Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-02 / 75. szám

1946 április Molotov nagy beszédben vázolta Szovjet- Oroszország külpolitikáját Etjra­­supériorísta célok­k­al vád­olta a széksél külü­gyek vezetője Angliát és Franciaországot . „Szovjetoroszország kezdettől fogva kijelentené, hogy semleges magatartásra szorítkozik és mindedig habozás nélkül folytatta ezt a politikát­ .­ „A len­gyel területen végbement események beigazoják a névnet­­szovjetorosz együttérzés értékét“ MOSZKVA, február 1. (Rador ) Pén­teken nyílt meg a Kreml­ben a legfelsőbb szovjet tanács hatodik ülései. Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke és külügyi népbiztos, nagy beszé­det mondott a Szovjetunió külpolitikájá­ról, amelyet a Tass ügynökség által to­vábbított szöveg a következőkben közöl: — Képviselő Urak! öt hónap telt el a legfelsőbb szovjet tanács ötödik ülése óta. Ezt a rövid időszakot a nemzetközi helyzet fejleményei szempontjából igen fontos események jellemezték. Ez ma­gyarázza meg a legfelsőbb szovjet tanács jelenlegi ülésén külpolitikai kérdéseink megvizsgálásának szükségességét. A nem­zetközi élet legújabb eseményeit az el­múlt őszön kitört háború szemüvegén ke­resztül kell megvizsgálni. Mindezideig az angol-—francia államtömb és Németország között fennálló háború nem vezetett nagy ütközetekre és az főleg tengeri és légi elszigetelt hadműveletekre szorítkozott. Mint ismeretes, Németországnak az év végén kifejezésre juttatott béketörekvé­­­seit Anglia és Franciaország kormánya meghiúsította, ennek eredménye pedig az ellenségeskedések kiterjesztésére irányu­­­ló előkészületeknek mindkét részről v­dó­­­fokozása lett. Németország az utóbbi idő-­­ heti majdnem 80 millió németet egyesí­­­­tett egységes birodalomban, sőt uralmu­­l egyes szomszédállamokra is kiterjesztette és katonai szempontból jelentékenyen megerősödött, így láthatólag veszedelmes vetélytársává vált Európa legnagyobb im-­­­perialista hatalmainak: Franciaországnak­­ és Angliának. Ezért mindkét állam hábo­­­rrit üzent Németországnak azon a címen,­­­­ogy Lengyelországgal szemben vállalt kötelezettségeiket teljesítik. Ma már­­ nyilvánvalóvá vált, mennyire távol álla­­­­nak ezeknek az államoknak a valódi cél­kitűzései Lengyelország vagy Csehszlová­kia védelmezésének érdekeitől! Ezt az is bizonyítja, hogy az angol és francia kormány leszögezte, hogy céljuk Német­ország letörése és feldarabolása, bár eze­ket a célokat a néptömegekkel szemben a „demokrata“ államok és a kisebb nem­zetek „jogai“ védelmének jelszava mögé rejtik. Jaott bosszúból nyúlnak velünk szemben el­lenséges ténykedésekhez. A Szovjetunió !-— folytatta beszédét Molotov - »Ma követett el semmit, Átül lévi - Tégetségével ellentétben állott v­ólna. Az In­­diával és a 4 közelkelettel kapcsolatos orosz katonai haditervekröl törjesztek h­iték .Any­­nyira abszurdok, hogy senki által nem hihe­tők el. A mi semlegességünk azonban nincs kedvére a nyugati hatalmaknak, amelyek sze­retnék Oroszországot imperialista politikájuk céljaira felhasználni.