Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-01 / 275. szám

swstî*» ixt tmnfut ■* s**imí" fírrr?sriftét #' k’acáíiíffatah Kohxsv r, rí ''n:'é|-librissel 1í., I sidísí. Tgíshi: îl—:?3. Kvmii: '09.5?sa ; l0îsîen*isk­a 8, szá:t?s íerelsn **.: 28—23 8r"*ri­­­i«Uí )^^v»««M^niaBgaa^^^Tv­.-v^yytf.rVIW^1^CTr«iilfiig ■tw: tmmimt. «wh*.m ín HUB fiLIPlíOITl: BARTHA MIKLÓS r. itf rcMHäf)r>mr&tfliax^l...ttZ-.TMaimKWt*«ataiecaíMMXí*ŰíűíSé&é KKadAtelal­lon Qs: FALLS 3 :L U­­íofsmár, EHIizstisl áraks »ami* 2JUL­ asgiadevra 8» ISiévre ISe ea&$* évrt 3i íiijt, ;t fiflano/A *« iSay ›1 fisión­ ·1 biojI fc:b ío·iö ai­J íw‡| Sa tani lalslqjin ío m sO ri ssvgoi Uk-Kgsm t h tn ioh O13› o^iob » sm ítaí n oM A 91V9 d­ 9E31 3« 133Si íiddace 3tj­­SBif BSOiíöV^ it&b919’ d 0I91 US90a? ß ,i^V I iTsIsi^ ß frfíd ›íi« S‚G 2**n? tabsib! iubíif •tocq’áí iß taj qöiuHí .iassv í*M, ßliife se tot CSg ír el maii '/Sori assay leiaaD* saaefc sa îiî b«^©î' Ivqerf­i l;ttlo ■JÓSÖíí Ciliin­e finS.iU [t,&m rsasL ITsd iatfivl MS-jt: ittsit sar J hant* iDfe Seul« nr&H IVTtS etiit saio 4 «9 izei knr ftssi lffi£ tErt S*t rf ^&n ej­ * ijil om­­c 5'« TOÎ ?et tor Lsf rsl RÎ A nagypolitika hete Nagypolitikai hét van mögöttünk. Mondhatnék történelmi jelentevsségűne­k, vagy akár sorsdöntőnek is, de a múlt héten lezajlott események valóban­­ak­­kora jelentőségűek, hogy felesleges őket dísz­ítő jelökkel ellátni, amelyek­kel különben a történelem forgatagá­ban szívesen illetjü­k ,,».?örke hétköz» napjaink“ egyes­­ magas­ló eseményét. De most valóban olyan eseményeket jegyezhetünk fel, amelyek hosszat időre megadják a következő történéseik szá­­mát és nem egy közülük új konstellá­ció előhírnöke. Nem felesleges ilyenkor » dolgok mélyére pillentan» amennyire assz már magaik a jogok és körülmé­nyek megengedik. A kommunistaellene­s egyezmény öt évre szóló meghosszabbítása és kibővü­lés« további hat sz­anatárius hatalomé­hse», nemcsak egy szerződés meghosz­­sz­abbitását és kibővítését, hanem nagypolit­kai értelemben lényegbeli változást jelent. Jelenti azt, hogy az­­eredetileg néhány azonos v­lág­szem­lé­­letű­ hatalom között létrejött védelmi jellegű szerződés offenzív jellegűvé vált, azaz harcért hirdet a bolsevizmus ellen mindenütt, ahol a elérhető és eb­ben a harcban egész Európa egyesült. De ahol ilyen ór­ási méretekben indult meg a közös ellenség ellen a közös küzdelem, ott szükségképpen közösen indul meg az építés munkája is. Óriási lépést jelent tehát a berlin összejöve­tel azon a téren is, amelyet általában Európa újjárendezésének szoktunk ne­­vetni. Magától értetődik­, hogy a paktum istorrásán kivül erről a? wjw.járendezés. ro! és artnak egyes részletkérdése­ről is szó esett Berlinben. A megjelent ál- Uszn férfiak­nak bő alkalmuk ny­ílott arra, hogy ügy a német birodalom legfőbb vezetőivel, m­ár egymás között, eszme­cserét folytassanak. Különös megelége­déssel és örömmel állapíthatjuk­ meg itt azt a rendkívül meleg és kitüntető fogadtatást, amelyben Magyarország képviselője, Bárdossy László m­­iniszter­­elnök és külügyminiszter részesült, el­­sősorban a birodalom vezére által. A miniszterelnök, aki visszaérkezése után azonnal kihallgatáson jelent meg a kor­­mányzónál, értesülésünk szerint rövi­desett alkalmat fog találni