Ellenzék, 1939. április (60. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-01 / 75. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Olea Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Ducse No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11­99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROSS LÁSZLÓ LX ÉVFOLYAM, 7­5. SZÁM. SZOMBAT Am 3 tel Kiadótulajdonos: PALLAS R. T., Törvényszéki kisfórumozási szám: 39 (Do*, 896/1 1938. Trb. Cluj.) Előfizetés: ámde.: havonta. 80., negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej, ■MffmmniwmaBaa a—n—bwhihwi kj .1 * ji r ^ CLUJ ,1939 ÁPRILIS 1. Rendkívüli minisztertanácson vizsgálta meg az angol kormány a teendőket arra az esetre? hm ,„valami váratlan esemény merülne fel“ Titkos tárgyalásokat ajánl franciáknak és olaszoknak a londoni „Times“. A lengyel­ kérdés előtérben.­­ A Londonba utazó Beck lengyel külügy­minisztert Paris is, Berlin is tárgyalásra hívta meg Ellentmondó jelenések a Magyarország és Szlovákia közötti tárgyalások. A külpolitikai feszültség előterében változatlanul a francia—olasz vita és a lengyel­ kérdés áll. A francia—olasz ellentét kérdésében Daladier beszéde nem váltott ki Rómában olyan vissz­hangot, melyből a helyzet javulására lehetne következtetni. A lengyel­ kér­dést pedig, a megismétlődő hivatalos cáfolatok ellenére, Európa különösen veszélyes kérdésének tekintik külpoli­tikai központokban. A francia—olasz ellentét kérdésében római lapok azt ír­ják, hogy Daladier beszéde inkább ki­zárja a tárgyalásokat, mint hogy lehe­tővé tegye azokat s a következmé­nyekért való felelősség a történelem előtt Franciaországot fogja terhelni. A francia külpolitika vezető orgánuma, a „Temps“ viszont úgy magyarázza Da­ladier beszédét, hogy ez egyáltalán nem elzárkózás a tárgyalások elől. Franciaország hajlandó a tárgyalások­ra, de azt kívánja, hogy mindenért, amit ad, ellenszolgáltatáshoz jusson. A londoni „Times“ pedig azt indítványoz­za, hogy az olasz—francia tárgyaláso­kat titokban folytassák le, mert ez az egyedüli lehetőség, hogy a kezdemé­nyezés megalázónak látszó érzése egyik fél számára se álljon fönn s a titkos megbeszéléseken könnyebb is megtalálni a sikerhez vezető tárgyalá­si alapot. Egyelőre azonban semmiféle tárgyalásról nincsen szó. Ellenben Ró­mából azt jelentik, hogy Mussolini, aki pár napra távol van az olasz fővá­rostól, a hét végén, vagy a jövő hét folyamán Nápolyban találkozni fog Göringgel s ezen a találkozáson való­színűleg Franco tábornok is részt vesz. Ugyane hk­ szerint, ezután sor fog ke­rülni rövidesen arra is, hogy Mussolini a nyilvánosság előtt válaszoljon Dala­dier beszédére. Angliában tegnap rend­kívüli minisztertanács volt. Chamber­lain váratlanul hívta össze a kormány tagjait, hogy — amint londoni lapok írják — megvizsgálják a legsürgősebb teendőket arra az esetre, ha valami rendkívüli esemény merülne föl. Ugyane lapjelentések szerint a párisi és londoni kormányok között állandó az összeköttetés. A minisztertanács fog­lalkozott a territoriális hadsereg lét­számának felemelésével is, megállapít­va, hogy Anglia a legújabb intézkedé­sek alapján 700.000 embert állít fegy­verbe és a háború elején Európába küldhető hadosztályainak száma 32-re fog emelkedni. A lengyel helyzettel különösen Ang­liában foglalkoznak sokat. Londoni lap­­jelentések szerint tudni vélik, hogy a tegnap esti rendkívüli minisztertanács­nak főtárgya is Lengyelország bizton­ságának kérdése volt. Az angol sajtó szerint a német külügyminisztérium félhivatalosának, a Deutsche Diploma­tisch Politische Korrespondenznek pár nap előtt közölt cikke valósággal úgy hangzott, mint utolsó figyelmeztetés Lengyelország felé. Ez a cikk hangoz­tatja, hogy Lengyelországra igen súlyos