Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-01 / 75. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Ducse No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROSS LÁSZLÓ LX ÉVFOLYAM, 75. SZÁM. SZOMBAT Am 3 tel Kiadótulajdonos: PALLAS R. T., Törvényszéki kisfórumozási szám: 39 (Do*, 896/1 1938. Trb. Cluj.) Előfizetés: ámde.: havonta. 80., negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej, ■MffmmniwmaBaa a—n—bwhihwi kj .1 * ji r ^ CLUJ ,1939 ÁPRILIS 1. Rendkívüli minisztertanácson vizsgálta meg az angol kormány a teendőket arra az esetre? hm ,„valami váratlan esemény merülne fel“ Titkos tárgyalásokat ajánl franciáknak és olaszoknak a londoni „Times“. A lengyel kérdés előtérben. A Londonba utazó Beck lengyel külügyminisztert Paris is, Berlin is tárgyalásra hívta meg Ellentmondó jelenések a Magyarország és Szlovákia közötti tárgyalások. A külpolitikai feszültség előterében változatlanul a francia—olasz vita és a lengyel kérdés áll. A francia—olasz ellentét kérdésében Daladier beszéde nem váltott ki Rómában olyan visszhangot, melyből a helyzet javulására lehetne következtetni. A lengyel kérdést pedig, a megismétlődő hivatalos cáfolatok ellenére, Európa különösen veszélyes kérdésének tekintik külpolitikai központokban. A francia—olasz ellentét kérdésében római lapok azt írják, hogy Daladier beszéde inkább kizárja a tárgyalásokat, mint hogy lehetővé tegye azokat s a következményekért való felelősség a történelem előtt Franciaországot fogja terhelni. A francia külpolitika vezető orgánuma, a „Temps“ viszont úgy magyarázza Daladier beszédét, hogy ez egyáltalán nem elzárkózás a tárgyalások elől. Franciaország hajlandó a tárgyalásokra, de azt kívánja, hogy mindenért, amit ad, ellenszolgáltatáshoz jusson. A londoni „Times“ pedig azt indítványozza, hogy az olasz—francia tárgyalásokat titokban folytassák le, mert ez az egyedüli lehetőség, hogy a kezdeményezés megalázónak látszó érzése egyik fél számára se álljon fönn s a titkos megbeszéléseken könnyebb is megtalálni a sikerhez vezető tárgyalási alapot. Egyelőre azonban semmiféle tárgyalásról nincsen szó. Ellenben Rómából azt jelentik, hogy Mussolini, aki pár napra távol van az olasz fővárostól, a hét végén, vagy a jövő hét folyamán Nápolyban találkozni fog Göringgel s ezen a találkozáson valószínűleg Franco tábornok is részt vesz. Ugyane hk szerint, ezután sor fog kerülni rövidesen arra is, hogy Mussolini a nyilvánosság előtt válaszoljon Daladier beszédére. Angliában tegnap rendkívüli minisztertanács volt. Chamberlain váratlanul hívta össze a kormány tagjait, hogy — amint londoni lapok írják — megvizsgálják a legsürgősebb teendőket arra az esetre, ha valami rendkívüli esemény merülne föl. Ugyane lapjelentések szerint a párisi és londoni kormányok között állandó az összeköttetés. A minisztertanács foglalkozott a territoriális hadsereg létszámának felemelésével is, megállapítva, hogy Anglia a legújabb intézkedések alapján 700.000 embert állít fegyverbe és a háború elején Európába küldhető hadosztályainak száma 32-re fog emelkedni. A lengyel helyzettel különösen Angliában foglalkoznak sokat. Londoni lapjelentések szerint tudni vélik, hogy a tegnap esti rendkívüli minisztertanácsnak főtárgya is Lengyelország biztonságának kérdése volt. Az angol sajtó szerint a német külügyminisztérium félhivatalosának, a Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenznek pár nap előtt közölt cikke valósággal úgy hangzott, mint utolsó figyelmeztetés Lengyelország felé. Ez a cikk hangoztatja, hogy Lengyelországra igen súlyos következményekkel járhat, ha belekapcsolódik a London által