arra, hogy foerl­ati útjáról tájékoztassa az nagykö­­zönséget is. Aki ismeri a proto­kol­áris külsőségek és a h­atálos kommünikék frazeológ­ásának »» t , cS­lnyelvét“» az Ilszk­ábanl lehet bázal, hogy Bárdossy László útja „minden hozzá fűzött vára­­kozásnak megfelelően a legteljesebb mértékben kielégítő“ volt. Ezen a kon­ferencián, amelyen nem nagyhatalmák oktrojálták akaratukat­­-kisebbre, mint ahogy az a genfi időkben d­vott, ha­­nem ahol kicsiny és nagy hazaírnak egyforma jogoívkól és egyenlő felekként ültek a tárgyaló asztal körül. Magyar­,­ország a legmessze­bbmenőe­n el­smerő és kitüntető elbánásban részesült, nem­csak mint a kommunizmus elleni arcvo­­nal legrégibb és legelszántabb harcosa, hanem mint olyan európai hatalom is, amely orradato, tárgyalófél, megbíz­­ható barát és fegyvertárs és amelynél hagyomány, hogy mindenkor kész a n­oyobb eu­rópai közösségért síkra szállni. Amíg így Etrkistában megalakult a po­­litikai és szellemi arcvonal, hogy ttyú* man követve a keleti front fegyveres eredményeit örök védhésítyát emeljen az újjászülető és egyesülő kontinens s­ámára, add­g Lon­don.Kam és Washing.,­ionban mindent elkövetnek, hogy meg­­g­át­alják a nagy terv keresztülvitelét, a japán—amerikai tárgyalásokat mére­tek­re téve, úgyszólván egyetlen je­len­­tős­ét?Kik abba is áll, hogy a szemben álló­­felek tárgyaalna­k. A homlokegyenest el­lenkező célok következtében ezektől a tárgyalásoktól nyigb» kiben eredményt várni. Az Egyesült­ Államok nem keve­sebbet követelnek Japántól , nthogy adja fel távolkeleti bergemóniku­s­ törek­véseit és mondjon le eddig elért ered­ményeiről. Más nyelven ez annyit jel­­­em­t, h­ogy Japán tűrje el az angelsz­ász bek­er­­ési politika végrehajtását és vo­nuljon vissza nyolcvan év előtti keretei­­ közé. A minden pillan­attiban megszaka­dással fenyegető tárgyalások sorsa így előre látható, bár nincsen kilátva egy közös deklaráció megtétele .Néni és a helyzetet némileg súlyosbítják a thai­földi események, mert az ottani, vala-­­­mint a singapoorei kkatonai mozdulatokra . Japán Indokínában hasonlókkal vála­szolt. A Távoll­eleten nagyhatalmi áll­­ást elfoglaló és a tengelyhatalmakra támaszkodó Japán szép szavakra sem­miképpen nem enged jogaiból és céljai­ból és így a múlt héten a washingtoni tárgyalások során a "távolkeleten is ha­­talmas lépéseket tett a nagypolitika. A politikát ma a hadsz­­terek esemé­nyeitől lehetetlen elválasztani.. A né­sági harc, a harmadik ütközet Tobruk­­ előtt, Szidi Bezeg vidékén és ettől nyu­­­­gatra folyik angol és olasz—német gya­logsági erők között, melyeket mindkét részről újabb gyalogsági, tüzérségi és pán­célos csapatokkal erősítenek szüntelenül. Ezek a harcok a támadó angoloknak már több hadosztályát felőrölték és több né­met hadigépezet a mú­lt héten Lendü­ít ismét előre az oros­z hadszíntéren és ugyanebben az időben történt angol részről a nagy kísérlet Északafrikára kiterjeszteni az orosz arcvonalat. Az an­gol támadás igen nagy lendülettel meg is indult, de m­­r azt a hadijelentések­ közlik, már meg is torpant a tengely­­hatalmak rendkívül erős ellenállásán és a szövetséges csapatoknak több helyen már sikerült magukhoz ragadniuk e kezdeményezést, in­nen sem maradva el az elmúlt hét diplomatáinak tevékenysé­ge