen körülmények között hajlandó a német kormányhoz intézendő nyilatkozatát megtenni. Enneka lépésnek magyarázataiklépek londoni politikai körökben azt adják, hogy Henderson nagykövet jelentése szerint, a német kormány a hadgyakorlatra behívott nagyszámú tartalékost nem hajlandó szabadságolni a szudéta-német kérdés számáira elfogadható megoldása előtt. Az angol kormány tehát, a francia kormánnyal egyetértve igyekszik elejétvenni, aminek, hogy ki csehszlovák ernemzetiségi scérdtse megoldást, tovább odázódjék el, vagy hogy Prága Anglua és Franciaország támogatásában bizakodva, vissszaiutasítólag visellkedjék a nemzetiségi követelésekkel szemben. Másrészt fruisizomt biztosra vesz ide, hogy a tiegoliajp Lefolyt minisztertanácson az angol kormány újra elhatározta, hogy katonai támogatásban részesíti Franciaországot, ha ezt kötelezettségei egy német birodalmi részről indult támadás esetén Csehszlovákia segítésére szólítanák. Ugyane körökszerrti ezt az elhatározást Henderson berlini angol nagykövet közölni fogja a német birodalmi kormánnyal is. Az angol kormány tegnapi elhatározásait, amint