* A Szovjetunió azonban nem volt és nem lesz valamely imperialista politika eszköze, akár tetszik ez másoknak, akár nem. A FINN HÁBORÚ Molotov ezután áttért a finnországi hábo­rúra és rámutatott arra, hogy a Szovjetunió északnyugati határai, főleg pedig Leningrád biztonsága szempontjából szükség volt bizo­nyos garanciákra, amelyeket az októberben és novemberben folytatott tárgyalások során nem sikerült elérni és így ezt a kérdést fegy-­­verek útján kellett elintézni. Egészen bizo­nyos, hogy lehetséges lett volna békés meg­oldáshoz jutni, ha Finnországot nem uszít­ják háborúra idegen hatalmak. Leningrádtól ■ 5­1—60 kilométernyire modern, a Maginót és Siegfried-vonalak mintáját a megépített és az egész karéliai félszigetet uraló erődvonal kez­dődött, amelyet 1939-ben teljesen elkészítet­tek és amely hadműveleti támaszpontul volt hivatva szolgálni nemcsak Leningrád, de az egész Szovjetunió ellen, harmadik hatalmak által elkészített tervek alapján. A vörös had­sereg, midőn a Mannerheim-vonalat áttörte, nemcsak elsőnek hatolt be a modern Védelmi vonalba, hanem szétrombolta ezt a szovjet A SlAiJsäö 5*©§<?ä-> ellen készített hadműveleti bázist is. A vö­rös katonáknak nemcsak a finnek ellen kel­lett harcolniuk. Anglia és Franciaország fegy­verrel, tüzérséggel, repülőgépekkel, arannyal, élelmiszerrel támogatták­ Finnországot, ugyan­akkor felhasználták ezt az alkalmat arra, hogy az egész világot a Szovjetunió ellen uszítsák. Szocialisták, mint Attlee, Blum, Jauhaux csatlakoztak ehhez a szovjetellenes kampányhoz. Molotov ezután ismertette Chamberlain és Daladier nyilatkozatait arra nézve, hogy kor­mányaik készen állottak százezer főnyi expe­díciós hadsereggel beavatkozni a háborúba, Finnország oldalán. Select és Uránia Mozgók A Notr­a Dame-i toronyőr A Jelenkor legnagyobb filmje. Victor Hi­go örökbecsű regényének monumentális filmváltozata. Főszerepben CHARLES LAUGHTON napjaink legtökéletesebb jellem­színésze. — Hely árak mindkét mozgó­­an s páholy­­40, zártszék 38, első hat sor 26 lej. — Műsoron kivül a legújabb CVs-hiradó ! ! ! Ma, hétfőn utoljára! Ginger Rogers fenomenális vígjátéka: AKIASSZONY GYEREKE! KEDDEN országos premier! i«As angol-francia imperialista politika —­ A Szovjetunió megtagadta a segít­séget ettől a Németország ellen alkalma­zott angol—francia imperialista politiká­tól és ezért a szövetségeseknek Szovjet­­oroszország ellen tanúsított magatartása még jobban fokozódott és ezzel is nyil­vánvalóvá vált, milyen mélyre hatolnak az­ imperialista államoknak a szocialista állam eszm­ével szembeni ellenséges poli­tikájának gyökerei. — Ami a finnországi háborút illeti, az angol—francia imperialisták ezt a Szov­jetunió elleni háború kiindulópontjául akarták felhasználni és ezért nemcsak Finnországra, hanem a skandináv álla­mokra, Svédországra és Norvégiára is számítottak. Ismeretes a Szovjetuniónak az Európában folyó háborúval szembeni álláspontja. Szovjetoroszország ezen a té­ren is újból világosan bebizonyította a békéhez való ragaszkodását, amely kül­politikáját jellemzi. A Szovjetunió kez­dettől fogva kijelentette, hogy a semle­gesség magatartására szorítkozik és habo­zás nélkül folytatta ezt a politikát egész idő alatt. „A HIRTELEN ÉS KEDVEZŐ változás Németország ÉS SZOVJETÖKÖL2ORSZÁG VISZONYÁBAN“ A Németország és Síőrjétól orszor­­osszág viszony­ár­án beállott hirtelen ése ked­vező fordulat az augusztusban aláírt megnemtámadási szerződésben jutott ki­fejezésre. A két állam közötti újkeletű és barátságos kapcsolatok értéke a gyakor­latban a volt Lengyelország területén Végbement események alkalmával nyert leigazolást, ammikor mindkét állam ele­gendő bizonyítékát adta együttérzésének. A már akkor tervbe vett gazdasági kap­csolatok a múlt ősszel, augusztusban és ez év februárjában megkötött kereske­delmi egyezménnyel nyertek konkrét for­mát és a kölcsönösség alapján hozzájá­rultak a gazdasági előnyök szaporításához és ezek fejlődési lehetőségeinek biztosí­tásához. Angliával és Franciaországgal való kapcsolataink egészen más irányú fordulatot vettek. A Szovjetunió nem volt hajlandó az