Ellenzék, 1941. június (62. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-07 / 129. szám
1641 Június 7. Asszonyok világa ITT AZ IDEJE ANNAK, hogy téli ruháinkat jól megérdemelt nyári pihenőjükre eltegyük. Ezen a hideg tavaszon még viseltük őket, de remélhetőleg most már hosszú ideig nem lesz szükség rájuk. Nagyon fontos, hogy a ruhákat jól kiporolva, kikefélve, pecsétektől kitisztítva tegyük el nyárra. Sokan nem szeretik a tiastalin szagot, de maga a naftalin nem is egészen biztos molymegóvó. Legcélszerűbb a téli ruhákat erősen bekékített vászondarabokba, majd újságpapirosba becsomagolni, mert az ilyen módon gondosan eltet ruhákat sohasem fúrja át a moly. Az így összecsomagolt ruhát — kéthárom ruhát is tehetünk egy esőmagba — jól záró bőröndökbe, vagy ládákba tesszük. Különösen a kényesebb szövetholmit és a szőrméket csomagoljuk koktett vásznon kívül még újságpapírba is. A kevésbé kényeseknek elég az újságpapír, mert a nyomdafesték méreg s azt messzire kerülik a molyok. Azokat a cipőket, amelyeket nyáron nem használunk ( például korcsolya, si-cipőt) papírra alaposan kitömjük és újságpapírba csomagolva tesszük el. Téli kötött kesztyűket, sálakat, sapkákat sem szabad a szekrényben hagyni nyáron, mert nemcsak felesleges lom, hanem könnyen megeszi a moly. Tegyük el hát azokat is a fent leírt módon. BENZINHIÁNY van, tehát most nem használhatjuk ezt a népszerű pecsét tisztító anyagot. Nagyon jól lehet tisztítani a pecsétet olyan módon, hogy kiterítjük a ruhát vasalódeszkára és egészen forró vízbe pár csepp szalámiákszeszt teszünk majd a pecséteket ezzel az oldattal egyszerűen kefével kimossuk az anyagból Ezután a ruhát levesszük a deszkáról, két tiszta kelmedarabbal mindkét oldalán egyszerre szárazra törüljük. Ez nagyon fontos, mert máskülönben meglátszik a pecsét kerülete. * SOKAT ÍRTAK MÁR a napozás helyes és helytelen módjáról, csak azt tudják kevesen, hogy ahhoz, hogy szépen és gyorsan süljünk le, mindig kilencvenfokos szögben kell feküdni szemben a nappal, azaz, hogy testünk derékszöget alkosson a nap irányával. Aztán a nap mozgásánól mi is úgy forduljunk, hogy ez a derékszög-irány mindig megmaradjon. Érzékeny szárazbőrűek (főleg nagyon sok asszony ilyen) feltétlen használjanak napolajat, vagy krémet, mert különben ráncos és foltos lesz a borünk. Ügyeljünk, hogy egyenletesen süljünk le és ne jöjjön le bornnk hólyagosait, mert ez nagyon csúnya és a foltok később is halványan megmaradnak. AV OLCSÓ ÉS JÓ eledel a sajtospudding, amelyet maradék sajtdarabkákból is elkészíthetünk. Sűrü besamelt készítünk fél liter tejből a következő módon: A fél liter tejből egy félcsészényit kiveszünk, a többi tejet feltesszük főni. Amíg fő, a hideg tejhez két-három evőkanál fehérlisztet teszünk és azt simára, jól eldörzsöljük — mint a habart eledeleknél. A meleg tejet apránként hozzáadjuk. Folytonos keverés közben besűrítjük. Most levesszük a tűzről és addig hűtjük, amíg egészen langyos — de nem hideg — lesz. Hozzáadunk két tojássárgát (ez nagyon jól elkeverjük). Két evőkanál reszelt sajtot, egy kevés sót. A tojásfehérből nagyon kemény habot készítünk, hozzákeverjük s mikor egész hideg, megvajazott és belisztezett puddingformába — vagy ha ez nincs, kis edénybe — kiöntjük. •Sütjük, vagy gőzben főzzük