Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-01 / 252. szám

2 MIT Irt A ROMÁN SAJTÓ UNIVERSUL: A népesség kkterété.­érvek­­és áb­ telepitésének gondolata teljesen atko­­l­ta. A kölcsönös békés "tegegyetémek fest­i tatáját a múlt hami nént ismerték, bár a népvándorlás nem egyszer változtat­ta meg a kontinens rendjén Az eső békes, vzfi szoáés fia népeséről Törökország és Gö­rögország v.i­óditolták meg a kiázsiai há­­ború id­ jéns mikor a görögök­­közel egymd-6-ó zoo ezer bevándorlárna­k adtak letelepü­lési engedélyt de ezzel szembeni többszáz­­ezoz mohamedánt engedtek át Törökor­szágnak. A nemzetiség megállapításánál e­kkor réves.Mi a vallás vették alapul, így 11 ör­­üelm­, hogy a Görögországba át­telepi­tett teres/.rénty or­odox vaHasu egyének nem tudtak görögül. Most Németország való­sítja rr’g véreinek átü­ltetését. Ne feledjük azonban, hogy mi román kormány s pró­­bálkozonk ezzel, midőn ti Macedóniában és Albániában­ lakó román, származásúak­­ akarta áttelepíteni. Kevesen jöttek és ma is régi otthonukban él nagy részük. Mégis jó fényegetni, hogy a határokon túl élő más­félmillió románt nagy része dákói román ere­detű. A népcsere­­, mely a szomszédos ál­lamokkal megv­alós­í­t­hatónak­ látszik '—, több szem­frontból tisztázná a helyzetet és me­gerősíten­é a baráti jó viszonyt azon álla­­moik és­­népek között, melyeket a föld és történelem arra rendelt, hogy örökre szom­szédok maradjanak. Lehetséges, hogy nem kedveznek ennek a gondolatnak a mai vi­szonyok A háború által teremtett helyzet azonban­ csak átmeneti jellegű s reméljük, hogy az általános óhajna­k megfelelőm is* mint normális élet következek. A békés meg* egyezésen alapuló népedre gondolatát nem kel feladni. „CURENTULT Midőn néhány héttel előbb az a h«* terjedt eh hogy az olaszor­­országi­­németeket Németországba áttele­pítik, különösnek, bonyolultnak és vaffló* sziBur«nnek látszott a tervbe vett töm^* ges kivándorlás megvalósítása. — És­­most még's lehetségesé vált, mert a Führer parancsából tízezrek költöznek a Sáli-Vamokból Németországba. Sóikat ie­­he­tne vitatkozni a Führer parancsán, me­lyet a nyugati hatalmak a Baltikumról való lemondásnak tekintenek. Most az uj jog általánosirá»ám várhatunk, vagy­ az ide­ges népesség önkén­yes ‘költözködését kény* ■szerű költöztetés vághatja fel a fegyverrel­­r meghódított területekről. Néhány év lefor­gása után pedig a kivándorlás tervszerű megszervezésével erős áthelyezett népcso­portokat találhatunk bizonyos területeken. A mai­­nemzetközi jog értelmében még a legkevésbé valószínű feltevések is lehetsé­gesek. És ez újabb figyelneztetést jelent­­az öszes népek számára, melyek ma fana­­nkisabban, mint bármikor kötelesek ezt iiteni­s megvédeni területi sérthetetlenségüket. A jelenlegi háborút követő békekötésnél felhasználják majd a múlt tapasztalatait, úgy brutálisabb békés értékesek következnek. Uj nemzetközi jog lesz, melyet kezdünk a megszokni, mióta formális hadüzenet nél­kül indultak a legutóbbi háborúik. Helyes jóelőre jelezni az újításokat, melyek még inkább szükségessé teszik a nemzeti ösz­­szetartást, a lelkek testvériességét és meg­­íbéskezését és az összes etnikai erőknek a­­Korona és a haza körül való összefogását. ’Nem lehet ma a­ régi hibákat ismételni. Nem úgy lesz, mint 1819 vagy 1919 után volt. Akiket holnap legyőznek, azok nem tzámadhatnak fel 20 év múlva. : „EXCELSIOR* : Az utóbbi idők esemé­nyei különös jelen­tőséggel bárnak Romá­­niára vonatkozóan. A román—magyar­­kö­zeledést helyesléssel fogadtak nemcsak Ro­mániában és Magyarországon, de az összes országokban. Midőn augusztusban Magyar­­ország elutasította, hogy Romániával meg­­nemtámadási egyezménye kössön, a délikes­­beteurópai helyzetet bizonyos elégedetlen­séggel nézték a nyugati hatalmak. Mély be­­nyomást keltett az egész világon az anka­rai megegyezés, mely Franciaország, Nagy­­bri­tanniia és Törökország tényleges együtt­­működését és a kölcsönös segélynyújtást is biztosí­t az esetben, ha