Ellenzék, 1938. szeptember (59. évfolyam, 197-222. szám)

1938-09-01 / 197. szám

Szerkesztős­ég és kiadóhivatal: Cluj, Coea Modor 4. Telefon: it—09. Nyomda: Str. I G Duci No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 LIX ÉVFOLYA­M, 19­7. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS JFOSfftős szerkesztő és igazgatós BR. GROSS LASZLO smaaBaiiaB—■' CSÜTÖRTÖK r.r. ÁRA 3 CLUJ, 1938 SZEPTEMBER­­. Bt­ o­si­­nim US Oil A Söltámadás helye Vámosunk messze földön ismert híressége a házsongárdi temető. A XVI. század második feléből való és a világháború óta bekövetke­zett újítások ellenére, számos követ őrzök meg, am­elyek egy része, mint régiség — köz­te a XVII. századiból való is — más része, mint művészi emlék jelentős. Természetesen számos történelmi és szellemtörténeti szem­­pontiból jeles ember is alussza álmát, eddig bolygatlan örök álmát, hogy egyebet ne em­lítsünk, Szenes Molnár Albert, a híres z­sol­­tárfordító, vagy Jonesó Pál, az első magyar komikus. Az újabb időből e pedig se szeri, se száma a kiváló személyiségeknek nemzetiségi és­­vallási különbség nélkül. A temetőnek a fekvése is fölséges, nemcsak országrészünk­ben, hanem egyes olasz temetőket leszámítva, Európaszerte a jelentősebb „regényesek** so­rába tartozók egyike.. A város szivétől alig pár percnyire van. A domboldal nemcsak­ va­­lóságos angolkert, hanem már erdő is. Szem­nek és tüdő lesz valóságos gyönyörűsége. A régisége, fekvése, százados fákban való gaz­dagsága, az elavultság és a kertművészet ki­­­hájas kevertsége .­z idelátogató idegeneket nagy sikerrel vonzza magához, majd szépsé­ges varázsával elbűvöli. Nemcsak a román és magyar nyelvterületen, ha­­em világszerte is megemlékeznek róla lapok és tanúskodnak fény­képekkel róla Idegenforgalom­­Során hoz­zánk érkezett vendégek. A történelmi neveze­tességű temetők, mílg a genovai, a párisiak, vagy a prágai zsidó temető mögött a jelen­tősebbek hosszú sorába nem éppen hátul sze­repel a házsongárdi. Ezt a nemes, szép, ér­tékes, érdekes tulajdnnunk­at vallási és nem­zetiségi különbség nélkül, büszke öntudattal és emberi gondossággal kellett volna óvnunk. Most pedig kelle­ne megőriznünk, mert, saj­nos, az utóbbi években a kényszer és a hoz­­z­á­­nem értés, akarva nem akarva, máris pó­tolhatatlan veszteségeket okozott. De még sok megőrizhető van. Óhatatlan és kielégítendő a szükség.­­Az ó-temető és fölötte az új rész, úgyszólván megtelt. Az ó-temetőben már év­ek óta kiürí­tik a jeltelen és több évtizedes, a „bérlek­ ide­jét“ már kihasznált sírokat Ez természetes. De sajnos, minden régebbi felszólalásunk hiábavaló volt, hogy a régi érdekes és jelleg­zetes köveket hagyják meg háborítatlanul he­lyükön. Vannak a világhírű temetők — elég a­­prágai zsidóságéra célozni — amelyek jelen­tőségüket és érté­küket fokozták, hogy egy­­egy sírba több emberöltőn keresztül egymás­ után temettek, hiszen a csontok és hamvak a legnagyobb békében megférnek egymás mellett, vagy egymás fölött, meghagyták az ugyanazon síron a többrendbeli emlékköve­ket, amelyek így érdekfeszíté át költői ren­detlenségbe kerültek. De legalább a szemé­lyiség, vagy az idő révén jelentős köveket kellene hagyni a helyükön, ha már valame­ny­­nyit nem akarják tűrni. Egyszer némi ered­ménnyel szólaltunk föl, az eltávolított kö­veknek egy külön ..múzeumát*‘ kijelölték a temető egyik szakában. Csakhogy az ideke­rültek egy része itt is pusztulásra kár­hoz­ó­­dik, mert egyrészt a hozzá nem értés kö­vetkeztében sérült állapotban jutnak ide, vagy pedig eladásra kerülnek az újabb és csak anyag szempontjából vásárolt vagy igénybevett — 30 éves *—■ a siremlékeikkel együtt. Most arról ázól szó, hogy kivétel nélkül minden sirt, amely három évtizednél régebbi és a hozzátartozók nem gondozzák vagy a megváltás árát nem fedezték értük, ki fog­nak üríteni, mintegy 5000 et, hogy az egyre fokozódó „szükségletnek"­ megfeleljenek, amíg a már régóta esedékes új temetkezési területről nem gondoskodnak. Világos, hogy nem szólhatunk ez ellen semmit: kényszerű­­ség. De ne járjon ez a temető jellegének el­pusztításával. Kérjük a város vezetőségét és minden más illetékes hatóságot, kérjük a vá­ros műért­élt, a város történelmi értékű ér­telmiségét és hagyomány­tisztelőit, kérjük a város idegenforgalmi érdekeinek gondozóit, a kegyelet és a természeti szépség kiveitt val­lás és felekezeti különbség nélkül, kövesse­nek el mindent, hogy a temető értéke és ér­dekessége sok minden egyébre való tekintet nélkül is­ megmaradjon. Elsősorban a jelte­len sírhelyeket használják fel. Aztán hagyják meg helyükön a régi köveket, ha új tulajdo­nosnak juttatnak emlékezetes helyet ,,örök­­nyugalom‘‘ céljából. Mindenesetre ne zavar­ják meg az országrész vagy a város törté­­nelmének szempontjából emlékezetes földi maradványokat. Meg vagyunk róla győződve, hogy az új idők vezető embereinél, akik a független és döntő elhatározás képviselői, si­kerrel fog járni fölszólalásunk. Ha pedig egy egy esetben a történelmi és művészi ér­dek még­sem érvényesülhetne, úgy érezzük, szükséges volna társadalmi mozgalmat indí­tani, mely a nagyok sírhelyeit örök időkre megvásárolná valamelyik intézményük nevé­re, ha pedig még ez sem volna már lehet­séges a lutheránus temetőbe törekednék át­helyezni a legfontosabb hamvakat és köveket. kft utasra €i©í£ Anglia Frattcsaországgzal egyetértve ifjabb engedményekre száníotte föl ca prágai kormányt, német támadás esetére azonban katonai támogatásáról biztosítja alra Franciaországot. — Henderson berlini angol nagykövet ma visszatér állomáshelyére s esetleg még a nap folyamán visszarepít­ Londonba.­­ Az angol kormány határozatát közölték a domíniumokkal is £ö©seveés a béke érdekében kiáltványt készül intézni Németországhoz és Csehszlovákiához ..Londonban már csak két napj­a tudnak a külpolitikában­ előre­­látni. Azt hiszik, hogy a most következő két napom belül az euró­pai külpolitikába­n­ helyreh­ozhatattlann­oki súlyos események fognak történni.“ Egyik ma egy an­gol­­ lap­­nak ez a­ megáll­a­pol­á­sa jellemző az európai helyzetre, így érthető, hogy a hideg­véréről híres­ angol közvélemény is nagy iz­galommal néz a fejlemények elé. Még már­­­dig nem lehet világosam látni, hogy a hel­y­­zete­ek ezt a h­ki elleni súlyosbodását mi idézte elő. Valószínűleg a külügymndidémiaizok s­­zakn­is értesüléseiről van s­zó, melyek meg­magyarázhatják az angol és francia, kormá­nyoknak, de mindenekelőtt az a­n­gol kor­mánynak láztus tevékenység­ét. Az 'kétságíte­­solt­, hogy Q' vda továbbra is a csehszlovák nemzetiségi kérdési körül folyik és hogy a helyzet elsősorban­ Berlin és­­Prága között élesedett