félóráig. A tortából addig nem vesszük ki, míg egy kissé meg nem halt, mert akkor elveszti formáját. Csak ekkor borítjuk ki. Elő ételnek, vagy tésztának adhatjuk. Nagyon jó langyosan és hidegen is, tálalásnál szórhatunk egy kevés reszelt sajtot a tetejére is. (__) Parkettezési munkálatokat jutányosan vállal Sgrinui & Co. Zápolya-utca 6. sz. és Szentegyház-utca 1. (Sebők-cukrászda) ELLENZÉK mek rmem Irodalomtörténeti nagyjaink közül talán senkinek az életével nem foglalkoztak olyan részletesen, mint Petőfi Sándoréval és a hosszas, évtizedes kutatások után joggal hittük, hogy a költőre vonatkozó adatok már mind napvilágra kerültek. Épp azért tarthat különös érdeklődésre számot az a tudományos kutató munka, amelyet Gerő József, az Országos Levéltár tisztviselője végzett s amelynek eredményeként hiteles okmányok alapján Petőfi Sándor és Szendrey Júlia életének eddig ismeretlen részleteivel ismerkedünk meg. Ezek az értékes adatok Petőfi I életének azt a részét világítják meg, amikor a költő vagyonát, mint ..pártütőét, elkobozták, bútorait lefoglalták és a legtöbbet el is árverezték. Uj személyleirás Petőfiről Amikor Windisch grätz altábornagy 1849 . január 5-én bevonult Budára, rövidesen hozzáláttak a .,pártiltők és felségsértők f' elfogásához és vagyonuk elkobzásához. A letartóztatandók névjegyzékében Petőfi neve az 51. helyen állott Gerő József megtalálta azt a köröző levelet, amelyet a császári királyi pesti kerületi főtörvényszék főügyészsége bocsátott ki Petőfi Sándor ellen Ez a személyleírás több pontban eltér Petőfi más személyleírásától, a többi között az az érdekessége is, hogy a költőről azt állítja, hogy — Erdélyben született. A körözőlevélben Petőfi személyleírása —magyar fordításban — a következő: „Petőfi Sándor költő, 30 éves, Erdélyben ismeretlen helyen született(?), református vallású, nős, alacsony, sovány termetű, barna arcú, felfelé fésült, feketehajú, magasítom lohú, fekete szemöldökű, ugyanolyan szemű, szélesorrú, szabályos szájú, jó fogazatú, egy kissé hegyes álló, sötétbajusza. Beszél, németül, magyarul és oláhol s rendszerint csupasz nyakkal jár." Petőfit természetesen nem tudták letartóztatni, mert még 1848 szeptemberében Erdődre utazott. Lakásuk berendezését s egyéb ingóságokat az öreg Petrovicsék Zöldkertutcai (ma Reáltanoda utca) lakására szállították. A cs kir. budai kerületi parancsnokság megbízta Mukits János ügyészt, hogy Petőfi Sándor ingóságait írja össze, hogy majd árverés útján értékesítsék az állam javára. Ebből a leltárból megtudjuk, hogy milyen lakásuk volt Petőfiéknek Pesten körülbelül négyszobás lakásuk lehetett. A legérdekesebb Petőfi dolgozószobájának a berendezése, amelyből sok mindenre lehet következtetni, így megtudjuk, hogy milyen képek függtek a falon s kiderül az is, hogy 160 könyvből álló könyvtára volt a költőnek. Petőfi dolgozószobájában a következőket írták össze- zöld posztóval behúzott íróaztal, azon ernyős asztallámpa, öntöttvas tirita la 1-1 ó, cserép hamutartó, olló, vonalzó, acél gombolyag spárgatartó, 1 díván, 1 fényezett könyvállvány, amelyen Petőfinek körülbelül 160 kötetből álló könyvtára, feleségének pedig 212 darabból álló kottagyűjteménye állott. 