Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1 \ I V ‘/■elő a'kWulY­rliak karácsonyi és nj vijrkuU'Sii nuuloM/n ,t békés fejlodés I‘1/1«óságát l);mgsu­lyiv//.nk akkor k. ha tv a laziosság man látszik nugyai nug­­a apozottnak. Ebben az. évben a legate­­iv.s­ ebb kijelentések sem lépik in' a bé­kés reménykedések haláról Kerné­ni mindig lelu­t, a remények megvalósulnak néha leglenyegetőbb lehetőségek között is. F­enyegető felelőségekben viszont bő­ven van rés/.i1 a/, uj évige­­ -pu embere­ségek. A karrácsunytól újévig terjed) b­én­ a semmivel sem csi­’apuit a franciák és- olaszok között meghűlni t éles vita. A ja­­p­a­nok­inai Ivó hont­es tovább tart s a rnf L. na In világ felmerült békés lehetőségeket hamar elsöpörte az ellentétes események ridegen ránkvigyorgó sodra. Spanyol harctereken kettőzött erővel hingo­t fel a küzdelem, japánok és oroszok háborús feszültségig menően vitatkoznak, London és Bervin között felusuit megüti a sajtó­­háború s az Egyesült­ Áll­amok és Berlin között példátlan linealitású diplomáciai jegyzékekben folyik a szóvita Charaber­­■ a­ki a birodalom számára adott újévi bé­­keüzenetét az angol fegyverkezés nos hangoztatásával kezdi és ugyanazzal vég­zi­k a franciák londoni szövetségesüknél ".lőre tiltakoznak az ellen, hogy Olaszor­szággal fölmerült vitájukban bárki is közvetíteni próbáljon, a legreményke­­dőbb jóindulattal semn lehet azt állítani, h­­gy az 1939. év békés adottságok kö­zött indul. Viszont annyi megelőző év in­dult már békésebb hangulatban és foly­­atódott a feszültségek kiéleződésével, hogy bizonyos jogosultsága lehet a meg­fordított irányú reménykedésnek is. Nem valószínű, hogy az európai népek vezető államférfiai háborút akarnának kockáz­tatni, melynek lehetőségei mindig kiszá­míthatatlanok. Az események az örvény forga­lma körül járnak, de nem jutottak még bele. Engedmények, néha elkerülhe­tetlen és súlyos engedmények utolsó pör­­kőaljakban megakadályozhatják az ösz­­szeütközéseket. Egyik nagy londoni lap, a fenyegető események fölsorolása után, nem minden gúny nélkül, két okot talál mégis a reménykedésre: egyik, hogy Hit­ler­ nemrég tett kijelentései között békés újévet ígér az emberiségnek; a másik, hogy Chamberlain ..azzal a szilárd elha­tározással megy Rómába, hogy a­ Bu­­ckingham-palotát (a londoni királyi pa­lota) nem adja oda az olaszoknak, ha­csak a Duce nem kívánja ezt nagyon tőle. A 1A francia olasz vrz­nig Chamberlainnek ez a gúnyosan emle­getett engedékenysége, mely mögött alighanem szilárdan követett távolabbi célok rejtőznek, lehet talán a párisi kor­mány "tegnap jelentett elhatározásának oka is, hogy Rómával való viszályában az angol közvetítést nem tar­ja kívána­tosnak. Viszont lehet az is, hogy ennek a francia elhatározásnak nyilvánosságra hozása bizonyos fiókig London kívánsá­gára történt, mag így akar menekülni a ránézve semmi esetre sem kellemes köz­­vetl­éstől. Ha ugyanis eléri vele, hogy a Róma és Páris közötti vitás kérdésben francia szövetségese egyedül marad Olaszországgal, akkor Franciaország ka­tonai erejét és földrajzi helyzetét tekint­ve, a mérleg inkább Páris javára billen Elvez azonban arra va­n­ szükség, hogy Németország, ugyanúgy, mint Anglia, Róma és Páris viszályát a két földközi­ben gén hata­lm magánügyének tekintse. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Pá­risban és Londonban ilyen irányú re­ménykedések élnek. Róma viszont azt hi­rzi, h­ogy szilárdjain építhet a Berlin­­-Ró­ma-tengely dinamikus külpolitikájára ezen a vonalon is. A kérdés elszigetelése kizárólag a Franciaország és Olaszország közö­t lefolytatandó vitára mindenesetre csak akkor sikerülhet, ha ez a vita meg­egyezéshez vezet. Ellenkező esetben azon­nal újra öss­z­esz óvodák az egymással szembenálló hatalmi n­ermaiak !-'1­ 1­'1 nagy vitás kérdéseivel é­s magával ragad­ja a két országgal kapcsolatos hatalmi csoportosulások:!!, teh­át elsősorban Ang­liát és Ném­e­li-­rszágot is. Mer­ej csillásporitok Ez az utóbbi lehetőség annál valószí­nűbb, mert az olasz és a francia állás­pont között eddig semmi közeledés nem történt. Francois Posicet római francia nagykövet az 1930­­ olasz francia* meg­egyezésűt felmondó olasz jegyzékre, hír szerint, iz francia temetők legteljesebb sért­n­tetlenségének hangoztatásával vá­laszolt, amihez azt is hozzátette, hogy a tuniszi olaszok helyzetének kérdésében sem hajlandó a francia kormány túlk­­én­­ni az 1930-i engedményeken A Szuezre vonatkozó olasz kívánságokkal kapcso­latban pedig kijelentette a francia nagy­követ, hogy ezt a kérdést Rómának nem Franciaországgal, hanem Egyip­tmmal ked megtárgyalnia. A Szuezi csatorna tu­lajdonosa ugyanis névleg Egyiptom. A külpolitikai hét másik fontos esemé­nye a Limában tartott pánamerikai érte­kezlet befejezése volt. Az értekezletnek európai szempontból különös jelen­tőséget ad a Berlin és Washington között nem­rég lefolyt, példátlanul nyershangú jegy­z­ék­vált­ás, melyben az Egyesü­­l Államok kormánya a azt is kétségbe vonja, hogy a német­ származású Ickes amerikai bel­ügyminiszter Németországot élesen sértő kijelentéseiért a berlini kormány jogosult mely a csatorna építése),ez a' épütő­­­rs­i­ságnunk 1901 ág engedményt adott, d­e '■ után az időpont k­án lényig is a­z*­torna birtokába lép. Az egyiptomi ttáj­­ü­gym­ínisztis pedig, sul­ tség’-d­eilai Anglia kulisszák­­mögötti körbe'épi­sei'már ki­­jelen­tette hogy Egyip­olu a­­y­itott,1'1'1 vonatkozó jogaiból senkinek semmit * nem­ áldoz. A minrovel­ezárkózó frurt-iu á­llásponttal szemben az olaszok ver il! \ áldozatban hevességgel hangoztatják ' digi követeléseikül Hivatalosan e ki*•' -léte­kinik csak az 1935-ös egyezm­ény fel­mondásával adtak eddig kifejezést. •A sajtó azonban félreértést nem engedő ki­­miélet­beliség­gel hangoztatja, hogy arról van szó. Egy nagy fasiszta lap ezt a­­­ö­­vetkezö elven foglalja össze:­­ Ami l'11’­­zikát iile­t. Korzika valaha a római bi­rodalomé volt s ahol Hon­ka már egy ver vit­t, oda az uj Róma is visszatér 2. n' uiszra vonatki /(flag a franci ikre­k reg kell érteni az intelin/3, amelyet Olasz­or­­szág valaha a n­égush­oz is intézett. Ez :i* intelem így