Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-02 / 49. szám

v *Ut lm 18M 22 BÜJ-zé óié \ 1 »öt .■afe al® örf *£ es sZ és Dl bt hí «I. it nr A S i t T r f Kalevala A testvéri finn izeimzet amely most ,a közösen vívott harc idején sokkal közelebb áll a magyarság szivéhez, szombaton ülte meg nagy nemzeti ün­nepét, a Kalevala­ napját. Valahol és valamennyien vagyunk mi magyarok, ,az országban és szerte a világon, a leg­tisztább gondolatunkat és legmelegebb érzéseinket fordította ezen a napon a csodálatos éhtakaratú, maroknyi finn­­ség s a hősi Suom­i felé. A történelmi sors úgy akarta hogy egymástól irdatlanul távol, más földön és külön égalj alatt élje életét az északi finn és a középkeleti magyar. Mégis fajtánk s anyanyelvünk közeli rokon­ságán s a hajdani haza közös emlékén túl is egybekapcsol a tudat, hogy ugyanaz a vihar csapkodott bennünket és hasonló vett egy évezred alatt a tündöklés és bukás váltogatott arany és vérpiros színeivel átszőtt történeti életünk. , Mint ahogyan megtizedelt minket Mohi és másfélszázadra hódoltságba tört Mohács s utána folytonosan tép­deste ízeinket a Nyugat, úgy merült alá a számbelileg csekély finn nép ,s a bohémot idegen hódlító szüntelen, szá­zadosam ismétlődő és napjainkig tartó csapásai alatt. De mindig magához tért Suomi népe, hamarább, mintsem ellen­sége hitte volna, mint ahogyan feléb­redt a le­veretés s az azt követő tunya tétlenségből a magyar­ is. Háború du­­lás és megaláztatás csak arra volt, jó, hogy világosabbá tegye tudatát ébe­rebbé vigyázását. A finnek megmutat­ták, hogy minden csapást kibírnak, de nem mérhető rá­­nk akkora csapás, amely elpusztíthatná népüket. Most itt vagyunk, finnek, magyarok egymástól távol került testvérek a vi­lágban, egyazon akarattal s a magasz­tos tudattal, hogy kis nép is lehet nagy nemzet. .Mert nem a számok teszik egy nép nagyságát s nem is a terület ame­lyet elfoglal, hanem erkölcsi, szüntele­nül megújhodni képes ereje, viharálló keménysége és szelleme. A Kalevala, a finnek nagy nemzeti­­ hőskölteménye, mai gyűjt érnén­y­es egy­ségében ezen a napon lett százhét esz­tendős. 1835 feburár 28-án ad­ta át költő és tudós gyűjtője Lönnrot Illés, s Finn Irodalmi Társaságnak a hatal­­­mas művet. S a Kalevala méltán hívta­­ fel a műveit emberiség figyelmét a Kosztolányi jellemzése szerinti i .dalban született­, de ugyanakkor elnyomott és végnélküli sanyargatta­tásra ítélt fenn­­ nemzetre. S valóban a három hősisteti,­­ Väimämöinen, Ilmarin és Leminín­­, ka nén dalformába öntött kalandjait, s a Kalevalát kitevő egyéb népdalokat, kisebb népi eposzokat, elbeszéléseket ’és ráolvasásokat hajdan s talán ma is­­énekszóval adnak elő, szertartásos, dioni­oszi tisztelettel és áhítattal: „Kettesben a kántust kezdjük... Kéz •* kézbe, kössünk ősz­re, Ujjat ujjal egybefüzve ...