Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-18 / 239. szám
F Látogatás Lung Schuster konzulnál aki tizenkét éve vezeti a nagyváradi német konzulátust NAGYVÁRAD, október 18. A nagyánuk urán konzulátus Üziut Lj'z!o*téri hívású lábán egy uiUídlak adjuk. .i álogatók i kiUu‚ ›ft. Schuster Lud\* :g konzul n: uiifcmk ;t 1° rali. u lelict«W't;lu‘a hépcvt uiimh'nt •flimrtcv. kedves és k‚‚/ M'mii. cMvloilottan t.dán meg senki sem távozott ebből a hi\ ataáiot'. \loss bo.v kis .,) ig.iiulik 1 ‘1 mV ‚v fordulóján s/.t fuben ü link Sibn in konzustzL :i beszélgetni« során ug ere /nk. bo.y u‚m csak :i német birodalmat képvi-« i \ arn^iiik' bon, liau'm igen vi kioor i könny t kbéli ma itvarsa m.'tk a lunutoru v. akik igen hamatr m ~ ulták a nevét. Az első világháború i'.a’.i mint u monarchia tábori vailá .• ki'piánya teljesített szolgá'atot most ^szinte hilxr. ivriv-k hangzik, rgyt ticn tej irókisasszonnyá! intézi a kozuiáru» rengeteg uuukut allo ügyeit, mert binnen a kitér jeli kér .-keiholmi kapcsolatokon kivii. az éli"' ezernyi bajával hozzáfordulók panaszi *s segitett. különösen a vnt'g.-z.'.ftá* a •*! ify «*" giC mo»t i$, mert egyszerűen úgy érvi, hogy ^egiteui kötelesség. Schuster megszólítása: Kapitány úr Igy szólítják Váradon a legsaive,sebbten azt a Jtaonát, akinek a Mária Terézia Rend káplánja a tiszti arany vitézségi érmet adományozta az olasz fronton véghezvitt tettéért, amiyd egy hadosztály egész vezérkarát mentette meg. A konzuli hivatalban lefolyt beszélgetés során ma már a történelemből jól ismert nevek röpködnek a levegőben. Mint katona, a teamersei hadapród iskolában kezdte karrierjét, ahol később kapitányi rasigban az iskoa tanára volt. 1914 nyarátg az okok között volt, akik a hadüzret lázas óráiban frontszolgálatra jelentkeztek. Az orosz harctérre került, ahol a csibék árulása következtében fogságba esett. A Habarovszk közelében levő, keserű emlékű Krassnaja rjetecska tábor zernyi szenvtelését élte át. Ebben az időben halálhíre jutott ki hazájába. Az akkora apák oldalakon keresztül parentálták el a vita./. Lupitáns z b i /-‘k ‘s lehet bői ku’.é.dvii .1- i/jyyiijiikt cikkek C«s rék»zvett:miriio( ma .1 f(it*' ohu :i vz.t .d;i 'luk • okuk d^.d IU gmódoit furcsa és szokatlan emléke. A hu idtáborbak •■•»•U. többi/vr. kocká/lu .tárával, musc tog i/.v.dont és kaland köze* juxte ’kfrt'!. .. szőke. lítí.OOO k lomílCíW \trt ;i bujdosott és bolyongott m’ ij.. frour kon kei’s^.tii . amu; i'inér lia/ai földre ért. !i liotl aztán i'Utcaő dolga \olt. hogy fron;izo illatra jelentkezett. 19i°-ö'it ktie j N. try váradra. Megi/niiPTtc rado mini uh OS | \ í r,adtak is ni(*psZc*ri rt*.k a li.V.t, ak'! a ti«-/.* lirico kivit! íz és/.inte -/'*r - TMvt tesz körüli és r K-pren-nyomon érzi -s .mikor .: konko/isni r’ alak... f.