a Földközi-tengeren va­­lamely európai hatalom támadása folytán háború indul. Az egyezmény 3. pontja nagymértékben közvetlenül Romániát is érdekli. Ez a rendelkezés ugy­anis Törökor­szág, Franciaország és Anglia együttműkö­­dését írji elő arra az esetre, ha a Görög­ország és Románia részére adott garancia folytán Franciaország, vagy Anglia hábo­rúba sodródna. Valószínű, hogy az egyezmény megerősít­i­ a nyugalmat Délkelet-Európában, ahol Prománia is szervesen érdekelve van. Ugyanakkor Stockholmban is megegye­zés jött létre az északi államok között, ugyancsak azzal a célkitűzéssel, hogy a háborút mentői szűkebb körre korlátoz­zák. Az államok próbálkozásait a ve­széllyel szemben való összefogás jellem­zi. Az államok­­— különösen a kisálla­mok — határaikat meg akarják védeni a tűz terjedésétől és pillanatnyikig az ily­fajta egyezményeket tartják legjobb esz­köznek a veszély elhárpására. A politi­­kai spekulációkat Egyetmen kívül hagy­va, úgy látjuk, hogy a kötött és a­ közel­jövőben még kötendő egyes egyezmények — szó van például a Balkán államok blokkjának megszervezéséről — a hábo­rú elszigetelésére és megrövidítésére szol­gálnak, ezért részesülnek, kedvező fogad­tatásban.­­. Emmi Marinescu táb­ornok, közrendészeti miniszter rendelete az idegen­­ellenőrzésr­ől „Erény” ellen• — Rendelkezések a kérvények benyúj­ásáról és a tartózkodási engedélyekről BUCUREŞTI, október 31. Az idegenek ellenőrzésével kapcso­latban — melyről az Ellenzék részle­tesen beszámolt . Marinescu tábor­nok, köz­rendészeti miniszter aláírásá­val fontos rendelet jelent meg a hiva­talos lapban. A rendelet értelmében az előírt kérvényeket az érdekelti szemé­lyeknek személyesen, törvényes képvi­selőik útján lehet átadni, vagy postán kell beküldeni az iktató hivatalba. Amennyiben más személy jelentkezik a kérvénnyel, azt megsemmisítik és az illető kijárót feketelistára írják, me­lyet kifüggesztenek a hivatalokban kö­vetkező felírással: listára, akik ide­­rend­­enöreti hivatalokban kijárások­kal fo­jlalkoznak“. A rendeld különleges intézkedése” két tartalma­ azokra vonatkozóan, akik foglalkozást űzne­k az országban. Minden külföldi alattvaló, aki vízum­mal ellátott érvényes útlevéllel érke­zik az­ országba, harminc napon belül a határ átlépése napjától számított 30 napos tartózkodási idő engedélyezé­séért, folyamodhat a tartózkodási helyek­nek megfelelő rendőrhatóságnál. Az árja eredetű utasok ezenkívül egyhó­napi meghosszabbítást kaphatnak. Ezen felül tartó mindennemű tartózkodásra , engedélyt csupán az államrendőrség vezérigazgatósága adhat- Természetbeni odom­ánnokat donit a város a szegm­porso Katona­­bébivoltak családtagjai számára­ ­­­ Négy teherautó járja be november másodikán a város álcáit az adományok összegyűjtésére KOLOZSVÁR, ok­óber 31. Bornemisa Sebastian dr. Ko­lozsvár város polgármestere, dicsére­­remél­tó jótékonysá­gi mozgalmatt kezdemény­ezett a szegény sor­sú katonai szolgálatra behívottak család­t­g­­jainak megsegítése érdekében. A polgár­mester akciójának végrehajtása: lelkesen vállalta magára a város népjóléti hivatala, mely élén Vlad Péter dr. városi főorvossal a napokban megszervezi a természetbeni segélyre rászoruló családtagok részére szükséges élelmiszerek és ruházatok beszer­­zését. A cél érdekében november 2-án, chiför­­tökön délelőtt 10 és 11 óra között a város tehergépkocsijai sorra járják az egyes vá­­rosrészeket és a jótékony családok és a vá­rosi tanács által kibocsátott bonok ellené­ben átveszik az adományokat (ketnyere , lisz­­tet, burgonyát, babot, rizst, húst, zöldséget, cukrot, esetleg ruházatokat, fehérneműt, tűzifát, ház­gyógyszereket és a pénzben adom­án­y­okat.) A város négy tehergépkocsija a fent jel­zett időben a következő sorrendben járja be a várost: Az 1-es számú tehergépkocsi a Regele Carol II. utat. A 2-­es számú tehergépkocsi a Stefan cel Ma­re teret, valamint az Epicop Ivan, az E. Murgu, a Pop-Rategarii, az Episcop N. Popea, az I. Vulcan, Greceanu, a