Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-02 / 75. szám
1946 április Molotov nagy beszédben vázolta Szovjet- Oroszország külpolitikáját Etjrasupériorísta célokkal vádolta a széksél külügyek vezetője Angliát és Franciaországot . „Szovjetoroszország kezdettől fogva kijelentené, hogy semleges magatartásra szorítkozik és mindedig habozás nélkül folytatta ezt a politikát . „A lengyel területen végbement események beigazoják a névnetszovjetorosz együttérzés értékét“ MOSZKVA, február 1. (Rador ) Pénteken nyílt meg a Kremlben a legfelsőbb szovjet tanács hatodik ülései. Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke és külügyi népbiztos, nagy beszédet mondott a Szovjetunió külpolitikájáról, amelyet a Tass ügynökség által továbbított szöveg a következőkben közöl: — Képviselő Urak! öt hónap telt el a legfelsőbb szovjet tanács ötödik ülése óta. Ezt a rövid időszakot a nemzetközi helyzet fejleményei szempontjából igen fontos események jellemezték. Ez magyarázza meg a legfelsőbb szovjet tanács jelenlegi ülésén külpolitikai kérdéseink megvizsgálásának szükségességét. A nemzetközi élet legújabb eseményeit az elmúlt őszön kitört háború szemüvegén keresztül kell megvizsgálni. Mindezideig az angol-—francia államtömb és Németország között fennálló háború nem vezetett nagy ütközetekre és az főleg tengeri és légi elszigetelt hadműveletekre szorítkozott. Mint ismeretes, Németországnak az év végén kifejezésre juttatott béketörekvéseit Anglia és Franciaország kormánya meghiúsította, ennek eredménye pedig az ellenségeskedések kiterjesztésére irányuló előkészületeknek mindkét részről vdófokozása lett. Németország az utóbbi idő- heti majdnem 80 millió németet egyesített egységes birodalomban, sőt uralmul egyes szomszédállamokra is kiterjesztette és katonai szempontból jelentékenyen megerősödött, így láthatólag veszedelmes vetélytársává vált Európa legnagyobb im-perialista hatalmainak: Franciaországnak és Angliának. Ezért mindkét állam háborrit üzent Németországnak azon a címen,ogy Lengyelországgal szemben vállalt kötelezettségeiket teljesítik. Ma már nyilvánvalóvá vált, mennyire távol állanak ezeknek az államoknak a valódi célkitűzései Lengyelország vagy Csehszlovákia védelmezésének érdekeitől! Ezt az is bizonyítja, hogy az angol és francia kormány leszögezte, hogy céljuk Németország letörése és feldarabolása, bár ezeket a célokat a néptömegekkel szemben a „demokrata“ államok és a kisebb nemzetek „jogai“ védelmének jelszava mögé rejtik. Jaott bosszúból nyúlnak velünk szemben ellenséges ténykedésekhez. A Szovjetunió !-— folytatta beszédét Molotov - »Ma követett el semmit, Átül lévi - Tégetségével ellentétben állott vólna. Az Indiával és a 4 közelkelettel kapcsolatos orosz katonai haditervekröl törjesztek hiték .Anynyira abszurdok, hogy senki által nem hihetők el. A mi semlegességünk azonban nincs kedvére a nyugati hatalmaknak, amelyek szeretnék Oroszországot imperialista politikájuk céljaira felhasználni.* A Szovjetunió azonban nem volt és nem lesz valamely imperialista politika eszköze, akár tetszik ez másoknak, akár nem. A FINN HÁBORÚ Molotov ezután áttért a finnországi háborúra és rámutatott arra, hogy a Szovjetunió északnyugati határai, főleg pedig Leningrád biztonsága szempontjából szükség volt bizonyos garanciákra, amelyeket az októberben és novemberben folytatott tárgyalások során nem sikerült elérni és így ezt a kérdést fegy-verek útján kellett elintézni. Egészen bizonyos, hogy lehetséges lett volna békés megoldáshoz