Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-02 / 1. szám

E­­­LEN­Z­ÉK 1 HH ITS* KM I ii. December HI-tin szántunkban meg­jelent cikkünk folytatása. .1 UNIUS Junius­ben jelentik Dunkerquehöl, hogy angol csapatokul­­ németek borzalmas írja tam.ul.i­.ii közben ki» részben sikerült •eh­ajózni őt át«/a!l­laui Ane'iáb« Prioux rajna tábornoka! a/ északi francia hadar­ei. ellenállásának vezetőjét, elfojtják 1 belga fagyra lelttel következtében majd­­r.am falára csökkent északi francia hadar’­­a: 'an ne.vieu nem­t hadosztály harcol. Jú­nius 2-án a német Iun­eronat már 100 kilo­­méterre közelíti mag Parist.­­r. és/akn­yugat-f­ranei.tországi francia csapa­ok zöme­­’ötszeronlott, vagy fogságba került ’ jelenti a ném­et hadi közlemény. Junius 9-én jelentik Rómából, hogy a fasiszta Start nemzeti tanácsa kik­etkező határozatot hozta: ...Az olasz nap a haza egységének kiegészítését ráírja Mussolini­tól. ■ Princia részről az északfranciaországi harcok ezajlása után újabb stratégiai várakozási idő­szakra számítanak. A németek 300 ezer francia és angol hadi­foglyot ejtettek. Június 6-án Dunkerque is elesik. Június 1-i jelentés szerint a németek délnyugati irány­­ban folytatják az «lenyomulást. Göring kijelenti: „A németek flandriai si­kere minden idek­ legnagyobb győzelmének nevezhető Rómából az angol nagykövetség hazaküldi a nem diplomáciai személyzetet. A helyzet Olaszország és a szövetségesek között végle­tekig feszült. Június 11-én a németek áttörik a M­eygurul tábornok álltal megszervezett új francia vé­delmi vonalat is. Száz német hadosztály és 4000 h­arcikocsi tá­mad a Somme és az Argonne-ok között. Június 12-én Ciano olasz külügyminiszter átadja a hadüzenetet a római angol és fran­cia nagyköveteknek. A francia hadsereg zöme a Marnetól délre helyezkedik el. Viktor Emánuel király és császár Mussolinit az olasz hadműveletek bó­­irányítójává nevezi ki. Német katonai alaku­latok hatvan kilométerre jutnak Paristól. Június 15-én Reynaud francia miniszterel­nök drámai hangú felszólítással fordul az Egyesült­ Államokhoz, segítséget kérve Fran­ciaország részére: „Előrívezett a pillanat, mikor Franciaországnak joga van a többi demokráciákhoz így szólni: rajtatok a sor!"* A washingtoni francia nagykövet ez irány­ban kérdést is intéz Roosevelthez, aki kije­lenti, hogy az Egyesült­ Államok katonai segítséget Franciaországnak nem adhat. A neme­­k tovább nyomulnak elő és egész francia csapattesteket fognak el. Parist nyílt városnak nyilvánítják.­­ Június 16-án a német csapatok bevonulnak Párisba. A francia kormány Bordeauxra teszi át székhelyét. Június 17-én Petain marsall, aki Reynaud lemondása után kormányt alakít, fegyverszü­netet kér a németektől. Franciák és németek között a spanyol kormány közvetít. Június 18-án váratlanul szovjetorosz csapatok vonul­nak be Litvániába, Lettországba és Észtor­szágba. Június 19-én Hitler nyilatkozatot ad az amerikai újságíróknak. Kijelenti, hogy nem törekszik az angol világbirodalom megsem­misítésére. Június 20-án Hitler és Mussolini Münchenben találkoznak és a francia fegy­verszüneti kéréssel szembeni magatartást beszélik meg. Churchil a londoni alsóházban kijelenti hogy Anglia végsőkig folytatja tovább a küz­delmet. Június 2- én a francia kormány ki­jelöli a németekkel tárgyaló teljhatalmú meg­bízottakat. ,,A francia haderő mindinkább felbomlik“ — jelenti a német vezéri főhadi­szállás. Június 23-án Franciaország az olaszoktól is fegyverszünetet kér. Június 23-án aláírják a német—francia fegyverszüneti