Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-01 / 199. szám

IS Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938, Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89. Artur Vaitoianu tábornok, királyi tanácsos,­­ Dr. Al. Vaida Voevod királyi tanácsos,­­ Gh. G. Mironescu királyi tanácsos, Dr. C. Angelescu királyi tanácsos, Gh. Tătărscu királyi tanácsos, Consantin Argetoianu királyi tanácsos, Ernest Balif tábornok, királyi tanácsos, A. C. Cuza professzor, királyi tanácsos, Victor Iamandi királyi tanácsos, Victor Antonescu királyi­ tanácsos, ,­­ Nicolae Balan metropolita, királyi tanácsos,­­ Stan Ghitescu munkaügyi miniszter, Ioan Macovei közlekedésügyi miniszter, David Popescu tábornok, belügyminiszter,­­ Nicolae Pais ellentengernagy, légi és tengerészetügyi miniszter, Dr. V. Gomoiu egészségügyi miniszter, Nichifor Crainic propagandaügyi miniszter, Dimitrie Caracostea nemzetnevelésü­gyi miniszter, I. V. Gruia igazságügyminiiszter, Dr. V. Noveanu nemzeti vagy­on leltározásügyi miniszter, Mih. Priboianu hadfelszerelésügyi miniszter, Radu Budisteanu kultusz és művészetügyi miniszter, Gh. Mihail tábornok, vezérkari főnök, Andrei Radulescu, a legfelsőbb semmitőszék főelnöke, 4. Constantin I. C. B­ratianu, Teofil Sidorovici országőrpa­rancsnok, Ion Mihalache, Mihail Popovici, Silviu Drago­mir, Iion Mota lelkész­, Horia Zelea Codreanu. * BUKAREST, 1940 augusztus hó 30. napján. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda- Sír: I. G. Duca­no 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosistály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROSS LÁSZLÓ A Piag­jar Niphitzösség diffíjének Kiáltványa Magyarok! Németország és Olaszország 1940 augusz­tus 30-án Bécsben határozott sorsunkról. Ezt a határozatot II. Károly király elnöklete mel­lett a Koronatanács elfogadta. A tengelyhatalmak döntését megnyugvás­sal kell fogadnunk. Adjuk bizonyítékát ebben a történelmi órában annak, hogy mi, magyarok mindenütt és minden körülmények között meg tudjuk őrizni azt a fegyelmet és magyar mél­tóságérzést, amelyről mindenkor tanulbizonyo­­ságot tettünk. Legyünk bölcsen megértők azok iránt, akiknek szintén otthona Erdély. Csak így maradunk méltók Erdély földjéhez. Szavunk egyaránt szól minden magyar testvérünkh­öz. Minden testvérünkhöz, azok­­hoz is, akik az új magyar határokon kívül maradtak, L­elki egységünket­ soha, semmi sem bont­hatja meg. BÁNFFY MIKLÓS a Magyar Népközösség elnöke. .A bécsi Helvedere-palotában főpap délut­án felolvasták a tengely­­hatalmak döntését a rosaiási­ magyar kérdésben A királyi udvari marsall-hivatal közleménye szerint Románia elfogadta a tengelyhatalmak döntőbíráskodását.­­• Csütörtö­kön éjszaka Koronatanács volt, mely megtárgyalta a német és olasz kormányok által tett ultimátum-jellegű közléseket.— A nagyjelentőségű bécsi határozat külsőségei Mit tartalmaz a tengeiyh­atalmaié film­fese?, BUKAREST, augusztus 31. (Rador.) A királyi­ udvar marsallhivatalán­ak 86 ik számú közleménye: 1. Őfelsége II. Károly király magas elnökletével folyó évi augusztus 29-én este minisztertanács volt a bukaresti királyi palotában. 2. A minisztertanács elhatározta a Koronatanács összehívását. 3. A Koronatanács őfelsége II. Károly király magas elnökletével folyó évi augusztus 29 ről 30-ra virradó éj folyamán ülést tartott. . 4. A Koronatanács tárgyalás alá véve a német és olasz kormányok ulti­mátum jellegű közléseit elhatározta, hogy a tengelyhatalmak döntőbíróságát a román—-magyar tárgyalások fölött elfogadja. 5. Résztvettek a Koronatanács ülésén: Ion Gigurtu miniszterelnök, Őszentsége Nicodem Munteanu pátriárka, királyi tanácsos. ÁfIA & LEJ negyedévre 240, félévre 480, egész évre 969 lej.