Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

Szerkesztőség­ és kiadóhivatal: Cluj, Ducu Moţilor 4. Telefon: n­oş. Nyomd®: Str. I G Ducu No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon i 1-99 ALAPÍTOTTA BART ii 4 MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató s BR. GROSS LÁSZLÓ 1 ■ LX ÉVFOLYAM, 49. SZÁM, szerda am 3 to Kiadótulajdonos: PALLAS &, f. Törvényszéki líjszarom­oaísi szám: 39 (Dos. 5938. Trb. Cluj.) F­őfizetési árak: havonta Sa negyedévre 240, félévre 480 egész évre 96c­­'Imiim in mim— CLUJ, 1939 MÁRC­US 1. Imaâimasa» Fényes külsőségek közt ünnepelte az ország népe az új alkotmány kihirdetésének évfordulóját is Őrizkedjünk a múlt hibáitól! mondotta az új alkotmány kihirdetésének évfordulóján Őfelsége II. Károly király. Az Uralkodó utalt beszédében arra is, hogy jesen vannak a más etnikai eredetű román állampolgárok képviselői is, amit a belső rend legbiztosabb zálogának tart• ** Kolozs­váron Tataru királyi helytartó nagy expozé keretében méltatta az ünnep felelőségét BUCUREŞTI, február 28. (RBder.) Az „Alkotmány Emléknapja“ Bucures­­tiben tegnap délelőtt 11 órakor kezdő­dött a pátriárkátuson celebrált Te Deummal. Az istentiszteleten részt vet­­tek Alexandru Vaida-Voevod, Argeto­­ianu és Mironescu királyi tanácsosok, Calinescu miniszterelnök-helyettessel az élükön és a kormány összes tagjai, valamint a polgári és katonai hatósá­gok vezetői. A pátriárkátus udvarán dísz.század tisztelgett zenével és zász­lóval. 11 óra 20 perckor — az isten­tisztelet után — a résztvevők vala­mennyien az Ateneuk térre mentek, hol 11 óra 30 perckor a királyi taná­csosok, a kormány tagjai, valamint a Nemzeti Újjászületés Frontja leg­felsőbb tanácsának vezető egyéniségei a díszmenethez sorakoztak. Az új egyenruhák ragy­ogtak mindenütt. 12 óra 5 perckor a legfelsőbb tanács tagjai katonazene hangjai mellett kezdték meg a felvonulást a királyi pa­lota felé. Az első sorban, jobbról a balra AL Vaida-Voevod, Argetoianu, Miro­nescu, Calinescu, Iamandi, Slavescu,­­ Ghelmegeanu, Constantinescu, Bujor,­­ Ralea, Petre Andrei, Dragomir dr. és­­ Gafencu haladtak. A második sorban Gabriel Marinescu, Eugen Titeanu, Ala- J­gureanu, Toni, Jinga, Serban, Bejan, N.­­ Popescu és a többi államtitkárok halad­t­­­tak. Utánuk következtek a Nemzetes Újjászületés Frontja legfelsőbb tanfor­csának tagjai, akik közt egyenruhában­­ feltűnik Bánffy Miklós gróf, Szentke­­reszthy báró a magyar tagozat részé­ről s Wolf Henrich és Guth a német tagozat részéről. J őfelsége //. Károly király és Mihály nagyvajda a királyi palota erkélyéről római köszöntéssel fogadták a felráb­palást. A kormány és a Front legfelsőbb ta­nácsának tagjai után Georgescu Petre tábornokkal az élén a Front nem­zeti gárdái következtek. Utánuk halad­­tak a Nemzeti Újjászületés Frontjá­nak kék egyenruhás és skót kerettes első zászlóaljai. Mögöttük festői nem­zeti viseletben, melyre az Arcvonal jel­vénye volt hímezve, a különböző vidé­kekről érkezett falusi csoportok vonul­tak. Ezután zászlók alatt az „Eroile Neamului“ egyesület tagjai, továbbá pe­dig a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a hadiárvák, a volt frontharco­sok nemzet­szövetségének, az irgalmas nővérek egyesületének, a „Barbatie si Credinta“ kitüntetettjei egyesületének tagjai vonultak föl,­ majd a háborús önkéntesek, a „Marasesti“ egyesület tagjai, a „Római légió“, a nyugdíjas al­tisztek egyesületének tagjai, „Nagyro® mánia megteremtői“, a volt fronthar­cosok ligája, a ,,Mihai nagy vajda-rend“ és más egyesületek következtek. Felvonulás után a Nemzeti Újjászü­letés Frontja