Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-01 / 200. szám

Szerkesztőiig is kiadó h­ivet« 1: Cluj, Cd­fl* Modor 4. Telefon: u—09. Nyomda: Str. I.­­G­roup* No. 8 Fiókkiadóhsvstat 'í* h 3 xi y v­o s­z­í'rf 1 y; P. Unirii 9 Telefon 11­99 JLX É­VFOL­Y­AM, 2­0­0.SZÁM. ttCTfMr­WHW ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS JFdlelős szerkesztő és igazgatót DR. GROSS LÁSZLÓ F­t N­T­E­K £JBtW«aSl^űíSES3J^X5ki... BSSa mák 3 Kiadótulajdonos: PALLAS R„ X» Törvényszéki ljstromozási szám: 39 (Dos. 885/ 7938. Trb. Cluj.) Előfizetés: csak: havonta 80. negyedévre 240. félévre 480 es­te évre 960 l-L CLUJ, 1939 SZEPTEMBER 1. A Hitlernek ma átadandó angol válaszra viszontválaszt várnak Londonban.­­ Paris továbbra is borúlátó.­­ A lengyel mozgósítási rendelő éles megítélésre talált Berlinben. A Daladier az események villámszerű kifejlődésétől tart­ásálert negyvennyolc órán belül rádióbeszédet tart „A helyzet kissé javult,“ — ezzel jele­ntemezte a válság mai állását Anglia új­­­jonnan kinevezett washingtoni nagy- ikövete, mikor tegnap Hull külügyi ál­lamtitkárnál látogatást tett. A javulás, legalább obban értelemben, hogy a leg­­­súlyosabb események bekövetkezése­­egyelőre kitolódott, kétségtelen. A tár­­­gyalás London és Berlin között tovább folyik. Hitler vezér és kancellár Lon­donnak adott viszontválaszára az an­­gol kormány tegnap délután újabb vá­­laszt szövegeseit, melyet ma adnak át­­Berlinben a Führernek. Londonban azt hiszik, hogy Hitler válaszolni fog az angol kormánynak erre a­z az elejére ,is, ami esetleg a békés megoldás irá­nyába viszi az eseményeket, de min­denesetre időnyerést jelenti, és „qui habet tempos“ ..., az idő újabb lehető­sségeket jelent. Viszont a Dunaposta a legújabban Berlinből jelentet­t híre sze­rint Hitler ma elutazik Berlinből is­meretlen helyre, de negyvennyolc órán belül rádióbeszédet fog mondani. Fel­tételezhető, hogy elutazása előtt még átveszi a tegnap este folyamán Ber­linbe juttatott angol válaszjegyzéket, az elutazás ténye azonban nem látszik kedvező jelnek a további tárgyalások számára. A negyvennyolc órán belül kitűzött rádióbeszéd is inkább arra vall, hogy Berlinben siettetni akarják a döntést. Londonban a tényből, hogy az angol kormány ugyan értesíti az el­lenzék vezéreit a Berlinnel folytatott jegyzék­váltás tartalmáról, de a parla­ment újabb összehívására nem tesz lé­pést, arra következtetnek, hogy a hely­­zet kibontakozási lehetőségeket rejt magában, bár ugyanebből következtet­nek arra is, hogy Chamberlain semmit sem változtatott az utolsó parlamenti ülésen leszögezett álláspontján. Egy Rador-távirat szerint Parisban borúl­­­tóbban nézik a dolgokat. A franciák szerint a helyzet lényegében ugyan­olyan súlyos, mint azelőtt. Kedvezőt­len megítélésre ugyane jelentés szerint különösen két katonai esemény adhat okot. Egyik a német csapatok fokozott összpontosítása a lengyel határon, kü­lönösen a német haderő felvonulása Szlovákiában is, másik a lengyel moz­gósítás bejelentése. Sőt­ ugyancsak egy ma reggel érkezett Dunaposta-jelen­tés szerint Daladier miniszterelnök, aki rendesen ugyan tartózkodó a kijelen­­téseiben, az újságírók előtt a tegnap, este meglehetős pesszimista képet fes­tett a helyzetről. „A súlyos események — mondotta — villámszerű gyorsaság­gal következhetnek be.“ Parisban azt hiszik, hogy Daladier kijelentései an­nak a jegyzékváltásnak ismerete alap­ján történhettek, amely London és Ber­lin között folyik. HITLER KÖVETELÉSEI A jegyzékváltás tartalmáról London állandó felvilágosítással szolgál a var­sói és párisi kormányoknak és az Egyesült­ Államok kormányának is. A nyilvánosság számára azonban még mindig nem adnak hivatalos felvilágo­sítást. Egy Havas-jelentés szerint azokban londoni beavatott körök úgy­­ tudják, hogy Hitler üze­nete négy pont­­­­s­ban foglalható össze. Az első pont­j . hangsúlyozza, hogy Németország tarz­í­­­tós jellegű barátságos viszonyban akar­­ élni Angliával. A második pont köve-­­ teli Danzignak és a korridornak vissza ú­j I csatolását Németországhoz. .