jutni, ha Finnországot nem uszítják háborúra idegen hatalmak. Leningrádtól ■ 51—60 kilométernyire modern, a Maginót és Siegfried-vonalak mintáját a megépített és az egész karéliai félszigetet uraló erődvonal kezdődött, amelyet 1939-ben teljesen elkészítettek és amely hadműveleti támaszpontul volt hivatva szolgálni nemcsak Leningrád, de az egész Szovjetunió ellen, harmadik hatalmak által elkészített tervek alapján. A vörös hadsereg, midőn a Mannerheim-vonalat áttörte, nemcsak elsőnek hatolt be a modern Védelmi vonalba, hanem szétrombolta ezt a szovjet A SlAiJsäö 5*©§<?ä-> ellen készített hadműveleti bázist is. A vörös katonáknak nemcsak a finnek ellen kellett harcolniuk. Anglia és Franciaország fegyverrel, tüzérséggel, repülőgépekkel, arannyal, élelmiszerrel támogatták Finnországot, ugyanakkor felhasználták ezt az alkalmat arra, hogy az egész világot a Szovjetunió ellen uszítsák. Szocialisták, mint Attlee, Blum, Jauhaux csatlakoztak ehhez a szovjetellenes kampányhoz. Molotov ezután ismertette Chamberlain és Daladier nyilatkozatait arra nézve, hogy kormányaik készen állottak százezer főnyi expedíciós hadsereggel beavatkozni a háborúba, Finnország oldalán. Select és Uránia Mozgók A Notra Dame-i toronyőr A Jelenkor legnagyobb filmje. Victor Higo örökbecsű regényének monumentális filmváltozata. Főszerepben CHARLES LAUGHTON napjaink legtökéletesebb jellemszínésze. — Hely árak mindkét mozgóan s páholy40, zártszék 38, első hat sor 26 lej. — Műsoron kivül a legújabb CVs-hiradó ! ! ! Ma, hétfőn utoljára! Ginger Rogers fenomenális vígjátéka: AKIASSZONY GYEREKE! KEDDEN országos premier! i«As angol-francia imperialista politika — A Szovjetunió megtagadta a segítséget ettől a Németország ellen alkalmazott angol—francia imperialista politikától és ezért a szövetségeseknek Szovjetoroszország ellen tanúsított magatartása még jobban fokozódott és ezzel is nyilvánvalóvá vált, milyen mélyre hatolnak az imperialista államoknak a szocialista állam eszmével szembeni ellenséges politikájának gyökerei. — Ami a finnországi háborút illeti, az angol—francia imperialisták ezt a Szovjetunió elleni háború kiindulópontjául akarták felhasználni és ezért nemcsak Finnországra, hanem a skandináv államokra, Svédországra és Norvégiára is számítottak. Ismeretes a Szovjetuniónak az Európában folyó háborúval szembeni álláspontja. Szovjetoroszország ezen a téren is újból világosan bebizonyította a békéhez való ragaszkodását, amely külpolitikáját jellemzi. A Szovjetunió kezdettől fogva kijelentette, hogy a semlegesség magatartására szorítkozik és habozás nélkül folytatta ezt a politikát egész idő alatt. „A HIRTELEN ÉS KEDVEZŐ változás Németország ÉS SZOVJETÖKÖL2ORSZÁG VISZONYÁBAN“ A Németország és Síőrjétól orszorosszág viszonyárán beállott hirtelen ése kedvező fordulat az augusztusban aláírt megnemtámadási szerződésben jutott kifejezésre. A két állam közötti újkeletű és barátságos kapcsolatok értéke a gyakorlatban a volt Lengyelország területén Végbement események alkalmával nyert leigazolást, ammikor mindkét állam elegendő bizonyítékát adta együttérzésének. A már akkor tervbe vett gazdasági kapcsolatok a múlt ősszel, augusztusban és ez év februárjában megkötött kereskedelmi egyezménnyel nyertek konkrét formát és a kölcsönösség alapján hozzájárultak a gazdasági előnyök szaporításához és ezek fejlődési lehetőségeinek biztosításához. Angliával és Franciaországgal való kapcsolataink egészen más irányú fordulatot vettek. A Szovjetunió nem volt hajlandó az angol—francia