következményekkel járhat, ha bele­­kapcsolódik a London által kezdemé­­nyezett ellenállási akcióba. „Németor­szág — mondja a berlini félhivatalos — harmonikus viszonyban akar élni Lengyelországgal, ha azonban ez nem tartaná szem előtt a német nép életér­dekeit és becsületét, a következmények nemcsak az európai fejlődés szempont­jából volnának sajnálatosak, de káro­sak volnának a lengyel népre is“. An­gol és francia lapok szerint, a berlini kormány határozott követeléseket is juttatott el a varsói kormányhoz, ame­lyek között szerepelne az, hogy Len­gyelország csatlakozzék a kommunista­ellenes blokkhoz és hogy Danzig sza­badvárossal kapcsolatban bizonyos en­gedményeket tegyen. Ezeket a híre­ket, különösen azt, hogy ultimátum­­jellegű német követeléseket juttattak volna el Varsóba, német és lengyel részről egyaránt cáfolják. Mindkét ol­dalról elismerik azonban, hogy a Dan­­ziggal kapcsolatos kérdésről és bizo­­nyos más kérdésekről már Ribbentrop külügyminiszter utolsó varsói útján megbeszélések indultak s a dolog az­óta is napirenden maradt. Ugyanakkor a német DNB hírügynökség és a né­­m­et sajtó olyan híreket közöl Lengyel­ A lengyel kérdés országból, hogy a németellenes kilen­gések száma napról-napra emelkedik. Különösen Felsősziléziában súlyos — német lapok szerint — a helyzet. Itt a lengyelek, amint egy Rador által köz­vetített német DNR-híradás jelenti, valóságos vadászatot szerveztek a né­met ifjúsági egyesületek fehérharis­nyás egyenruhát viselő tagjai ellen. Az angol Reuter-ügynökség szerint Rómá­ban is az a vélemény, hogy Európa ve­szedelmes pontjának ma Lengyelorszá­got lehet tekinteni. Az olaszokat — mondja ugyanez a híradás — jelenleg inkább foglalkoztatja a német—lengyel viszony, mint Daladier beszéde. Miről fog tárgyalni Londonban Beck lengyel külügyminiszter, akiről­­ egy távirat már pár nap előtt azt je­lentette, hogy Londonba utazott, a jö­vő hét elején megy Londonba, ahol elő­reláthatólag fontos tárgyalások lesz­nek arról, hogy milyen álláspontot fog­laljon el Lengyelország a most folyó európai válságban. Egyes hírek szerint Berlinből is meghívás érkezett a len­gyel külügyminiszterhez, hogy tárgya­lásra szálljon ki a német fővárosban. Bonnet francia külügyminiszter viszont Párisba hívta a lengyel külpolitika ve­zetőjét tárgyalásra. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a lengyel kérdést valóban a külpolitikai viták egyik legkritiku­­sabb kérdésének tekintik. A Reuter­­ü­gynökség jelentése szerint a varsói kormány, amely eddig mindig barátsá­gos álláspontot foglalt el Németor­szággal szemben s amely még leg­utóbb is biztosította a varsói német nagykövetet afelől, hogy Lengyelor­szág nem szándékszik eltávolodni az 1934-ben kötött lengyel—német meg­nemtámadási egyezmény elveitől, most közölte volna a berlini kormánnyal, hogy katonai nyomás alatt nem haj­landó megbeszélésekbe bocsátkozni. A tegnap esti angol minisztertanács, mint londoni lapok jelentik, a lengyel­ kér­dés megoldását szintén sürgető dolog­nak mondta ki, különösen a német saj­tónak az utóbbi időben Lengyelország ellen intézett sorozatos támadásai mi­att. Ezért megvitatott egy javaslatot, mely szerint Anglia és Franciaország határozott pontokba foglalt támoga­tást ígérne Lengyelországnak és Ro­­­­mániának, ha ezek viszont kötelezik magukat egymás védelmére Németor­szággal s­zemben épúgy, mint ahogy előzőleg már kötelezettséget vállaltak egymás határainak védelme érdeké­ben az Oroszország részéről jövő tá­madás esetére. Londonban azt hiszik, hogy Chamberlain miniszterelnök az alsóház hétfői vitája alkalmából tar­tandó külpolitikai beszédében ki fogja jelenteni, hogy Anglia és Franciaor­szág együttesen állanak készen arra, hogy minden támadás ellen