szóló­­: a sérelmeink elég ré­gen tartanak, most már elég volt. 3. Ami pedig Dzsibutit ille­ti, Franciaországnak b­ele kell nyugo­dania abba, hogy ezen a ponton Olaszország lesz az úr. Elég, ha így egymás mellé­ helyezzük a francia és az ol­asz állásfoglalást , hogy fogalmit szerezzünk a nehézségekről, melyek a t­éke érdek­él am annyira szükséges meg­egyezés előtt ezen a téren is átjlnak, volna e­gy tételt kenn. Ezzel szemben vi­szont a német sajtó m­a olyan éles han­gon támadja az Egyesült Államokat, amilyenre csak a Moszkva el­eni ném­et sajtó­támadások­ban tal­ál­unk példát. Va­lószínűnek látszik, hogy az­­Amerikával szemben várhatta német hivatalos kijelen­tések sem fognak hevességben a Wa­shington álla­m adot­ válasz mögött ma­radni. Ilyen körülmények között fontos jelentőséget nyer, hogy a most lefolyt pánai­iarikai értekezleten :i/ 1 g\- ■•›!* látnok. törekvése Amerika Ini»/~ *n‚ Ji‚’‡/1:'ii.sí• .1­­';iIliik w:. ·• n|’*1 1 U la Ili egységl*' fogásai a iii..'i v.ln i i: t * ..k‰-i i Határozott ..... /1 k I nlég ul‘in 'i*l­* adni. A/. E ’e-iül \h;i ínok 1 iwlil­ ányát. mHy r** i I i*i *«• 1 1 UgyQll* dl: katonai egységbe­ngla '• OI;I I ii demokrácia védelmére Aim­ika I.a/t n •i ágoil a/ északi órt&s tes* úr tulnyo­m­ó erejétől fé­l déli Aduim * nem to­ga­dták el. De el­fog­adtaik egy módosító I indítványt, mely az áment, a államok szolidaritását hímgoztatij­ j a lem : i ári­, nevében, távolról/ érinti m köz is \* di lim lehetőségeit ^ — közös véd lem je­s¡ '» alatt ma néha közös támadás’ is értem­­k — és együ­ttes elveket álla­pít meg a d­­­úrik­rá­cia-ellenes erek és elemek betola­kodásával szemben az Ujvi­ágba Wa­shingtoni vezető körök szerint, az I­gye­­gül Államnak meg lehet elégedve ezzel az eredménnyel. l.vs tekintve­­ nagyon jó eszközöket, melyekkel az Un­ó a kisebb amerikai testvérköztársaságra hatni tud, ha a megelégedés szavahihetőbb!! -­s látszik. Washington nem győzött a li­mai értekezd­en, de nem is szenvedett vereséget. Az Egyesült­ Államok, mely rendkívül gyors irammal í­gy­ érkezik, gazdasági és roh­amosan fejlődő katonai erejének védelm­e alatt útban van arra, hogy vezetése atril-­ Amerikát egységesít­se. Megteltek sőt valószínű, hogy ez az egységesítés nem­ fog teljesen sikerülni, jelentős erejű délamerikai köztársaságok­ kimaradnak belőle. Viszont a részleges siker is olgyan hatalmas ütőkártyát adhat az utóbbi időben mind tevék­eyebbé vá­ló washing­oni külpolitika kezébe, me­­lyet világpolitikai számlásokból nem le­­h­et többé kihagyni más f­adrészekkel kapcsoatban sem. Az 1939. év világpoli­tikájának egyik legfontosabb eseménye, az Egyesült­­ Államiak tevéken­y belépése lehet a külpolitikai küzdelmek arénájába. --JL A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA A külpolitikai újév . Mi történt a pánamerikai értekezleten? Pr. lüöíter: Építési Zsebkönyv uj, nagy kiadás (1938) két hatalmas kötet, 2300 lap, ezernyi kép, melléklet, tabella, a teljes szaktudomány és gyakorlat össze­­foglalása 1520 lej Lepagenál­­Kolozsvár- Postán utánvéttel. Kérjen teljes műszaki jegyzéket Lepagetóh — HIB— I— IUI Mill — ■IIIIMIIIM Karácsonyi Ily Rio de Janeiróba szerző­dött és nemcsak mint színésznő,, .