1 hegedű, 1 flóta, a falon 2 vivókard, , 2 vivókesztyii. I vivómaszk, továbbá Arany János, Garay János, Roland. Kosciuszko, Andersen. Merlin de Thionville, Camille Desmoulins, Danton, Robespierre■ Lameth St Just, Theriogrie, Carnot, Couthon. Vergniaud, I Thomas. Moore kövön nyomott, acél- és rézi metszetű arcképei függtek. Két fényezett szekrény (siffon), 1 négyfiókos almárium (kasztén), 1 fényezett mosdó, 2 fényezett éjjeliszekrény, 1 toilette; az ebédlőben 1 fényezett hosszú asztal, 12 fényezett faszék. I. fényezett nagyobb és kisebb kredenc, amelyekben 18 porcelántányér, 10 kis porcellántányér, 1 porcellán leserestál, 20 különféle apró porcellánedény, 2 porcellán kanna, 6 tojástartó, 1 porcellán cukortartó, 9 porcellán kávés findzsa, evet-olajtartó, kenyérkosár, 9 pohár, 4 üvegkótartó, a falon 3 tájkép olajfestmény, 1 pusztát ábrázoló színes rézmetszet. Petőfiné szobájában 1 kék-fehér szövettel bevon biedermeier-kanapé, hasonló 6 szék és 1 karosszék, 1 fényezett varróasztalka varróeszközökkel. 1 fényezett kerek- , 2 asztal, I női Íróasztal, rajta női Írókészlet, I 1 fényezett kalifákban valamilyen madár, a I falon Petőfi szüleinek, Petőfinek és feleségé- J nek olajfestésű, aranykeretes arcképei. Pető Ifinek és Dorday Saroltának egy-egy kövön nyomott arcképe. Petőfi bútorait összesen 151 forint 53 krajcárra becsülték s elrendelték, hogy az ingóságokat raktározzák be az Újépület egyik helyiségébe. Ez azonban nem következett be mert a nagysarlói csata után az osztrák sereg visszavonult s április 23-án a főváros a budai vár kivételével ismét a honvédcsapatok kezére került. Amikor Petőfi május 9-én ismét Pestre jött, megtalálta bútorait, de július 3-án feleségével együtt ismét elhagyta a fővárost. Bem táborába ment, ahonnan többé sohasem tért vissza. Is „parfirje“ Petőfi és Szendrey Júlia életéneksmeretlen részletei kerültek napvilágra újabb levéltári kutatás nyomán Elárverezik Petőfiék bútorait Amikor a Haynau vezetése alatt álló osztrák sereg újra elfoglalta a fővárost, a cs. kir. pesti ker. főtörvényszék ügyészsége nyomban elrendelte, hogy kutassák fel Petőfi ingóságait. Meg is találták a Kerepesi-út 7. sz. alatti Boráros-féle házban, ahova Kozmovszky Antal, a Marcibányi-házak gondnoka, ahol Petőfiék utoljára laktak, azért raktározta be az ingóságokat, mert Petöfiék a Szent Jakabtól Szent Mihályig terjedő fertályra járó 46 forint lakásbért nem fizették meg , ezért a gondnok másnak adta ki Petöfiék lakását. Az ügyészség ismét leltárt vett fel, amelyben jórészt ugyanazok a tárgyak szerepeltek. A Pester Zeitungban meghirdették Petőfi Sándor ingóságainak az elárverezését s az árverést a Redout-épületben 1850 január 31-én meg is tartották. Az árverésen 313 forint folyt be. Szendrey Julia 1850 tavaszán, amikor Pestre jött- tudta meg, hogy bútorait elkobozták, elárverezék, mire az ügyészséghez folyamodványt adott be. Ez a kérvény szintén most kerül elő Gerő József kutatásai nyomán. A kérvény szövege a következő: Tekintetes Cs. Kir. Alladalmi Ügyészség! Mialatt otthonomtól távol voltam, az álladalom a Lakásomban talált s a Petőfi Sándor tulajdonának vélt ingóságokat elkobozta s részben el is adta. Köztudomású dolog, hogy férjem a velem kötött házassága előtt — ami általánosan, de főként a magyar írók esetében szokásos volt — vagyonnal egyáltalában nem rendelkezett s ezért a kérdéses