angol—francia imperi­alistáknak eszközéül szegődni a Németor­szág ellen és világuralmuknak biztosítá­sára irányuló háborújukban és igy min­den pillanatban az államunkkal szemben teljesített mélységesen ellenséges politi­kájukba ütköztünk. Különösen a finn kérdésben igen messzire mentek. Erre azonnal visszatérek. Közben azonban meg kell emlékeznem arról, hogy az utóbbi hónapokban a szövetségesek el­lenséges magatartásának már úgyis több jelét észlelhettük. ANGOL ÉS FRANCIA BARÁTSÁG­TALAN TÉNYKEDÉSEK A SZOVJET­UNIÓVAL SZEMBEN — A francia hatóságok házkutatást ren­deltek el Szovjetoroszország párisi kereske­delmi kirendeltsége ellen, amely azonban tel­jesen eredmény­tel­en maradt, bizonyítékul arra, hogy a házkutatásnak semmilyen ké­zenfekvő oka nem volt. Az angol és francia imperializmusok ismételten barátságtalan ténykedésekhez nyúltak a Szovjetunióval szemben. Ide tartozik Sarít-2 párisi nagykö­­vetünk Visszahívására vonatkozó kérés is. Annak bizonyítására, hogy nekünk nem áll nagyobb érdekünkben a két ország közötti kapcsolatok fenntartása, mint nekik, elha­­tározták Suricz visszahívását. Az angol ha­jóhad elfogott két orosz hajót, amelyek árut szállítottak Vladivosztokba. Minden ok nél­kül megtagadták angliai rendelések leszállí­tását és elkobozták a párisi kereskedelmi ki­­rendeltség tulajdonát képező összegeket. Anglia és Franciaország ellenségeskedésének magyarázata nem a Németországgal való ke­reskedelmi kapcsolatainkban keresendő, ha­nem abban, hogy ők tévesen számítva, azt hitték, hogy eszközül tudják felhasználni Oroszországot a Németország elleni bábom­ban. Miután ebben a számításban csalódtak. •* A legfelsőbb szovjet tanács tudomásul vette Molotov beszámólóját MOSZKVA, április 1. (Rador.) A Tass ügy­nökség jelenti: A szovjet legfőbb tanácsa el­határozta, hogy nem nyitja meg a vitát Mo­lotov külpolitikai beszámolója felett, hanem azt teljes egészében tudomásul veszi. A szovjet legfőbb tanácsa egyébként va­sárnap délután 6 órakor folytatta ülését. FRANCIA, NÉMET ÉS BULGÁR SAJTÓHANGOK MOLOTOV BESZÉDÉRŐL PARIS, április 1. (Rador.) A francia sajtó részletesen foglalkozik Molotov be­szédével Az „Excelsior“ szerint a beszéd egyetlen ér­dekes része az, melyben Molotov felfedi a szövetségesek közelkeleti tevékenységét és fi­gyelmezteti őket, hogy Oroszország készen áll útjük elvágására. „Ami a semlegességi nyi­latkozatot illeti — az egész világ tudja, mennyit ér“ — állapítja meg a lap. Az „Époque“ szerint Molotov beszéde nem tel­jesen kielégítő Berlin számára. A lap azt hiszi, hogy Oroszország csak akkor fog egyik, vagy másik küzdőféllel szemben véglegesen állást foglalni, midőn azok anyagi és erkölcsi téren is kímélet nélkül összecsapnak. A „Ma­tin“ párhuzamot von Molotov beszéde és Roosevelt elnök legutóbbi nyilatkozata kö­zölt és arra a következtetésre jut, hogy a világ számára csak a szövetségesek győzelme útján lehet a békét biztosítani. A „Figaro ” kijelenti, hogy az oroszok és németek titkos terve a háborút a kétségek, tétlenség és idő­húzás állapotában zátonyra vinni. BERLIN, április 1. (Rador.) A „Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz“ írja, hogy Molotov beszéde teljesen eloszlatja a nyugati hatalmak által politikájuk körül te­remtett legendát, mely szerint olyan új ren­det lenne az hivatva teremteni, ami kielé­gítené az egész világot. A szovjetek együtt­működése érdekében kifejtett hosszas erőfe­szítéseink a szovjet vezetőit, pontosan tájé­koztatták az angol— francia politika igazi alapjairól, a felemelkedőben levő német ver­senytárs elleni harcról. A