Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-01 / 25. szám

Dr. nádalfi reklám művészete rengeteg képpel, műlappal 99 lej. Dr. Cziter: A reklám lélektana és dr. Naményi: a reklám gazdaságtana 99 lej. — A három együtt 297 lej LEPAGE-nál, Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen új Pantheon jegyzéket. DH AM NOS AYRES. január 31. Argenin.i: i.s • lph-k a legutóbbi hartci- 1 okl ;,:t ii:rn,.t kényszerű emigráns;]. Noniisak ;i n»g v városokat, Je :i kisebb közsép'‘ket és iel- ) ,\ki*t is lelikukeljük ;iz exis/loii••ijijiik.il. he:.} erüket vesztett nuW igdiUs családok, ;ik k még az/. argentinok s/ mára is teljesen isieretten, vagy tűig ismert helyeket 'ere. iuk fel így érkezett egy menekült bécsi o rvos es felesége úgyszólván véleilleti foly- tánnal. Az U'niti-ÓLOán egy regényes kis szigetére, amelyen ez kiéig össszesem hét család élt a legnagyobb boldogságban és gondtalanságban. A szigetet Tristan Ja Cimha portugál adntipiáisról nevezték el. Tristen de Canhun és a szomszédos apróbb szigeteket hosszú évtizedeikig eszik tengeri kalózok laktak. 1816-1818 ezután Captownból jövet a sziget előtt horgonyt ivetett egy angol hajó, hogy a föld feléi etett a brit birodalom nevében birtokba vegye. Az angolok figyelme alighanem Napóleonnal kapcsolatban fordult a szigetcsoport felé, mikor a száznapos uralom után ,biztos út helyet kerestek a császár fogvatartására. Az első települők ISI7-ben egy Willkin Glass nevű angol tüzérkáplár telepeden le elsőnek feleségével és két gyermekével, őt aztán több angol tengerész, majd egy Amin nevű norvég hajóskapitány követte. A sziget lakói a legutóbbi években már kétszázra szaporoduak fel. Ezek kéti családtagjait iletve leszármazottjai. Az angol kormány többször megkísérelte, hogy Déli-Alankiában telepítse át a sziget lakóit, ezek azonban ellenálltak az áttelepítési kísérletnek s az angol kormány is belenyugodott, ebbe a helyzetbe. 1932-ben Carlisle am gol hadihajóorvos egészségügyi vizsgálatot végzett a szigeten. Az eredmény egészen meglepő vollt. Tristen da Civihan a gyermekek köreiben egyetlen angolkórom sincs. Ismere Jen a fülemirigy, a bárányhimlő, a vörheny, a szamárköhögés tís diftérius is. A sziget lakói feltűnően magas kort érnek el Nem ritka a kilencven éven felöli ember. 1934 és 1937 között mindössze egy halálozás történt, az is baleseti következtében. Meg kelll jegyezni, hogy csak Tristan szigetén laknak emberek, a többi környező sziget teljesen néptelen. A kis közösség feje Harold Wilde anglikán lelkész, aki egy személyben orvosa, tanítója, postaimestere is a szigetnek. A lakók az értékesebb cikkeket, az élelmiszereket és ruhaneműeket közös raktárban tartják . a lelkész kéthetenként osztja ki a íráákosok közötti mindazt, amire szükségüik vám. Pénzre itt nincs szükség — nem is élnek vele. A legnagyobb kincs: a liszt, dohány, só, gyufa, és cukor. Alkoholt egyáltalában nem fogyasztanak. R öltöny, telefon, és rádió is elkerülte még Tristan-szigetét. Újság sincs. Világításína a tenger.A elefánt zsírjából készült olajat használják. A harkasság legnagyobb szórakozása: a gramofon. Néhány hónap óta már rádiófelvevőküszülék is van a szigeten, de egyelőre nem működik, mert nines :villany. A gramofon mellett a tánc- és a játékdélutánok szórakoztatják a birtami lakosokat. A bécsi orvos jelentése szerint a tristaniak rendkívül vallásos életet élnek. Reggelente úgyszólván az egész szigeti népe részt vesz a Szűz Máka-kárpolna