legfelsőbb tanácsának tagjait Őfelsége II. Károly király fo­gadta a királyi palotában, hol a jelen­levők ebéden vettek részt. Ebből az alkalomból Armand Calinescu minisz­terelnök-helyettes nagyjelentőségű be­szédet mondott, melyre Őfelsége vála­szolt, állampolgárságai­ visszautasították s ezeket mint idegeneket külön ellenőrzésnek ve­tették alá. Erősbödött a­ különböző von­y­la­tok nemzetivé 'tételének «akciója és gátat vetettünk az idegen elemek beszivárgás» elé, Így tehát a belső béke, a morális rend, ■a fiatal nemzedék munkára szólitása és a nemzeti gondolat elősegítése az uj rezsim cselekedeteinek első része. Gyökeres újítások - Ugyanebben az időben azonban nagy újjászervezési munkákat­­« és közmutkté­kat­ is kezdeményeztünk. Új közigazgatási, reformot vezettünk be. Itt volt a régi re­zsim legsebezhetőbb pontja. A volt kor­mányok minden kísérlete csődöt mondt**. A lakosság szükségleteinek kielégítésével a különböző tartományokban élénkebb he­lyi élet indult meg. Erősítettük a helyi­ gazdálkodási tevékenységet, hozzákezd­­tünk a közokta­tás újjászervezéséhez, az analfabétaság kiirtásához és a városi etem műveltségének emeléséhez. A tantermeket a városi és falusi élet va­lóságos felléptei­hez alkalmaz­tuk. Szűkebb térre szorítot­tuk az elméleti oktatást, kifejlesztve a gya­korlati szakiskolákat és módosítottuk az­­egyetemi oktetésk Éres munka indult meg a közmunkák és a szociális gondosko­dás terén is. A közegészségügyi, az anya és csecsemő­védelem terén is erős munka folyt. A munka megszervezése, a céhek felállítása, a munkaszerződési feltételek javítása, az öregségi és nyugdíjbiztoosítás beszervezése, a szabadidő jó felhasználásá­nak előmozdítása, íme azok a munkák, amelyeket a legdemokratább kormány sem k érv el. A­­földművelés is rendkívül erőteljes len­dületet kapott. Ezen a téren egyik volt kormány sem ígért és még kevésbé cseleke­­dett annyit, mint amennyi az új alkot­­­mány­áslag eddig megvalósult. A mai ne­héz nemzetközi versenyben mezőgazdánk 40 ezer tejl’ kapott a búza vagonjáért, ami­kor külföldön az® csak 20 ezer lejért' ad'hattta volna el A hadsereg A helyettes miniszterelnök­ ezután hadsereg érdekében kifejlett munkát vá­zolta. Semmiféle áldozatot­ sem fogunk kí­mélni — mondta — ebben az irányban. Az új költségvetésben csaknem egy mil­liárd lejjel többet irányoznánk elő. Hadse­regünk nagy tekintélyt ért­­ a határon ■túli had­vezetőségek szemében, mi­nt olyan államé, amely új tevékenységet fejt ki és biztos vezetése aki is fejti ki teremtő tevé­kenységét. A Nemzeti Újjászületés Frontéinak jelentősége Sire! Ez a rezsim ma jól megalapoz ép­es végleges. Ereje főképen abban az erköl­csi alsgban rejlik, amely az országot az 1 turvrmmM«TnmmMK»,r­­­iimm­ I iraj-^aOTMMnmmaMnaaitgBa? ( Califiesclf miniszterelnök helyettes beszéde az Uralkodó előtt *1 fi *.» . P 1 . ' i , , /I . ff t ».- n ’s fi — Ma egy éve itt n­yíróríteremben vár­ta a kormány és 07. udvar a semmirőszek biráinak bizottságát, akik a népszavazás eredményét adták hírül. Négymilió há­­romszázezer hang, vagyis a szavazásra jo­gosultak kilencvenkilenc százaléka csalta­­kozott lelkesen Felséged úr alkotásához. A királyi kezdeményezés így mély vissz­hangra talált­­a népben. A válságos órákban az ország egyértel­mű volt abban az értelemben, hogy a helyzet megoldása csak a Koronától indul­hat ki. A királyi kezdeményezés mo­narchiánk a l­ap jelen­tőségének hangsuly­o­zását jelenti, így felevenedett régi nemzeti hagyományunk s történelmünk hosszú ta­­paszta­laiba m­utatja, hogy ebben van nem­ze­i állami életünk legnagyobb kezessége. Egy