szovjetek elleni angol—francia politika egyre ellenségesebb lett. Amikor Oroszország semleges hatalmi minőségében kereskedelmi kapcsolatokat te­remtett Németországgal, a szovjetek elleni angol—francia eljárás még ellenségesebbé vált. Azok az angol—francia erőfeszítések, melyek célja volt háborúra uszítani a szov­­jeteket Németország ellen, meghiúsultak. Vé­gül a nyugati hatalmak igazi bosszúálló po­litikába fogtak, ami számos ellenséges ak­tusban nyilvánult meg és amit az orosz—a finn viszályba való beavatkozások nem ko­ronázott sikerrel. Ez a viszály — mondotta Molotov — sohasem robbant volna ki, ha Finnországot bizonyos kívülálló hatalmak nem kergették volna bele a Szovjetunióval szembeni ellenséges politikába. SZÓFIA, április 1. (Rador.) A bulgár sajtó hosszasan ismerteti Molotov beszédét. A la­pok rámutatnak arra, hogy Oroszország a je­lenlegi konfliktusban semleges marad és egy­általán nem gondol semmiféle tevékenységre India irányában. A „Mir“ megjegyzi, hogy pillanatnyilag a Berlin—Róma—Moszkva kö­zötti megegyezés — melyről annyit beszéltek — nem áll Moszkva szándékában. TELEKI PÁL GRÓF MAGYAR MI­NISZTERELNÖK VISSZAÉRKEZETT BUDAPESTRE BUDAPEST, április 1. (Rador.) Teleki gróf miniszterelnök, miután meghoszabbítot­­ta trieszti tartózkodását, vasárnap este érke­zett Budapestre. Mértékadó körök szerint a miniszterelnök útja előmozdította az olasz— magyar barátság megerősödését és lemélyíté­sét. A két kormány célja megmenteni a bé­két és az igazságos délkeleteurópai szervez­kedés alapjait előkészíteni. Ezen körök úgy vélik, hogy Tefesd gróf tanácskoz­ásainak fő­leg tájékozódási jellege volt. „Az Egyesült­ Államok részéről nem lehet a közeljövőben bék­eközvetítést várni a WASHINGTON, április 1. (Rador.) Rooms­­velt kijelentette: „Nem volt túl sok remény arra, hogy egyelőre állandó békét lehessen elérni Európában, de Sumner Welles értesü­lései hasznosak lesznek, amikor majd szóba kerül a béke. WASHINGTON, április 1. (Rador.) A Réti­­tér je­lentése szerint Roosevelt elnöknek Saín- Uer Welles európai útjával tett nyilatkozata nyomán keletkezett benyomás szerint az Egyesült­ Állam­ok teájétől a közeljövőben nem­ lehet bék-tejasállattal való próbálkozást rémerül. Washington, áprUB i. (Rador.) a níitus 44 szavazattal 41 ellenében elutasítot­ta Pittmann szenátor indítványát, melyben azt javasolta, hogy minden külfölddel kötött két­oldali kereskedelmi egyezmény csak a szená­tus jóváhagyásával lépjen érvénybe. SVÉDORSZÁG IS REPÜLŐGÉPEKET VÁSÁROL AMERIKÁBAN STOCKHOLM, április 1. (Rador.) Svédor­szág 296 bombavető repülőgépet rendelt az Egyesült Államokban. STOCKHOLM, április 1. (Rador.) A svéd sajtó a szövetséges haditan­ács határozatait­­ kommentálva, szoros együttműködésre h­ívja fel a skandináv államokat, rámutatva arra, hogy ezeknek rövidesen nemcsak egy Kelet­ről jövő nyomással szemben kell esetleg vé­­dekezniük. AZ ÉSZAKI ÁLLAMOK NYERS­­ANYAGBEVITELÉT SZINTÉN MEG AKARJÁK SZORÍTANI A NYUGATI SZÖVETSÉGESEK LONDON, április 1. (Rador.) A Stefani je­lenti. A „Daily Telegraph“ a szövetségielek haditanácsának határozatait kommentálva, tudni véli, hogy többek között a blokád sú­lyosbításával kapcsolatosan készülnek külön­böző intézkedések. Lehetséges, hogy Anglia és Franciaország az északi államok nyers­­anyagbehozatalának kontingentálását fogják kívánni, mert ezek az államok az utóbbi idő­ben szükségletükön felül importálnak és az árut Németországnak továbbítják. Franciaor­szág és Anglia ezzel kapcsolatosan készek nyersanyagbehozatalukat saját szükségletükön felül is növelni.

Next