megvédjék az Európa nyugati részén levő kisebb hatalmakat és különös biztosítékokat hajlandók adni ebben az irányban Len­gyelország és Románia részére. FUNCK NÉMET NEMZETGAZ­DASÁGI MINISZTER BESZÉDE A német­ álláspontról Funch német nem­zetgazdasági minisztter, aki egyúttal a né­met birodalmi bank elnöke is, t­artotttt teg­nap a bank igazgatótanácsának ülésén nagy beszédet. Beszédében, a Rador jelent ■lése szerint, foglalkozom Európa általános gazdasági helyzetével és többek között ki­jelentette, hogy az utóbbi hónapok esemé-­ nyei nemcsak új pal­i­­kai helyzetet, hanem­ új gazdasági helyzetet is teremtettek. Je-­ ten­leg — mondottba — az a helyzet, hogy, Németország ma a legnagyobb ipari állama a világnak. A mai Németország gazdasági terjeszkedésének határait­ az Északi-tenger és a tököt­­ tenger mossák. Ilyen széles gazdasági határok közöl természetesen nemeik Németország, hanem a közbe­eső érdekelt államok is megtalálják boldo­gulásukat és számításukat. Beszédének további részében a német gazdasági miniszter foglalkozok a németi— román gazdasági szerződés ügyével és az­zal kapcsolóban kijelentett!?, hogy egy egészen újfajta megegyezéssel állunk szemben. — Ez esetben nemcsak kereskedelmi és pénzügyi érdekekről volt szó, hanem a gazdasági erők összpontosításáról és azok a legelőnyösebb módon való kihasználásá­nak megvizsgálásáról. Németország hosz­­szú lejáratú kölcsönök nyújtásával segítsé­gére siet a vele gazdasági szerződésben le­vő államoknak... H­osszú lejáratú hitelre árut szállít nekik" és­érelre nyers vagy fé­lig kész termék­et kap. Ez az egészséges árucsere természésíz ér­illeg hozzá­­g já­rulni a pénzcsere egészségesebb kifejlődé­séhez is, mert Németország sohasem en­ n­gedheti meg azt, hogy a gazdasági érde­kek pénzügyi manipulációk és nemzetközi, politika irányítsák. A velünk gazdasági szerződésben levő államok nem fognak nyögni a kölcsönök terhe a­latt, mert azo­kat nem a nehezen eladott áruk árával kell törlesszék, hanem saját termékeikkel. A világ gazdasági helyzetének tisztázása ér­dekében Németország már huzamosabb idő óta tárgyalásokat folytatott Angliával és Franciaországgal. Ezeket a árgya­lásokat ■azonban az utóbbi hetek eseményei meg­­­szak­íották. Miután azonban­­a középeuró­pai helyzet teljesen tisztázódott, most ismét sor kerülhet a megszakadt tárgyalások újra való felvételére. A német—olasz együttmű­ködés megengedi azt, hogy megszerezzük és kihasználjuk a többi nagy államok gaz­dasági erőivel is a közreműködést. A BUDAPESTRE KÜLDÖTT SZLO­VÁK DELEGÁCIÓ ÚJABB UTASÍ­TÁST KÉRT KORMÁNYÁTÓL BUDAPEST, március 31. A Magyar Távirati Iroda fél­hivatalos jelenléte sze­rint a magyar—szlovák ha­tármegállapító bizottság csütörtökön délután öt órakor Vermre János elnöklete a­latt ülést tartott. A szlovák delegáció­­a magyar kormány március 28-án kelt javaslatára válaszként területi igényt jelentett be, amit a magyar delegáció határozottan visszautasított. A sz­lovák delegáció kormányától új utasítást kért. A Stefani ügynökség és a német távirati iroda tudósítója szlovák körökből nyert értesülés alapján azt jelenti, hogy a szlo­vákok hajlandók elfogat­­ni a magyar részről javulóan kelet szlovák­iai új határ­­megállapítást. A két hírügynökség szerint­­a tanácskozások már a kérdés technikai részleteiről folynak. A szlovák delegáció vezetője szerdán délután Bécsben illetéke­sekkel ismertette a helyzetet. LONDON, március 31. A Reutter táv­­iparti iroda szerint a magyar kormány az Ung-folyó völgyében mintegy 40 kilomé­teres sáv átengedését kívánta, viszont a szlovák kormány csak 20 kilométeres sá­vot volt­ hajlandó átengedni, de — mint­egy ellenszolgáltatásul — azt kérte, hogy (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon­

Next