*k U\ik . forralni as isi cakón. Konzil-ága 12 éves jubileumán le lginkább őt, lejtszívesebben katona; elnökeiről beszél Ludwig Schiener birodalomi konzul. Reng’*tor. Jó ló lemény érő , komoly eredféiy-'s műköltéséről nem sziveten nev átkozik. A uiaevarc nem felejti el a morajtja alatti magiatorráfiát, kiállását a magyarság meneti, ami miatt nem egysz‘r tüntettek is ellene és beverték a konzuliért' ablakait. Nem felejti el a f,vW,abadir!irt b'Hdor pillanatait amikor a kivonuló rominok elől fenedéket biztosított olyanoknak, akiknek ekkor ez volt az etryetív lebetégük. Nem felejtik el azt a boldsorsmely ott raryogott 87. ,trrán. Amikor a diszpáholyban ő is a lelke edett Kormányzó írónk és a m.J.vvar honvédség, a régri ffrs e«*rtársak md»ó utódai és mostani szövetséges bajtársai láttán A katonának nem szokása a dicsekvés és Schuster ma is karolta. A fogadásnak vécé. Konognak az ajtón. Valamelyik környékbeli faluból tött valaki tanácsot, vajry segítséget kérni. Nincs megállás. , A következő látogatót- kéri a Lapitány ur. N. A. Római krónika Rómába is beköszöntött az ősz, néhány esős nap jelezte érkezését és most is van langyos melegen, megfontoltan küldi le a napsugarakat a még élénk kék, hogy jusson, de maradjon a tegnapokra is belőle. Nálunk, Magyarországon, ilyenkor fűtött szobákból megyünk ki jól felöltözve a kertbe, ahol a legszebb színösszetételekben pompázik a falevél; itten, Rómában, a nyári perzseő meleg tűz próbáján átesett és megmaradt növények még zöldszínüek, mert az éjszakai hidegnek csak tél felé jön meg az ereje, hogy sárga, meg rozsdaszínű szinárnyalatokat vigyen beléjük. Figyeljük ezt a csöndesen atmeretei két évszak között, míg ebben a már szimbólummá lett városban műemlékek között járunk Sétáló, siető, nevető lakosai mennek emellettünk. A nyári hónapok alatt lebarnult karok és lábak nem látszanak ki a hosszúujjú szövetruháit alól és most kezdhetjük élőről az olasz divatot tanulmányozni. Az olaszok nyári öltözködési módja, férfi és női divat egyaránt, egyedülálló a maga nemében. Tarkavirágú, dús táncukba rakott selyemruhákat viseltek a nők, szabásuk szinte valamennyi esetben egyforma; a másik női ruhadarab, mely szintén egyenruhaszerűen közös mindnyájuknál: a hófehér, frissen vasalt rövidujjú kosztüm És este a fehér kabáthoz sima, szült fekete szoknyát vettek fel. Mindenki bronzszintre volt lesülve, mindenütt rókedtvn nevető embereket láttunk; egészséges fehér fogsorukat csodálattal néztük. Minden külföldi turistának feltűnik ez. Rómától, de méginkább Nápolytól lefelé, még a legelhanyagoltabb szegényembernek is pasat fogai vannak. Kalapot senki sem visel nyáron Rómában, harisnyát is Irak ritka estében láttünk a nőkön. A férfiak állandóan világosfüzetet, hordtak, azt a bizonyos tipikus olasz szabásút- este pedig szintén fehéret, fehér szmokingot Egész nyáron Rómában voltam és mondhatom, hogy időm jól telt. A benszülött uó maiak júliusban és augusztusban nem szeretnek otthon lenni Nekik nem övezetes, míg mi, külföldi turisták, mily szívesen törjük re hőséget csakhogy minden szépet láthassunk és Örök Városban. Meg aztán azok a kitűnő szórakozási és művelődési lehetőségek, melyeket a túrós vezetősége nyújtott, élénken az emlékezetünkben vannak még. Azok a remek párnázott autóbuszok és szeles villanyvonalak melyek negyedórák alatt a közeli fürdőkbe szállítottak