Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-03 / 26. szám
al ilsathr teltqj ^tos I }£» aJ|di 0V51 ^'CS' 9 S2» iaatB »Sfe rr»^ «Us ifc?S s& A m b&£ y® tail ow »s TS^8 ! m 8 S fl iifi iss BR SS hr, •h ssi ib jf V i il S O ft SVÁLLALÁS fetes 2ATHORECZKY GYULa Lass®?} tisztázódnak a fogalmak és $J#2SiiInak az eszmék. A tegnap Európiájában csak azt éreztük, hogy elhibázott és megoldatlan az életünk. Csáki «3» fredítek, hogy az igazság és valóság leplében Tzóatos igazságtalanságok és tévgntések uralkodnak felettünk. Lázak gyötörtek és kerestük &z igazságot, *k— tszerreber igazságát. A részt láttuk és m&m &z egészet. A rettenetes zümrvar« feare egy szilárd, megfogható pont volt számunkra: resaga az ember. Érte teremtettünk miniden#: erőt, szépséget, áfiramot. Az egyén boldogulását keresstüük, mert általa gondoltuk » köz boltja« galibát megmerhetni. A?z egye»# védtük' és bí3©?l az összességet. A középkor komor rendjének romja* foe#©ereet£ek m reden egyetemes©#.. Évszázadokra s pusztulás, szegyereertereség» ®z .©rötereség volt a kon#.»eres sorsa. Északon a német birodalom területén a Wesetfánai béfce óta apró „áramok,' szá- 5m acsabki'.dtak egymással, Itáliában eeree«zäre*s fejedelme-CA.kék háborúztak a pápák, s német roma császárok és Park nagy ellentéteinek háttéréhert. Franciaországban folyt az évszázados ■ Ssáboru Angliával, amit a szociális friszültségek következtében kirobbant sajgy forradalom követett, közel két évszázadra szabva irányt »? europa fej- Lövésnek, de ».eredményes64 és Napóleont ■ ■véres hadjáratai megpecsételték a francéba sorsot. Szent István birodalma ösz. «Leomlott 1526-ban és helyei mint rendező erő és rendfenntartó hatalom, a Sk’csrrey és a térben idegen Ostmark vette át, Habsburg monarchiává alaktatva, hogy idővel a történelem egyik legnagyobb anakroni,mussává legyen. A „Szent Oroszország46 élte a maga titoklatos, elzárt életét. És mert a konsikeresen nem volt sehol olyan középpont, amely köré a népek és alkunok csoportosulhattak volna, a vezetés egy név'» sfériális hatalom, a ( g» dfsgságban és erőben 2» vak »tanul növekedő Nagy« Britannia kezébe került, amely az Armadával együtt elpusztította a nagyhatalmi Spatigeforsatágot és megtereisítet- Genacának Franciaországban és Hon forosában „bázisait“, kiépítette diplomáciai rendszerét és ezek segítségével fonrtolta végre századokon át a „balarace of power4’ — az európai egyensúly -ssebét, hol Parisra, hol Berlinre, hol Moszkvára, hol Bécsre, hol Rómára támaszkodva. De ez az „egyensúly46 nem volt egyéb, mint aj szavakba öntése a klassz kus uralmi elvnek: divide fit amperes — ossz meg, hogy uralkodhass! így lett Európa „kis népek, fél nemzetecskék számára készült szégyen ka- Sk«Sa*‘ Az egymás ellen kijátszott népek **aSe®dfat!