“ Ezt a nagy költeményt — amely a v­i­lágt­er­em­tésétő­l kezdődik s a keresz­ténység diadaláig az ős­finn népi mű­­velődés számtalan elemét őrizte meg —■ az ezertó országának egyszerű földmű­velői örökítették meg s hagyták örök­ségü­l nemzedékről nemzedékre. Ezért a Kalevala ma magában vett irodalmi­­ság áltál is sokkal jelentősebb a finn nép szemében. Nem egyszerűen csak vers vagy dalgyűjtemény, hanem a kétezeréves finn­ség hagyományainak és törhetetlen él­ni akarásának magasz­tos jelképe. Ma pedig nemzeti ünnepük a Kale­­vaila-napja! Ne legyen ünneprontás, ha keserű tanulságul összehasonlítást kockázta­tunk meg finn testvéreink és önma­­gttt­k között, elért sumg­i svédtől és orosz­tól elnyomott finnek ősi népi mű­-­­ velődésük megmentése és átmentése­­ érdekében tervszerűen és rajongó oda­adással gyűjtötték kincse­ket, a dale­­j­kát, a kéziratokat, addig mi a tizenki­lencedik századbeli „szabad“ hazában, mit tettünk a nemzeti kutatások érde­kében? Néhai való Ősz János vagy Si­­monyi Zsigmond volna a megmondha­tója! Az egykori magyar művelődési és tudománypolitika végzetes vakság­gal és süket fü­lekkel megverten állott legfontosabb nemzeti feladatai előtt. S néhány gyűjteményünk és kiadványunk ellenére vájjon megközelíthetjük-e, el­érjük-e bár napjainkban a mult század­ eleji Lönirot Illés céltudatosságát és terv­szerűségét, művelődésünk ősi kin­cseinek megmentése terén?! Feleljenek rá az arra hivatott sáfárok az Akan­é­sul­a is a Tá­rsasá­g­ok! D­e f­e­l­öl­ttem­ rá mű­velt polgári osztályunk, a nép vezetője, amely egye­dem­eik túlnyomó többségé­ben könyvben és zenében rendü­letle­­nül ponyvát és giccset fogyaszt s álta­lán inkább érdeklődik az idegen vagy magyartalan filmek csillagai, szempilla­festékének vegyi összetétele, mint ma­gyart voltunk, múltúnk és jövendőből j­ultunk, feladataink ránt.­­ A ma felkarolt, de a művelődés hiva­talos fellegvárainak sáncait még alig vagy egyáltalán át nem tört magyar­ság- és népiség-tudományunk, az irv gyűjtés és az új kísérletek változtat­ják meg talán ezt ez áldatlan faesyzmé­let, am­ie a mai ifjúság felnő. Finn néptestvéreink példája vezérel­jen ezen az utón. Fogadjuk be és te­gyük magunkévá nemes sugallatát, kü­lönösen ezen a napon, amikor együtt, ünnepeljük a Kalevala napját a távoli tavaik országával, a gazdag lelkű, lá­pos, méhlepte, füzekkel így csákken benőtt Stornival. ■ ' X t­H­VJ Örs 'vlff&XF0, 19942 március & •' $ £ mt-tertíség Sí Stlatfáhi falal: Sofozsv'r,, ' íSítHnsi fi* 1. mM Tsls/au: 11—33. Kvenla: s?8i IpfitBK­aScs S. szára.­iáidon sz.: 29—23 I BjBBMEtBMKMWMUiMMMiaiE« dz t j C *.­ ^ÖXY'JT A7U bvdapez? *■ <x < í Hit- "i *• C$7x$5se® ILIPlTOITl: BARTHS MIKLÓS 1 ir -ii-11 • Hladfitcilaldanss: P fl­­ L 8 8 5?..­­.. Kolozsvár. IlStszelás j­áralai hamis 2tffcn Toedévis 8, létérre 18, egész fevn 35 mnt. ú Ok /bl P. V. -I "—I : '• 1 41 I^CXDL évtfolyaam, 43.­ fsz&tm. A b©fr gyott Azov! fengegett át Német rohamcsapatok tamcsolást intéztek a kiaukásusi pekri­ek­en Rosszabbodott a viszony Franciaország és az Egyesült­ Államok Icé* zott . Súlyos veszteséget szenvedett a szövetségesek h­ajólaada a @a@s*abayai titkosatban BERLIN, március 2. (MTI.) Az azo­vi-tengeri német erők rohamcsapatodna­k vállalkozásairól közül a Német Távirati irodával. A február 27-re virradó éjszaka töb­b német rohamcsapat az Azovi-tenger északi par­járól a jégen át előretört az ellenséges kézben levő déli part felé. Mintegy 30 kilométeres nehéz menetelés után megtámadtak egy ellenséges