bennünket, s azok a szép hangversenyek, kiállítások, mind, mind. Vájjon ősszel mit fel lehetni látni? Aggódni nem kel, mert az újságok máris hirdetik közelgő események egész sorát. Komoly szórakozás, víg időtöltés, műélvezet —s mindenre gondoltak előre. Zene. Ezzel kezdjük, mert ahogy Olaszországban rajonganák, érte, az csodálatos. A legnagyobb műélvezet itteni zene, tegyen az operaházban hangversenyeken, rádióban, térzene katonazenekar hangversenye. Élvezi, érti, átérzi ez a nép a hangok világát; előadóművészeit — ha nagyon jók — lelkesen megtapsolja , szívébe zárja. A római filharmonikus társaség, a Filharmonica Romana, 119 éves fennállását ünnepli az idén. Műsorát már közlik a lapok. Olaszország nagynevű művészei szerepelnek, néhány fiatai is be fog mutatkozni és külföldiek is szép számmal vannak képviselve. Zongora, hegedű, csetlő, hárfaművészek fognak szerepelni. Meg zenekari hangversenyket is kilátásba helyezett a m. t. rendezőség. Novemberben kezdődik. A római operaházban már megkezdődött a Verdi-ciklus. A halhatatlan olisz mester soha feledésbe nem merülő művei kerülnek előadásra, többrendben hogy mindenki láthassa. A végzet hatalmának van kimondhatatlan sikere. A római operaház máma a milánói Scalának komoly ellenfele.." Mikor Mussolini intézkedése folytán restaurálva, kiépítve a legmodernebb építészeti kívánalmaknak megfelelően, a Duce s a királyi pár jelenlétében 1928-ban megnyitották, indult el a világhír alján az egykor Teatro Costansi, ma Királyi Operaház nevet viselő színház . .. Piacon, a rómaiak kedvenc sébhelyén — ahol, szerintük, a világon legszebb a naplemente - , minden fegyvernem zeneként ad nyílttéri hangversenyt. Puccini, Verdi, Liszt, Bollini, Wagner vannak a karabiniérik, tüzérek, gyalogosok, miliziák, alpesi vadászok, repülők, huszárok, tűzoltók , újabban a légek hárítók zenekarának műsorán A. közönséget a 93,093 Sí, csekklipu» á- ■f&mfMás-Úti ss tyity-Ak ná%vá& ! III I IV 7 ( K 'AitaAkfUríti XÁ 1941 Október /* folor^îrWrtlnîlît'r. német H 9 B í Vt 3 f O I y 3 CT1 cl i. Beirati ••. Iiétkbznaponkén este IV—8 órái ?, Deák i erend u ca (Német üzletbel, »Jégben.) — Beiratkozási ›Jij: 0.— 1¡. la idíj mnc н' . Li XMliti i xmiru. - -ο ■--»■jidB-j ■Miu/mat ,.1flSUSttlStfijjJjMtik+t G. xy WMfcri n› '~t\h. l\ i urm lehe t inonit›:'i ›i.t u ‚ solida ›‚ZJ ii figyelmet, ;u› u legkisebb gyermek i» szótlunid iFl. hómul \emeMik 11 .enehiuu-dzru/ gunao.sl.odt`ik. ottuloniatigus fimthistji. Ince /a sem feledkeztek Hug. Ilóvia műemlékeit érdekes előadáisukban ismertetik meg, meg pedig a helyszínen. Veres renészek és művészet történé 1-i.jszítidmn előtt’ielr.il: az előadás időpontját az előadó vezér a hallgatótul meg éppen rgy elmegy, mintha valamelyik előadóteremben lenne s nem a szalad ég alatt Un ur ő!sn Ortü városát ismertetik Gyülekezés a helyszínen. Amíg a hidre hi nem áll, a művészettörténeti ismertetések szabad ég uhut történnel\ mennyied érdekeseld ig\. A lórum Roirituluiu Palatinus hegy és mindmegr nnyi, ,,/tsu!: rseményt manóban rejtö remekművet ismer iinl: nug. könnyen