Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-01 / 275. szám

01­SZÁGG­Y­ULIŐ KÖNY­VTÁRA Extern. BUDAPEST O­rszásházi-51 Pu­r­­­m mi­­n­t Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mussolini­ út 4. Telefon : II—09. Hynaida , Egyetem­ utca 3. szám. Telefon sz.: 29—23 LXI. ÉVFOLYAM, 2­75. S­Z­ÁM alapította: BIlRTHfi MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROSS LÁSZLÓ ÁRA 15 FILLÉR (5 LEJ) Kiadótulajdonos: FALLES R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2,70, negyedévre 8,­­ét évre iS, egész évre 32 pengő. V­ASÁR­N­A­P, KOLOZ­S­V­Á­R, 1­9­4­0 D­­E­C­E­M­B­E­R 1 * ftdfyatone­rf&i' JU, JB) nagybeteghez szoktak idegenből hí­res orvosprofesszort h­ívni. A konzíli­um alkalmával a háziorvos szerényen odaáll az ágy végéhez és tanulnivá­­gyón, tisztelettel nézi a diagnózist, a gyógyszerválasztást és a professzori kezelést. Huszonkét esztendei súlyos betegség utáni Kolozsvárnak eddig nem volt mód­jában professzort keresnie. Most, hogy itt állunk a betegágynál és Ön a Budapestről idehívott professzor szül, tudásával és tehetségével kezébe­­ vette e város pulzusát, engedje meg, hogy az ágy lábánál szerényen, a szür­­t­e háziorvosok egyszerű őszinteségé­vel tájékoztassuk a beteg egyéniségé­ről, eddigi magatartásár­ól és természe­téről. Nem akármilyen beteg ugyanis a mi városunk. Lábbadozása bizonytalan, hippochondriája­ nem múlt el, lehet, hogy még túlságosan sokat nézeget visszafelé, betegségének okaira, körül­ményeire, eddigi kurázsiéira, házior­vosaira, homeopata gyógyszereire és a hosszas betegeskedésben kissé ideges lett otthoni környezete is. A lev­egőváltozás mindenesetre meg­gyógyítja. De mindenekelőtt lelki kú­rára van szüksége. Új célkitűzések fi­gyel endekölő reményeire, türelmes bá­násmódra és az eddigi kezelési hibák bosszúságainak feled­tetésére. Ön olyan földre jött, Polgármester Úr, ahol a­ nem erdélyi embert kissé mindig­­idegennek nézték. Ahol a tár­sadalom a maga szülötteire és pozí­cióira mindig féltőn és féltékenyen vi­gyáz s ahol ez a zárkózottság tudat alatt lényegében magát az erdélyi szellemet őrzi és félti. És ahol most csodálatos­­képpek­ az Ön személye felé minden társadalmi osztály az udvariaskodás mozdulatain túl bizalommal és szere­tettel tekint. Higgye meg, Polgármes­­ter Úr, ez nem kicsi dolog. Lehet, hogy éppen a gyógyulás első tünete. Az első csalárt Ön nyerte meg ezzel a zárkózottsággal szemben. Sikere és gyógymódjának eredménye attól függ, mennyire tudja megőrizni továbbra is ezt az állapotot. Mert ami magát a beteget illeti, annak egyénisége más, mint a többié. A módszer, mellyel eddig hozzányúl­tak, nem volt kielégítő. Ebben a vá­rosban még a legszenvedélyesebb kér­désekhez is tapintanal kell nyúlni, mert itt évszázadok nemzetiségi és fe­lekezeti együttélésén át a mozdulatok­nak és hangoknak olyan stílusa, olyan ősi és fejedelmi illeme fejlődött ki és öröklődött apáról-fiúra, melyet sem­miféle regáli omnipotencia sem tu­dott megszüntetni. Még megváltoztat­ni sem. A magyar polgári közigazgatás or­vosszerének hatása az Ön­­operáló és gyógyító kezének tapintásától függ. Mi, akik itt állunk a betegágy lábá­nál, tudjuk a legjobban, hogy ennél a betegnél sokszor nem is annyira az orvosságok drága fajtái és minőségei a fontosak, mint­ inkább a mód, aho­gyan azokat alkalmazzák. Az orvossá­gokat a magyar törvényhozás érvényes rendelkezései szabják meg mindenko­ron. Mi, ezekkel a rendelkezésekkel mindenkor egyetértettünk és egyet is fogunk érteni. A beteg érdekében azonban, ismervén a beteg különös ér­zékenységét, fel kell hívnunk a figyel­met arra­, hogy e gyógyszerek alkal­mazásakor a legnagyobb óvatosság szükséges itt ennél a lábbadozásnál. Az áttérés az uj■ kárára, melyet a mi betegünk mindenképpen