-1 harmadik I pont szerint Hitler szívesen veszi, ha j , Anglia közvetít Lengyelország és Ném­í­­­metország között. A negyedik pont ki­ i . fejezi reményét, hogy ilyen alapon | ! Lengyelország teljes jogú megbízottat­­ küld Berlinbe, aki a német kormánnyal i­s a legteljesebb egyenjogúság alapján i­s tárgyalhatja meg a­ két ország közötti ,­­ vitás kérdéseket. Hiller ezen öt éve e­z­­ azonban semmi tekintetben nem volt­­ : ultimátum jellege, úgyhogy Anglia el­­­­lenindítványai számára egyelőre nyit­­­­va marad az ajtó és így számításba jó- e hét további tárgyalások lehetősége is. Viszont abból a ma ismertté vált tény­ből, hogy Vilma holland királynő és Lipót belga király közvetítő indítvá­nyára, az indítványt udvariasan meg­köszönő, de lényegében visszautasító válasz érkezett Berlinből, inkább pesz­­szimista következtetéseket vonnak le Londonban is. Hitler vezér és kancel­lár ugyanis, amint egy Rador-távirat Brüsszelből jelenti, megköszönte Vilma királynőnek és Lipót királynak közve­títő ajánlataikat, válaszában azonban rámutat arra, hogy véleménye szerint a h­elyzet jelenlegi kifejlődése már nem­ adhat helyet a két uralkodó jó szándékú törekvéseinek. Németország — mondja az üzen­et — már régebben megindí­totta az akciót a helyzet igazságos tisz­tázására. Most nem marad más hátra, minthogy bevárja ebben a kérdésben Anglia válaszát. A lengyel mozgó és a Szlovákiában felvonuló német hadsereg Ugyancsak az események inkább kedve­­­zőtien me­gm­­élésének múltmára hajtják a vi­­­zet az­ utolsó nap lengyel és német karó- t­nai inté­z­kedései- Lengyelországban-, amint­­ egy alábbi táviratunk jelenti, a­­német had- !­­er­­g szlovákiai felvonulására nyíltan be- j ! ismert mozogós irtási paranccsal feleltek A | j mozgósítás a valóságban más helyeken, ys | ! majdnem teljességben megtörtént, a lépés | | 'nyílt beismerése azonban újabb vitákra ad alkalmat, melyek még inkább el­mérgesítik az amúgyis f e­lmérgesedet­t helyzetet­. Teg­nap, mint a Rador jelenti Berlinből, hiva­talos jellegű német jegyzék jelent meg, mely szerintt a lengyelországi általános moz­gósítás nagyon súlyos követk­ez­ményekk­el járó intézkedés lehet, különösen ebben a pillanatban, amikor az európai helyzet bé­kés elrendezésére még diplomáciai megbe­szélések vannak folyamatba. Az olasz Ste­­fani-ügynökség, a Rador köz­lése szerint, szintén súlyos tényeként "stimileri fiel a len­­­gyelországi mozgósítás bejelentését Az ügynökség távirata ugyanakkor hangsú­lyozza, hogy Olaszország­­teljesen­ felké­szülten néz az események elé. Londoni Reuter jelentés szerint angol politi­kai kö­rök, bár már tu­lajdon­­ainak túlságos fon­tosság Szlovákia német csapatok álltal történt m­egszál­lásának, mégis félnek attól, hogy ez hieber az az ok, mely miat tető­fokra hág a feszültség. A Lengyelországnak nyújtott angol és francia garanciák ugyanis akkor lépnek életbe, ha a lengyeleket köz­­veken veszély fenyegeti. Szlovákia német megszállása — mondják Londonban — nagyon közel hozhatja ezt a lehetőséget. Érdekes a Vatikán hivatalos­­lapjának, az „Osorvatore Romance“-nak szintén nem nagyon bizakodó magyarázata arról, hogy a tárgyalások miért húzódnak el, anélkül, hogy a megegyezés lehetősége feltűnne a­­ láthatáron. A­­Vatikán lapja szerint az el­­lenfelek mindenekelőtt eloi akarják fárasz­­taná egymás ellenállását Azután, mindkét fél a má­sikra akarja hárítani az esetleges háború kitörésért való felelősséget. Néme­lyek szerint­ — folytatja a­­lap — az egy­mással szemben álló hatalmak még m­­indig nincsenek teljese­n felkészülve, ezért húz­zák egyelőre a dolgok kifejlődését. Végül pedig Hoher a tárgyalások elhúzódásának az is oka, hogy az egyes európai és Európán kívül álló államok még nem tisztázták helyzetüket a háboú esetére. MIRE KÉSZÜL SZOVJETOROSZ­ORSZÁG? Az utóbbi ké­rdés­ komplexu­mba tarto­zik kétségtelenül Szovjetoroszország vég­leges állásfoglallása "is, melyről ma a meg­nemtámadási szerződés sz­ovjetorosz rami­­fikálásánnak elhalasztásától Ir meg jelent angol és