Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-03 / 125. szám
v vSzá*jh Ízt ír Szerkesztőség és kiadóisivatal: Kolozsvár. lési Hitel II., I. emelet. Telelett: 11—09. Kvannda: Jó Feism-utca 8. szám. Telefonsz.: 29—23 LX 11. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM. BL.PiTona: BIRTHI MIKLÓS Kiadótulajdonos: Kolozsvár. Előfizetési negyedévre 8, félévre 16. PALLOS R. T. árak: havonta 2,73, egész évre 32 prnga. KOLOZSVÁR. 1941 JUNIUS 3. A római §sf (7) A történelem során ritkán adatott mag államférfiaknak, hogy idegen országokban járva baráti látogatásuk alkalmával, ily mértékben vigyék magukkal népük szívét, mint Magyarország felelős vezetőinek, ha Itáliába utaznak. [ Bárdossy László, akinek külügyminiszteri bemutatkozó látogatása a világesemények miatt kitolódott és immár megnagyobbodott hatáskörrel, mint az ország miniszterelnöke utazik az Örök Városba, bizonyos lehet felőle, hogy külön-külön és egyetemesen minden magyar ember nevében szoríthatja meg nagy barátaink kezét. A feléjük szigárzó szeretetet, hálát és igaz barátságot pedig bizonyára érzik Rómában is, a Duce és Cano gróf,__akik birodalomépítő munkájuk között sohasem feledkeztek meg rólunk és annyiszor állottak mellénk igazságunk védelmében és megvalósításában. Honalapításunkkal egyidősek ezek a mély baráti kapcsolatok. Első szent királyunk innen kapta a koronát, állandó volt az érintkezés Árpádházi királyaink alatt, Itália ege alól jöttek hozzánk az egyetemes egyház papjai, kultúrát, tudást, Európát teremtve a magyar pusztában, Nagy Lajos és az Anjouk fénykorát a latin szellem aranyozta be és Mátyás király, a nagy renaissance uralkodó udvarában, Firenze, Milánó, Pádua, Róma szelleme csillogott. A török hódoltság idején és azt követő súlyos századokban egyetlen percre sem szűnt meg a latin szellem állandó eleme tenni a magyar műveltségnek, jogrendnek, Eurtópához való hasonulásának. A mult század nagy forradalmai idején testvérien állt mellettünk Itália és amikor a kezünkből kihullott a kard, Garibaldi seregében ott küzdöttek legjobbjaink és Piemont dicsősége, Cavour szelleme reményt csepegtetett lankadó szívünkbe. Túrinban talált menedéket Kossuth és onnan szövögette be nem teljesedett álmait az abszolutizmus ellen. Mi sem volt tehát történelmileg logikusabb, az igazi kapcsolatoknak megfelelőbb, minthogy trianoni elesettségünk idején az első baráti biztató síró az uj Olaszország megteremtőjének, Mussoliniinek ajkáról hangozzék el felénk. Ettől a pillanattól kezdve Magyarország várakozásteljesen és reménységgel tekintett Róma felé. Ment csatlakozott! Az 1927. esztendő áprilisa meghozta az érzések és vágyak formális szankcionálását az olasz magyar barátsági és kulturális egyezmény révén. A kapcsolatok napról-napra erős boríték. Amikor a Harmadik Birodalom a maga mérhetetlen dinamizmusával és erejével megjelent az európai életben, már eltéphetetlenül erősek voltak az olasz-magyar barátság szálai. Az Európát újjáteremtő tengely kialakításában így jutott némi szerep Magyarországnak és néhai miniszterelnökének, jákfai vitéz Gömbös Gyulának is. Úgy érezzük, szinte felesleges a továbbiakról most megemlékezni. Igaz, hogy — és talán hivalkodás nélkül mondhatjuk — becsülettel álltuk a barátságot akkor i®, amikor veszély származhatott volna belőle reánk. Igaz, hogy őszinte volt a barátság minden időkben részünkről. De Itália ott volt az első és a második bécsi döntésnél és hűségért hűséggel, barátságért barátsággal, szeretésért szeretettel fizetett. És... ne feledjünk még egyet. Közel