*a vergődés« 'ad gríób'W száza»éok európai töblénél mese emiatt sem lehetett Hurópa hatalommá. És amikor a fejlődéssül jutót az snálviáttális# tfiasáma &©i*s«(gok kerrscénéffi,, amikor ebből megszületett a marx’z« ' finis, majd ebből a szociáldemikorácia, az anarchizmus, a szindakálizmus és a bolsvizmus, hogy az új elv immár nemzetközi távlatokban romboljon az osztályharc elvén, akkor kitalálták a „nemzetek igazságát”, kitalálták, hogy a népi határoknak egyezniük kell az államhatárokkal. Az a „népi elv44, ez az „igazság44 érvényesült Versagesben, Trianonban, Neuilleben. Ezt síarsolták kenet teljesen másfél évtizeden át Genfben. Ezt nyögte negyvenmillió kisebbség. Ezért pusztultak el a vert központi hatalmak. Ezért áll sss® a*íaéi lángokba» \ & Világ» Nem tartunk szükségképpen mindent rossznak, ami a múltban vol... Az elmúlt évszázadok az emberiség óriási fejlődését, hozták magukkal. Felfedeztük stít Világot és átkutattuk a földi» kerekség rminden zugát. C'vel állunk és az pari forradalomból megszületett , a technokrácia korszaka, amely kényelmessé tette az emberiség életét. Tudo ,mányban, művészetben óriásit alkottunk. A kicsinyek sámára is megadtuk a szabadság bzonytalan jogát. De a középkor lovagi eszményét a sofőrtípus váltotta fel. A szigorú rendet a kegyet-len káosz. A nagy bizonyosságokat, az török bizonytalanság. A XX. század gyermeke dideregve nézet körül a világbiara.i . Ezért törekedtünk újra az egyetemesre. A középkor keresztény Iniversum helyébe újat próbálunk állítani. Ez az egyetemlegesség az, ami győzelmes. Erre törekedni Hitler és Mussolini, erre törekedtünk mi magyarok a szentistváni birodalmi gondolat újjáélesztése és a magyar nemzeti eszme útján. A Dúcénak sikerült egybefognia északot és déli és sikerült megadnia népe számára a mediterrán római impérum eszméjét. Hier megteremtette München és Berlin, a délnémetek és a poroszok között az első „tengelyt“, hogy azt is megnyújtsa a nyugat európai császárok és a pápák között gyenge kapcsolatok Tanyában, Rómáig. Ezzel teremtődött meg a kontinentális „közép ” amely köré téregységek szerint csoportosulhat Európa. A brit „egyensúlyi helyzetet“ az erős központi hattialom — és német—olasz együttes — váltja fel, azaz „a •téregységek termés?«es központjaiban olyan politika, prác^n* rumok élnek, fimi«?yek képesek a smgsdte szervező gondolatai a természetes tér« egységek határain belül érvényre, juttatni és érvényben tartani4 — irja Ottlik László a Hitel legutóbbi számában. ) De idézzük ám tovább feitegetéseit. Abb^l az alamvető gondv!a!b.yl ki n tudva, hogy „H’fler.. a poltiktai vezetés irányel'-’eit B smarck örökségéből szivta magába, e!”eket az összefüggéseket ! ugyanolyan tSztán látja és értelmezi, mint a VaskameHár. A német birodalom portkája, mint azt ma minden mai gyár örömmel és hálásan állapHta meg, vra?óban mind naiyobb h«tárOT«ttcávgal halad ebben az irányban. A birodalom, amikor a maga határait bölcsen a föH- j rajz’ és történeti törvényezerüsé^rkke! hozxA párhuzamba, egyuttal azzal !» frs^tában van, hogy a maga rendező befolyását a szomszédos terekben is úgy tudja a legnagyobb hatással és a legkisebb erőfeszítéssel érvényre juttatni, ha azon van, hogy ezek a terek is a maguk természetes központjai körül tömörüljenek. Bismarck mondotta, hogy a németek a magyarokat a 2 ő dunai őrhelyükön úgy tekinthetik, mintha azok s németek voksának. (Da sitzen zwischen Donau und