áttekintve, szinte érzétkeivé Van Haméiban rúy gyönyörű mozszel nyit hátú, crussi kupola tetejével csillagvizsgálónak nézni. Nem sokat tévedüünk, ha nem is éppen csillagrizsgédő a Planetaria mozi, de a ventésre kérőn filmek kizárólag tudóménti,, tárgyuak, legtöbbször ez égitestek zsodálatos élete kerül vetítésre, hangosfilm alakjában Most az ujságok a Planetuno VITtk / síiagásUlti piopa^uida kui nsót I rd‚‘' A I.alföldiek rés- n u- I. li. L■ /• (léi/ 1 sag, ine \ a külfölddel tartja fenn a ‚‚b kulturkapr inhurdi:: / en id 'n r i szu’t ■‚‚. . , rendezi ‚( ■. u,1.-ist. •bt*-, nyer-, irodalom művészt kii.érinti nini a tornát mu~(’um' ' gátasokkal egybeköti • . A Vasárnap Klub nevű kiránduló túrnág fogtiitjit hétről hétri meg.'m'i'ödö !. Árnyékbeli I:■. rándulásul!, melyeken ?h százal kas a kedvezmény. Az egész éven át tartó sportesemény di. tornaié:, aratók egészítik ki a programot A közön. izb a meoszldt ki ezt szereti, ki amaz/ látogatja. Hekö*zlintiüi ‚ őz. 4 nyár gondtalan, rtuigidith’.'t. tét. tertalmas, komoly szór akit’ ránk I if' ••'éil. n / "V kis bemutatót c.d tűni: heh . bt r "tudolja a t olvasó holv Rómából -iglág hogy megszűnt a nevetés. Dehc varieté színházak táblás háza tapsot uj darabjukban szereplő kér ismeri, kedvenc komikusuknak. Szinhéjaik nyitnak, mozik hirdetik előadásaikat. Az emberek meg mennek, ahová leim, ahová kedvük tart a: a mindennap szerűt esésébe szinfoltokat; A beferinas Róma, 1990 október 1. Dr. DAMIX MARGIT. ílís'z&á', frai'Sű’iáé Sű'...út AUoí iueudeiak fyty&íbí a náwfok Uetiiiyai$Uo á'(á&. .H KOLOZSVÁR, október 18. (Az Elleniek tudósítójától.) A Hitleri úr egyik házának ablakai előtt járók naponta ritmikus vidám muzsikát hallanak kiszűrődni az utcára. A zenét furcsa zaj kiséri. Tabásra üli az írógép billentyűit sok sok fiatal kéz odabenn. Mint valami ritmikus jazz, olyan az egész, amelynek kíséretét írógépbilentyűk fémes csattogása adja. Odabenn a Fabri Henrikül gyors, gépes szépíró"iskolájában azt mondja Fabro Henriknek, a „gyorsírás atyjának" leánya. Amint látja, ebbe a kis mellékszobába szorítottak ki bennünket a növendékeink. Szűk már ez a helyiség úgy, hogy november elsején a Szentegyhásmikca 1. szám alá költözünk, a Magyar Olasz Bank épületének első emeletére. Ez aztán tágas, világos és napos iskola lesz. Arra kérem, mondjon valamit az édesapjáról, akinek képe ott ám az egyik terem falán. — Igazi puritán tudós volt — mondja az emlékezés és szeretet hangján Fabro Henrika —, az ő módszere alapján építette fel Radnay az egységes magyar gyorsírás ma is tanítót híres rendszerét. Tíz nyelven beszélt s négy nyelven gyorsirt s ha valaki, mondjuk, németül diktált neki valamit telefonon, azt ő azonnal magyarul vagy más nyelven gyorsírta le, olyan hirtelen kapcsolt az agya . .. tanádjákva pedigeik az ujfok A gyorsirás óra folyik éppen az egyik teremben. A növendékek hangosan olvassák a szavakat. Szinte kívülről tudják a szorgalmasabbak. Fabro Henrika iskolájának négy tanárnője van. Őmaga is tanít, tanár férjével, dereskedi Fodor Lászlóval együtt. Aztán egy terembe látogatunk