istentiszteletén és haralómiaimikisérettel zengenek hálái az Istennek, hogy itt élhetnek a ,,megelégedés szigetén“. A sziget lakói emigoltül beszélnek s miután magyom sok skót,herand, olasz és címerikai van közöttük, egész sajátosi nyelvjárás alakult ki Tristanon. Minden hely megtelt A hét csolád elsősorban borgonyaltermeléssel foglalkozik. A kezdetleges álhit tenyésztést néhány ökör és juh jelzi. Annál népszerűbb és haszmothajtóbb a halászati, amelyre troicitamehetőség kimállkozik. Persze még ez sem lenne elég a sziget latornak a megélhetésiére, ha Gaplownbtol nem alakult volna egy jótékony társaság, amely a tristapuiakait évről-évre elirdja szeretetadományokte’. Ez a társaság évente egy jól meglakott hajót küld a szigetre ruhával, .x/appananal konzervekkel, könyvekkel és uj gramofon'V'vivokkel. Wi’drvng 'kan lelkész, a sziget feje megmagyarázta a bécsi orvosunk, hogy a Tristan aligha tudja aiz uj bevándorlósul megélhetését h/iosilani s inkább u/,t tanácsolja, hogy a közeli Csalogány szigetekre menjenek, ahol ugyanazok az égbaj teti viszonyok, mint Tristan da Cunhán, viszont nagyobb a termelési lehetőség. Még Xk teljesen lakatlan sziget ven 'J/ Atlonici-acc.Vannak ezen a régen, ahol néhány ezer ember élhetne gondtalan — persze teljesen elszakadva ), civilizáció él. A civilizációért egyébként sem lelkesednek túlzottan cl. Irislannak . . . Ujebbofl ugyanis csomerákai kéjulazixkait szállító hajók mind gyakrabban megálluaik a szigetnél, ez bizonyos jövedelmi !■ is hajt, de Trist alakú szívesenmomlanak erről, csak ne halljak a háborúról, polii kőnél gyűlölködésről. Kétszáz ember él a „megelégedés szigetén“ Egy bécsi orvos az Atlanti-óceán ismeretlen szigetcsoportján ELLENZÉK ammmamammo. N—rfwr~ A „Dovada speciala»« rendelkező alkalmazónak sincs helyzete Sokezer embert érint exisztenciálisan, hogy idegeneknek tekinik a „Dovada speciala“-sokat KOLOZSVzlR, január 31 A nemzeti munka védelméről, valamint a román elem alkalmazásáról szóló törvény rendelkezései értelmében, a vállalatoknak január 31 -ig személyzeti kimutatást kelett benyújtaniuk az iparügyi felügyelőségeken. A nagy- és kisvállalatok igazgatósága nagyrészben már eleget tett törvényes kötelezettségének, amennyiben alkalmazottaik kimutatását beterjesztették az iparügyi hatóságokhoz. Nem is ez a körvmény késztetett bennünket arra, hogy a kérdéssel behatóbban foglalkozzunk, hanem annak a több ezer polgárnak a sorsa, akiknek állami jogviszonylatban helyzetük és állampolgári joguk mai napig sem rendeződött. Az iparügyi, valamint a munkaügyi hatóságokhoz érkezett utasítások a legnagyobb tájékozatlanságot szülik, mert amíg egyfelől ezeket az állampolgársági jegyzékből kimaradt egyéneket teljes jogű állampolgároknak minősítik, másfelől az alkalmaztatás idején az idegenek közé sorolták őket. Az állampolgársági összeírások idején több ezren — sok esetben önhibájukon kívül — nem vétettek fel az állampolgársági jegyzékbe. Ezek túlnyomó részben egyszerű födművesek, vagy munkás emberek, akik annak idején nem bírtak kellő tájékozottsággal afelől, hogy a jelentkezésektől való távolmaradásuk miyen következményekkel jár. Nemzetiségek szerint, vannak köztük románok, magyarok, németek, stb. Amíg azonban az állampolgársági jegyzékből kimaradt román nemzetiségű polgárok helyzete lényegesen könnyebb, addig a más nemzetiségűeké sokkal súlyosabb). Előbbieket elismertetés (prin recunoaștere) által akadálytalanul helyezik vissza állampolgári jogaikba, míg