--« A tengelyhatalmak külügyminiszterei kihirdetik a döntést BUDAPEST, augusztus 31. A bécsi dön­tőbíróság határozatát pénteken délután két óra 50 perckor olvasták fel a Belvedere­­palotában. A román és a magyar küldött­ségért Dörnberg protokolfőnök ment a kül­döttség szállására. A protokolfőnök közölte, hogy Ribbentrop és Csáky külügyminiszterek a meghozott döntéssel két órakor a Belve­­dere-palotába hajtattak. A román és a magyar küldöttségnek a palo­ta elé érkezését nagy tömeg várta. A kül­döttségek gépkocsijai bekanyarodtak a gyö­nyörű palota előkertjébe. A palota ormán a horogkeresztes lobogó lengett és díszőrség állott sorfalat. A főlépcsőházban Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter várta a küldöttségeket és Domnberg protokolfőnök kalauzolta őket a számukra kijelölt szalonba. A magyar küldöttséget ugyanabba a zehisza- Iónba vezették, amelyben az 1938. évi dön­tőbíráskodás idején is tartózkodtak. Rövid idő múlva a küldöttségek az arany­­terembe mentek. Itt találkozott bécsi tartózkodása alatt először a román és a magyar küldöttség. A teremben a német és az olasz külügy­miniszteren, a román és a magyar küldöttség tagjain kívül ott voltak a bukaresti és buda­pesti német és olasz követek, a nemzeti szo­cialista párt és a német véderő sok előkelő­sége. Ribbentrop német külügyminiszter emel­kedett először szólásra és néhány üdvözlő szót mondott, majd közölte, hogy Schmidt német nyelven, Vitteti márki pedig olasz nyelven olvassa fel a döntőbíróság határo­zatát. -v A felolvasott okmányt Manoilescu román és Csáky István gróf magyar külügyminisz­ter délután 3 óra 10 perckor írták alá és ezután a küldöttségek visszatértek a Belve­­dere-palota számukra kijelölt termeibe. Mit tartalmaz a döntés ?­ ­ BÉCS, augusztus 31. A román és magyar delegátusok által aláírt meg­egyezés tartalmáról röviddel az aláírás után értesítették a sajtót. A megegye­zés a következő pontokat tartalmazza: A két ország közötti új határvonal Kötegyánnál kezdődik, Nagyszalonta alatt északkelet felé halad, Váradlestől keletre Hájó alatt, Telegd alatt, délke­let felé Remetelórév alatt, Zentelke és Nagykálota között, Gyalu alatt, Ko­­lozsvár alatt, Kolozs alatt, északkelet felé Szentgotthárd alatt, Kecsed alatt, Köbölkút alatt, délre Mezőbánd alatt, mely a magyar határon belül marad, megkerüli ismét délkelet felé Mezőbándot, majd Maroskeresztur alatt. Nya­radda alatt, Balavásár és Egrestő között, Nagykend alatt vonul, innen észak­ra Szék­elykeresztur alatt, Kányád alatt, Dája, Sombor, Felsőrákos, majd tovább az Olt mentén, Bölön alatt, Élőpatak, Uzon, Nagypatak, Zágon, egyenesen kel létre a régi történelmi határig. Innen északra folytatódik a jelenlegi orosz határig, a régi történelmi határsávon. Ez a terület két héten belül kiürítendő.­­ A megegyezés a két ország kisebbségi ál­lampolgárainak kölcsönösen jogot ad az op­­tá­lásra. Mindkét ország kölcsönösen kötele­­zettséget vállalt, hogy a nála maradt kisebb­ségi állampolgárokat minden tekintetben a többségi állampolgárokkal egyenlő jogban ré­szesíti. Az optálás bejelentésének határideje hat hónap. A kiköltöző kisebbségi állampol­gárok egy év, bizonyos esetekben két év alatt likvidálhatják és magukkal vihetik va­gyonukat. Ha nem sikerül­ a vagyonlikvidá­­lás, az illető állam kártalanítja a kiköltöző kisebbségi állampolgárt. A határvonal pontos megállapításait ma­gyar—román határmegállapító bizottság fog­ja végezni. Ha vita merülne fel s a két fél nem tudna megegyezni, akkor a vitás kér-­­dést német—ola­sz döntőbíróság elé terjesz­tik és alávetik magukat a döntésnek. A fenti megállapodással egyidejűleg jegy­zékváltás történt egyrészt a német és olasz kormány, másrészt a román kormány között s ebben a jegyzékben a két nagyhatalom ga­rantálta Románia számára a fenti határ lét­rehozása után megmaradt terület sérthetet­lenségét. A román kormány maga részéről a német és olasz kormányokhoz intézett jegy­­­­zékben e­lforradta ezt a biztosítékot 1940

Next