ingóságokat ő nem szerezhette, hanem igenis abból a pénzből szereztettek, amit nekem a szerencsés vagyoni helyzetben levő atyám a férjhezmenetelemkor juttatott. Természetes tehát, hogy az én pénzemen ily módon vásárolt ezen tárgyak a férjem tulajdonát nem képezték , éppen ezért az ál-sadalom részéről nem voltam elkobozhatok. Igaz, ugyan, hogy az említett ingóságokra vonatkozó tulajdonjogomat írásos bizonyítékokkal igazolni nem tudom, ennek az oka azonban az, hogy a tárgyak vásárlásakor nem gondoltam arra, hogy valaha is abba a helyzetbe kerüljek, hogy az említett tárgyakhoz való igényjogosultságomat ki kell kutatnom. Egyébként még ezen írásbeli bizonyítékok hiányában is inkább mellettem szól az az igazolható tény, hogy férjhezmenetelemkor egy jelentékeny pénzösszeget kaptam, amelyen az ingóságokat vásárolhattam s vásároltam, mint a férjem tulajdonjoga mellett, akiről általánosan tudott volt, hogy egészen vagyontalan lévén, ezen tárgyakat meg nem szerezhette. Egyébként azt hiszem, meg kell jegyeznem, hogy férjem nem tartozott azon egyénei közé, akik edictaler megidéztettek. Az egyedüli bűne csak az volt, hogy a felkelő seregben mint honvédtiszt szolgált. Az eddigi gyakorlat szerint ennek azonban nem volt vagyonelkobzás a következménye, hanem az olyan egyének esetében, mint a férjemé is, akik nem voltak előzőleg a cs. és kir. hadseregben lisztek, az eddigi tapasztalat szerint csal: a cs. kir. hadseregbe való besorozás lett a következménye. Ha tehát nem is ismertetnék el ezen tulajdonjogom ezekre a tárgyakra — abból a körülményből, hogy a férjem ellen más vád, mint csak az, hogy a fölkelő seregben tiszt volt, nem hozható fel — azt következtetem, hogy az a vétke, amellyel tulajdonelkobzás nem jár, még mindig megengedi, hogy a még természetben meglevő tárgyakat és az eladottakért befolyt összeget a magam részére igényelhessem. Végül kötelezem magamat, hogy a kiszolgáltatandó tárgyaló értékét és a készkiadásokat az Emich Gusztáv könyvkereskedő úr „Cautio nyilatkozatával biztosítom ki az álladólom biztosítása céljából nyilatkozatában kötelezi magát arra, hogy azon esetben, ha a minden valószínűség szerint a segesvári csatában elesett férjemmel, Petőfi Sándorral szemben a vagyonelkobzás mégis kimondatnék- és így a lefoglalt tárgyakra az én bejelentett igényem mint indokolatlan elitasitatnék, az ezen tárgyalért megállapított becsértéket, valamint a kiszolgáltatandó pénzösszeget az államnál visszafizeti. A fenti indokok alapján a még természetben lévő tárgyal., valamint az eladóttakból befolyt összegek kiszolgáltatását kérve, maradok a tek. és kir. áll. ügyészségnél. Pest, 22. juli 1850. alázatos szolgálója Petőfi Sándorné, szül. Szendrey Julia. FlMttHUJUlMuiai Szenzációs MS GYÁR SZH3939LQM TERJESZTÉSÉRE HELYI KÉPVISELŐMET KERESÜNK Követelmény: Őskeresztény jó összeköttetés, szervezőképesség. I cikke beívelhető: vas-diszmó ru-játékkereskedések, kávéház-étterem, cuk- rászdákban, fodrászüzletekben, köz és ntagínhvatasokban, bank és pénzintézetekben, egyesületekben és általában minden magánháztartásban. frnvagi befektetés : 2000.- P. készpénz az áru átléteire. Mai kereset: jól megszervezed ügynöki gárdával, céltudatos irányítással, szorgalommal havi fi—800.