kezdeményezett ellenállási akcióba. „Németország — mondja a berlini félhivatalos — harmonikus viszonyban akar élni Lengyelországgal, ha azonban ez nem tartaná szem előtt a német nép életérdekeit és becsületét, a következmények nemcsak az európai fejlődés szempontjából volnának sajnálatosak, de károsak volnának a lengyel népre is“. Angol és francia lapok szerint, a berlini kormány határozott követeléseket is juttatott el a varsói kormányhoz, amelyek között szerepelne az, hogy Lengyelország csatlakozzék a kommunistaellenes blokkhoz és hogy Danzig szabadvárossal kapcsolatban bizonyos engedményeket tegyen. Ezeket a híreket, különösen azt, hogy ultimátumjellegű német követeléseket juttattak volna el Varsóba, német és lengyel részről egyaránt cáfolják. Mindkét oldalról elismerik azonban, hogy a Danziggal kapcsolatos kérdésről és bizonyos más kérdésekről már Ribbentrop külügyminiszter utolsó varsói útján megbeszélések indultak s a dolog azóta is napirenden maradt. Ugyanakkor a német DNB hírügynökség és a német sajtó olyan híreket közöl Lengyel A lengyel kérdés országból, hogy a németellenes kilengések száma napról-napra emelkedik. Különösen Felsősziléziában súlyos — német lapok szerint — a helyzet. Itt a lengyelek, amint egy Rador által közvetített német DNR-híradás jelenti, valóságos vadászatot szerveztek a német ifjúsági egyesületek fehérharisnyás egyenruhát viselő tagjai ellen. Az angol Reuter-ügynökség szerint Rómában is az a vélemény, hogy Európa veszedelmes pontjának ma Lengyelországot lehet tekinteni. Az olaszokat — mondja ugyanez a híradás — jelenleg inkább foglalkoztatja a német—lengyel viszony, mint Daladier beszéde. Miről fog tárgyalni Londonban Beck lengyel külügyminiszter, akiről egy távirat már pár nap előtt azt jelentette, hogy Londonba utazott, a jövő hét elején megy Londonba, ahol előreláthatólag fontos tárgyalások lesznek arról, hogy milyen álláspontot foglaljon el Lengyelország a most folyó európai válságban. Egyes hírek szerint Berlinből is meghívás érkezett a lengyel külügyminiszterhez, hogy tárgyalásra szálljon ki a német fővárosban. Bonnet francia külügyminiszter viszont Párisba hívta a lengyel külpolitika vezetőjét tárgyalásra. Mindez azt bizonyítja, hogy a lengyel kérdést valóban a külpolitikai viták egyik legkritikusabb kérdésének tekintik. A Reuterügynökség jelentése szerint a varsói kormány, amely eddig mindig barátságos álláspontot foglalt el Németországgal szemben s amely még legutóbb is biztosította a varsói német nagykövetet afelől, hogy Lengyelország nem szándékszik eltávolodni az 1934-ben kötött lengyel—német megnemtámadási egyezmény elveitől, most közölte volna a berlini kormánnyal, hogy katonai nyomás alatt nem hajlandó megbeszélésekbe bocsátkozni. A tegnap esti angol minisztertanács, mint londoni lapok jelentik, a lengyel kérdés megoldását szintén sürgető dolognak mondta ki, különösen a német sajtónak az utóbbi időben Lengyelország ellen intézett sorozatos támadásai miatt. Ezért megvitatott egy javaslatot, mely szerint Anglia és Franciaország határozott pontokba foglalt támogatást ígérne Lengyelországnak és Romániának, ha ezek viszont kötelezik magukat egymás védelmére Németországgal szemben épúgy, mint ahogy előzőleg már kötelezettséget vállaltak egymás határainak védelme érdekében az Oroszország részéről jövő támadás esetére. Londonban azt hiszik, hogy Chamberlain miniszterelnök az alsóház hétfői vitája alkalmából tartandó külpolitikai beszédében ki fogja jelenteni, hogy Anglia és Franciaország együttesen állanak készen arra, hogy minden támadás ellen megvédjék az Európa nyugati részén levő kisebb hatalmakat és