mögött. I­lyen elvágták az összeköt­ősílésüket. A Szi­­di Bezeg mellett küzdő angol csapatok­ két tűz közé kerül­tek a nugatról és ke­­letről egyidejűleg felvonuló olasz—német csapatok között, Rommel tábornok, min­den jel szerint, teljesen keresztülhúzta ezen a ponton is a hónapokig előkész­­lt angol terveket. A német csapatok áttörték cui mmsm front középső szakaszát A nusif hét po­itikai eseményei után, melyért kötött vezető helyet az új Euró­pa megteremtésében nagyjelentőségű ver­­tini ér­ekedet jogtudta el, most újra is katonai események kerülnek előtérbe. Az oroszországi arcvonalon esetiállhcstaton erővel folyik tovább a német támadás. Különös­en Moszkvától északra és délre nagyarányú átkaroló mozdulat van folya­ma­ban, melynek kivitele elől napról­­napra hátrálni kénytelenek a szovjetoro­szok. Moszkva, minden rendelkezésre álló erőt, Szibériából hozott erősítéseket és ki­­képzetlen munkás zászlóal­jakat harcba dob ezen a területen, de eredményt­elenül. A német csapatok Moszkvától északra a fontos útkeresztező pontot képező Kim­ körül értek el újabb sikereket és már na­pok elő­t elfoglalták Szol­ecsoborszl­ vá­rosát, mely csak­ ötven kilométernyire van Moszkvától. Innen folyik a legerő­sebb támadás a szovjet főváros ellen. Dé­len az átkaroló mozdulat már messze túl­haladott Szerpuhom és Tula városokon, melyeket he­­ken át védtek kétségbe­esett szívóssággal a szovjetcsapatok. Közvetlen Moszkvától, nyugatra Volökö­lén szírtól és Mozsajszktól kiindu­lólag, szintén gyorsan tudód­nak el­­rá a ném­e­­tek és nagyon erős nyomást gyakorolnak Moszkva védőire. A helyzetre jellemző, hogy a szovjet főváros rádiója is egymás­után hallatja vészkiáltásait, felszólítva a lakosságot, hogy a közvetlen veszélyben forgó fővárost minden erejével védje meg. A líbiai harctéren Változatbm hevesség­gel folyik tovább a sivatagi csata. Ma már tizenharmadik napja van az angol táma­dásnak, amely eddig serami számbavehe­­tő eredményt nem tud felmúld­ni. Ellen­kezőleg, minden jel arra mutat, hogy a kezdeményezés mindinkább átkerül a né­met és olasz haderő kezébe. A sivatagban folyó páncélos harcokról pontos beszámoló­lót még a légi megfigyelők sem tudnak tudt­i, olyan összevisszaságrain folynak it­ten a támadások és ellentámadások. It­ten végeredményben a páncélos erők és légi erők felsőbbsége fog dönteni. A siva­tagi Imre hasonlít a tengeri ütközethez, melyekben folyamatos arcvonal nincs , az egyes ha­dseregrészek kiben küzdenek egymással. Jelenleg az a közet második fele van folyamatban, mikor a páncélos erők harcai mellett már munkába lépett a gyalogság és a tüzérség is. Az ezekről beérkezett jelentések már valamivel át­­tekinthetőbb képet nyújtanak a helye­ i­­ről. Nyilvánvalónak látszik, hogy Hem­mel tábornok, a német—olasz erők főpa­rancsnoka, a támadásnak megfelelően, sz’iitén több egysedre ősz tet­ta védelmi erőit, így három különálló­­ kőzet folyik v egyi!