— P. írásbeli ajánlatok kor: Kardos Imre okt. gépészmérnök Székesfehérvár, Buda,u. 24. sz. Ezt a kérést azért nem intézték el, mert közben Pálh Albert is az ügyészséghez fordult s elmondotta, hogy ingóságait Petőfi Sándornál helyezte el, köztük jogi könyveit is s igy az ő tulajdonát képező tárgyakat is elárvereztek s ezért kérte, hogy az árverési összegből kárát térítsék meg. Képek, amelyektől megijedtek Pákhnak csakugyan meg is ítéltek 54 forintot. Amikor Petőfiné megtudta Pákh kérését, újabb folyamodványt adott be, amelyben kéri, hogy az ítéletet függesszék fel, a többi között a következő megokolással ,miiképpen a Petőfi-féle vagyonnak Pákh úr brínyóiban legkevesebb kötelezetsége sincsen, mert Pákh urnál, Peströli eltávozása alkalmából 1847-ben holmiját Czakó színésznél deponálta s miután ez golyó által véget vetett, életének, Pákh ur némely holmijai akkori szállásunkra hozatván az barátjai által, mintegy erőszakolva bízattak gondviselésünkre. Azonban elhozatolt el hozzánk minden holmija Pákh Albertnel, ami Czakónál volt deponálva, vagy talán a zavarban, széthurcot latott, arra én felelni nem tudok." Majd azt hangoztatja, hogy Pákhot „csak egy rozzant íróasztal illeti meg“. Végül is úgy döntöttek, hogy az árverésen befolyt öszszeget fizessék ki Petőfinének és az el nem adott bútorokat, könyveket, valamint Szendrey Júlia 200 kottáját adják vissza. A képeket csak azzal a feltétellel adta ki az ügyészség, hogy Szendrey Júlia a francia forradalomban szereplő emberek képeit csak lakásának könyvtárszobájában tarthatja. DIÓSZEGHY MIKLÓS. megkezdődött a szerbiai magyarok hazatelepítése ÚJVIDÉK, június 7. (MTI.) A szerbiai magyarok hazatelepítése megkezdődött. Belgrádból hajókon szállítják őket Újvidékre ahonnan vasúton mennek tovább. Minden egyes hazaköltöző család két szobabútort hozhat magával. Szombaton reggel érkezik meg az első 500 főnyi csoport Újvidékre, ahol meleg étellel várják őket, majd orvosi vizsgálatnak vetik alá a hazaköltözőket. A Magyar Nemzeti Bank kiküldöttei a hajóállomás közelében felállított munkahelyen váltják be a viszszavándorlók pénzét. Egyelőre kétezren térnek haza, a többiekre később kerül a sor. MEGHALT NÉHAI FERENC JÓZSEF KIRÁLY ÉS CSÁSZÁR ..ALTEREGÓJAA nagykanizsai szegényházban meghalt Mező József százegyéves aggastyán, aki annak idején arról volt ismeretes, hogy hajszálnyira hasonlított I. Ferenc Józsefhez. Az eredetileg jómódú, majd teljesen elszegényedett földbirtokos élete végéiig császár-szakállt növesztett, valamint vadászkabátot és zöld kalapot viselt, amely viseletben a volt uralkodó nyaranta legszívesebben járt. KEDVEZŐEN ALAKUL KOLOZSVÁRMEGYE ÁLTALÁNOS HELYZETE Kolozs vármegye közigazgatási bizottsága tegnap délben Inczédy-Johsman Ödön dr. főispán elnökletével ülést tartott, amelyen dalnoki Gaál Elemér alispán tett részletes jelentést a vármegye helyzetéről. Megállapította, hogy a tisztviselők és alkalmazottak teljes odaadással teljesítik kötelességüket és a kezdeti nehézségek nagy részét leküzdötték. A terméskilátások a megyében általában javultak. A megyei közellátás is teljesen kielégítő. Majd dr. Sólyom Sándor vármegyei tiszti főorvos adott helyzetképet a vármegye egészségügyi állapotáról, amely általában kielégítő. A közigazgatási bizottság ülése után a különböző szakbizottságok tartottak értekezletet.