egyez­ményt. Az egyezmény Franciaország teljes behódolását jelenti. A francia terület nagyobb részét Németország a békeszerződésig megszállva tartja. A néme­tek igényt tarthatnak a francia hadianyagra is. Lefegyverzik a francia flottát, de Németor­szág kijelenti, hogy nincs szándékában azt saját céljaira se használni. Június 24-én aláírják az olasz—francia fegyverszüneti egyezményt is Június 25-én Moszkva rövidle­járatú ultimátumot intéz Bukaresthez, Besszarábia átadását kívánja. Az ultimátumot román részről nem merik visszautasítani. A román csapatok június 26-án megkezdik Besszarábia kiürítését, amit 3 nap alatt be is fejeznek. Június 26-án Moszkva és Belgrád között újra felveszik a hosszú ideig szünetelt diplo­máciai kapcso­atot. Június 28-án az angol tengeri zárlatot kiterjesztik Franciaországra is. Június 3- án német csapatok elérkeznek a francia spanyol határig, s e ezzel a háború első része be is fejeződik. Június Július 3-án Anglia bejelenti fenntartását a szíriai francia hadsereg fegyverszüneti lé­péseivel szemben. Az angolok Palesztinában és Egyiptomban összpontosítják közelkeleti­­ haderejüket. Július 6-án az angol földközitengeri hajó­had támadást intéz az Uránban állomásozó francia flotta dien és több nagy francia­­ hadihajót elsülyeszt­ő Pétain-kormány, mely közben Vichyben­­ helyzekedett és megszakítja a diplomáciai összeköttetést Angliával. Julius 12-én Románia is kilép a N­épszövet­­ségből. Július 13-án német légi­erők megkezdik az Anglia elleni nagyszabású hadmevületeiket. Július 14-én egy német jelentés szerint az eddig elsülyesztett ellenséges bajok térfogatát 4.390.000 tonnában jelöli meg Julius 17 én Newyorkból jelentik, hogy Roosevelt harmad- - szor is jelölteti magát a köztársasági egyö­k- j­ségre. Július 18-án berlini DNB-távirat közli. ..Az Anglia elleni nagy támadás időpontja egyesegyedül a Führer elhatározásától függ "­­ Július 21-én összeül a birodalmi gyűlés Berlinben. Hitler óriási lelkesedés közben­­ számol be a nyugati győzelemről. Megjóv­­­solhatom — mondja —, hogy óriási világ- , biroda­lom fog rombadőlni. Churchill úr el­hiheti, hogy ez Anglia lesz ...­­ Mégis úgy érzem, hogy kötelességem Anglia-­­ hoz az utolsó felhívást megtenni.“ Blidter fel­szólítására Halifax angol külügyminiszter jú­lius 22-én rádióbeszédben válaszolt: Fenye­getésekkel szemben érzéketlenek maradnak Nagybritanniában csak egyetlen szellem ural­­­­kodik: a megingathatatlan e határozás szek­é­­r­me.“ S Julius utolsó napjaiban erősen időszerűvé­­ válik Erdély kérdése. ” Külpolitikai kérdésekben jól tájékozott lapok , égető szükségletnek mondják a megoldást. • Július 25-én a washingtoni szenátus elvben­­ elhatározta a kötelező katonai szolgálat beve­­­zetését. Katonai szakértők erősen vitatják, hogy lehet-e támadó hadsereggel partra szál­­lani Angliában. Sok távirat a partraszállást küszöbönállónak jelenti. Julius 27-én Hitler Salzburgban fogadja Gigurtut és Manoilcscut. Következő napon a bulgár miniszterelnök és a szlovák köztársasági elnök jelenik meg előtte A hónap utolsó napjain a világsajtó egész fi­gyelmét a délkeleteurópai helyzetnél , fő­leg az erdéki kérdésnek szenteli. AUGUSZTUS Augusztus 2-án jelentik Bukarestből. ..Elő­reláthatólag közvetlen tárgyalások fognak megindulni Románia, Magyarország és Bul­­­­gária között.“ Augusztus 4-én Molotov kü­lpo­­­­­itikai beszámolót tart. ..Az európai esemé­nyek még szilárdabbá tették a német—szov­­­­­etorosz viszonyt.“ Katonai téren egyelőre szélcsend uralkodik. Anglia izgalommal várja­­ a német támadást, melyre rohamosan igyek­ ;­­­szik felkészülni. Augusztus 10-én a Frankfurter Zeitung­ban nagy feltűnést keltő cikk jelenik meg: „A délkeleteuópai helyzetet revidiálni kell“ — állapítja meg a berlini külü­gymi-­­ nisztériumhoz közel álló nagy német lap. Augusztus 15-én Gafencu moszkvai román követ kihallgatásra jelentkezik Molotovnál. Albánia és Görögország között határvillongá­­­­sok törnek ki. Az olasz sajtó ebből az alka­­l­­omból élesen támadja Athént. Ismeretlen nemzetiségű búvárhajó elsü­lyeszt a Földköz- tengeren egy görög cirkálót Anglia felett szüntelenül tombol a légi háború. Augusztus 18-án a német légi­erő elkezdi megtorló bombázásait London és más angol városok ellen. Augusztus 19-én megindul­nak a magyar—román közvetlen tárgyalá­sok Turnu-Severinben, ahova a magyar küldöttség dunai hajón érkezik. A tárgya­lások nem járnak sikerrel s a megbízottak augusztus 20-án Bukarestbe és Budapestre utaznak, hogy személyesen tegyenek jelen­tést. Augusztus 22-én megindulnak a ro­mán—bolgár tárgyalások is. Az olaszok elfoglalják Bill-Szomáliát. Augusztus 24-én Turnu-Severinben újra megindulnak a magyar—román tárgyalások, s amelyek 26-ra végleg meg is szakadnak. Az események gyorsan fejlődnek és augusztus­­ 27-én a v.1o. már a tengelyhatalmak Bécsbe érkezett külügyminszterei, Ribbent­op báró és Ciano gróf előtt áll. Magyar részről Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter vannak Pécs­ben­ Román részről Manoilescu külügymi­niszter utazik Pécsbe különvonat­on.­­ Ciano gróf Bécsbe érkezése előtt Obersalz­­■­­­bergben kihallgatáson jelenik meg Hitlernél.­­ Augusztus 29-én a tengelyhatalmak két kül­­ügyminisztere delesült Teleki Pál gróffal és Csáky István gróffal, délután Munuilotusi­­val tárgyal. Augusztus 30-án a bérsi Bel­vedere- palotában f­elolvassák a tengely­ha­talmak ismert döntését a magyar rom­án kérdésben. Felső-ei­dély­­ északéról Magyar­­országhoz. SZEPTEMBER Szeptember 5-én Csáky István gróf kül­­ü­g­uiilish­tor nagy beszédben számol be a legutóbbi napok fontos eseményeiről „Most a béke munkája következik’* — mondja be­szédében. Szeptember 8-án II Károly román király lemond a trónr­ól és b­e­nekü­l Romániá­ból. Szeptember folyamán a német légi­erő szün­telenül fokozza támadási erejét London ellen, ahol nagy rombolásokat okoz. Szeptember 20-án Ribbentrop Rómába ér­kezik. Mussolini és Ciano hosszasan tanács­koznak a német kü­lgym­iniszterrel. Az olasz­­ nép lelkesen ünnepli a német külpolitika vezetőjét. Szeptember 23-án a Rómából visszatért Ribb­­entrop már Berlinben tárgyal Serrano Sunez spanyol belügyminiszterrel, Franco sze­mélyes megbízottjával. A hosszan elhúzódó tárgyalás eredményéről nem adnak ki hiva­talos jelentést. ..A háború szempontjából óriási jelentőségű események várhatók“ — írja Coring lapja, az Essener National Zei­tung. Francia-Indokinát megszállják a japá­nok. Szeptember 25-én az angol tengeri erő sikertelenül támadja a francia Középafrika nagy kikötőjét, Dakart. A szovjet sajtó nagy elvm­i­téssel emlékezik meg a tenger­ hatalmak balkáni politikájá­ról. Szeptember 27-én Ciano Berlinbe ér­kezik­. A német légi­erő támadásai kiter­jednek egész Angliára. Szeptember 28-án Berlinben német—olasz- japán katonai szö­vetséget írnál­ alá. A háromhatalmi egyezmény közbelépésre kö­telezi Japánt, ha Amerika is belépne a hábo­rúba. Az aláírók egyhangúan hangoztatják s a szerződés szövege is kiemeli, hogy a meg­egyezés nem irányul Oroszország ellen. „A berlini egyezmény komoly intelem azok­nak, akik még Anglia mellett keresik érde­keik védelmét“ — írják az olasz lapok. OKTÓBER Október e­ljén olyan hírek terjednek el, hogy szo­vjetorosz-japán kölcsönös m­egnemtá­­madásai szerződés áll a láthatáron. Olaszor­szág és Spanyolország között szintén meg­egyezést várnak a Földközi Hengerre vonatko­zóan. A német légi támadások ereje Ang­ia ellen tovább fokozódik. Október 3 . án Serrano Sunez spanyol meg­bízott hosszabb­ németországi és olaszor­szági tárgyalá­sok után hazautazik. Arról beszélnek, hogy hármas találkozó lesz Hit­ler, Mussolini és Franco között. Német búvárhajók nagy sikereit je­ientik az angol kereskedelmi hajózás ellen. Egyre fe­szültebbé válnak az angol román kapcsola­tok. Október 4.-én az amerikai sze­nátus ja­vasla­tot fogad el 1.400.000 főnyi hadsereg felállításáról. Október 5-én Hitler és Mussolini talál­koznak a Brenneren. A brenneri talá­kozó értelme — írják német és olasz lapok — a legmegfelelőbb eszközök megválasztása a brit birodalom megsemmisítésér­e. Október 9.-én és a következő napokon ér­kező táv­iratok szerint egyre tűrhetetlenebbé válik a Romániában m­aradt magyarok helyzete. „Magyarország szilárd elhatározása, hogy megvédelmezi a Romániában maradt magyar kisebbséget a román erőszakoskodásokkal szemben“ — mondja egy illetékes helyről származó bu­dapesti közlemény. Romániába német csa­patok érkeznek. Bukaresti jelentés szerint e csapatok feladata a román csapatok kiképzése. Német magya­rázatok hozzáteszik, hogy a romániai olajme­­zők őrzései is. Október 14.-én Bukarestben ünnepélyesen fogadják a német kiképző csa­patoknak Hausen tábornok parancsnoksága alatt álló tisztikarát. Azokkal­ a hírekkel szemben, hogy a német lépés orosz érdeket sértene, a berlini Reich című­ lap megállapítja, hogy „a német orosz kapcsolatok a barátsági szerződés biztos és szilárd síkján mozog­nak.“ Október 21- i jeentés szerin­t német búvár­hajók két hét alatt háromszázezer tonnánál több angol hajóteret pusztítottak el. Október 23. és 24-én Hitler francia földön találkozik Francéval és Lava­lak Október 25-én Pétain marsallt fogadja a Führer. Ok­tóber 26-i jelentés szerint az olasz légi­erő is belekapcso­­dik az Anglia elleni tá­madásokba. Október 28- án Olaszország ultimátumot küld Görögországnak. „Görögország kihívó magatartása miatt következett be az ulti­mátum“ — írják az olasz lapok. A görög kormány az ultimátumot hadüzenetnek te­kinti. Október 29. én megkezdődik az olasz görög háború. A görög kormány Anglia segítségét kéri, mely tengeri, légi és szárazföldi támogatást ígér. Ugyanezen a napon Hitler Firenzébe érkezik, ahol két és fél órás megbeszélést folytatott Mussolinival. A/ ölit,­/ nép igét/, útján túláradó scib­ hi.el üdvözli a h­ülh­írt. Bulgária, Jugo»/. ávia, Törökország « . S/ov- JMoros/.or»/.ág a o/.igoru M-rnleg. , ,,'g á.'le-. pontjára, helyezkednek. „Görögi,, ,tag ügyei .­k gyors Irhzumolj | [ WJ, , német «ajtó. NOVEMBER November ] én óla*/. cs-ij,azok­ benyomul* nak görög területre. Római jelentések sze­nül a megindult háború ellenére lát meg kizártnak a görög­ o­asz, megégje Olaszország nem ál meg addig, am­íg ren­­det nem teremt a görög partokon és szige­teken — írja november 4 én az olasz sajtó. Anlia légi bombázása éjjel nappal tart. „Az Anglia elleni német légi támadások még nem érték e csúcspontjukat“ — jeenti ki Coring marsall. — November 6i távirtok Roosevelt győzelmét jelentik az amerikai el­­n­ök v­al­asszta ko­kon. November 8 án Nedics ju­goszláv hadügyminiszter