- a páncélosok harca a cirenav­ai si­vatagban, a másik a Soltum Halfaja és a Marmitrika három­szögbeti folyó gyalog­ Újabb súlyos veszteséget szenvedtek az oroszok VEZÉRI FŐHADISZÁLLÁS, december 1. (DNB.) A német hadsereg főparancsn' noksága jelenti: Kosztornál és a Donee kanyarulatá­ban a német csapatok igen súlyos vesz­­teségeket okoztak az ellenségnek. Lenin­­grád­nál visszautasítottak az ellenség erősebb erőkkel végrehajtói­ kitörési kí­sérleteit. Leningrádot és Moszkvát egész napon at bombázták. Északon folytatjuk a MurmativaSat bombázásait. Gyorsnaszádok az angol partok men­tén erőben biztosított hajókaravánból el­­sülyesztettek egy TOGO tonnás csatárha" jót. Egy másik nagy hajó elsülyedése­ valószínű. Északafrikában a német és olasz csa­patok folytatták ezentámadásaikat. Több ellenséges páncélost megsememisítettek. Vadász repülőgépek légi harcban öt el­lenséges gépet lőttek le. A november 22—terjedő héten a Szovjet 200 repülőgépet vesztett, ugyan­ezen idő­kniatt 24 gépü­nk pusztait él BERLIN, december 1. (DNB.) Koazi­s környékén és a Donec-kanyarban a bot­seristák igen nagy tömegeket vetettek harcba. Az ellentámadásokat tüzérség páncéloskocsik és sok repülőgép támoga­tásával intézték a veszteségekre való te­kintet nélkül. A támadó gyalogság sorai­ban a német elhárító tűz rendkívül nag­­yeszteségeket okozott. A szovjet légierő vesztesége hasonló súlyos. A középső részen jelentős térnyerese­ket értek el a német csapatok. Áttörték azokat a védelmi állásokat, amelyeket a terepviszonyok kihasználásával igen gon­dosan építettek ki a bolsevisták. Az észa­ki szakaszon is visszavertek valamennyi kitörési kísérletet Leningrádnál. A légi­erő az egész arcvonalon támogatta a had­sereg harcait. A légi­erő 50 páncélosko­csit, 1250 járművet, 173 vasúti szere­vényt, összesen 10.000 vasúti kocsival és 207 repülőgépet setítminített meg a D­él iránti héten. F&k$!«*teng­er jeges vizéles szariförták m Keresnél enenekttfö szovje?cs›a|»©10f BERLIN, december 1. (NST.) A Jemkaier öbö­től a Jajéni-obili­g a­ kerestt ut egész hosszában menekülő szovjtec»,»patok ált»* el­hagyott és szétszórt hadiamyagozá’t­ató gépko­csik fekszenek. A néraer rendfenntartó osz­tagok a nagy írvehézfejék dacára mindjobban ttu­gtiztaltják­ kz utakat az akadályoktól. • Az üldöző német, csapatok elől m­el­ekülő szovje­­sz:«il­taer«pfttok egyrészt a Fe*kete-tenger jé* ge‚* vizébe ?»javít. Ném­et ikfttoki a helyzel köz­t­ük, hogy a tenger vizében állő gépkocsik és szállító járművek különös hitványt tm­i,tt»­­ n­ak. A menekülés teleofigoilitására küldött ■ szovjet szállitóhajók nagy észr­e»sülyedt. \&' I jóbasi el l­ehet mondani, hogy tűz és viz pusi I látotta el a hatalmas d*OVjetr cifeg!test egész­ i kocsiparkját, Chipán Jemka­c közelében­­ több, mi­nt 800, lőszerre! és hadianyagr­a •e­rceg Váltott műr­re! tehergépi kévet ise­miíül"­­ meg. Kisaarstrig újból leskebelexi ffelszabadított Ses’ölstelt HELSINKI, december 8. (DNB.) A finn országgyűlésen felolvasott kormány­­nyilatkozat cínja.sit!­a a Szovjetnek azl­i­bábon is ürügyül felhofott állitását, hogy német csapatok állomásoztak Finn­or­­szágban. Ernyőu hangsúlyozza a Néme­torsz­á­g­­gal vsz­ló bajtéritan viszonyt, beszámol a bolsezdstaelenes szerződé­si.és való csatt­lakozásról, végül javasolja, hogy az or­szággyű­lés adja hozzájárulásai ahíz, hogy azt a területet, amelyet Finnország az 19­10 március 13-iki moszkvai béké­ben átrtdott Szovjetoroszországnak. uj bot egyesítse az anyaországgal s nv il*..­­nitsa semmisnek azokat a kötelen­tse­­ket, a melyeket ez alkalommal Finnor,­'. Hangére és környékére vállalt. (MTI

Next