imperialistáknak eszközéül szegődni a Németország ellen és világuralmuknak biztosítására irányuló háborújukban és igy minden pillanatban az államunkkal szemben teljesített mélységesen ellenséges politikájukba ütköztünk. Különösen a finn kérdésben igen messzire mentek. Erre azonnal visszatérek. Közben azonban meg kell emlékeznem arról, hogy az utóbbi hónapokban a szövetségesek ellenséges magatartásának már úgyis több jelét észlelhettük. ANGOL ÉS FRANCIA BARÁTSÁGTALAN TÉNYKEDÉSEK A SZOVJETUNIÓVAL SZEMBEN — A francia hatóságok házkutatást rendeltek el Szovjetoroszország párisi kereskedelmi kirendeltsége ellen, amely azonban teljesen eredménytelen maradt, bizonyítékul arra, hogy a házkutatásnak semmilyen kézenfekvő oka nem volt. Az angol és francia imperializmusok ismételten barátságtalan ténykedésekhez nyúltak a Szovjetunióval szemben. Ide tartozik Sarít-2 párisi nagykövetünk Visszahívására vonatkozó kérés is. Annak bizonyítására, hogy nekünk nem áll nagyobb érdekünkben a két ország közötti kapcsolatok fenntartása, mint nekik, elhatározták Suricz visszahívását. Az angol hajóhad elfogott két orosz hajót, amelyek árut szállítottak Vladivosztokba. Minden ok nélkül megtagadták angliai rendelések leszállítását és elkobozták a párisi kereskedelmi kirendeltség tulajdonát képező összegeket. Anglia és Franciaország ellenségeskedésének magyarázata nem a Németországgal való kereskedelmi kapcsolatainkban keresendő, hanem abban, hogy ők tévesen számítva, azt hitték, hogy eszközül tudják felhasználni Oroszországot a Németország elleni bábomban. Miután ebben a számításban csalódtak. •* A legfelsőbb szovjet tanács tudomásul vette Molotov beszámólóját MOSZKVA, április 1. (Rador.) A Tass ügynökség jelenti: A szovjet legfőbb tanácsa elhatározta, hogy nem nyitja meg a vitát Molotov külpolitikai beszámolója felett, hanem azt teljes egészében tudomásul veszi. A szovjet legfőbb tanácsa egyébként vasárnap délután 6 órakor folytatta ülését. FRANCIA, NÉMET ÉS BULGÁR SAJTÓHANGOK MOLOTOV BESZÉDÉRŐL PARIS, április 1. (Rador.) A francia sajtó részletesen foglalkozik Molotov beszédével Az „Excelsior“ szerint a beszéd egyetlen érdekes része az, melyben Molotov felfedi a szövetségesek közelkeleti tevékenységét és figyelmezteti őket, hogy Oroszország készen áll útjük elvágására. „Ami a semlegességi nyilatkozatot illeti — az egész világ tudja, mennyit ér“ — állapítja meg a lap. Az „Époque“ szerint Molotov beszéde nem teljesen kielégítő Berlin számára. A lap azt hiszi, hogy Oroszország csak akkor fog egyik, vagy másik küzdőféllel szemben véglegesen állást foglalni, midőn azok anyagi és erkölcsi téren is kímélet nélkül összecsapnak. A „Matin“ párhuzamot von Molotov beszéde és Roosevelt elnök legutóbbi nyilatkozata közölt és arra a következtetésre jut, hogy a világ számára csak a szövetségesek győzelme útján lehet a békét biztosítani. A „Figaro ” kijelenti, hogy az oroszok és németek titkos terve a háborút a kétségek, tétlenség és időhúzás állapotában zátonyra vinni. BERLIN, április 1. (Rador.) A „Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz“ írja, hogy Molotov beszéde teljesen eloszlatja a nyugati hatalmak által politikájuk körül teremtett legendát, mely szerint olyan új rendet lenne az hivatva teremteni, ami kielégítené az egész világot. A szovjetek együttműködése érdekében kifejtett hosszas erőfeszítéseink a szovjet vezetőit, pontosan tájékoztatták az angol— francia politika igazi alapjairól, a felemelkedőben levő német versenytárs elleni harcról. A