Marzes­­cu, a Bolintineanu, a Cantemir, a Vacares­­cu, a M. Besarab és a Ion Vidu utcákat. A 3-as számú tehergépkocsi az A. Mu­­resan, az A. Francu, a C. Brancoveanu, a füUflWíi NORWE­G E­N Hrutffhff Beteli MÜNCHEN O 'loo 2oo Az Észak­i-t­enge­r tér­képe, am­eliten Jól lát­hatók azok a pontok, ahol az angol hajókat bombázták a német repülők Orkney és Firt of Forth környékén 1*35 stoomb*' t Tisztítsa meg vérét Borbajok - Visszerek - Megmerevedett ereh Érelmeszesedés - Lábfájás - Köszvény - Csísz - Fájdalmak - Hátfájás - Ischias Zsába Női bajok Amint megtisztítja vérét, mindazok az izü­leti bajok megszűnnek, amelyek nemcsak visszatetsző voltukkal, hanem a velük járó nagy fájdalmakkal is kínozzák Ont. Akármilyen régi, komoly és bármilyen ere­detű is az On baja, gyors és gyökeres javulásra számíthat, ha aláveti magát egy Dépuratif Richelet “ vérrectificá­­ló ” kúrának, ennek az ezidősze­­rint leghatásosabb gyógymódnak, melyet a modern tudomány a mérgező anyagokkal teli vér áldo­zatainak ajánlhat.­­ Már a kúra legelső napjaiban a különféle börbajok, mint ekzema, hólyagos persenések, sycosis, bőrpirosság, psoriasis, fa­, runculosis, csalánkiütés, prurigo stb. okozta kínzó viszketések megszűnnek. Fokozatosan elszáradnak és leesnek azután a sebek és a gennyedések, a bőr újra egészségessé és üdévé válik. Küszvény, csúz, zsába, nyakír,erevség, neuralgiák, i­­schias esetében a Depuratis Riche­let, m­ely könyörtelenül elpusz­títja a húgymérgeket, felszaba­dítja az ízületeket és megszünteti az izületi, izombeli, ideges fájdal­makat, egyúttal pedig megaka­dályozza az ezekbe a betegségekbe való visz­­szaesést. Az érelmeszesedettek visszerei, meg­merevedett erei, aranyerei, szívdobogásai és szédülései szintén nem tudnak ellentállni a vér eme gyökeres­­ megtisztításának ”. Nagyon jó szolgálatokat tesz a Depuratif Richelet az ú.n. kritikus életkorban is, amennyiben a vér fel­szabadítása és a vérkeringés szabályozása által megszünteti a vesebántalmakat, az alhasi fáj­dalmakat, vértolulásokat és így elejét veszi a legsúlyosabb komplikációknak. Mindezeken felül erősíti a vért és annyira megjavítja az általános egészségi állapotot, hogy a legtöbb esetben valóságos megfiatalodás következik DEPURATIF RICHELET minden gyógyszertárban és drogériában kapható Mocioni. a Braţe, a Popa Farcac, a Zenobla Pop, a Buda- Delearm, a B. deU \rrancea ég a Capitan Ignat utcákat. A 4-es számú gépkocsi a T. Opariu ut­­cát, a Pata­ utcát, az Oasanu, a Muncitori­lor, a Plugarilor, az­ Amurg, a Vasile Lupin a T. Remescu, az Axente Sever, a Densusa­­nu, a Brancoveanu, az I. FI. Radul­escu, az S. Albini, a Sfantul Gheorghe, a Petru Rares utcákat járja be. A város ezúton kéri fel az általa kijelölt hölgyeket, hogy az emberbaráti és nemi célt szolgáló propaganda érdekében ezek­ben a napokban lenné, keressék fel a jóté­kony családokat és személyesen értesítsék őket az akció programjáról. Bucureşti hölgyek jótékony akciója BUCUREŞTI, október 31. (Radon) Ga­­ffricu asszony kezdeményezésére Maria Bara­bakaoru asszony vezetésével a „Timpul Femérg“ dolgozó tagozatot "létesített. Ennek keretében több mint „száz előkelő társaság­beli asszony meleg alsóruhákat, harisnyá­kat­, kesztyűket, st­b. g­’űjt és készít a ka­tonák számra. 1 — «———■ ■ Márta jugeszláf királyne je­­lenlffcbeaf­ei(£H tea belörfie „iskaiaoishaa“ alapkövet BELGRÁD, okt. 31. (Rador.) Marioara jugoszláv anyakirályné kezdeményezés­ére számos , disk dato­s honc­m alakult az ország­ban. Belgrádban vasárnap tették le az ot­­tani otthon alapkövét a királyné jelentésé­ben, kinek nevéről az otthoni: ekievezték. __ A legfőbb szovjetanácsü­lés programja MOSZKVA, október 31. (Rador.) A DNR jelenti, hogy az október 31-re össze­­hívott 2 legfőbb szovjet tanács napirendjén a volt Lengyelországtól elcsatolt új terüle­te­k beolvadásának ünnepébe és elismerése fog­­szerepeln­. A tanácsülésen Nyugat- Ukrajna és Nyugati Fehéroroszország nem­­zetgyűlései is képvisel­tetik TMag,uk­­*

Next