ki. De az angol sajtó legmérsékel­­tebb nagy orgán­umána­k, a ,,Times “-mak ■megállapítása szerint, »dia pontosa­n szem­­ügyre vesszük a helyzetet, észre fogjuk ven­ni, hogy nem is a szudétai németek és a pilá­­­­gail kormány, hanem Nagyhötamnita és Né- J­inditország) állnak mai elsősorban egymással szemben“. A helyzetnek ez al­kia­loká­sai, a Chamberlain és Halifax-féle b­iteprogramok kör­ülii fáradozás utáni, érthetően,­ aggasztó do­log. A most következő napok alighanem döntő fontosságúak lesznek Európa sorsára. Londonban tegnap már az a hita terjedt el, hogy Henderson herilícii crngioll­­ nagykövet egyelőre nem tész vissza a német birodalműi fő­városba , az angol kormánynak a német kormányhoz szefcézett üzenetét a berlini nagy­­követség szabad­iságiák)­ sürgősen visszahívott első tanácsosa adja át. Sőt arról is­ beszél­tek, hogy az Egyestült­ Álomok szabadságon levő berlini nagykövete szintén nem tér viaszat a­­német fővárosba­. A hírt csakhamar megcá­folnák­­és m­ég az éjjel hivatalosan tudatták, hogy Henderson nagykövet ma este repülő­­­gépe visszatér állomáshelyére. ,,A most kö­vetkező két napból tehát helyrehoz­hatatlan­ul súlyos eseményeket nem kell várni, hivatalosan jelentik, táviratilag közölte a do­míniumokkal is. Ez a hivatalos jelentés szín-u­tán, a tegnap hozott kormányhatározatok­ nagy jelentőségére vallt. Henderson berlini­ nagykövet ma repülőgépen visszatér a nép­é­met birodalmi fővárosba. Visszatérése után azonnal érintkezésbe lép a német vezető két részkel s ha az általa folytatandó tanácsko­zások kellő eredményt érnek el, talán még a mai­ nap­­folyamán repülőgépen visszatér Lon Gerbén.,, Franciaország szabadsá­got lövő londoni nagykövete szintén meg­szakítottál szabadságidejét és tegnapelőtt vi­sz­­szattért Londonba. Innen tegnap az angol minisztertanács után a­­repülőgépen Párizsba­ utazott, hogy Bonnet külügyminiszterrel­ kö­zölje a londoni minisztertanács határozatait. Párikban Gorkim jelentése után Lebrun köz­­társas­sági e­lnök vezetése olian­t államtanács volt, melyen Daladier m­inszterelnök­­és Bon­net külü­ü­gyminis­z­ter számoltak­ be a hely­zetről. Roosevelt a békéért Washingtoni jelentés szerint Roosevelt elnök tegnap tért vissza a szövetségi fő­városba és Hull külügyi államtitkárral, azonnal az európai helyzet tanulmányo­zásába kezdett. Az Egyesült­ Államok ve­zető köreiben valószínűnek tartják, hogy,, Roosevelt elnök egyedül, vagy Hull ál­lamtitkárral együtt közelebbről nyilatko­zatot fog tenni, melyben leszögezi Ame­rika állásfoglalását egy európai háború esetére. Más hírek szerint Roosevelt elnök a béke érdekében kö­zelebbről kiáltvánnyal fordul az euró­pai államokhoz, köztük első­sorban Né­metországhoz és Csehszlovákiához. A kiáltvány ugyane hírek szerint küszöb előtt áll, esetleg még a mai nap folya­mán meg is fog jelenni. Az elnök különben tegnap fogadta az amerikai újságírókat, az európai helyzet­ről azonban nem nyilatkozott előttük. Egy hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy a mostani körülmények között he­lyesebbnek látja, ha pillanatnyilag nem­­fűz az eseményekhez megjegyzéseket. Newyorsa lapok jelentése szerint az Egye­­sült­ Államok kormánya újabb kétszázmil­lió dollár megszavazását fogja kérni had­erejének fejlesztésére. Benes elnök hosszasan tárgyalt a