Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-01 / 172. szám

Prágasági vész Minduntalan vissza kell térjünk a drágaság kérdésére. A háborús" korok­nak ez az egyik „tengeri kigyén­a .El c­­so soro­lható számos ok miatt általános drágulás tör be m: alig a háború''­ vál­­­ság idején. Ezúttal a háború inkább mint valaha gazdasági téren is folyik. A blokádok a javak v­er­ejét ugyancsak megbénít­ják, óriási tömegek fognak fegyvert s ezáltal a termelő kéz meg­­fogyatkozik, v­is­z­ont a fogyasztó száj megnövekedik. Nem szabad megfeled­­keznünk róla, hogy most a természet is harcol az emberiség ellen- hos­szu, keserves tél, tavaszi fagy, nyári esőzés, me­.-, megújuló ár­víz, most pedig a for­­ró­v v­ilágrészeiben hőhullám és aszály fegyvereivel. Mindez a sokféle körül­mény mintha egy célra hangolódnék össze: ennek a bámulatos összhangnak eredménye, hogy a drágaság sokkal ko­rábban jelentkezett, mint az ily időb­ben szokásos és úgy látszik nagyobb mérvet fog ölteni a jövőben, mint a vi­­lágháborúban és a béke kikeletjén tör­tént. Az államhatalom kész j­­óaka­­rata és rendszeres ellenküzdelme csak m­eg-megállítani, korlátozni, bün­tetni bírja ezt a tevékenységet, de nem egészen összezúzni. A fogyasztó közön­­ség óriási és nagy *e!!!i erejű segítsé­gére volna szükség. Az új célért azon­ban — sajnos — nem szervezhetők meg a tömegek, főleg azért, mert egysze­rűen csak fogyasztó kevés van a való­ságban, a legtöbbje termelő is egy sze­mélyben és így a drágítás arcvonalán valahol maga is közreműködik. A drágaság máris nyomasztó, sokré­­tű és fenyegető vonásokat felénk toj­­tó. E pillanatban a közönség főleg két drágasági jelenséggel foglalkozik: a gabonaárak nagyfokú emelését követe­lő mozgalommal és a fadrágulás lázgör­­béjével. A mind a kettő főbenjáró érdek. Ismeretes, hogy a bu­za ára máris 70 ezer lej felé közeledik. Mégis egyre in­­­kább százezer lejes árat sürgetnek az új bu­z­a mozgalom érdekében. Qaroflid volt földművelésügyi miniszter nemrég az Argus hasábjain szögezte le határo­zottan ezt a nyugtalanító számot. Nem nagy tekintélyével hozakodik elő, ha­nem a termés fogyatékosságával, a gaz­dák ezidei kárvallottságával és­­a föld­mi,ives-kö®szükségleí i cikkek drágulás­sávai. Szerinte a belföldi fogyasztás céljaira szükséges gabonamennyiség:­­750 ezer vagon, csak a tartalékban he­verő 40 ezer vagon felhasználása ese­tén fog kézü­gyben lenni, mert ezidén a szokásos 3 és fél millió hektáros búza­­"Vetéssel szemben csak 1.850.000 hektár­r­­l arattak és hektáronként ezer kg. lévén a hozam, ezidén mindöss­ze 185 ezer vagon búzát fognak betakarítani. A hiány mellett a földészt nemcsak ele­mi csapások és munkabérek sújtották erősen, de a neki szükséges árucikkek rendkívüli drágulásával szemben az ő termékeit maximálások és rekvirálások érintették és értékben lecsökkentették. A 100 ezres ár súlyos lehetőségeket je­lent. Közismert, hogy a kormány nem gördít akadályt a ga­bonaá­rem­elés út­jába, de tartani szeretné a liszt és ke­nyér alacsony szintjét a tömegekre va­­ló tekintettel. Ámde lehetséges-e, ha majd a gabonaárak csakugyan a nagy magaslat felé fognak vágtatni? Egyenesen válságos a helyzet a tűzi­­fa dolgában. Nemcsak drágaság, de ín­ség is fenyeget miatt­a. Óriási erőfeszí­tések történnek a kormányzat részei­ről, hogy a fahiány ne öltsön ijesztő méretet, de kérdés, hogy sikerülhet-e most már? És akkor is, ha igen, fe­­nyomhatják-e a fa máris rémítő árát?