Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-01 / 122. szám

Szerkesztőség és ki®dóhivatal: Cluj, Ofea Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G Duo» No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9 Telefon 11­99 LX ÉVFOLYAM, 122. SZÁM. ALAPÍTOTTA BÁRT­HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató : DR. GROIS LÁSZLÓ ámam Kiadótulajdonos: PALLAS K. I. Törvényszéki Histeroomozisi szám: 39. (Do*. Gluj. 1938. T&b. Gluj.) Előfizetésri árváik.; havonta 86. negyedévre 240. félévre 480 egész­­re 9^° f-CSÜTÖRTÖK CLUJ, 1939 JUNIUS 1. Moszkva a foki kérdéseket intézett Londonhoz és Parishoz ------- IMN­ 11—111 ■ 1 ----­Franciaország a törökökkel kötendő szövetség érdekében átadja hat Törökországnak.­­ Roosevelt külön megbízottja .­­ A washingtoni kormány megtette az első lépéseket a semlegességi törvény módosítására Véres csatározások folynak a mandzsu-mongol határon A külpolitikai helyzet újra a vára­kozás jegyében áll. A pünkösdi szün­ő­napok szünetet jelentettek az izgalom­ra okot adó nemzetközi események te­rületén is. Viszont több jel arra mu­tat, hogy a kétségtelenül csak átme­neti csendet rövid időn belül újabb mozgalmasság fogja fölváltani. Szov­jetorosz részről még mindig nem adtak választ Anglia és Franciaország indít­ványára. Ez a válasz azonban hosszú ideig most már aligha fog késni. Teg­nap a moszkvai kormány londoni és párisii nagykövetei kihallgatásra jelent­keztek a két külügyminisztériumban. Londonban a Moszkvából visszatérő Maisilii­ nagykövet még nem tudott tárgyalni a pünkösdi szabadságán levő Halifax külügyminiszterrel, helyette az ügyvezető államtitkárral folytatott megbeszélést. Parisban Bonnet külügy­miniszter fogadta Szurics nagyköve­tet, mivel kapcsolatban francia politi­kai körökben az a hír terjedt el, hogy a moszkvai kormánynak újabb ellenve­tései vannak, amelyekre a végleges ál­lásfoglalása előtt választ vár. Ugyan­ezek a párisi körök azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a megegyezés London, Pár­is és Moszkva között lé­nyegileg már biztosítottnak vehető. Londoni jelentés szerint szó van arról is, hogy az egyezmény megkötése után a moszkvai kormány Litvinov volt kül­ügyi népbiztost különleges megbíza­tással Parisba, Londonba és Washing­tonba küldi. Litvinov, ugyane távirat szerint, hosszú megbeszélést folytatott ebben a kérdésben Potemkin helyettes külügyi népbiztossal. Hull amerikai külügyi államtitkár állásfoglalása az európai demokrata hatalmak mellett és Amerika párisi nagykövetének, Ru­d­litznak ugyanilyen irányú kijelentései tovább foglalkoztatják a világsajtót. A lapok megállapítják, hogy a jelenlegi amerikai kormány a semlegességi tör­­vényt olyan módon akarja módosítani, hogy háború esetén Amerika elzárkóz­zék a parancsuralmi államoktól és ugyanakkor a hadiszerszállítás terén és a kereskedés nyújtotta más lehetősé­gekkel nagyarányú segítséget nyújt­son Franciaországnak és Angliának. A washingtoni kormány ennek a törek­vésének jelentős ellenzéke van az Egyesült­ Államok területén is. Az el­lenzék élén áll Borah szenátor, Hoover elnöksége idején a külügyi bizottság elnöke és a világháború alatt is a há­­borúellenes irányzat vezére volt Ame­rikában. Hull államtitkár különben a semlegességi törvény módosításának kérdésében már levelet intézett a sze­nátus és a képviselőház külügyi bizott­ságainak elnökeihez. A levél hat pontban foglalja össze a washingtoni kormány erre vonatkozó kívánságát, melyek között a leglényegesebb az, hogy a semlegességi törvényben fog­lalt fegyverszállítási tilalmat el kell törölni, mert ez bizonyos esetekben a támadó fél érdekeit szolgálhatja. 