Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-03 / 100. szám
■s 1 1 N ^ Szerkesztőség, és kiadóhivatal: Cluj,Dieu Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G Duo» No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 1199 LX ÉVFOLYAM, 100. SZÁM: 3S3X23^mS^3^jBSSaaSK3Bm StiB53S22! ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROSS LÁSZLÓ ám 3MS Kiadótulajdonos: PALLAS R. i’u Törvényszéki Ujstromozói szám: 39. (Doa. 38A/ 1938, Trb. Glujj Előfizetési ánsk: havonta Sa., nejedévre 140, félévre 480 egész évre 960 k., mbhbbbbbbshb gnaaMnHBMBWES sert— SZERDA CLUJ, 1939 MÁJUS 3. I I Igényes keretek között ünnepelte meg az ország május elsejét . Buemestiben megtartották a szakmai céhek első kongresszusát. Calmescu miniszteri elnök és a kormány tagjai is megjelentek a kongresszuson. Rajea munkaügyi miniszter nagy beszéd keretében ismertette az új rezsim eredményes munkáját -T*V C 1 Calinescu miniszterelnök, nagyszabású expozéja BUCUREŞTI, május 2. (Az Ellenzék isadküldött tudósítójától.) Fényes keretettek között ünnepelte meg május elsejej jét az ország népe. A politikamentes kormány a „munka ünnepének“ rendbi kívüli fontosságát külön is kihangsúlyozta. Ezen a napon tartották meg iS Bucurestiben a szakmai céhek első » kongresszusát, amelyen •Calinescu Arrimand miniszterelnökkel élükön a korrmány tagjai is megjelentek. Ralea Mint, bail munkaügyi miniszter a munkássáság érdekében hozott reformjairól tart ki, íjtott beszámolójában leszögezte, hogy a munkásság örökre száműzte soraiból az áldatlan politikai viszályokat és egé ízségesen sorakozott a szakmai céhek zászlói alá. Nagyjelentőségű beszédek keretében fejtették ki az , Aron mozi ii . hatalmas termét zsúfolásig megtöltő kiküldöttek előtt a céhek képviselőinek ünnepi szónokai is, hogy új szellem egészséges fejlődése váltotta fel a múlt hibáit. Jól esett hallanunk, hogy külön is kiemelték a szónokok: „az ország munkásai nemzetiségi és vallási különbség nélkül egyöntetűen dolgoznak a gazdasági fejlődés érdekében. Végül Calinescu miniszterelnök tartott nagyszabású expozét. Rámutatott beszédében arra, hogy , nemcsak a megbecsülés és a szeretet hozta el az első szakmai kongresszusára, hanem személyesen akarta látni és megállapítani, hogy milyen hatást váltottak ki a munkásság körében az új rezsim és a kormány intézkedései. A kongresszus mindvégig ünnepi hangulatban és őszinte lelkesedés jegyében zajlott le. Gyűlés után a kongresszus résztvevői a királyi palota elé vonultak és Őfelsége II. Károly király előtt kifejezték hódolatukat. Az uralkodó és Mihály nagyvajda a királyi palota jobboldali szárnyának egyik ablakából nézték végig a felvonulást és felemelt kézzel köszönték meg a munkásság szeretetének impozáns megnyilvánulását. Érdekes és színes élmény volt jelenlenni ezen a kongresszuson. Elsősorban az a szónoki forma kapott meg, ahogyan Ralea munkaügyi miniszter tartotta beszámolóját eddigi munkájáról és jövendő tervéről. A fiatal és tetterős munkaügyi miniszter rövid és tömör mondatokban foglalta össze azokat a nagy eredményeket, amelyek gyökerében megváltoztatták a munkásság eddigi életét. Kerülte a fölösleges szónokiságokat. Tényeket sorakoztatott fel, amelyek önmaguk helyett beszéltek. Túl az újságírónak az eseményekkel szemben való köteles érdeklődésén, egyénileg is mindvégig lekötötta munkaügyi miniszter beszéde. Kiértett ebből a beszédből, hogy a miniszter nem a kérkedés, hanem a munka igazi embere. Gondosan vigyázott arra,hogy ne fárassza ki a közönséget, amita pi érerte, hogy minden hallgatója megjegyezte fejtegetéseit. Könynyű felvázolni beszéde lényegesebb pontjait. A szakmai céhek megszervezése döntő jelentőségű változás a munkásság életében, amelyet a miniszter most már százszázalékosan az építő munka szolgálatába állított. Gondoskodni kívánt az elaggott munkások sorsáról és ezért a társadalombiztosító CALINESCU miniszterelnök intézet keretében felállította a munkások nyugdíjintézetét. Törvényes rendelkezésekkel biztosította a magántisztviselők és munkások szabadságidejét. Javítani kívánt a munkásság szociális helyzetén és ezért már az elmúlt évben 200 millió lejt fordított munkásotthonok és egyéb munkásintézmények létesítésére az eddigi tízmillió helyett. Végül társadalmi téren is változásokat hozott a munkásság sorsába, mert a „Munka és Jókedv“ mozgalom útján előmozdította a munkástömegek kulturális fejlődését. Mindezekhez a reformokhoz megszerezte őfelsége teljes támogatását és jóindulatát. Hatásosan fejezte ki az uralkodó elgondolását a munkásreformokkal kapcsolatban: „Őfelsége a munkásság királya óhajt lenni!“ A múlt és jelen közötti különbségnek ékes bizonyítékát Calinescu miniszterelnök is kihangsúlyozta: „A régi, rejtekhelyeken meghúzódó május elseje helyett ma nyílt, felemelt homlokkal, szabadon ünnepli az ország munkássága a munka napját.