­­Mert az ár valóban rémítő. Egy vidéki lap körülményesen foglalkozik a fa epi­kájával és kiszámítja, hogy a kiskeres­­kedőnek a fa mázsája, melyet most 140 lejért ad el, önköltségi áron tulajdon­­kép 131 lejbe kerül és ha 17 százalék tör­vényes haszonra törekszik, úgy 156 lejt kellene kérnie, amelyet csak azért nem kér, mert a faminőség keverésével, a kosár súlyának beszámításával, a hullan­dék értékesítésével megnyeri a réven, amit elveszít a vámon, különben is re­méli hogy télire a mázsát már 170— 000 lejjel fogják fizetni. Íme így jutott el a mázsánként 75 lejes fa us trambu-­­­injára. De tudni kell, hogy a 6900 lejes vagontétele már 10 ezer lejes enge­délyezés után túl jutott és a magán­­forgalomban ma már 11 ezer lejig rug­­tatott föl. Valóságos regény, sőt rém­regény. Mi lesz ebből az ütemből, ha gyorsan üdvös változás nem követke­zik be az emberiség történetében? LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyv­osztályában. Cl­of. Piaţa Unirii, N ’ 1 1 y 1 tllTK ZstK 1 Szétlőtt autók a franciaországi csatatereken. Szirati n­emze­tgaz­­asági alítraiestiszter és év.Jelaru Coffid­an­u királyi hely­tartó siagyfosstósságú nyilakoza­­tához tattek a kormány terveiről KOLOZSVÁR, julius 31. Jelentettül­, hogy Gheorghe Sirat professzor, nemzet­gazdasági aluminiszter, Talani dr. királyi helytartó kíséretében ellenőrző utat tett a nyugati határvidéken, majd Dús érin­tésével városunkba érkezett, hol a Keres­kedelmi és Iparkamara nagytermében ex­pozét tartott a nemzetgazdaság új irány­vonalairól és kijelentette, hogy a nyugati határvidéken tett látogatása során meg­győződhetett arról az eredményes munká­ról, melyet Tataru dr. királyi helytartó fejtett ki. STRAT ALMINISZTER NYILAT­KOZATA A KORMÁNY TERVEIRŐL — Küldetésem — mondotta — a had­sereg és polgári lakosság ellátásának kér­déseivel volt kapcsolatban. A kormány el­határozta, hogy könnyít a helyzeten és gabona, benzin, petróleum, fa, kukorica, búza, paszuly és más elsőrendű közszük­ségleti cikk ellátási központjait teremt meg sürgősen. Megállapítottam, hotzv hi­ány van a járművekben és ez az ellátást súlyosbítja. A kormány teherkocsi és sze­kérgyártó üzemeket fog létesíteni ezeken a vidékeken. Ami a munkáskezek kérdé­sét illeti, a kormány segítségére akar len­ni a máramarosi és mócvidéki lakosság­­nak a most folyó hazabocsátásokkal és különböző katonai egységek katonáinak igénybevételével. Strat professzor nemzetgazdasági almi­­niszter a továbbiakban a következőket mondotta: — A gazdasági élet románosításának politikáját — melyet a jelenlegi kormány magáévá tett­­— tudományosan és mód­szeresen, nem részletekben fogjuk megva­lósítani. Ennek az egészséges és észszerű politikának kiinduló­pontja a vásárlóké­pesség növelése és a fogyasztók legna­gyobb osztálya: a földművesek életszínvo­nalának emelése. A földművesek munka­teljesítményének emelése érdekében a programot a mezőgazdasági termékei­ ára problémájával kezdjük el, ehhez igazodik az ipar és kereskedelem. Elvonjuk a pa­raziták hasznát, kik a földművesekből