lemond, olasz jelen­tés szerint az angol propaganda szolgálatá­ban adott. November 13-án Molotov Berlinbe látogat. Hitler hatórás megbeszélést folytat vele Ilibbentrop jelenlétében. A tárgyalásról kiadott jelentés a német—orosz viszony újabb megszilárdulásáról számol be. „A­­ német—szovjetorosz viszonynak az a vezérgondolata — írja a Diplomatisch Po­l­­itscrie Korrespondenz — hogy a két hata­lm egyike se lásson hasznot abban, ha a másik akadályokba ütközik életszükségletei­­nek kielégítése terén“. November 13 án éjjel félezernél több német repülőgép intéz tám­á­dat Coventry angol gyárváros ellen. November 19-én Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminiszter kíséretükkel Bécsbe utaznak, ahol Hitler is megjelenik. A né­met államférfiakkal folytatott tanácskozá­sok után egyezményt írnak alá, mely sze­rint Magyarország is csatlakozik a három­­hatalmi egyezményhez. Német részről Ribbentrop, olasz részről Ciano, japán részről Kuru.Su berlini japán nagykövet írta alá az egyezményt. ”­A bécsi egyezmény végső célja a világ békéjének és konstruktív rendjének bizto­sítása — alapította meg az aláírás után a tengelyhatalmak é­s Magyarország sajtója. November 25 én Románia és Szlovákia is csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. November 28-án Csáky István gróf külügy­miniszter expozét tart a képviselőházban. „Gyors és igazságos európai békét kívánunk mindannyian, mondja. Magyarország bizo­nyos kockázatokat vállal, de enélkül nincs felemelkedés.“ DECEMBER December elején görög támadásokról és olasz ellentámadásokról számolnak be a ró­mai jelentések. December 10-én Csáky István gróf külügy­miniszter Belgrádba utazik. „Olyan ese­mény ez — írja az olasz sajtó — mely túl­megy a tisztán magyar vonatkozású esemé­nyek keretein.“ Belgrád ünnepi külsősé­gek között fogadja a magyar külügymi­nisztert. December 11-én Hittl­er beszédet mond a ber­­ni fegyverkezési üzem szerelő csarnokában. ..A német nép teljes erejével, győzelemig küzdi végig a háborút . . . Ha elérkezik az idő, a végső leszámolás óráját mi szabjuk meg.“ December 12-én Csáky István gróf és Cin­car Markovics jugoszláv külügyminiszter Belgrádiján aláírják a magyar—jugoszláv barátsági egyezményt. Az egyezményben a két nemzet állandó békét és örök barátsá­got köt. December 13 án szenzációt jelentenek Vichyből. Petain marsall eltávolítja az államfő utód­lásának jogával felruházott Laval helyettes miniszterelnököt a kormányból. Lávait őrizetbe veszik és lakásán házkutatást tar­tanak. Berlini lapok Laval menesztésével kapcsolat­­ban megállapítják, hogy Németország és Franciaország között még mindig háborús állapot ál fenn. December 15-én az angol af­rikai haderő megtámadja az egyiptomi terü­letra benyomult olaszokat. December 16 án Németország megbízott­ja, Abetz nagykövet Fárisból Viel­ybe utazik és tárgyal Pétain marsall . A tárgyalás eredményeképpen Laval megszabadul fog­ságából és Párisba utazik. December 17-én Roosevelt kijelenti, hogy az Egyesü­lt­ Államok korlátlan mennyiségű készanyagkölcsönt adhat Angliának s ehhez nincs szüksége a pénzkölcsönt tiltó úgyneve­zett Johnson-törvény megváltoztatására. Newyorki lapok azt jelentik, hogy a hadi termelés gyorsítására a washingtoni kor­mány rendkívüli állapot kihirdetésére ké­szül. Egész december folyamán szüntelenül fogy­nak Anglia ellen a német légi támadások, melyek a kónon utolsó napjain még fokozot­tabban pusztító erejűnek mutatkoznak. Az é­v világpolitikája | 940 ZA !taáb@ru éve / 9­4­1 Január 2. )

Next