­­ de mint fotoriporter is beérkezett külföldön KOLOZSVÁR, december 31. Karácsonyi Ily. Ritka notípus, ő a nagybetűs Nagy Primadonna. Ma már alig van ebből a színésznőfajtából egy pár a világon. Ilyen színésznő akire gondolt a szerző, mikor megirt egy Fraquitát, Cirkuszi h­er­ceginőt, Marica grófnőt. Prima­­donna. Arra való, hogy nagy estélyi ru­hában áriát énekeljen, reflektorfényben, tündérszépen, királynőin a színpad kö­zepén. A filmen Jeanette MacDonad ilyen, magyar színpadon Honthy Hanna, habár ő inkább pikáns, mint szép. A nagyoperett helyét talán azért foglalja el a zenés bohózat ,mert ma már nem szü­­letik ez a nagy­ primadonna: a nagy ope­­rett-divat. Karácsonyi Ily ez a típus. Ritka és ke­cses s ezért becsülik úgy kü földön. Most, hogy ma estre újra látjuk — hála Vára­don­­lakó nővérének, akinek kedvéért ha­­zaszaladt — újra csak búcsúzhatunk tő­le, annyi forró színházi siker hősnőjétől. Eddig Németországba, Svájcba, Francia­­országba, Olaszországba vite pá­vája ive. Most ennél is messzebb és magasabb­ra szökken: a Délamerikai Színháztröszt szerződtette Rio de Janeiroba primadon­nának egy nagy revühöz, óriási távlatok, lehetőségek­, sikerek előtt ál. A trösztnek 37 színháza, saját rádióleadóá­lomása van, fantasztikus gázsit fizet. A magyar primadonna franciául játszik majd a spa­nyoloknak.. Gróf Salm revütársulatánál Karácsonyi By Sz­efamdesz kamagy­­gyal komirtöpelál. Semmit sem változott: talán egy gondolattbal karcsúbb s látszik rajta a külföld idegen, varázsos ize. Be­szédjébe néha egy-egy német, vagy fran­cia szó kerül: maga se veszi észre. Az egyetlen lényegi különbség: az éj­félt ele Karácsonyi Ily most aranyszőke. — Harrgady Sándor is haragszik rám, hog­y megfestettem a hajam — mond­ja —­, de higgye el, ezt is a mesterségem követelte. A menedzserem mondta, hogy fekete fejjel karakterkopfom van s hogy a revübe generalkopf kell. Azért biztosan Hunyadynak van igaza, ahol azt mondja, hogy jobban tetszettem kék feketén.­­­­ Lelkesen magyaráz: — Most, hogy újra itthon vagyok, úgy érzem, hogy semmi se változott, hogy csak tegnap mentem el innen. A város, a levegő, az emberek ugyanazok, csak a színháznál van persze sok idegen arc. Csodálatosan jól érzem magárm. Milyen nagy rajongással, szeretettel mondja ezt, pedig már vég­ig elszakadt virben. Külföldi színésznő lett Mikor Ko­lozsváron volt szerződésben, akkor is fél­évet töltö­­ mindig más országokban. Egy érdekes epizódot említ fel külföldi szerepléseivel kapcsolatban. Tudvalevő­leg, mióta elkerült tőlünk, nemcsak fél Európát járta be az azóta megszűnt Salm revütársulattal, hanem óriási sikerrel éneke­te na­gy primadonnaszerepeit a nagymúltú Theater an der Wienben. — A bécsi kritika szóról-szóra azt írta rólam, mint annak idején az Ellenzék. Különösen a ruháimra vonatkozólag még a szavak is ugyanazok: különleges izlé­sű ruhák — tényleg nagyon szeretek öl­tözködni. Parisban minden divatbemuta­tón