él­tek. Még e hét folyamán megállapítjuk az összes gabonaneműek minimális árát. Az ipar és kereskedelem csak hasznát fog­ja látni a mezőgazdasági termékek jobb értékesítésének, mert mától kezdve a föld­mű­­ves igazán egészséges vásárló lesz. Az új európai berendezkedés az ipar ré­szére is új fejezetet nyit meg. A kormány támogatni fogja azokat az iparüzemeket, melyek az országban található nyersanya­­gokat dolgozzák fel. Erőfeszítéseket tesz ezen nyersanyagai­ összegyűjtésére és új hitel nyújtására. A kormány azonban kéri hogy értsék meg az idő parancsszavát. Elmúlt a rendkívüli nagy hasznok ideje, az állam érdeke alkalmazkodni fog az ipar érdekeihez.­­ A kormány elhatározta, hogy a több­ségi lakosságot az őt megillető jogaiba he­lyezi. Mindenkinek kötelessége, hogy tel­jes hazafias érzéssel csatlakozzon a nem­zetgazdaság romanizálása problémájának maradéktalan elintézéséhez. — A kisebbségekkel szemben — mon­dotta Strat­­h­iniszter — a kormány vi­­lágos és határozott politikája az, hogy mindazok, akik beleilleszkednek az állam­érdekekbe, teljes támogatást nyernek a kormánytól, azok pedig, akik nem felel­nek meg ezen követelményeknek, kizár­ják magukat a nemzeti közösségből. Húsz év folyamán Románia minden téren és az összes tartományokban bebizonyította, hogy alkotó állam és ha a román állam valakivel mostohán bánt, úgy ez csak az ország többségi lakossága, azaz a románok voltak. Strat miniszter végül azt a következte­tést vonta le, hogy a román bölcsesség­nek nincs oka az elkeseredésre. — A külső ellenségek jogbitorlásai­­ — hangsúlyozta — saját lehetetlenségük sú­lya alatt omolnak majd össze. Nem enge­dünk meg semmiféle támadást jogaink el­len. Mindnyájan egész érzésünkkel jelen vagyunk Erdélyben. Élni fogunk, de ha kell, készek vagyunk meghalni is, mert valamennyien halandók vagyunk. Hazánk azonban örökkévaló és az is marad. Strat alminiszter végül meleg hódoló szavakban emlékezett meg őfelsége II. Károly királyról, a román nemzeti össze­tartás legfelsőbb szimbólumáról. A KIRÁLYI HELYTARTÓ MEG­ÁLLAPÍTÁSAI Ezután dr. Coriolan Tataru királyi hely­tartó emelkedett szólásra, elmondván, hogy végigkísérte útjában Strat államtit. Te Iii az állattal megi-iett, mi sütott francia páncélkocsi IAI GYILKOSSÁG A TÉBOLYDÁBAN. A nagyszebeni elmegyógyintézetben bor­zalmas gyilkosság történt. Moldovan Va­­leriu, aki már 1927 óta van gyógykezelés alatt, bőrvágó késsel meggyilkolta Orbán István felügyelőt. A vizsgálat megállapí­totta, hogy Moldovan a gyilkosság előtti napon a cipészműhelyben dolgozott, ahon­nan dolga végeztével magával vitte a bőr­­vágó kést, bizonyára már azzal a szándék­kal, hogy megöli a felügyelőt. Az ügyben hatósági vizsgálat indult. RABLÓTÁMADÁS EGY HUNYADME­­GY­EI KERESKEDŐ ELLEN. Déváról je­lentik: Az elmúlt éjszaka vakmerő rabló­­támadás történt Lozsád községben, isme­retlen tettes az ablakon át behatolt Klein Henrik vegyeskereskedő lakásába, ráro­hant az álmukból riadtan ébredő házas­, párra, megkötözte őket, a szájukat be­tömte, majd életveszélyes fenyegetés­ek-­­kel kényszerítette, hogy mondják meg, hová rejtették pénzüket. Klein Henrik rémületében megjelölte a helyet, ahová üzletének kulcsai voltak elhelyezve A bandita magához vette a kulcsokat és fel­­nyitotta az üzletben lévő kasszát, ahonnan 22 ezer lejt vett magához. Ezután az élel­­miszerkészletet is megdézsmálta és a meg­kötözött házaspárt sorsára hagyva, távo­zott. A csendőrség megindította a nyomo­zást a tettes megkeresésére. 