esik a lelkünkhöz az olasz forradalom. Jeles példát látunk Mussolini művében, amellyel újjáformálta az olasz életet és megvetette az alapjait egy új szellemű Európának. A közvéleményt, mint mindig, ezúttal ,s bizonyára a „kulisszatitkok“ érdeklik. Ilyenek, mint az a magyar miniszterelnök nyilatkozatából is kitűnik, ezúttal sincsenek és „szenzációk“ sem várhatók. Bárdossy László régen bejelentett látogatását teszi meg. Ez a tisztelgő baráti látogatás a magyar olasz viszony immár 14 éves hagyománya. Minden bizonnyal behatóan fog aktuális politikai kérdésekről tárgyalni az olasz államférfiakkal. A horvát királyság megalakulása, a fiumei kikötő kérdése és az európai újjárendezés valamennyi problémája, minden bizonnyal szóba kerül ezeken a megbeszéléseken, amelyek szervesen kapcsolódnak bele a Berlin—Róma—Budapest háromszög évtizedes politikai munkájába. Annak ellenére, hogy éppen ennyire természetes és magától értetődő — tekintetbe véve Kréta elfoglalását és az ezáltal adott új középtengeri helyzetet — a Hitler—Mussolini találkozó a Brenneren, mégis különös súlyt és jelentőséget ad Bárdossy látogatásának ez a körülmény is. A két európai vezető hatalom fejének találkozója és ötórás megbeszélése után közvetlenül bevonják a tárgyalásokba Magyarország miniszterelnökét is A régi megbecsülés óta a fokozott bizalom jele ez, amelyet semmiképpen sem szabad szem elöl tévesztenünk. Valahogy felcsendül fülünkbe Istenben boldogult Csáky István gróf tétele: primus inter pares lenni a Kárpátok medencéjében! Várjon nincsen e erre meg minden elhivatottságunk, erőnk és bátorságunk?! — —aggama f afli€izá$åm sneufstem a hiáromhatalmi egyezmény szellemének és ez olasz-meegyei baráti jóviszonynak'* BUDAPEST, jimius 3. Bárdossy László miniszterelnök Rómába való elutazása előtt nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Évek hosszú sora óta fennálló hagyományt követek, amikor a baráti olasz birodalom kormányának meglátogatására Rómába indulok. Utazásom, miként a magyar miniszterelnök és külügyminiszter eddigi szokásos látogatásai a tengelyhatalmak fővárosaiban megfelel a háromhatalmi egyezmény szellemének és annak a történelmileg megalapozott baráti jóviszonynak és szíves együttműködésnek, amely Olaszország és Magyarország között fennáll. Utazásom már áprilisban volt tervezve, de a közbejött háborús é® egyéb események miatt utazásomat akkor el kellett halasztani. Két napra terveztem látogatásomat és annak elsősorban udvariassági jellege van, remélem, egyúttal bepillanthatok abba az egész Európa számára nagyjelentőségű építő munkába, amelyet Itália folytat és megismerhetem az olasz kormány nézeteit az időszerű európai kérdésekről. Különösen nagy örömömre szolgál, hogy érintkezésbe léphetek Mussolinival, az olasz nép nagy vezérével. A sajtó bizonyos találgatásokkal kíséri a találkozást. Poltikánk annyira összhangban van a német és olasz kormányok politikájával, hogy mindennemű következtetést levonni merőben fölösleges. A miniszterelnök kíséretével együtt vasárnap este 9.05 órakor indult el Budapestről Rómába. , a hétnapos római látogatás programja Bárdossy László miniszterelnök kétnapos római tartózkodásának programja a következőképen alakul: Szerdán délelőtt koszorúkat helyez el az olasz királyok sírján, valamint a névtelen katona sírján. Délben kihallgatáson jelenik meg III. Viktor Emánuel király és császárnál, utána az uralkodó ebéden látja vendégül Magyarország miniszterek nökét és kíséretének tagjait. Délután politikai megbeszélések lesznek a Ducéval és