az utóbbiaknak sok utánajárás és anyagi áldozat árán sem sikerül semmit elérniük. A joguk meg van ugyan arra, hogy állampolgárokká legyenek, mégis a kérdés teljes terjedelmében mindezidáig nem nyert megoldást. Azok, akik utólag jelentkeztek, különleges bizonyítványt, úgynevezett „dovada special” ' t kaptak- amely bizonyos mértékben kivonja őket az idegenek csoportjából. Az évek folyamán utána jártak irataiknak és igyekeztek azokat beszerezni. A múlt év folyamán aztán ezen i°za kapcsolatot fenntartó különleges bizonyítvány érvényét vesztette. A tragédia csak ezután következett. Állampolgárságuk nem lévén, idegeneknek nyilvánították őket és már csak bizonyos százalék arányszám szerint alkalmazhatók. A vállalatok részéről több izben érdeklődtek szerkesztőségünkben az újabb rendelkezéseket illetően, ezért egyenesen az illetékes ipar- és munkaügyi hatóságokhoz fordultunk. A hatóságok álláspontját a következőkben ismertetjük olvasóinkkal. Az ínarfeltlgijelOs£g szerint: idegenek A személyzeti kimutatások benyújtásakor az iparfelügyelőség jóakaratúlag már eleve felhívta a vállalatok figyelmét, hogy olyan munkaerőket, akiknek „dovada speciala" volt, vagy van birtokukban, csak a törvény által előírt húsz százalék arányban alkalmazhatnak, mert ezek idegeneknek számítanak. Az iparfelügyelőség ilyen irányú utasítást kapott Bucurestiből és az általa foganatosított eljárás és előterjesztés miniszteri rendeletre történik. Kötelessége az iparfelügylőségnek pontosan megállapítani, hogy az ilető vállalatnál mennyiben tartották be a törvény rendelkezéseit és az általai, valamint ellenőrző közegei által észlet kihágásokat jegyzőkönyvbe venni. A most érkezett utasítások értelmében, tehát kihágásnak minősítik, ha az idegen alkalmazottak számaránya meghaladja a nemzeti munka védelméről szóló törvény által megengedett 20 százalékot. Márpedig, ha az ezideig alkalmazásban levő olyan polgárokat, akiknek ordovada specialas volt a birtokukban, egyszerűen az idegenek közé csapják, a 20 százalékos arányszám önmagától, a vállalat és alkalmazottak hibáján ki-ívül, lényegesen felszökik. Ez azonban nem számít mentőkörülénynek, mert az iparügyi hatóságoknak kötelességük a rendelethez híven eljárni. A rendelet, főképpen az alkalmazottak körében keltett elkeseredést, mert eddig nem szerezheték meg az őket jogosan megvető nllampolgarságot- mo»*. pedig már munkát sem válthatnak. A munkakamara álláspontja A munkakamara álláspontja teljesen más, ott a következő magyarázattal szolgáltak: — Annyi tény, hogy a különeges b* zonyitványok a mult év folyamán érvényüket vesztették, mégis a munkakamara a születési anyakönyvi kivonat, a katonai igazolványok, valamint a választói könyvecske napján akadálytalanul kiadhatja a munkakönyvét azoknak is, akiket most az idegenek csoportjába osztottak. Idegenek szerintük azok, akik útlevéllel jöttek az országba és annak alapján tartózkodnak itt és csak 20 százalékban alkalmazhatók. .Azok pedig, akik itt születtek Romániában és bizonyos körülmények folytán eddig még nem szerezhették meg állampolgársági bizonyítványukat, újabb rendelkezésig megkaphatják a munkakönyvét. Előállott tehát az a helyzet hogy ezek a polgárok, bár szabályos munkakönyvük van, más sem alkalmazhatók, mert hogy öt napra Marosvásár hetre ment vendégszereplőni a 7 havi prózai tárulat. Az órvis érdeklődéssel várt vendégszereplés alatt az Angyalt vettem feleségül, a Művész párt és a Ragaszkodom a szerelemhez