1 | A FRANCIÁK ALEXANDRETT­­SZANDZSÁKAT ÁTADJÁK A TÖRÖKÖKNEK 1 A Páris és London álltal tervezett szö­vetségi rendszerbe új kapocsként, rövid időn bel­l, egy F­rannciaorsz­á­g és Török­­­ország közötti megállapodás fog bele­kap­­csolód­ni. Londoni láváira­tok "Szerint, va­­lószínűnek látszik, hogy Franciaország szíria­i mand­á­tumi területérőtől a közeli mar pr­tikban át fogja Törökországnak engedni a­z Ailex and­rétit-szandzsák­at. Ez a lépés kizárja a vitaanyagot, mely Paris és An­kara között évek óta meg­mérgezi a kap­csolat­­okait, viszont újabb nehézséget fog a franciáik számárra teremteni a szand­zsákhoz ragaszkodó Szírián arabok között. Tzimet Inonü török köztársasági elnök tegnap egy beszédben be is jelentette, hogy Franci­a­o­r­sz­ágnak és Törökország­nak ez az­ egyetlen vitás kérdése a meg­egyezéssel elintézettének tekinthető s ezek után a két nép teljes érdekközösségen alapuló közeledését semmi sem akadá­lyozhatja meg. A tör­ök köztársasági el­nök beszéde további folyamán Török­országnak Szovjetoroszországgal va­ló vi­szonyáról beszélt, amely szerinte olyan lkail­omimiat és barátsággal­ teljes, ami­lyen a­­történelem folyamán még soha­sem volt Végül pedig hangoztatta, hogy a török nemzet készen áll arra it, hogy Romániával szemben hősiesen és gondol­kodás nélklü­l­­teljesítse vállbárt kötelezett­ségeit. Izmel Inonu elnök mindezekhez a kijelentéseihez még hozzátette, hogy Tö­rökország fenntartja teljes függetlenségét és kapcsolataiban is visszautasítja azt az elméletet, hogy iesnemzeteknek bele kell olzadni a nagy népekbe. KÖLCSÖNÖS VÁDAK A nap feljegyzésre méltó eseményei kö­­­­zé tartozik, hogy Norman Davis, Roosevelt elnök bizalmasa, aki az elnök külön megy bizatáste­t szelet» teljesi­tenik tegnap London­ba érkezett­. Látogatásának céljáról hwaiia­­k és fölzvilágot hit­et eddig nem adtak. Rómá­­ban a­z olasz külpolitika publicáztukai fő­képviselői®, Virgil »10 Gayda­ utolsó vezér­cikkében az­t írja, hogy a francia—angol bekeríttési politika a háború felé vezet. Pa­ris és London ezt­ úgy veretnék föstülni"et-" mit, mint a népek szabadságáért folytatjóolib kereszteshadjára­tait. Ezzel szemben a j "vatlka­­ság az, hogy­ Németország és Olaszország nem hegemóniára törekszik, hanem ellen­­kezőileg, a békeszerződések által franciák­­­és angolok javára biztoskor hegemónia* akarja megtörni. Németország és Olaszor­szág számára, bizonyos területek érzetfontos­­­s­ágnak, Angliára és Franciaországra­ erek­­érnek­­a területeknek: átengedése nem életbe­vágó jelentőségűt. Úgy játs­ziu­k azonban, — árja Gayda —, hogy London és Pária­­ké­szek arr­al, hogy ö­t pintimitáló embrenát áldoz­zanak föl csak azért, hogy olyan területe­­ket tartsanak meg, amelyeknek jelentékeny részét nem­­is használhatják föl. Ugyancsak, a nap híranyagához te­ztozik, hogy Ajshmed Barrley angol képviselő, a londoni ,,News Cronicl­e“ külpolitika­i szerkesztője azz­al vádolja meg a németeket, hogy miután a­­lengyeleknek régebben ajánlatot­ tettek Oroszország bizonyos tansfetelm­iek refosz-j­atdsána, most az angol—franciái—szovjet­­oros­z egyezmény meggátolása érdekében,­ Moszkvának ajánlanak föl Lengyelország fönoszkitásait. A szovjetoroszok azon folaaj: vasszauttaaidolyták, Bartlett szerinte az ajátrv iratat, miért­ fölfogásuk szerén* Lengyelor­szág, mint ütköző állam is, hasznosabb szá­mukra, mintha annak jelentékeny részei* az orosz területhez csa­to­lnák. HADÜZENET NÉLKÜLI HÁBO­RÚSKODÁS A MANDZSU—MON­GOL HATÁRON JAPÁN ÉS SZOV­­JETOROSZORSZÁG KÖZÖTT SANGHAJ, május 31. (Rodor). Japán katonai körökben rendkívül