Cianoval. Este a Venezzia-palotában a Duce estebédet ad, amelyen pohárköszöntők is elhangzanak. A miniszterelnök csütörtökön délelőtt magánkihallgatáson jelentkezik XII. Pius pápánál, majd Maglione vatikáni államtitkárt látogatja meg. Délután Cighi Albani herceg, a máltai lovagrend nagymestere látja vendégül ebédre, este pedig Villányi Frigyes báró, vatikáni magyar követ ad estebédet tiszteletére. A miniszterelnök és kísérete még az esti órákban visszautaznak Budapestre. !Sa23$fl@KX3BBB KEDD 11PJ 10 FILLÉR Bárdossy miniszterelnök Rómába utazott Bárdossy László magyar krrányi miniszterelnök és külügyminiszter az olasz királyi kormány látogatására Bárdossy László, hétfőn, június 2 án este feleségével együtt Rómába utazott. Kíséretében vannak Ghyczy Jenő, Bartheldy Tibor, Ulein-Reviczky Antal rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek, továbbá Ujpétery Elemér követségi titkár. Ötórás megbeszélést folytatott a Führer és a Duce a Bremteren RÓMA, június 3. A Stefani iroda jelenti: A Duce és a Führer Ribbentrop és Ciano külügyminiszterek jelenlétében ma, hétfőn, találkoztak a Brenneren. Több óra hosszat tartó megbeszélést folytattak a politikai helyzetről. A megbeszélések szívélyes baráti légkörben folytak le és a szövetséges államok kormányfőinek teljes nézetazonosságával végződtek. A Német Távirati Iroda jelenti: A Führer és a Duce hétfőn találkozott a Brenneren és Ribbentrop birodalmi, valamint Ciano olasz külügyminiszter jelenlétében többórás megbeszélést folytatott a politikai helyzetről. A megbeszélés a legszívélyesebb barátság szellemében folyt le és az a szövetséges kormányfők felfogásának teljes azonosságával végződött. 1 olasz hadsereg vezérkari főnökségétől, Marras tábornok, berlini olasz katonai attasé és Aisser Celesia, az olasz külügyminisztérium protokollfőnöke. Ferike álláspontja is megbeszélésre került a legújabb brennen találkozón RÓMA, június 3. (Stefani.) Rómában a meglepetés erejével hatott a Duce és a Führer találkozása. A találkozást titokban tartották és a sajtó és a közvélemény csak a hétfő délutáni hivatalos közleményből szerzett arról tudomást. Római körökben a legutóbbi események után kialakult katonai helyzet következményének tartják a találkozót. A földközitengeri csata első szakaszának befejezése után természetesen érthető, hogy a két vezér a további és az eddigieknél is nagyobb jelentőségű hadiesemények előtt szükségesnek látta a személyes eszmecserét. Szóba került a közelkeleti és távolkeleti helyzet egész kérdéstömege és Amerika álláspontja A tizedik találkozó BERLIN, június 3. (DNB.) A Führer és a Duce hétfői megbeszélésének külsőségeiről a következő részletek váltak ismeretesekké: Az összesen több, mint 5 óra hosszat tartó megbeszélésen, amely a két kormányfő tizedik találkozója volt, a két külügyminiszteren kívül részt vett Keitel tábornagy, a német hadseregfőparancsnokság vezetője és Cavallero tábornok, az olasz hadsereg vezérkari főnöke. A megbeszélést a déli órákban szűk körben elfogyasztott közös villásreggeli szakította félbe. A villásreggelin hatan vettek részt. Keitel és Cavallero tábornokoknak a maguk részéről alkalmuk nyílt arra, hogy a szívélyes fegyverbarátság szellemében megbeszélést folytassanak a német és olasz katonai együttműködésről. Német részről ott voltak még a találkozáson Dietrich birodalmi sajtófőnök, Bormann birodalmi vezető, Bismarck herceg követ, római német ügyvivő éson Rintelen római német katonai attasé. Olasz részről pedig Alfieris berlini olasz nagykövet, Gambin tábornok, az