ICarpathe» di« Ungarn. Für uns ist das gerade so» als ab dort Deutsche sässen, deren ihr Schicksalst mit dem unsingan verknüpft, sie siehem und fallen mit uns. Das untererhendet sie fintilitats von Slawen und Rumänen.) Ennek a gondolatnak a kifejezés« másképpen az, ha azt mondjuk, a Berlin—München— Róma» tengely a maiga befolyását abban a pillanatban automatikusan kitérjesztbetf© a Keleti Kárpátokig, am kor Omrsavát egy Budapestig nyúló melléktengellyel egészítette ki. Mert a födrajz, a történelem, « politika’ és gazdasági törvény» szerűség egyaránt azt mutatja, hogy Bisdapesta? a központ, «rroely » poitika befolyás sugarait hatékonyan tudja s. Kárpát medence összes határáig st’jttttrtk. A Berin—Róma "tengely munkája tehát szükségképpen arra irányul, hogy a Kárpátmedence egyensúlyét visszanyerje «igy olyan »»íjárendezés formájában, amelynek központja nem lehet más, miint Buda, a mai Budapest,04 A B&rFn—Róma—..Budapest-ftaFosszeg igy értelmezendő, így értelmezi© Bismarck, akit politikájában a cseh—— osztrák—-morva főurákkal szemben a monarchia részéről a magyar Andrássy Dvina támogatott és akinek szellemi örökét hűséggel vették át azóta kivétel nélkül a magyar államférfiak. Ez az együttműködés nemcsak rokonszenveken, érdekeken, poltikai megfontolásokon nyugszik, hanem történel,mi földrajzi, gazdasági és »ír«ologal reelitásakor, szükségleteken és parancsokon. A két bécsi döntés óta Magyarország ismét középhatalom lett Európáiban ,sa nagy rendezésben reá hárul a feladat, hggy ő legyen a rendező bertalom a Kárpátok medencéjében. Amikor ennek a feladatnak teszünk eleget, folytatjuk sorsunk vállalását, amely az elhalott népek sorába emelt Furanában és küldetést jelentett számunkra Középeurópa e térségein. Nagybritannia szárazföldi hatalmi politkéin csődbe jutott. Ami ína részéről történt, az érv minden eresztékében recsegő világhatalom élet-halál harca a feltörő új hatalmakkal. De a kontinenst egy másik, semmivel sem veszélytelenebb hatalom tereveget. A Szovjet Köbel negyedszázada készíti s Szovjet Európa ellen és Nagybritannia nem átadott kieset fog«a vele hogy most be^áilth^ssa fenyegetését. A múlt év pyarán meg»ndu,s hábo^n Eióna sorsdöntő háborúja. Nem Németországé, nem a nem~eti szociáil’zmitsé han em egész Európáé! Legyünk ! s»fái*a« azzal, hogy a Szovjet győzelme Eimóna teles pusztulását jelentené, pusztulását, mirjíl annak, «miért élünk és amiért érdemesítek tartjuk élni. Mérhetetlen terípietet, mérhetetlfrn távolságot mérhetetlen tnmedet és mérhetetlen erőt se'g^t a A ten/»elvh*»tal*r*nk fp,^'»rthntati-'n fondulentii tarn-»r»á«,a másfélezer kilaroéterr® távolította ©H tt hads?',nieT« Európától. De a tél !