különös biztosítékokat hajlandók adni ebben az irányban Lengyelország és Románia részére. FUNCK NÉMET NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER BESZÉDE A német álláspontról Funch német nemzetgazdasági minisztter, aki egyúttal a német birodalmi bank elnöke is, tartotttt tegnap a bank igazgatótanácsának ülésén nagy beszédet. Beszédében, a Rador jelent ■lése szerint, foglalkozom Európa általános gazdasági helyzetével és többek között kijelentette, hogy az utóbbi hónapok esemé- nyei nemcsak új palikai helyzetet, hanem új gazdasági helyzetet is teremtettek. Je- tenleg — mondottba — az a helyzet, hogy, Németország ma a legnagyobb ipari állama a világnak. A mai Németország gazdasági terjeszkedésének határait az Északi-tenger és a tököt tenger mossák. Ilyen széles gazdasági határok közöl természetesen nemeik Németország, hanem a közbeeső érdekelt államok is megtalálják boldogulásukat és számításukat. Beszédének további részében a német gazdasági miniszter foglalkozok a németi— román gazdasági szerződés ügyével és azzal kapcsolóban kijelentett!?, hogy egy egészen újfajta megegyezéssel állunk szemben. — Ez esetben nemcsak kereskedelmi és pénzügyi érdekekről volt szó, hanem a gazdasági erők összpontosításáról és azok a legelőnyösebb módon való kihasználásának megvizsgálásáról. Németország hoszszú lejáratú kölcsönök nyújtásával segítségére siet a vele gazdasági szerződésben levő államoknak... Hosszú lejáratú hitelre árut szállít nekik" ésérelre nyers vagy félig kész terméket kap. Ez az egészséges árucsere természésíz érilleg hozzág járulni a pénzcsere egészségesebb kifejlődéséhez is, mert Németország sohasem en ngedheti meg azt, hogy a gazdasági érdekek pénzügyi manipulációk és nemzetközi, politika irányítsák. A velünk gazdasági szerződésben levő államok nem fognak nyögni a kölcsönök terhe alatt, mert azokat nem a nehezen eladott áruk árával kell törlesszék, hanem saját termékeikkel. A világ gazdasági helyzetének tisztázása érdekében Németország már huzamosabb idő óta tárgyalásokat folytatott Angliával és Franciaországgal. Ezeket a árgyalásokat ■azonban az utóbbi hetek eseményei megszakíották. Miután azonbana középeurópai helyzet teljesen tisztázódott, most ismét sor kerülhet a megszakadt tárgyalások újra való felvételére. A német—olasz együttműködés megengedi azt, hogy megszerezzük és kihasználjuk a többi nagy államok gazdasági erőivel is a közreműködést. A BUDAPESTRE KÜLDÖTT SZLOVÁK DELEGÁCIÓ ÚJABB UTASÍTÁST KÉRT KORMÁNYÁTÓL BUDAPEST, március 31. A Magyar Távirati Iroda félhivatalos jelenléte szerint a magyar—szlovák határmegállapító bizottság csütörtökön délután öt órakor Vermre János elnöklete alatt ülést tartott. A szlovák delegációa magyar kormány március 28-án kelt javaslatára válaszként területi igényt jelentett be, amit a magyar delegáció határozottan visszautasított. A szlovák delegáció kormányától új utasítást kért. A Stefani ügynökség és a német távirati iroda tudósítója szlovák körökből nyert értesülés alapján azt jelenti, hogy a szlovákok hajlandók elfogatni a magyar részről javulóan kelet szlovákiai új határmegállapítást. A két hírügynökség szerinta tanácskozások már a kérdés technikai részleteiről folynak. A szlovák delegáció vezetője szerdán délután Bécsben illetékesekkel ismertette a helyzetet. LONDON, március 31. A Reutter táviparti iroda szerint a magyar kormány az Ung-folyó völgyében mintegy 40 kilométeres sáv átengedését kívánta, viszont a szlovák kormány csak 20 kilométeres sávot volt hajlandó átengedni, de — mintegy ellenszolgáltatásul — azt kérte, hogy (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon