Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-01 / 24. szám
''Szerkesztőcég és kiadóhivatal: Cluj» Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G Dues No- 8- Fiókkiadóhivatal éskönyvosztály: P. Usűris 9. telefon 11 99.. . I JSLI ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ALAPÍTOTTA J BARTHA MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgatás DR. GROSS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szava: 39. (Dos. o-* 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. ---- ..................... ' ----CLUJ, 1940 FEBRUÁR 1. „Semmiféle megegyezés nem lehetséges, míg jogainkat nem érvényesítettük Hiller kancellár nagy beszéde a némsperti szocializmus uralomrajutásának hetedik tvfordulójára. *» „ISK rrsetország politikája? szabadkezet nyert keret felé* jövő feladatunk, hogy katona szempontból is szabadok legyinek. — „Ellenségeink Németország vesztét akarják, de Németország mindg élni fog következésképpen győznie kell8® „Ma $!m@f@rszagi legnagyobi ayi!ag9ߣe BERLIN, január 31. A DND német távirati iroda jelentése szerint a német kormány a nemzeti szocialista párt uralomra jutásának hietedik évfordulója alkalmából a berlini Sportpalartban nagyszabású népgyűlést rendezett, amelyen többszázezer résztvevő jelent meg. , BERLIN, január 31. (Rador.) A M MNB jelenti: Hitler kancellár beszédét kedden este 8 órakor kezdte meg és abban a következőket mondotta: • Csodálatos háborús célokat hallünk emlegetni. Különösen az angolok azok, akik ilyen célokról beszélnek, mert nekik ebben tapasztalatuk van. Ugyanis a világ összes népei közül az angolok voltak azok, akik eddig a legtöbb háborút viselték. Ezek a célok egy új igazságon felépülő Európára törekednek, ahol a fegyverkezés szük-ségtelenné válik. Ez a leszerelés pedig a gazdasági jólétet hozná maga után, s ■ gazdasági jólét pedig a műveltség fejlődését, azaz más szavakkal valóságos ■ szsnyt korszak fog beköszönteni. Sajnos ennek az úgynevezett aranykorszaknak már ítainiei voltunk és ugyanazok az emberek, akik ezt, a múltban így leírták, ugyanazok beszélnek róla ma is. Általában 1918 óta ígérik ezeket nekünk. Akkor is új Európa és új igazság volt az angolok célja, amelynek lényeges eleme a népeknek sorsuk felett való önrendelkezési joga. Akkor is olyanigazságot ígértek, amely a fegyverkezést szükségtelenné tesz. Már akkor felmerült az általános leszerelés gondolata. És hogy ezt a leszerelést még hathatósabbá tegyék, ezt is népek szövetsége koronázta volna meg, mely az összes nézeteltéréseket elintézte volna, amint mrrt a demokrata álamokban szabadon feltett kérdésekkel és válaszokkal, de semmiesetre sem fegyverrel szokták elintézni. — Urjunk, mi történt. Európát lelap-írozták, a nagy államokat felosztották, összetörték a népeket és a nemzetedet megosztották ?O Tar ik,’ót, miután minden védelmi lehetőséget elvettek tőlük, nem beszéltek többé leszerelésről, hanem továbbfolytatták a fegyverkezést. A gazdasági jólét helyett egy őrült jő-* vétée-íi rendszer nyomán bekövetkezett a nyomor nemcsak a legyőzött, hanem a győztes államokban is. A vallás háttérbe szorult. A művelődés sem nyert semmit. Ebben az időszakban a demokrata Németország hiába könyörgött, hiába taltakozott Ekkor tzínt fel ii nemzeti szocialista mozgalom. Miután átvette a hatalmat , habár kizárólagosam német jellegű újításiról volt szó, mégis azonnal magára vonta bizonyos körök gyűlöletét. Mivel tudtuk ezt, kezdettől fogva a belső fejlődéssel párhuzamossan a német fegyveres erő fejlesztését is célul tűztük ki. 1933-ben bevezettük a kötelező katonai szokástot, tojóban : pedig elrendeltem a Rajna vidék meg® szállását. 1937 ben és 1938 ban felszabadult Ausztria és a Szudéta-vidék. 1939-ben megkezdik a birodalom védelmét azok ellen, akik közben levezítették álarcaikat. Gyakran mondták, hogy mindezeket tárgyalások útján is megvalósíthattuk volna. Talán nem ajánlottuk már több izben a világnak, hogy Németország gyarmati követelése tárgyában meginduljanak a tárgyalások? És kaptunk legalább egyszer is feleletet erre az indítványra? A viszogszaiítasatáson kívül az egyetlen válasz erre mindannyiszor a németelsesses hadjárat megindítása volt, Anglia és Franciaország, legalább is vezető osztályaik, és vlak határozva arra, hogy ismét megindítsák a háborút Németország ellen, amit az újból talpraálll, ők akarták az új kit horni. Amint az angol történelem igazolja, b po száz éve ez az ország Európa uisrditásának megakadályozik. Franciaország szintén óla egyetlen céljának Senémetország fejlődésének írását. Ha most Chimachi a vita? élőt! Igazi hahó* nem hallgathatom el a ráaz önök történelme mást mond, . _ !.*¡' Periain ur? Mindig arra hivat® okoztak, hogy az Istenért és vallásért harcolnak, azonban háromszáz év alatt majdnem negyvenmillió kilonterrny területet hódítottak meg. „Ők akarták ” — Ők akarták a háborút. Mi kezet nyújtottunk. ők visszautasítoták, most a háború előttünk van. A harc első fejezete politikai jellegű volt. Évek során át Németország Olaszországgal közös politikát vallott. Ez a politika ma sem változott meg. A két államot szoros barátság kapcsolja egymáshoz. Érdekeik közösek, sőt azonos*ík. A mult évben isyehettünk Angliának ael a célját, hogy világhábors! idézzen elő, meghiúsítani. Akkor Chamberlain minden lehetőt megtelt arra, hogy Sztálinnál roegegy©" zé^r® msiofi, az sikecüüUL is Megértem a Chamberlain dühét, mert ms* knak sikerült az, amit ő lilába próbált. Persze Chamberlin szemében, ha ez neki ! sikerel. Istennek tetsző cselekedet Lets vol- 5 na. Számomra és nem az, de lényegében a*! hiszem, hogy a mindenhatónak baja, sikerül! egy őrült háború! megakadályozni, hiszen Németország és Oroszország évszázadokon keresztül békébe® és barátságba® élnek egymás mellett. Miért ne legyen ez így a jövőben is? Az angol és francia plutokrácia minden hatba?...jBSitäaá a j©«rőfee® raeg ,C©g, hisääistä*’ mm 31.0 ni. Németország ma polikailag szabadkezet nyert kelet felé. A jövő feladatunk az, hogy katonai sacrapontból is szabadok legyünk. Hadseregünk ereje megtörte az anigol reménységet, hogy a lengyelországi hadjárat nem ér véget féléven vagy éppen egy egész éven belül. Ez volt a küzdelem első fejezete. A második most kezdődik. Ezt angol részről várják majd, hiszen Churchill és ezt már többször hangoztatta és bejelentette, hogy ez a harc sem a nőket, sem a gyermekeket nem fogja kímélni. Az egész bábon voltaképpen a nők és gyermekek ellen irányult Ezt mi már előre láttuk és készültünk rá. Legyen nyűgöd! Churchill úr, nagyon jól tudjuk, mit tett Anglia ez utóbbi 5 hónap alatt. Azt is tudjuk, amit Franciaország tett Azonban úgy látszik, hogy Churchill úr nem tudja, hogy Németország az utóbbi öt hónap alatt suilye® hatalmas munkát valósított meg. Ez pedig felülmúlja mindazt, amit a német gép az első hét év alatt alkotott. „AZ ANGOLOK NEMSOKÁRA TANÚI LEHETNEK A TENGERALATTJÁRÓK FELTÁMADÁSÁNAK“ A Führer ezután felemlítette a német te®ngeralattjáró-veszteségekre vonatkozó angol állításokat és megállapította, hogy az angelok nemsokára tanúi lehetnek a tengeralattjárók feltámadásának. Mikor az idegen propagandát kisérem figyelemmé! •— mondotta — a jövőbe vetett bizalmam és reménységem végtelenül megnő. Ma Németország a legnagyobb hataloma világon. Nem igaz az a bibliai mondás, hogy a korral megjön a bölcsesség, mert, ahogy mannak az évek, a vakok nem nyerik vissza Sátárukat. Akik eddig vakok voltak, azok most is azok. Viszont igaz az, hogy a vaksággal megverte,két elpusztítják az istenek, mert hiszen ez azt igazolja, hogy aláértékelnek minket, már pedig Németország ma a legnagyobb világhatalom. A német erő és a német nevelés nem fantom, hanem valóság. Ezt beigazoltuk, akkor, amikor 18 nap alatt eltörölt mtne egy országot a térképről A német közösség sem fog soha többé az 1918-as év hibájába esni. Daladier miniszterelnök úr meg fog ismer** kedni a harctéren a mi osztrákjainkkal is, akikről állandóan azt mondják, hogy sieta németek, illetőleg, hogy nem tartanak velünk. Akkor majd kigyógyul az őrült hitéből, hogy nem egységes nemzeti szocialista nép áll vele szemben, csak német nemzetiségek. Semmiféle megegyezés nem lehetséges eszzel a 80 milliónyi néppel, mielőtt jogainnkat világosan le nem szögeztük és nem érvényesítettük. Nem akarunk néhány év múlva újabb háborút kezdeni jogainkért. A jelenlegi nemzedék tartja kezében Németország sorsát. Ellenségeink Németország vesztét akarják. Németországnak erre csak egyetlen válasza lehet és pedig az, hogy mindig élni fog, következésképpen gv&rrj© kell? FRANCIA SAJTÓVÉLEMÉNYEK HITLER BESZÉDÉRŐL FÁRIS, január 31, jRsdor.) A Havas jelenti: Hitler kancellár beszéde? Pártában meglehetős közönyösen fogadták. A beszédbben, általános vélemény szerint, sehol soma lehet döntő érveket látni, sem új állatásokat. A beszéd tárgya továbbra is a Versailles békeszerződés, a nemzeti szocializmus szerepel ,,a világ legnagyobb nemzete“, a gazdag és s jogfosztott népek közötti ellentét demagógok és kiszínezése, stb. mind ismert érvek. Nem kevésbé ismert az állítólagos angol képmutatás vádja. Általában kifogásolják, hogy a Führer kigúnyolja az angol vallásos szellemet, ugyanakkor azonban a mindenható közbelépéséről beszél Németország sorsába. Arai a nemzeti szocializmus nemzetközi munkáját illeti, a lapok szemére vetik Hitlernek, hogy az 1938-as évet, mely avalóságban Ausztria, a szudéta-vidék elfoglalásának és a müncheni egyezmény megkötésének éra, a németekéves provokációk esztendejéül l át Mitche» • • in ?,Játszunk nyílt Ezután Hitler kancellár az Anglia által indított háborúk igazi indítékaira mutatott rá. Anglia síért viseli háborút, hogy kereskedelmi kapcsolatait kiteljesithesse, hogy a?, embereket ópiumszívásra kényszerithesse, hogy arany*bányákra tegye rá a kezét, hogy gyémántbányákat birtokoljon, tehát mindig anyagi célokért küzdött, azonban nemes és idealista jelszavakkal. Természetes, hogy a legutóbbi háborút is eszményi célokért indította. Köziben nem feledkezett meg Anglia arról, hogy megkapsztvitsa a német gyarmatokat. Lefoglalta hajóhadunkat lefog® val a külföldi hiteleinket, mindezt természetesen a Franciaországgal együtt viselt nemes háború következményeként tette. Meg kell dicsérnem Chur-4 chili urat, aki legalább nyíltan megmond mindent, amit az öreg Chamberlain úr csak gondol és remél, anélkül,, hogy kimondaná: Megmondja, hogy Németországot ?.tj* ra fel akarják osztani és a német népet ki akarják irtani. A francia tábornokok is nyíltan megmondták, hogy miről van szó. Ilyen módon aztán jobban meg fogjuk énem egy* misti ti Azért minek harcoljunk futói*g írszetű togjáért. ! A Führer ezután mégegyszer fiangsúlyozta, hogy negyvenhat millió angol negyvenmillió négyzetkilométernyi felület fölött uralkodik, Franciaország pedig négymillió négyzetkiométernyi gyarmatbirtokkal rendelkeziik., s mig Németországnak nyolvanmilliónyi lakosa van és még hatszázezer négyzetkilométernyi területet sem mondhat magáénak. Ez tehát a megoldásra van ró probléma. A német nép nem táplál szívében gyűlöletet sem a francia, sem az angol nép ellen. Khánságai ezt a két népet semmitől sem fosztják sneff, a német népet sohasem vezette ellen* séges érzület. Míg Angliában és Franciaországban a háborús uszítók nap nap után gyűléseken és a sajtóban igyekeztek a fran* cia és angol népet a németek ellen hangolni, 1919-ben ezek a nagyhatalmak levetették az álarcot, és meg’s küldték a hadüzenetet Németországnak, minden megegyezésre irányuló akaratunk ellenére. Elismerik, hogy esetleg készen állottak volna a tárgyalásra, azonban Németország ünagy” ■ kisirtása ezt lehetetenné tette-