Ellenzék, 1938. október (59. évfolyam, 223-248. szám)
1938-10-01 / 223. szám
Szerkesztőség és ki®cióhiv*tb il: Cluj, Oct. Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Sir. I G Duci, No. 8 F okkiadó hivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 cafrmn nr.noc. 33.Tomojtra.-j ALAPÍTOTTA KLARTHA MIKLÓS áF«$«2es szerkesztő és igazgatót DR. GROSS LÁSZLÓ EtssacBacsiamaz2CCK.-3ram LI II ÉVFOLYAM, 2 2 3. S Z Á M. b Z ü M ti A i jgBBMaaanBsaamaBaanaBMagwa ociszMKzama űr Kiadó tulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényszéki histromozisi szám: 39 (Doi. 886/ 1938. Trib Cluj.) Előfizetési árak: havonta negyedévre 210félévre 420, egész évre 840 tej. I iiiiiiimniin 11 CLUJ, 1938 OKTÓBER 1. fr^gCTBQ, ja.-T3K?a^gag.gB trrschiirxmm. Közzétették a müncheni megegyezésről szóló hivatalos jelentést A német többségű szudéta-területeket október 10-ig kiürítik a csehszlovák csapatok. A Német haderő nemzetközi bizottság utasítása szeint 1-10.-e között szállja meg a kiürített területeket. — A népszavazási területen nemzetközi csapatok tartják fönn a rendet is »■iii uimismu— Magyarország és Lengyelország követelései, ha három hónapon belül megegyezés nem jön létre, újra a négyhatalmi értekezlet elé kerülnek A müncheni tanácskozáson teljes megegyezés jött létre. Ez a tegnapról mára virradó éjszaka szenzációja. A megegyezés a világpolitika nagy fordulatát is jelentheti, de mindenesetre megmentette Európát a közvetlenül fenyegető nagy és beláthatatlanul borzalmas háborútól. A tárgyaláson résztvett négy hatalom kormányfői egyhangúan elfogadták az alább közölt, magában is rendkívüli fontosságú határozatot. Ez a határozat eddig is sokat hangoztatott, de a valóságban szigorúan visszaszorított elvek érvényesülésének ad szabad utat Európa nemzetközi életében. Cseh részről a müncheni megegyezést még nem fogadták el. Az egyezség szövegét ma délelőtt viszik repülőgépen Prágába, ahol a kérdés megtárgyalására azonnal minisztertanács ül össze. A francia és angol államférfiak azonban tegnapi tanácskozásuk alatt is állandó érintkezésben voltak Csehszlovákia Münchenbe küldött megbízottjával. Chamberlain miniszterelnök még a megegyezésről szóló hivatalos közlemény közzététele előtt ismertette ennek tartalmát Mastny berlini csehszlovák követtel, aki az értesítést azonnal továbbadta Prágának. Feltehető tehát, Münchenben nem is kételkednek benne, hogy a ma hajnali órákban szabados pontokba foglalt megállapodást a prágai kormány sem fogja visszautasítani. A müncheni megegyezés, Csehszlovákiával kapcsolatban, teljes érvényesülést enged a népi önrendelkezési jog elvének. Illetve egyelőre csak a szudéta-németekre vonatkozólag érvényesíti tisztán ezt az elvet, de későbbi érvényesítésére határozott ígéretet tesz Csehszlovákia magyar és lengyel nemzetiségével szemben is. A müncheni határozat három hónapi időt ad arra, hogy a prágai kormány a varsói és budapesti kormányokkal ebben a kérdésben megegyezzék. A kérdést tehát kiveszi a csehszlovák kormány és a kormányzása alatt álló kisebbségek tárgyalásainak keretéből és egyenrangú kormányok tanácskozásainak tárgyává teszi. Ha pedig ezek a tanácskozások három hónapon belül nem járnának eredménnyel akkor a kérdés elintézése újra a Münchenben most tárgyaló négy hatalom kormányfői értekezletére száll vissza. De ennek a kérdésnek elintézése és Csehszlovákia végleges helyzetének rendezése között is már előre bizonyos kapcsolatot teremtettek. A megegyezés szövegéhez csatolt pótmegállapodás szerint ugyanis Franciaország és Anglia az egyezséget annak hangoztatásával írták alá, hogy a csehszlovák határok garantálására vonatkozó előbbi álláspontjukat továbbra is fenntartják. Olaszország és Németország viszont kijelentették, hogy a csehszlovák határok garantálásához közvetlenül azután fognak hozzájárulni, amikor a köztársaság magyar és lengyel nemzetiségeire vonatkozó követelések kérdésében a szükséges egyezmény létrejön. A müncheni tanácskozás eredménye