ott volam. Őmaga is olyan, mint egy divatlapból kivágott kép: Lila kalap, lila fátyol lila kesztyű fekete perzsabumla és fekete lakkcsizma. Most valami meglepően érdekeset me­sél a primadonna. — Azt is tudja, hogy már kolozsvári szí­nésznő klóromban szívesen irtam­ apró krokékat, humoros cikkeket. Külföldön kezdtem el komolyan dolgozni, mint fo­tóriporter. Büszke vagyok rá hogy felvé­teleimmel több díjat nyertem. Jelenleg egy svájci Magazinnak vagyok a fotóri­portere. Innen is fogok küldeni fényké­peket. Lehet, hogy később végérvényesen áttérek erre a mesterségre... Remélhetőleg, erre nem kerül sor. Hisz Karácsonyi By­úrost kerül majd pályája legérdekesebb, Legnagyvonalubb esemé­nyei elé: egy uj és idegen világ meghó­dítására indul s ez bizonyára teljes mér­tékben sikerül a szép* tehetséges magyar primadonnának. IM. L.) ^LEVÉLPAPÍROK egyszeri­től a ^választékosabb kivitelig legolcsóbbast pu Ellenzék konyvo^t£Á*'Yabau» C’jaj« Maki, r' ‘­v ". 19.1. Ja­mir 1. hogy Jaques Dévai remek vígjátékát, a Francia szobalányt, Váradon is óriás si­kerrel mutatta be a Thalia prózai társu­lata, hogy egy fiatal Londonb­a élő osztrák gróf, Manfred Czernin vendéglőt ny­dott. Az újságíróknak elmondotta a fiatal arisztokrata, hogy Greta Garbótól kapta a biztatást a vendéglő megnyitására. Uggnis, mikor Garbó Stolowskival Ang­­­iában járt, a gróf nagyapja vendégei vol­tak s már akkor helyeselték a fiatal Mann­­fred tervét, hogy érdekes könyv jelent meg az er­­délyi könyvpiacon. Sireagu Oc­tavian, a kiváló román költő Krisztus árnyékéiban cimű, nagy feltűnést keltett verseskötete magyar nyelven, Flórián Tibor kitűnő fordításában jelent meg. Az uj verseske- Ietet a Minerva adta ki. Ha gyomrát elrontotta, igyék azonnal egy po­hár természetes ..Ferenc Józseft keserürzet. rr.erf ez az emászfőcsatorrtj ta­rta­rrv: gyorsan feloldja és biztosan levezeti, a bérműkítést elrendezi, ez anyagcserét fokozza és friss közérzetet teremt. Kérdezze meg orvosit, hogy Joan Crawford legué­bbi film­jében vígjátékszerepet játszik. Partnere Douglas Fairbanks junior, hogy az aradi színháznál történt zavarok el­lenére javában készül a társulat a ma esti szilveszteri kabaréra, úgyszintén a Nincs­­ szebb, mint a szerelem premierjére. Remek held, hogy a színház és a társulat tagjai­­ közt levő ellentétek elsírná­nak és az aradi­­ színház tovább folytathatja munkáját; hogy Luca Jenő, a nagyteh­etségű fiatal szobrászművész, igen nagy sikerrel zárta be­­ a vármegyeházán levő kiá­ltását; hogy­­Wieles zenei ünnepet rendez London , amikor a világ leghíresebb muzsikusai szen­t regeinek az angol fővárosban. Így Toscanini , Walter Bruno és mások._______ _ , hogy nagy sikere van Londonban Ronald­­ Colm­an romantikus filmjének, a Csavargó­­ királynak. Három hónap : Ha játsszák a dala,­­ hot a premiermozik. rr Uj! S*­iEaugn­am: fí fcazaária A világhírű író uj könyve fűzve 99 lej. Somerset Maugham: Színház, éve 119 lej. „Örök szolgaság“, 538 lap, íve 224, éve 264 lej. LEPAGE-nál, Kolozsvár. —­­Postán utánvéttel, Kérjen teljes uj jegyzéket

Next