című vígjátékot mutatja be a Szátin prózai együttese, hogy Mauriac-nak, a világhírű francia írónak nagyhatású, óriás sikert aratott drámáját, A démont mutatja be legközelebb prózai társulatunk. Parisban valóságos szenzációt okozott a Mauriac-dráma, főszerepeit nálunk Erényi Böske és Nagy István alakítják; hogy február második felében három hangversenyt ad Parisban Bartók Béla. A nagynevű magyar zeneszerző két zenekarkíséretes hangversenyen és egy önálló zongoraesten lép föl a francia fővárosban; hogy legközelebb Romániába jön és ms több városban hangversenyt ad Zathureczky Ede, a kiváló magyar hegedűművész, akit a rádióból is jól ismer a közönség; hogy Deanne Durbin, a kedves 73 éves amerikai fémcsilag új filmjének címe: Első tavasz, hogy Santha Jonn, a Thalia volt tagja, az előnyösen ismert fiatal énekesnő, jelenleg a bucureştii Restaurant Boulevard sztárja. A szép Sántha Ilona Bucureşti egyik legnépszerűbb vacsorázóhelyének attrakciója és teljesen meghódította a főváros közönségét. Egyik legnépszerűbb dizeze Bucurestinek, hogy a Warner filmgyár Óriások völgye című színes filmjét most játsszák Londonban nagy sikerrel. A híres amerikai regény filmváltozatáról azt írja a Sunday Picture, eredeti stílusú kritikusa: „Akinek ez a fim nem tetszik, az vizsgáltassa meg magát“, hogy a 60 éves Toa Ruffo La mia parabola címmel megírta emlékiratait. A memoár nagy feltűnést keltett Olaszországban. Megtudjuk a könyvből, hogy a világ legnagyobb baritonistája kovácslegény volt Parisban és így indult el azon a szédületes időn, amely világsikerhez vezetett; hogy Sándor Stefi két pompásan táncoló partnere, Vajda Teréz két tanítványa: Komáromi Attila és Mezey Károly, tánctudásukkal estéről-estére feltűnést keltenek a Szomjas krokodil előadásain, hogy a Pygmaion után Angliában elkészül a többi híres Sham-darab filmváltozata is, így tervbe vették az Ördög cimborája, a B°rbara őrnagy és az Orvos dilemmája megfilmesítését, hogy dr. Washburn torontói fogorvos, alá hatalmas automobilját fogászati műteremmé alakította át és két évig bolyongott vele Kanada óriási orvoshiányban szenvedő sarkvidéki területen. Dr. Washburn huszonnégy hónapi üzleti körútja alatt több, mint 10.000 plombálást, több, mint 20.000 foghúzást és 2000 egyéb kisebb-nagyobb fogműtétet végzett e kitűnően felszerelt mozgó laboratóriumában és sok fogfájásban szenvedő sarkvidéki embernek hozott ezzel enyhülést. Rendkívül érdekes az a könyv, amelyben most sarkvidéki élményeit kiadta ez a minden eddigi fogorvosi rekordot felülmúló derék orvos. Dr. Washburn minden egyes fogászati kezelését dátumszerűen, a hely és név pontos feljegyzésével igazolja, hogy Edward G. Robinson, a neves amerikai karakterszínész, új filmjében, A csodálatos Clitterhouse dr.-ban egy orvost játszik, aki a bűnözők lelki életét tanulmányozza. Sikere érdekében maga is egy betörőbandába kerül és köztük dolgozik. Az érdekes filmnek Londonban nagy sikere van. — idegeneknek /álliilamit. animi ellenér , hogy illetőségi bizonyítvánnyal mii/IcI kc/.nek. Felsoroltuk a különböző munkaügy hatóságuk álláspontjait, ami-yik nem minden célben fedi); egymást, sőt bízónyos tekintetben ellentmondóid. .V iletékes minisztérium tudatában van n/ügy ónási fontosságának, így valószínűnek látszik, hogy előbbi terülelére visszatér és olyképpen rendezi az ügyet, hogy az sokezer polgárt visszahelyez állampolári jogaiba és ezáltal sok család megélhetését is biztosítja. (—) 1939 február 1. —— !