a csehszlovák kérdéssel kapcsolatban így egységes egészet képez. Azonnal rendezi a szudéta-kérdést, de távolabbi következményeiben kiterjed Csehszlovákia magyar és lengyel nemzetiségeinek kérdésére is. Más nemzetközi kérdéseket a tanácskozáson VL,s nem érintettek. Ma délelőtt azonban ujabb megbeszélésre ülnek össze s ez a megbeszélés előreláthatólag a nemzetközi helyzet más fontos kérdéseit is felöleli. A tanácskozás menetéről szóló táviratok kiemelik Mussolini nagy szerepét a megegyezés létrehozásában. A Duce szüntelenül hangoztatta az utóbbi napokon máshol is sokat hangoztatott érvét, hogy haszontalan és bűnös dolog lenne a háború olyan kérdés rendezéséért, melynek eddig megállapított megoldási módozataihoz elvben már Csehszlovákia is hozzájárult. Ugyanez az érv hangzik föl napok óta Paksból és Londonból is, ahol komoly politikusok szüntelenül hangoztatják, hogy egy már létrejött megegyezés módozatainak megvalósítása körüli vitákért monstruózus dolog volna Európát lángba borítani. Az ellenállhatatlan érv, hála Chamberlain kitartó és nemes munkájának, végül is hatott és nagyban hozzájárult a müncheni megegyezés létrehozásához. A müncheni tanácskozás sikere valóságos lidércnyomás alól szabadította föl egész Európát s a megegyezésnek éjjeli órákban közétett hírét igazi örömujjongással fogadták Európa minden fontosabb központjában. A megegyezés hivatalos szövege MÜNCHEN, szeptember 30. A müncheni négyes tanácskozás éjfél utáni egy óra harminc perckor ért véget. Befejeződése után jelentést adtak ki, mely a következő pontokat tartalmazza: 1. a német többségű szudéta területek kiürítése október 1-én kezdődik; 2. Anglia, Franciaország és Olaszország egyetértenek abban, hogy a kiürítést októbr 10-ig végrehajtsák, mégpedig a kérdéses területeken levő védőművek szétrombolása nélkül. A csehszlovák kormány felelős minden rombolásért; 3. a módozatokat részletesen Németország, Anglia, Olaszország, Franciaország és Csehszlovákia képviselőiből álló nemzetközi bizottság állapítja meg; 4. a német vidékeknek német csapatok által történő szakaszonkénti elfoglalása október 1-én kezdődik. A jelentéshez mellékelt térképen megjelölt négy körzet elfoglalása a következő rendben megy végbe: az 1. körzet megszállása október 1—2-án, a 2-iké október 2—3-án,a 3-iké október 3—4—5-én és a 4-iké október 6—7-ikén történik meg. A többi német területet az említett nemzetközi bizottság nyomban kijelöli s ezek elfoglalása október 10-ig történik meg; 5. a már említett nemzetközi bizottság kijelöli a vidékeket, ahol népszavazást fognak tartani. Ezeket a vidékeket, egészen a népszavazás utánig, nemzetközi csapatok szállják meg. A bizottság a Saar-vidéki népszavazás mintájára, megállapítja a népszavazás módozatait s ugyancsak ő állapítja meg a népszavazás idejét is, mely november hónap végét nem haladhatja túl; é a határok végleges kijelölését szintén nemzetközi bizottság végzi. Kivételes esetekben a bizottságnak joga van kisebb jelentőségű módosításokat ajánlani a négy hatalomnak a népszavazás nélkül átadandó övezetek népi elosztására vonatkozó előírások tekintetében; 7. az átadott területek lakossága számára a területekre való bejutásra, vagy onnan kilépésre vonatkozólag megadják az optálás jogát. Az optálást az egyezmény megkötésétől számított hat hónapon belül kel megtenni. Egy német-csehszlovák bizottság szabályozza az optálás részleteit, tanulmányozza a lakosságcserére vonatkozó eljárást és rendezi a lakosságcseréből folyó kérdéseket; 8. katonai vagy rendőrségi egységeiből a csehszlovák kormány négy héten belül szabadságolja mindazokat a szudétanémeteket, akik ezt kívánják. Hasonlóképen négy héten belül szabadon engedi mindazokat a szudétanémeteket, akik politikai vétségek miatt töltik büntetésüket. A jelentéshez fűzött pótnyilatkozat szerint a négy kormány kijelenti, hogy a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése, amennyiben az érdekelt kormányok három hónapon belül nem jutnának megegyezésre, a négy hatalom újkormányfői értekezletének tárgyát fogja képezni. Egy pótló jegyzőkönyv megállapítja, hogy az angol és francia kormányok a fenti megegyezést azon az alapom írták alá, hogy fenntartják a csehszlovák állam határainak nem kihívott támadással szembeni nemzetközi biztosítására vonatkozó szept. 