francia hitekkel kapcsolatban, német részről éppen elszentketőleg, azt írják, hogy többet m­i is jelent, min­t Tisztán egymás meg­­n­emtáma­dására i­rátnyu­ló kölcsönös megál­lapodást A ,,Völkischer Beobachter“­, mint a DNR-ügynökség jelez!, „London választ kap“ cimmel a következőket írja: A szov­­jeti csoportok igenis felvonultak Lengyelor­szág keleti határán. Azt hiszik talán, hogy Berlin és Moszkva között, amint szokásos, papírszerződés jött létre? Senki sem kérel­­kedhetek abban, hogy a nemert birodalom s a Szovjet politikáját a két hatalom kézzel fogható érdekei irányulják, hiszen a lengyel kérdés az Oderától a Dnyeperig terjed és minőiken részen hajszálnyira megegyezik. Saj­nálatos volna, ha­­nyugatom és Varsóban efölött ismét illúziókban ringatnák ma­gukat. • ■ - ■ J . Ugyancsak e kérdés-komplexumba tar­tozik Japán állásfoglalása is, melyről azon­ban csak annyit­­lehet láttani, hogy meglazul­tak a német—olasz, tmgellyel az eddigi kö­­t­lékek, de a továbbiakban még nem lehet bizton­sárgán megítélni a dolgokat. A LENGYEL MOZGÓSÍTÁS BEJELENTÉSE VARSÓ, augusztus 31. (Rador.) A lengyel fővárosban a követt­kező hiva­talos közleményt tették közzé: Németország több hónap óta támadó politikát kezdett Lengyelországgal szemben. A sajtóharc, a német állam­férfiak részéről elhangzott fenyegető nyilatkozatok, a határincidensek rend­szeres kihívása, végül a német haderő­nek a lengyel határon való mind na­­gyobb méretű összpontosítása, világos bizonyítéka ennek. A legutóbbi időben a danzigi területen kifejtett és Len­gyelország tagadhatatlan érdekei és jogai ellen irányuló tevékenység, vala­mint a Németország részéről Lengyel­­országgal szemben kinyilvánított terü­leti tervek nem hagynak semmi kétsé­get afelett a tény felett, hogy Lengyel­­ország fenyegetve van. Azok a békí­tési kísérletek, amelyeket vagy a béke fenntartására törekvő magas személyi­ségek, akár az ugyanezen szellemtől áthatott s Lengyelországgal szövetsé­ges államok kormányai tettek, mindig a lengyel kormány teljes helyeslésével találkoztak, de semmi visszhangra sem találtak a német­ kormánynál.­­ Tekintetbe véve ezeket a tényeket, főképpen német csapatoknak a szom­szédos szlovák állam területére való benyomulása után a lengyel kormány, miután megelőzőleg is intézkedéseket tett, ma kénytelen megerősíteni az or­szág biztonságát a helyzet által meg­követelt védelmi katonai intézkedések­kel. A lengyel kormány politikája, ame­lyet soha, egyetlen állammal szemben sem irányított semmiféle támadó terv, változatlan marad. Az összes államok­kal való egy­üt­t­működés óhaja, amely nemrégiben is kifejezést talált a len­gyel köztársaság elnöke részéről a Roosevelt elnöknek küldött válaszban, mindennél jobban jellemzi a lengyel politika szándékait.­­ Varsói politikai körökben kijelentik, hogy az ebben a hivatalos közlemény­ben bejelentett katonai intézkedések gyakorlati szempontból enyhébbek, mint a megelőzően tett intézkedések. VARSÓ, augusztus 31. (Rador.) A lengyel sajtó közli az újabb katonai intézkedésekről szóló kormányjegyzé­ket, hangsúlyozva annak jelentőségét és kifejezést adnak reményeiknek, hogy úgy a behívott tartalékosok, mint a la­kosság többi része a hazaszeretet ér­zésétől áthatva eleget tesz a kormány felhívásának. NEMZETVÉDELMI TANÁCSOT ALAKÍTOTTAK NÉMET­ORSZÁGBAN BERLIN, augusztus 31. (Rador.) A feszült nemzetközi helyzet tartamára Németországban az ország védelmére különleges minisztertanács alakult. Az új minisztertanács a kabinet el­­nökéből és alelnökiből, főkormány­­biztosokból, a nemzetgazdasági mi­niszterből, a kancellár­iátus főnöké­­ből és a hadtestparancsnokokból áll. A tanács elnökének jogában áll új ta­­gokat kinevezni, más személyiségeket is meghallgatni. A minisztertanácsnak joga van különleges intézkedéseket el­rendelni azokon az intézkedéseken kí­vül, amelyeket a kancellár, a kormány, vagy a képviselőház rendel el. Göring továbbra is a négyéves gazdasági terv végrehajtó bizottságának elnöke marad (Cikkünk folytatása d­ uionní ottfillous

Next