áhított, legyen kissé lélektanilag is tapintatos. Nem volna helyes ezzel az ősi szerve­zettel bravúrokat csinálni. Még a szer­vezet ősi, nemzeti kipróbáltságának legtetszetősebb jogcímeire hivatkozva sem. Ebben a városban megszaggatta a társadalom lelki képességeit a sok drasztikus kúra. Volt, amelyik a szer­vezetet csak edzettebbé tette. A házi­orvosnak azonban az a szerény véle­ménye, hogy most egyelőre ne az ed­zést folytassuk a lábbadozás idősza­kában. Higgje el a Polgármester Úr, hogy ez a város a maga csendes társadalmi­­életében, melynek szabályait és illem­tanát évszázadok stílusgyakorlata for­málta ki, sokkal inkább kiformálja észrevétlenül a maga belső egyensú­lyának régi magyar nyugalmát, mint ahogyan az azoknak sikerülhetett vol­na, akik felbuzdulások legigazabb el­képzeléseivel is, de impresszionista hirtelenséggel kísérelték meg ennek a belső társadalmi egyensúlynak a tü­körképét, sietve maguk elé állítani. Mert az ilyen kísérlet éppen annyira meddő forrát, mintha valói, mondjuk egyszerűen csak egy telefon könyv név­sorából igyekeznék, vaktában, össze­­állítani egy város, vagy városrész meg­bízható, vagy megbízhatatlan polgá­rainak listáját. Ne kapkodjunk a név­sorokkal. Még a saját magunk által összeállított ideges klikkburjánzású névsorokkal se akarjunk légkört vál­toztatni. Kolozsvár légköre ma is az­ ősi erdélyi főváros levegőjével azonos. Ebből egyetlen lélegzetnyit sem hami­sított meg a román elnyomatás idő­szaka. Mi nem kérünk, most a nehéz­­lé­gzésű­ huszonkét esztendei próba után másabb illat okul ezúttal nem­, mint e hegyek ősi levegőjének havasi aromá­ját, a környező vidékek mesterségesen elszakított papiroshatárain is átszálló, egységes erdélyi levegőt, melyben szü­lettünk, melyben éltünk indájában mindig is és melyben ezentúl is feltét­lenül élni kívánunk. Higgye meg, Pol­gármester Úr, ez a mi kipróbált, örök­lött társadalmi egyensúlyunk és biz­tonságunk mindennél éltetőbb eleme a mi egészségünknek. Ez a társadalom még betegen, professzori konzíliumra szorultall is, tisztább szívében és vé­rében, mint sok más társadalom, mely magát egészségesnek mondja és hiszi. Szeressen bennünket ebben a társa­dalomban, Polgármester úr, mint aho­gyan ez a társadalom meg fogja sze­retni, és ne higyje egytlen percig sem, hogy ez a lelki kapcsolat közénk, vagy e levegőbe valami megalkuvást kíván csempészni. Erről egyáltalán nem le­het szó. Mi tisztán tartjuk és alkudozások nélkül kíván­juk tisztán tartani a mi társadalmi portánkat. Szerény kíván­ságunk mindössze annyi, hogy a sep­rő mindig a mi kezünkben legyen s mi takaríthassuk el a magunk házaséin körül mindenkor a szemetet. Munkájára, melyet szeretettel és nagy megbecsüléssel várunk, már elő­re is bizalommal gondolunk. Ennek az erdélyi szék­emnél­ a népében. RÉGI KOLOZSVÁRI. sem valószínű az orosz-bolgár kölcs$nos segélynyújtási szerződés létrejövetele RÓMA, november 30. (MTI.) A Giornale dT Italia tudósítója részletesen foglalkozik Tö­rökország helyzetével és azt írja, hogy Török­ország akkor, amikor 600 ezer embert dobott a török-bolgár határra, bízott Anglia ígéreté­ben és abban, hogy a kaukázusi határ nem lesz veszélyes. Egyébként ismételten beszél­nek a Bulgária és Szovjetoroszország között­­ létrejövő kölcsönös segélynyújtási szerződés­­­­ről Már több alkalommal volt szó ennek a­­ szerződésnek a létrejöttéről, azonban a meg­kötése nem valószínű­. Ma lép életbe a kínai—japán szerződés Híd­­adalmaz a tünhc­s&cduivzbét álla­­m ! SANGHAJ, november 30. (DNB.) No­­­­vember 30-án, aláírásakor életbe lép a ki­­­nai—­japán szerződés. Bevezetésből és ki­­­­lenc rövid szakaszból áll. Bevezetésében­­ Konoyenak a keletázsiai új rend közös céljáról tett kijelentése értelmében mind­két hatalom kifejezésre juttatja a