19-i angol—francia javaslatokban tett ajánlatokat. Nyomban a lengyel és magyar kisebbségek kérdésének megoldása után, Németország és Olaszország szintén hasonló biztosítékot ad Csehszlovákiának. Másik pótlónyilatkozat kijelenti, hogy a megegyezésben szereplő bizottság összetétele tekintetében szintén megállapodtak. A bizottság a német birodalom külügyi államtitkárából s az angol, francia és olasz berlini nagykövetekből fog állni. Végül megállapítják, hogy a területátadásból eredő minden kérdés a nemzetközi bizottság hatáskörébe tartozik. MA 3 LEJ A megegyezés előzményei MÜNCHEN, szeptember 30. A Münchenben lévő delegációk körében 1z erte kifejezett derűlátás uralkodott. Elvi megegyezés valamennyi kérdésre vonatkozólag létrejött már. Ennek a megegyezésnek alapjait a déli 2 és 3 óra közötti tanácskozáson fektették le. Délután folytatták a tanácskozásokat, melyeken ezután, miután technikai kérdésekről volt szó, résztvettek a szakértők is. Hitler nagy valóságérzetről tett bizonyságot. Az angol— francia szolidaritás teljességében mutatkozott meg. Mussolini békítő magatartás: tanúsított, igyekezett közelíteni a két álláspontot. Legfontosabb érve az volt, hogy haszontalan dolog lenne egy háború olyan kérdés megoldásáért, melynek rendezését Csehszlovákia elvben már elfogadta. A tanácskozást 8 óra 20 perckor felfüggesztették. Hitler vacsorán látta vendégül Daladiert, Chamberlaint és Mussolinit. A vacsora ötventerítékes volt. Tíz órakor folytatták a tanácskozást, ezúttal a csehszlovákiai magyar és lengyel kisebbségek ügyével foglakoztak. A két kisebbség kívánságait Mussolini támogatta. A négy kormányfő asztal körül ülve tanácskozott, anélkül, hogy egyikük is bármilyen formában elnökölt volna az értekezleten. Chamberlain angolul beszélt, Daladier franciául, Hitler németül, a Duce pedig felváltva használta három nyelvet. Az értekezlet termébe lépve, Mussolini vidám ,,Guten Tag mein Führer“ köszöntéssel barátságosan üdvözölte Hitlert. Mikor Daladier francia miniszterelnök szállodájába ért, két ismeretlen nő ragadta meg a kezét s németül könyörgő hangon kérték, hogy munkálkodjék a Franciaország és Németország közötti jó egyetértésért. Daladier először nem értette meg a kérés tartalmát, majd mikor ezt tolmácsolták neki, meleg szavakkal válaszolt s megindultan szorította meg a két nő kezét. A négyhatalmi tanácskozás első része MÜNCHEN, szeptember 30. Chamberhain, Daladier és Mussolini tizenkét óra tájban a vezérházba mentek. A be-,járatnál Hitler kancellár üdvözölte őket. A voltaképpeni tárgyalást megelőzőleg Hiter két megbeszélést folytatott Mussolinivel, egyet a külön vonaton, amikor Kupfsteinig elébe utazott. E megbeszélés Kupfsteintől Münchenig másfél órán át tartott. A második megbeszélés Mussolini szállásán, a Károly szakéban folyt le a két kormányfő között. Az államférfiak ezután a vezérház fogadótemmébe vonultak, ahol barátságos és szívélyes jellegű eszmecserét folytattak egymással. A fogadóteremben az említetteken kívül jelen voltak: a miniszterelnökökkel érkezett szakértők, magasrangú külügyminisztériumi tisztviselők, Keitel tábornok, a német hadsereg főparancsnoka és Neurath. Hitler kancellár ez alkalommal Daladier francia miniszterelnökkel beszélgetett és azt a reményét fejezte ki előtte, hogy a találkozó után Németország és Franciaország között megkezdődhetik a tartós együttműködés korszaka. A rendkívüli szívélyes jellegű fogadtatás és barátságos eszmecsere után Hitler kancellár a vendég államférfiakat a tanácskozó terembe kérette. A tanácskozás, — amint a Havas távirati iroda jelenti — a cseh kérdést(Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.)