10­4­0 a­n­ s­ ii k / t ii i 1. kuri a nyugati határ /élen i­s/ all. ihm.­mal arvendt-féli dolgokat tapa­rt It­t , ] ✓ melyek közül főképpen két lé­ny ragadta meg figyelmét. *, , Egyik az, hogy politikai s­zempontból tökéletesen derűs légkör uralkodik a hely-,­­ tartóság területén. A nyugati határ­y/'a lakosság meg van győződve a román­ nem­zeti ü­gy igazságosságáról. Az állandó ön­tudatra és az­ ezen vidéken való állandó jelenlét gondolatára tám­aszkodva az itt­­­illetett és a századok viharában felnőtt román lakosság kész szükség esetén a le­g­­nagyobb áldozatra az őszi rög megvédő-­­­érdekében. Kérem az államtitkár urat mondotta a királyi helytartó legyen hű visszhangja a nyugati határszél férfias és elhatározott hangulatának és tolmácsolja a kormánynak a látottakat és a megálla­pított tényeket.­­ Második megállapításom a látogatás­sal kapcsolatban az, hogy az ország r.­. li­gát­i részén nincs szükség a munkára való biztatásra. Ezen vidék kiváló módon meg­munkált földjei szép tevékenységről tesz­nek tanúságot és mutatják, hogy a mező­­gazdasági munkálatokat majdnem minden­hol elvégezték. Itt a legtökéletesebb össz­hang uralkodik a polgári lakosság és az őrt álló katonák között, a közigazgatási hatóságok és a katonai parancsnokságok között, akik szükség esetén munkaerőket bocsátottak rendelkezésre. Világító petróleum nem hasz­nálható ipari gépek tisztítására KOLOZSVÁR, július 37. A Hivatape Lap 1938 január 25-iki számában pénzügymi­niszteri rendelet jelent meg a világító petró­leum árának megalapításáról. Ez a rendelet úgy intézkedik, hogy a világító petróleum fogyasztási illetékét 1.50 lejről 1 lejre mér­sékelik és ennek megfelelően a világítási célra szolgáló petróleum eladási ára 4.50, lejről 1 lejre csökkent. Ezt az olcsó petró-. lev.,nőt azonban csak házi fogyasztásra, lám-­­pákban való égetésre szabad felhasználni.­ Minden más célra felhasznált petróleum fo­gyasztási iletéke továbbra is 1­50 lej marad, és így az ily célokra felhasznált petróleum­ clad­isi ára nem­ 1 le­j, hanem 1,50 lej marad.­ A miniszeri rendelet második szakasza úgy hangzik, hogy m­indazok, akik az 1 lejjel adó­zott kedvezményes petróleumát nem világí­­tási, hanem egvéb célokra használják fel. v­agy azt más anyagokkal kiverik, kihágást követnek el. Ily kihágások megtorlását a kö­ve­tkezőkénzen állapítja m­eg a rendelet: első­­szl.­en 50 000 lei alapbírság, ezenkívül az el­vert fogyasztási illeték tízszerese. Visszaesés esetén 200.000 lej alapi bírságot, az elvont il­leték tízszeresét róják ki és egyben a válla­latot egyhónapi időre bezárják. Ennek a rendeletnek az alapján a kolozs­vári pénzügyigazgatóság ellenőrző szerv°i számos kolozsvári vállalatnál vettek fel ki­­forgási jegyzőkönyvet. A legtöbb vállalatot azért bü­ntették meg, mivel rendes petróleu­mot használt gépalkatrészek és egyéb tár­gyak lemosásához. Az előbb ismertetett ren­deletnek megfelelően, a helyi vállalatokra kirótt pénzbírság minden esetben meghalad­ja az 50.000 lejt.

Next