el, ahol zenére tanítják a gépírást. Új és meglepő módszer ez, amelyet magyarok találtak ki, de amelyet gyakorlati úton először a németek valósítottak meg. Zenére tanulják itt a tízujjas vakítást, amely amerikai találmány s amely a zongoratartás módszeréhez hasonlóvá teszi a gépírástanítást. Sajátos kéztartást kell megtanulnia a növendéknek, kit Fabro Henrik a rajta figyelmesét a falról, hogy üljön szépen, egyenesen. Minden újnak megvan a maga feladata s bizonyos billentyűket csak bizonyos ujjakkal szabad leütni. A gépre nem szabad nézni, hanem a falon lévő hatalmas irógépbillentyűzet táblát figyeli a szem, mialatt az ujjak ritmusra ütik a billentyűket. A „Rózsa, rózsa, bazsarózsa“ pattogó ritmusára sndul sok-sok fiatal lány ujja s peregnek a Sorok. Az egyik kislány szinte táncol a széken, aztán, mint mindenütt, itt is azonnal látszik, ki az ügyesebb, az ügyetlenebb. Van, akinél, csak úgy peregnél, keze dalt a belül, s vak, aki sokat téved s gyakran megáll. A gépírás tanítása, ami különösen az elején unalmas, mert hisz épp úgy, nint a zongoratanulásnál, skálázás van, azzal a hátránnyal, hogy itt egyforma tompa koppanások hallatszanak, a zongorával szemben, ahol mégis csak zenei hangokat hal lünk s éppen ezért kellett bevezetni a ritmikus zenére való tanítást, hogy a lesznagyobb eredmény már akkor mutatkozott, amikor elértük vele azt, hogy az óráikra örömmel járnak s igy nem is veszik észre azt, hogy tulajdonképpen tanulnak. Előnye továbbá, hogy a kevésbé tehetséges növendéket nem engedi lemaradni. A tehetségest viszont nem untatja a gyakorlás. ( A tízust&s triászte ink& A tizujjas vakításnál mind a tíz ujjunkkal dolgozn kall. Tudjuk, hogy a bal kezünk rendszerint ügyetlenebb a jobbnál, ugyancsak a kisüjjünk, a mutatóujjnak Tehát fő cél a ritmikus zenére való gépírástanításnál az, hogy a kezek és ujjak munkáját egyformává tegyük s ne legyen időbeli differencia pl. a kisujj és a mutatóujj munkája között. Fabro Henrika rendelkezik ez egész országban egyedül ilyen irógépgalériával, tehát megvan minden lehetőség arra, hogy rövid időn belül Kolozsvár összes irodát el fogják ütni a ma annyira rendkívülien nélkülözött gyors- és gépirómunkaerőkkel. — Az a szőke kislány az első sorban biztosan gépiróbajnok lesz — mondja a tanárnő — nyolc óra után bámulatosan sokat tud máris. A rádióba szerelt gramofonra új lemez kerül, a lecke tovább tart. Új beiratkozók jönnek, főleg fiatal nők. Jóannak a gép- és gyorsírni tanulók között férfiak is s néhányuk az idősebb korosztályból. Sok előkelő kolozsvári társaságbeli lány tanulja itt a gép- és gyorsírás mindig biztos kenyeret adó tudományát s a rengeteg érdeklődő bizonyítja Fabro Henrik lánya iskolájának sikerét. • (-? Budapesti gépg/k keres § M3¥ári $zakmsik£$jk3!* mint vasesztergályosokat, gépakatoskát. A gép munkásokat, g vasszervezeti lakatosokat, kovácsokat. Lehetőleg fiatalabb munkások a állatát i kor, családi állaptt, eddigi munkahely megnevezise mellett rBudapesti gépgyár f| 4d2® fenére kerük BLOCKNER J. hír- idető irodába Budapest,I., Városháza u. 10 .