Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-01 / 225. szám

Országgyűlés Könyvtára Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kolozsvár, Monostori­ ut 4. Telefon 11—09. Nyomda : Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29-23. LiX£ ÉVFOLYAM: 2­2­5. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROSS LÁSZLÓ auKaasnsEwraa w­­mmmuatlataa KEDD PISKI Kiadó tulaj de no aj PALL­A 3 R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2,79, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő KOLOZSVÁR, 1940 OKTÓBER 1. Extern ARA­D FILLER 13 LEJ) „ÁLDOZATOT ERDÉLYÉRT!“ Eissérésür a Asszonyelsik rádióbeszédben kért­e a magyar társadalmat hogy támogassa az erdélyi segélyakciót.­­z „A Gondviselés szemmel látható jóindu­latot tanusít a szenvedésekben megtisztult magyar népéhez BUDAPEST, október 1. (MTI.) Ma-a­gyarország Nagyasszonya, Vitéz nagy­bányai Horthy Miklós Kormányzó Úr őfő­mélóságának hitvese hétfőn este 7 órakor rádióbeszédet intézett a társa­dalomhoz az erdélyi akció támogatása érdekében. A Fő­méltóságú Asszony há­­romnegyed hét órakor érkezett a rádió Sándor­ utcai székházába. A rádió igaz­gatósága részéről Neilky Jenő nyug­al­­­mazott rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter, valamint Kandó László igazgatósági tag üdvözölték. A Főméltóságú Asszony, aki már többik­­­ben szólt a rádión keresztül az ország társadalmához, nyugodt, meleg hang-u­ján a következőket mondotta: — Jó! tudom, súlyos feladatot vállal­tam, amikor anyagi áldozatot kérek: Áldozatot Erdélyért! Ez a feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadal­mat, a magyar kisgazdákat tönkretette Trianon és mert minden egyes magyar család ma nagy közterhet kénytelen vi*­­selni. De azért mégis reménykedem és bí­zom­ a nemzet áldozatkészségében, mert amely nép életképes és méltó az áldozatra, az a válságos időkben rend­kívüli erőkifejtésre és a legnagyobb áldozatra képes. A magyar pedig életképes faj. A Gond*« viselés izgalma megengedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanúi lehes­sünk a nagy világégésnek. Eddig leg­­alább megengedte. Férfiainkat, nem fe*e nyegetik a harctér veszedelmei és szen­vedései, asszonyainknak nem kell éj­szakánként a sziréna vészjelét figyel*« j piek és gyermekeik életéért rettegniük.­­ De még azt is megadta nekünk a Te-­­­remtő, hogy véráldozatok nélkül gya­­­rapíthattuk hazánk csonka területét.­­ Fogadjuk áldozatos szívvel az isteni­­ kegyet és mutassuk magunkat ezekre méltónak azzal, hogy önként áldozunk az emberi szeretet és haza oltárán: áldozzunk Erdélyért. Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus­ helyzetben van. Természeti csapások és politikai események idézht­ték elő ezt a helyzetet. A román moz­gósítás évek óta elvonta a férfiak ja­varészét a munkától, sok föld művelet­t­len maradt, a gazdák igavonó állatait, elhajtották a román katonák, a gazda­sági és háztartási felszerelések pusztu­lás prédáivá lettek. Az erdélyi­ nép ag-i­godalommal tekint a közeledő tél elé. Szükség van élelemre, vetőmagra, ru­házatra. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodni, cipő nélkül gyermekei nem járhatnak iskolába. Megkérdem: mire van tehát szükség Erdélyben? Azt kell felelnem: úgyszólván minden­re, vetőmagra, élelemre, ruhaneműre, gazdasági felszerelésre, háztartási tárv­­gyakra és szükség van iskolakönyvekre is. Az erdélyi nép a béke éveiben és a háború megpróbáltatásai közepette mindenkor egyaránt kiválónak bizo­nyult. Erdély a vitéz katona szülőföldje. Er­dély kutultalaja párját ritkítja Euró­­pában, évszázadok óta erőssége és büszkesége Szent István birodalmá­nak. Ezt a nagyszerű népet meg kell menteni a pusztulástól, amely nem sa­ját hibájából, hanem idegenek bűné­­ből szakadt reá. A mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. — Most pedig asszonytársaimhoz in­tézem a szót. A férfi elméjével és kar­jával, a nő eszével és szívével szolgálja a nemzetet. A magyar asszonyokat és leányokat kérem, erőlink egységesíté­sével mutassuk meg, mire képes a rról szó. Kérem, vegyék különös gondjukba az erdélyi mozgalmat. A gyűjtőbizott­­ság szétkü­ldte íveit az