«$^ akasztotta a hadműveleteket. A német hadvezetőségnek sikerült a támadóadóli egy grandiózus és lángeszű haditert alapjára átmenni a szívós védele mb©* De ugyaniakkor időt nyert a Szovjet s», hogy erőit összegyűjtse és felkészüljött a végső leszámolásra. A döntés tavasasszal kezdődik meg. Amikor, mint Hitler kancellár mondotta, a tavasz, Pasasafelhúzódt délről északra. Fs.ez a piíi®. nat számunkra is a döntés pillanatán Mint Bárdossy lászló miniszterelnök mondotta, tettekkel kel résztvennünk ebben a háborúban, amelyben Europe sorsa dől el. Mert nemcsak a fenyegető szovjet veszély elhárításáról van szó. Nemcsak arról, hogy a szovjethaderöket az Ura. Sem túlra vetve, megsemimitsük a bölcsevszrrtust. fiane«» arról, hogy messze keletre toljük ki a Keleti Kárpátoktól Európa határait. Az újjáépítésnek gigantkus műve kel megkezdődjék. Be kell kapcsolni Európába a végtelen orosz stépcéket, a bolseviz miss borzalmaiba sülyedt embereket» Lassú, áldozatos, S?»» vós munkával, fdes keleti veszély «4» múlta uj korszakot nyit meg történelmünkben és megadja m ncsen lehetőségét a magyar Sc h*c*d-»k5m felujúlásának. Mert vessünk csak futó pillantast történelmünkre. A sorsunk abból szolL, hogy védőbástyái legyünk Európának kelet felé. Sokszor meg nem értve, s©5©. szar cserbe hagyva, soha igazán szeret segítve, mindég vérezve, m redé? sldo» ! zatot hozva, teljesitettük ezt a hivníssét . Blánccal, kunokkal, tatárral, törökkel , sylávokkal, orthodoviával, bol sevsztwst§. ! sa!. magával a Kelettel szemben. ^Más reépek erősödtek, vvarapojtak, «'vîrnzâ»lódtak, kulturáldotak, m mi vérünk, a áldozatunk áráts. Soha nem volt pere® nyí nvgovásunk. Soha nem volt békességünk. Ha a Kelet nem szsryegeteté koz^'ellenül, harcolnunk kellettetünk a két fenyegető atrakton Imperiális esiamék és hatalmik ellen. Soha nem jutottunk !osza, hogy belső ügyeinket valóban rendeztük hogy megerőstsük magyarságunkttt anyagban, számhavu, Séfekben, szellemb^n e^viránt. Ih^- t ismét rendező hatalommá tegyük, mint ahogy az volt a mohácsi vész előtt. Nem jutottunk hozzá, hogy mere?ríjunk kérdéseket, amelyek pusztán gyakorlatiak, mint a föld, a nemzetiségek kér* dése. Ha fel-fel lélegezhettünk, degyynek árasztsak el a szűz talajon m*re~ j dere hadállást. BFonvtsbn reeofitak, habzószs.tu uj asszimimnnsok, várgó zsidók, sigye« kalondorok rohamoztak meg, gazdagodtak e j Zsírunkból, és beszéltek a szerümkben. Évszázadod óta most éljük először azokat a pillepotokat, amikor magyarul indult meg a vérkeregés megg^^etört testünkben,» amikor egyetemesen és európaiul, hűséggel hagyom a vatokhoz, hűséggel önmagánkhoz tuduik magyarok lenni. Amikor f’sztón látjuk belső problémáinkat, Európával szemben' köt°l®légereket és azokat a páratlan lehetőségeket, amelyek azzá tehetnek, akik \ Valaha voltunk, akik lélekben soha nevreszültünk me'g lenni és akiknek tennünk kell Füvre erősebben dörömbölnék a lelkeken Széchenyi nagy szava: 2 „Minden a miénk, csak akarjiA!84 EzérG i keP? hozzájár«v'i''tín'k ahhoz, hogy rtt&* «t5bb megkezdődhessek tsz építés óriásil munkái*, ama uf Európa ^efén t'sev amelybe szilárd pilléreket alkotnak ma magyar«ck k* mV ^ i ms £ Ministr $ LXt»Orszé^h 8a@T??iif®5ft9 in Hdaáétsliat sf: Islsssw &V ~;'tt ■gi'.i’-üít Mo, I» Tih’n: 13— l. .;*bi*k s?p2 is??tesi°«tea 8. fiái. îsiefen sz„: 2S — 23 RLflPiTOllfl: BIRTKfl IIIIISS «db n ä Kl» tf ftt sl»i d ta o s: BilomHf« ElfillzsDsl ttagredivrt 8P lélétra îl* p u m s, érák; tialsMa JtfÄT tilst itrs 3! Wllhi wam&mgoESRssBsagm^ -o:. BUD.iP ?vr4iU