külföldi fejedelmi sarjnak uralkodóvá való meghívása magában fogadta a legerő­sebb tekintély gondoltát s azt a szerepet, hogy mint bíró átjön mindenki fölött.. Az 1857. évi nagy hazafiak gondolkozásában az uj uralkodóház meghívásakor a cselek­vő és tekintélyes monarchia eszméje állott és nemzeti állami életünk fejlődése nagy uralkodóink nagy tetteinek csodálatos so­rozata. Modern államunk első alakja és függet­lensége I. Károly király alkotása.A­z ország egységesítése és szociális felszabadítása I. Ferdinánd király munkája. A szétbomlási törekvések megállítása és­­a Nemzed Újjá­születés nagy műve Felséged alkotása, így nemzeti történelmüink­­ fejlődésének min­den kiemelkedő cselekedetén attt van a ki­rályság pecsétje. Ma az Uralkodó hangjá­val maga a nemzet beszél Ebben a mos­■ani órában ismét a királyság egy nagy cselekedetét­ ünnepeljük és ez ellőtt a tett előtt «az egész román nép mély hálával hajlik meg. 1938. február 27. óta uj alkotmány uralma attal élünk. Ezu­án a helyettes miniszterelnök kije­lentette, hogy m­i az uj alkotmány lénye­ge és milyen módosítást hozott az a poli­­titikai romanticizmustól sugalmazott régi állománnyal szemben. Ez a rezsim egy ideig nagyobb zavarok nélkül működhetett mindaddig, ameddig a kü­lső és a belső társadalmi nyugalom korszakát éltük, de nem biztosíthatta az áll­am életét akkor, amikor a helyzet meg­­változott. A felforgató áramlatokkal­ és a külső fenyegetésekkel, szemben az első kö­­­telesség volt az állameszme megerősítése és­­ a társadalmi együttműködés szolgálás­a. Az új alkotmány anélkül, hogy kisebbítette volna az egyénnek, mint a­ fejlődés önye­­zőjének jogait, alárendelte ezt a közösség, tehát az állam legfelsőbb érdekeinek. Most jelent meg első a­lka­lommniai törvényhozá­sunkban az állampolgárok haza iránti kö­telességének gondolata, amelynek védelme és fejlődése az állampolgárok életének leg­főbb értelme. Az új alkotmány nem is­meri az osztálykülönbséget és így az álta­lános együttműködés szelemét teremtette meg. Az állatmpolgári, mint­ a tevékeny munka tényezőjét tekinti és csak annyiban ismeri el az ország vezetésének ré­sztvéte­­lében való jogát, amennyiben ezt tevékeny és erőteljes munkájával igazolja. Gyönym­­er Az 1938. február 1é-iki alkotmánnyal új korszak indult meg az ország életében. Egy év óta az új alkotmány keretében ki­fejtett szü­ni­telen munka biztosította a bel A békét. Emlékezzünk vissza a megelőző eseményekre, amikor anarchikus elem­ek lázadtak f°l az állami 'tekintély est'­en, a teremtő erőket gyöngítették és valósággal a meredély szélén átléterik. Azután a rend egyszerre helyreálllott, a hatóságok visszakapták tekintélyüket, a bizalom uj­­já éledt, s ma minden állampolgárnak az az érzése, hogy hála a belső nyugalomnak, a­­legnagyobb békében fejtheti ki tevé­kenységét. Az új alkotmány nyomán hely­reállott az erkölcsi rend. A bűnösök mindig meg-­ kapják büntetésüket. Legfőbb ellenőrző I testület 'létesült­­az állami élet' Tisztaságának s biztosítására. A fiatalabb nemzedékeket s erőteljesebb tevékenységre hívtuk fel. Sok­­ fiatal­ erő kapott alkalmazást az oktatásban, s a bíróságoknál a közigazgatásban és az egyetemi ifjúságot is jelentékeny­en támo­­­­gattuk. Nagy részben sikerült felszámolni azt a társadalmi folyamatot­, amely aly­in káros befolyással vol­t az ország lelki fej­lődésére. Az új rezsimet a nemzeti probléma ki­­hangsúlyozása is jellemzi. Egy év óta a bíróságok felülvizsgálnák­­azokat a körül­ményeket, amelyek között idegen fajú egyének állampolgárságukat szereztek. Kü­kön rezsim, tétestül a­aazak számára, -.kiknek

Next