súlyosnak tartják a helyzetet Mandzsuké Koko Mon'' galila, közötti határán. Az­t a körülményt, hogy száz szovjet-orosz repülőgép haladt­­el Mandzsuiké álom t­erülte­te fölött, súlyo­sabbnak tartják, m­intt az 1937- évi össze­tűzéseket, melyek során a Tumen folyó mentén légi és szárazföldi cd adategységek kerültek egymással szem­be. Japán kation­a körök véleménye sz­erinte most szovjetorosz kihívásról van szó. TOKIO, május 31. (Randorj. Az Usuri folyónál — Khabarowskit­ól délre — szovjetorosz és mandzsu tüzérség közelt iluzbjarc fejlődőse ki, melynek során súlyos veszteséget szenvedtek mandzsu részről. A maindzsu kormány külügymini­sztere ener­gikusa­n b­u­lta­kozott a kharbini orosz főkon­zuli­tusom. TOKIO, május 31. (Rador). A japán hadvezetőség közleménye szerinti a mand­zsu—külső mongol Urai összecsapás során mongol részről 200 halott, 2 toruk, 2 ne­­héz és két könnyű gépfegyver maradt a csatatéren. HSUNGKING, május 31. (Rador). A Domo­j-ügynökség jelenti: A hsungkongi ve­zérkar megállpn­tja, hogy a vasárnapi inci­dens folyamán a szovjetorosz tüzérség két japán-mand­zsu ágyúnaszádot bombázott. Az incidens, mely ellen a mandzsuriai kormány hibak­ozott Moszkvában, Tugan­­d­entől hatvan kilométer nyírté­­történte (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon/ Hogyan történik a szavazás? Fontos tudnioalók a választásokkal kapcsolatosan ! A választójogi törvény minden vonatkozásban olyan újításokat vezet be, amelyeknek esetleges nem ismerése maga után vonja a szavazatok megsem­misítését. Éppen ezért már most kötelességünknek tartjuk felhívni a válasz­­tók figyelmét, hogy a szavazás során a törvény intézkedései szerint járja­­nak el. 1. Mindenki csak azokra a képviselőjelöltekre szavazhat, akiknek a szak­májába, mint választó, feliratkozott.­­ 2. Ezúttal nincs választói igazolvány s igy minden választó vigyen ma­gával egy olyan hivatalos iratot, amelyből személyazonossága megállapítha­tó. (Lehet ez személyazonossági igazolvány, katonai irat, állampolgársági, avagy iskolai bizonyítvány, régi választói igazolvány stb.) 1­3. A szavazatszedő bizottság megállapítja a választó személyazonosságát és azt a tényt, hogy fel van véve a választói névjegyzékbe. A választó ez­után aláír egy évet s utána szavaz, a következőképen: 1 . 4. A szavazás nem listára történik, mint eddig, hanem személyre. 5. A szavazóknak a választói elnök pecsétjével ellátott borítékot adnak át, amelyben annyi fényképes szavazólap van, ahány képviselőjelölt van ab­ban a szakmában. A választó ezzel a borítékkal bemegy a szavazófülkébe, kiválasztja azoknak a jelölteknek a szavazólapjait, akikre szavazni akar, eze­ket beleteszi a borítékba, azt leragasztja és sajátkezűleg bedobja az urná­ba. Azokat a cédulákat, amelyekkel nem szavazott, még benn a fülkében, mielőtt kijönne, összetépi. Aki ilyen szavazólapot kihoz, súlyos büntetésben részesül. 6. A választó csak annyi szavazólapot tesz a bo­rítékba, ahányra szavazni akar. Tehát betehet egyet, kettőt, hármat, de legfeljebb nyolc szavazólapot. Ha valakinek borítékjában nyolc szavazatnál többet ta­lálnak, annak szavazatát megsemmisítik.­­ (Kivéve Brassó- és Háromszék megyét, ahol tizet is tehet, mi­vel a Buesco tarkmányhoz tartozik.) 7. A választás kezdete június­­ reggel 8 óra és legfeljebb 2 órai meg­szakítással addig tart, am­ig mindenki le nem szavazott. A szavazást legké­sőbb június 2-án reggel 8 óráig le kell zárni.­­ 8. A választás során tapasztalt sérelmek ellen a jelöltek előterjesztést (contestatio), a választók pedig panaszt (reclamatie) nyújthatnak be a vá­lasztás elnökének írásban.

Next