szudéta vezetőkkel A válság tulajdonképeni gócpontjában, Prágában, tegnap ellentétes hírek kering­tek a helyzetről. Hivatalosan cáfolják, hogy Csehszlovákia katonai intézkedése­ket tett volna, a valóságban köztudomá­sú, hogy a határvidékek, ugyanúgy, mint májusban, újra megteltek katonákkal. A szudéta­németekkel való tárgyalások le­hetőségeiről és eredményeiről szinte órán­­ként változnak a hírek. (Folytatás a nyolcadik oldalon­, ) Ít történelmi feieisfiségű­ angol minisztertanács A tegmiapi nap legfontosiabb esemény éneik­eiz Kingái de,ormány" minis­zt­ertomácsiáiti tók­ im­­'[n­ík. A majdnem három óráig tertó •mi'niaz­­tonltanácsró], szóló rövid havtatodas ikiöz'leméíny ■csnik annyit fogjh­a­l mn­agábain,. lvogy Harliflax, lord deimerh­ö­­dhtemibésite­­tett a nemzetközi helyzetről s a jelenlevő mininis­zterek kijelen­­­tették, hogy* mindannyian egyetér­tenek a korm­ánynyalk m­ár megtete­l és tervbe vett­­lépé­seivel. Uj t­anácskoz­ásra nem tűztek ki idő­pontot, a miniszterek azonban, ugyanúgy, mint az emlékezetes májusi válság alkalmával, el­­határozták, hogy mindannyian London kö­zelében maradnak. Chamberlain miniszter­­elnök György király skóciai kastélyába, Balmoralba utazott, ahol mint a király személye körüli miniszter, a hét végéig marad s a helyzetről jelentést tesz az ural­kodónak. A min­issz­tertaniacsem­pészzt vett Henderson, ber­lini angolt a hölgykövet ősi Sár Róbert Vanstit­­tauit, a kormány külpolitikai főtamiácsadóját is. Az ango­k­ feü­lpolitiiikiai irtóinyátásétól­ egy­­ideig visszavonult Vanisdittairt újaibb fölbuk­­ka­nása a m­iniszteri tanácskozásokon, megle­­­hatős idegess­éget kelt Beltt­mben­,­ ahol Sir Ro­b­ertet a mallitban­ai Németorsszágga­l­ szem­beni erélyes külpolitika­ főképviselő­jeinek tekin­tették . A mámliszíteni tanácskozások eredményéről politikai körödébe az a h­ír szivárgott ki, hogy Anglia, Franciaországgal egyetértésben, a bonyodalmak elkerülése végett újabb jegy­zéket intéz Prágába, melyben a csehszlo­vák kormányt fölhívja a nemzetiségi kér­désben szükségesnek látott engedmények megadására. A jegyzékben az angol kor­mány pontosan meg fogja határozni Prága számára, hogy milyen körülmények között hajlandó a német kormányhoz intézendő nyilatkozatát megtenni. Ennek­­a lépésnek magyarázataiklépek­ londoni politikai körökben azt adják, hogy Hender­son nagykövet jelentés­e szerint, a német kor­mány a hadgyakorlatra behívott nagyszá­mú tartalékost nem hajlandó szabadságolni a szudéta-német kérdés számáira elfogadható megoldása előtt. Az angol­ kormány tehát, a francia kormán­nyal egyetértve igyekszik elejét­­venni, aminek, hogy ki csehszlovák ernem­­­zeti­ségi scérdtse megoldást, tovább odázódjék el, vagy hogy Prága Angl­ua és Franciaország támogatásában bizakodva, vissszaiutasítólag visellkedj­ék a nemzetiségi követelésekkel szemben. Másrészt fruisizomt biztosra vesz ide, hogy a tiegoliajp Lefolyt minisztertanácson az angol kormány újra elhatározta, hogy katonai támogatásban részesíti Franciaországot, ha ezt kötele­zettségei egy német birodalmi részről in­dult támadás esetén Csehszlovákia segítés­ére szólítanák. Ugyane körök­­szer­r­ti ezt az elhatározást Henderson berlini angol nagykövet közölni fogja a német birodalmi kormánnyal is. Az angol kormány tegnapi elhatározásait, amint

Next