országba. Buda­pesten házanként pénz és használati tárgyak gyűjtésével indult meg a moz­­­galom. A magyar asszonyokat és leányokat arra kérem, könnyítsék meg a gyűj­tők munkáját, fogadják őket szíve­sen, járjanak a kezükre, ajánlják fel adományaikat. Legvégül akartam elmondani — mi­­előtt Erdélytől elbúcsúznék — arra sze­retnék emlékeztetni, hogy a Gondviselés szemmel látható jóin­dudatot tanúsít szenvedésekben meg­tisztult magyar népéhez. Ez arra kötelez minket, hogy ne riad­junk vissza az áldozatoktól a magyar nép érdekében. Amit áldozunk, legyen fogadalmi ajándék, amit magunk cse­lekszünk és nemzetünk jövendő boldo­­gulásáért felajánlunk a Teremtő trón­ja elé. A Főméltóságu Asszony rádióbeszéde 6 percig tartott. A beszédet felvették viaszlemezre és azonnal leforgatták a Főméltóságu Asszony előtt. A Főmél­tóságu Asszony fél 8 órakor hagyta el a rádió székházát menye kíséretében, tatja és őrzi. Nagy érdeklődéssel szemlélten meg az ősi városban a mezőgazdasági kiállí­tást, amelynek bejáratánál magyar zászlók között „Isten hozott“ felirás fogadott. Kitű­nő volt a kiállítás rendezése. A Jugoszláviá­nak szállított bánkuti magyar búza termése a legjobbnak bizonyult. A nagyszerű lóanya­gon kívül érdeklődéssel szemléltem meg a nagyszerű szarvasmarhakiállítást, a juh és s sertésállományt. Kívánatosnak tartanám, hogy a jugoszláviai sertésekből tenyészanya­­got szerezzünk be. Vasárnap délután Cvet­­kovics miniszterelnök látott vendégül gyö­nyörű fekvésű villájában, ahol sok német­olasz és jugoszláv újságíró is jelen volt. A jugoszláv kormányférfiakkal folytatott szívé­lyes megbeszélés során biztosítottuk mező­gazdáink részére a kenderve­tőmag beszer­zését és az erdélyi részek állatállományának felfrissítése érdekében közelebbről szakem­berek utaznak Jugoszláviába tenyészkosok kiválasztására. Jugoszlávia részéről tőlünk Siementhali és piros-tarka tenyészbikák be­szerzését­ tervezik. Meggyőződésem, h­ogy a magyar-jugoszláv mezőgazdasági kapcsolatok kimélyítése mindkét ország gazdasági elő­nyeit szolgálja. TATARESCU VOLT MINISZTERELNÖK RÉSZÉ­RE KÉNYSZERE­S­ŐHELYET JELÖLTEK KI BUKAREST, október 1. (MTI.) Hiva­talos jelentés szerint. Tatarescu volt mi­niszterelnök részére is kény­szer tartózko­dási helyet jelöltek ki. ____ " *“*» " MEGHALT WAGNER JAUREGG TANÁR BÉCS, október 1. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Wagner Jauregg tanár, a külföldön is jól ismert híres idegorvos, a láz és malária hasznos gyógyító módsze­rének felfedezője 83 éves korában meghalt. JEGYRENDSZERT VEZETTEK BE OLASZORSZÁGBAN A VAJRA, OLAJRA, SZALONNÁRA ÉS ZSÍRRA RÓMA, október 1. (MTI.) Az olasz kor­mány október hó 1-tőll kezdődőlieg bevezeti ,a jegyrendszert az olajra, vajra, szalonnára és zsírra. Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter nagy megelégedéssel nyilatkozott jugoszláviai ú­tjáról „Mély benyomást keltett bennem a Magyarország iránti­­ barátság, melynek jeleit mindenütt tapasztaltam“ BU­D­A­PEST, október 1. Hétfőn délelőtt fél kilenckor érkezett vissza Belgrádból Bu­dapestre vitéz Teleki Mihály gróf földmű­velésügyi miniszter kíséretével. Hivatalos ju­goszláviai utazásáról a Magyar Távirati Iro­da munkatársának a következőket mondotta: — Mély benyomásokat keltett bennem az a nagyon szívélyes fogadtatás, amelyben Csubrilovics jugoszláv földművelésügyi mi­niszter meghívására tett látogatásom során Jugoszláviában részesültem, de mély benyo­mást keltett az a Magyarország iránti barát­ság is, amelynek jeleit mindenütt tapasztal­tam. A Hősök emlékművének megkoszorú­zása alkalmából az Avala hegyen a szakaszt vezénylő ezredes magyar nyelven jelentke­zett előttem. A hivatalos program összeállí­tásakor úgy volt, hogy Pál régensherceg nem tartózkodik Belgrádiján. Kellemes meglepe­tésül a jugoszláv régensherceg időközben visszaérkezett a fővárosba és félórás magán­­kihallgatáson fgondott. Bakách Bessenyei György magyar követ teáján teljes számban megjelentek a kormánynak a fővárosban tar­tózkodó tagjai. Nagy örömömre szolgált, hogy nemcsak Belgrádot tekinthettem meg, hanem Nis városát is, amely az országnak és a népnek jellemét még közvetlenebbül van­

Next