szovjetek elleni angol—francia politika egyre ellenségesebb lett. Amikor Oroszország semleges hatalmi minőségében kereskedelmi kapcsolatokat teremtett Németországgal, a szovjetek elleni angol—francia eljárás még ellenségesebbé vált. Azok az angol—francia erőfeszítések, melyek célja volt háborúra uszítani a szovjeteket Németország ellen, meghiúsultak. Végül a nyugati hatalmak igazi bosszúálló politikába fogtak, ami számos ellenséges aktusban nyilvánult meg és amit az orosz—a finn viszályba való beavatkozások nem koronázott sikerrel. Ez a viszály — mondotta Molotov — sohasem robbant volna ki, ha Finnországot bizonyos kívülálló hatalmak nem kergették volna bele a Szovjetunióval szembeni ellenséges politikába. SZÓFIA, április 1. (Rador.) A bulgár sajtó hosszasan ismerteti Molotov beszédét. A lapok rámutatnak arra, hogy Oroszország a jelenlegi konfliktusban semleges marad és egyáltalán nem gondol semmiféle tevékenységre India irányában. A „Mir“ megjegyzi, hogy pillanatnyilag a Berlin—Róma—Moszkva közötti megegyezés — melyről annyit beszéltek — nem áll Moszkva szándékában. TELEKI PÁL GRÓF MAGYAR MINISZTERELNÖK VISSZAÉRKEZETT BUDAPESTRE BUDAPEST, április 1. (Rador.) Teleki gróf miniszterelnök, miután meghoszabbította trieszti tartózkodását, vasárnap este érkezett Budapestre. Mértékadó körök szerint a miniszterelnök útja előmozdította az olasz— magyar barátság megerősödését és lemélyítését. A két kormány célja megmenteni a békét és az igazságos délkeleteurópai szervezkedés alapjait előkészíteni. Ezen körök úgy vélik, hogy Tefesd gróf tanácskozásainak főleg tájékozódási jellege volt. „Az Egyesült Államok részéről nem lehet a közeljövőben békeközvetítést várni a WASHINGTON, április 1. (Rador.) Roomsvelt kijelentette: „Nem volt túl sok remény arra, hogy egyelőre állandó békét lehessen elérni Európában, de Sumner Welles értesülései hasznosak lesznek, amikor majd szóba kerül a béke. WASHINGTON, április 1. (Rador.) A Rétitér jelentése szerint Roosevelt elnöknek Saín- Uer Welles európai útjával tett nyilatkozata nyomán keletkezett benyomás szerint az Egyesült Államok teájétől a közeljövőben nem lehet bék-tejasállattal való próbálkozást rémerül. Washington, áprUB i. (Rador.) a níitus 44 szavazattal 41 ellenében elutasította Pittmann szenátor indítványát, melyben azt javasolta, hogy minden külfölddel kötött kétoldali kereskedelmi egyezmény csak a szenátus jóváhagyásával lépjen érvénybe. SVÉDORSZÁG IS REPÜLŐGÉPEKET VÁSÁROL AMERIKÁBAN STOCKHOLM, április 1. (Rador.) Svédország 296 bombavető repülőgépet rendelt az Egyesült Államokban. STOCKHOLM, április 1. (Rador.) A svéd sajtó a szövetséges haditanács határozatait kommentálva, szoros együttműködésre hívja fel a skandináv államokat, rámutatva arra, hogy ezeknek rövidesen nemcsak egy Keletről jövő nyomással szemben kell esetleg védekezniük. AZ ÉSZAKI ÁLLAMOK NYERSANYAGBEVITELÉT SZINTÉN MEG AKARJÁK SZORÍTANI A NYUGATI SZÖVETSÉGESEK LONDON, április 1. (Rador.) A Stefani jelenti. A „Daily Telegraph“ a szövetségielek haditanácsának határozatait kommentálva, tudni véli, hogy többek között a blokád súlyosbításával kapcsolatosan készülnek különböző intézkedések. Lehetséges, hogy Anglia és Franciaország az északi államok nyersanyagbehozatalának kontingentálását fogják kívánni, mert ezek az államok az utóbbi időben szükségletükön felül importálnak és az árut Németországnak továbbítják. Franciaország és Anglia ezzel kapcsolatosan készek nyersanyagbehozatalukat saját szükségletükön felül is növelni.