kelet­ázsiai és ezzel együtt a világbéke iránti kiváltságát. A következő cikkelyben mindkét hata­lom kijelenti, hogy kölcsönösen elismerik egymás felségjo­gát és területi sértetlenségét, azonkívül megteszik a szükséges intézkedéseket a barátság és a kölcsönös kulturális kap­csolat­ok­ elm­élyítésére. Támogatják egymást mindennemű kom­munista tevékenység leküzdésében. Erre való tekintettel japán csapatok állo­másoznak majd Belső-Mongóliában és Északkína külön megjelölt helyein. Gondoskodnak a megszállás idejére a rend és nyugalom megőrzése érdekében történő intézkedésekről. Kina elismeri Japán jogát, hogy Kina külön megjelölt helyein, tekintettel a pil­lanatnyi helyzetre, japán haditengerészet állomásozzék. A további cikkely az egyenrangúság és f ill. •••t' .s t ' b. von «dvé.. felém­’dő szoros gazdasági együttműködést állapít meg. A legtevékenyebb japán együttműködést a talajkincsek feltárásában és a kereskedelem fejlesztésében a Jangese völgyében. Japán megígéri, hgoy a kölcsönös kapcsola­tok megszilárdulása után megfontolja a terü­letenkívüliség megszüntetését és a nemzetközi települések visszaadását, ennek ellenében Kí­na megengedi a japánoknak, hogy szabadon választhassák lakóhelyüket Kínában. A pótegyezmények a valóságban fennálló ellenségeskedésekből eredő területtel foglal­koznak. Végül tervbe veszi az adóztatási felségjog és a külkereskedelmet ellenőrző jog visszaadását Kínának. (MTI.) ANGOL LÉGITÁMADÁSOK HOLLAND TERÜLETEK ELLEN AMSZTERDAM, november 30. (MTI.) A Németi Távirati Iroda jelenti: Hágai illetékes körök részéről kijelentették, hogy az angolok csütörtökre virradó éjjel és csütörtök reggel is­ további támadást intéztek Hollandia ellen. A támadások során csak néhány vidéki he­ly­ségbe­n okoztak kárt. KORMÁNYZATI ÜGYEKET TÁRGYALT A MINISZTERTANÁCS BUDAPEST, november 30. A­­Magyar Táv­irati Iroda jelenti. A kormány tagjai Teleki Pál gróf elnökletével pénteken délután mi­nisztertanácsra ültek össze. A távollevő Var­ga József kereskedelmi és iparügyi minisztert Törley Bálint és Kádas Károly államtitkárok, a távollevő Hóman Bálint vallás és közokta­tásügyi minisztert pedig Fáy István államtit­kár helyettesítette. A minisztertanács folyó kormányzati ügyeket tárgyait és éjszaka 12 órakor ért­ véget. MIT ÍR A NÉMET SAJTÓ GR. CSÁKY KÜLÜGYMINISZTER KÜLÜGYI EXPOZÉJÁRÓL? BERLIN, november 30. (MTI.) A péntek reggeli sajtó feltűnést keltő módon foglalko­­zik Csáky István gróf, magyar miniszter, az országgyűlés külügyi bizottságában Magyar­­országnak a háromhata­mi egyezményhez való csatt­akozás­ával kapcsolatban tett nyilatkoza­távak „Magyarország bízik a tengelyhatal­makban", „Magyarország Európa újjászervezé­sében hadat üzen a háboríts uszítok naiv", stis, címmel ir és a lapok a beszéd részletes kivo­natát közöi­k. Főként azt emeik fel, hogy a három hatalmi egyezmény résztvevő országai mielőbbi igaz­i békét akarnak és igyekezetük arra irányul, hogy mint kitartó barátok és fegyvertársak a békét fenntarthassák. TIZENEGYEZER MENEKÜLT ELHELYE­ZÉSE OKOZ GONDOT NAGYVÁRADNAK NAGYVÁRAD, november 30. (MTI.) A vá­ros és vármegye vezetőségének még mindig gondot okoz a körülbelül 11 ezer főnyi me­nekült elhelyezése Hlatky Endre főispán és Soós István dr. polgármester megtekintették a­ Markovics laktanyában elhelyezett női és gyermekmenekültek otthonát. A menekültek elhelyezése után a laktanyát a hadkiegészítő parancsnokság céljaira adják át. ÚJABB OROSZ—AMERIKAI MEGBESZÉ­LÉSEK KEZDŐDTEK WASHINGTON, november 30. (MTI.) Po­litikai körök nagy megelégedéssel vették tu­domásul az orosz—amerikai megbeszélések újrafelvételét. Ezt a tényt a két ország kö­zötti kapcsolat javulásának tekintik és ennek egyik tanújele, hogy Vladivosztokban ameri­kai konzulátus felállítását tervezik.

Next