“ Eredmények felsorakoztatása és új idők szellemének kifejezője volt ez a május elsejei ünnepség. Útjelző az ország életében. A hivatalos kormányzat együtt ünnepelt a nagy tömegekkel, amelyek a mindennapok robotja után érezhették, hogy az alkotó munka értékét és elismerését elsőrendű kötelességüknek tartják azok, akik ez ország sorsát intézik. A szakmai céhek kongresszusáról szóló beszámoló nemcsak újságcikk, hanem idézet az ország történelmének új fejezetéből, ahol nem az egyéni érdekek, a politikai jelszavak és a hiábavaló versengések érvényesülnek, hanem a becsületest munkásnak nemzetiségi és vallási különbség nélkül való megbecsülése. Ezért marad mindvégig emlékezetes a mostani május elseje a romániai munkástömegek életében, mert most végre érezhették, hogy a május beköszöntése a munka maradéktalan ünnepe volt. A szakmai céhek első kongresszusáról az alábbiakban számolunk be: politikai pártok jelszavai megzavarták. Hiányzott az egység a munkástömegekről ami az egységes termelő munka rovására vehetett. Ahol tíz munkás összeült, ott már új irányzatú csoport alakult, ami egészségtelennétette az összesség állatért. Ennek a helyzetnek ribartdiatattmsága végezte arra a munkaügyi minisztert, hogy megalakítsa a szakmai céheket,amelyek politikám ntostan, tisztán az alkotó munka szolgálatában állanak. Ralea miniszter ezúttan felsorolta azokat a nagy eredményeket, amelyeket az új rezsim megvalósított a munkásság érdekében. Elsősorban rámutatotttn kötelező szabadságról szóló intézkedésre, amelynek értelmében a vállalatok az összes munkásoknak és tisztviselőknek fizetéses szabadságotkötelesekadni. Kifejtette az új munkásbiztosítási törvény jelentőségét, amely ma elaggott munkásoknak nyugdíjat biztosít. Rámutatott arra, hogy 01 kormány nagy összegeket fordít munkásotthonok és jóléti intézmények létesítésére. Az eddigi tízmillió helyett már az elmúlt évben is 200 millió lejt fordítottak erre a célra. Nagylendületet hozott a munkásság életébe a „Munka és Jókedv“ mozgalom, amelylehetővé tette, hogy a munkások magánéletükben könnyen kielégíthessék kulturális igényeiket. Mindezes reformok megvalósásához Őfelsége II. Károly király igazi atyai jóakarattal adta meg támogatását. Őfelsége szívén viseli a munkáság érdekeit és a munkásság királya kiván lenni — mondotta szűnni nem akaró taps és éljenzés közben a munkaügyi miniszter. — A munkásság megbecsülése lényeges pont az új rezsim programjában. Ennek legfényesebb bizonyítéka, hogy a kongreszszuson megjelentek, a kormány tagjai és Calinescu miniszterelnök, akik a május elsejét az egész ország ünnepének tekintik. Ralea miniszter beszédét azzal fejezte be, hogy tovább folytatja a munkásság érdekében megkezdett munkáját, amelyhez a munkásság támogatását kéri. A MUNKÁSSÁG ADOMÁNYA A NEMZETVÉDELMI ALAPRA Ralea miniszter beszéde után Gherman Eftimie a céhek nevében mondott beszédet. Utána G. Georgescu, a magántisztviselők képviselője tartott beszédeit, majd I. Theodorescu, az ipari munkások képviselője beszélt. Mindegyikük hangsúlyozta, hogy az ország munkásságai nemzetiségi és vallási különbség nélkül egy tömegben sorakozik akormány célkitűzései mellé. Ezután I. Floreas olvasta fel a szakmai céhek kongresszusának határozottj javaslatát: kislink folytatása az utolsó oldon. Megkezdődik a kongresszus Május elsején, már a kora reggeli órákban megkezdődött a munkástömegek felvonulása az „Aro“ mozi elé, ahova Ralea munkaügyi miniszter egybehívta az első szakmai kongresszust. A mozi bejártát fellobogózták és a bejárattól a színpadig a mozi mindkét olldalánál az országőrök állottak sorfalat. A nemzet színül zászlókkal bevont színpad közepén Őfelsége II. Károly király gyönyörű mellszobrát helyezték el. Már jóval tíz óra flőtt zsúfolásig megtöltötték a kiküldöttek a mozi földszinti és emeleti nézőterét. Az ország minden részéből nagy számban jöttek el a magántisztviselői céhek és munkásszakmák képviselői. Ott láttuk a népes kolozsvári küldöttségét is, amelyet a Nemzeti Újjászületés Frontjának egyenruháját viselő Strófa György vezetett. Valamivel 16 óra után érkeztek meg a kormány tagjak A kiküldöttek lelkes tankokkal ünnepelték Calinescu Armanid miniszterelnököt, Relea Mihail munkaügyi minisztert, Ghehnegeanu közlekedésügyi minisztert, Bujoiu kereskedelmi minisztert és a többi előkelőségeket. Az elnöki emelvényen Gavrinescu miniszterelnök és Rateș munkaügyi miniszter foglaltak helyett. Körülöttük foglaltak helyet Bujoiu, Slavescu, Titeanu, Ghelmegeanu és Marinescu miniszterek, valamint a többi előkelőségek! Megható volt a színpad hátterében elhelyezkdő bányászküldöttség sorfala. RALEA MUNKAÜGYI MINISZTER BESZÉDE A többezer főnyi közönség lelkestapsai között elsőnek Ralea Mihail munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. A munkaügyi minisztketr beszédében mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a m.-k.?t,cácr r. a különböző