kikö­tőt a kaukázusi part mellett. A teljesen meglepet vörösök visszavonultak a vé­dekezésre különlegesen kiépített őrházba. Erős ellenállásuk azonban hiábavaló volt. A németek robbanóanyagokkal az utolsó ellenállást is megtörték és a tá­maszpontot is megsemmisíteték. V­állal­k­­ozásuk után a jégen át teljes számban visszatértek eredeti állásaikba. Teljesítményük annál is figyelemreméltóbb, mert a jégen a 60 kilomét­eres éjszakai mene­tlés jégtömbökkel telt, úgyszólván járhatata­lan terepen, óriási hófúvásban zajlott le* I­raáltaszigeti La Valetta előtt megpillan­tott egy brit tengeralattjárót, amely t­­­enger színe fdett igyekezett Málta felé A támadás közeledésekor lemerült, de közben találat érte. A német vadászok nagy kiterjedésűi olajföl­ót figyeltek meg azon a helyen, ahol a tengeralattjáró el­tűnt a vízben. Ős»£á«íi szovjet veszte­ségek as­ámen­tő környéke is BUKAREST, március 2. (TP.) A román­­ It'tpok katonai szakértői utaltnak arra, hogy a­­ keleti frontról érkező legújabb jelentésekből­­ kivehető, hogy a téli hadjárat lassan vég® I felé közeledik és ezért már most felállítható­­ a téli hadjárat mérlege. Az Ilmen-tó körüli harcokban, amelyek során 100 szovjettáma­dást ver­tek vissza a szövetségesek, a Szovje 15.000 emberélettet vesztett. Az Ilmen-tótó délre 378 szovjet támadást sikerült visszaver­ni. A vörös csapatok itt 14.000 embert ves­z­tettek. Ezekből a számokból következtetni le­­­het arről, hogy milyen számadatokat mutat majd Cél­a­m hadjárati a droxnornegy. t­öbb mint 4003 halott és 46 páncélos a szovjet Befu­éhiam vesztesége BERLIN, március 2. (MTI.) A Führer­­ főhadiszállásáról jelentik a Német Táv­irati Irodának. A véderőfőparancsnok­­­­ság közli: Keres félszigetén az ellenség a legutóbbi napon újból több, mint 4000 halottat és 66 páncélost vesztett. A dor­­neci arcvonalon újjabb súlyos harcok folynak, olasz és szlovák csapatok vissza­verték a szovjet erők páncéloosokkal támo­­­­gato­tt támadásait. A légi­erő a burman­szki kikötőben megrongált egy nagy szál­lítói ha­jót.­­ A La Manche csatorna fölött egy né­­­­met vadászraj saját veszteség nélkül le­­jt lőtt 4 angol vadászrepülőgépet. BERLIN, március 2. (MTI.) A Német­­ Távirati Iroda jelenti: Egy vadászgépek- 5 hől alakulló német raj feljmár 27-4­ a ! itt jöfe. BÁRDOSSY LÁSZLÓ Az ifjúság az örükké sreguláló nemzet ! BUDAPEST­, március 2. Bárdossy László miniszterelnök vasárnap a Darányoséz folovakása­lkalm­ából see­szédet intézett az ifjúsághoz. Beszédében többek között a következőket mondotta: ,, Azt, amit a vakásunknak érzünk, a lélek legmélyéből fakad. A hivatás nem szerep nem megforzás, nem fel­adat, hanem élujtünik megmásíthatatlan formája, a magunk megnyilatkozása. A fiatalság hivatása, a kudarc­­s.g?, ol­udal, a beteljesülés vagy a csőd nem a mi sorsunk, hanem a törcé, akikre m eljövendő évek assulájft és harca­várnaku­a­p ) — Az ifjúság az örökké megújuló nemzet, a nemzet maga élő lánc s jelen és a jövő között. De csak audis marad a nemzeté, amíg a jövővel birkózó kedvében egyetlen pillanatra sem szakad ki az örök magyar sorsiközös­ség­ből. A nemzet életében csak annak az ifjúságnak lehet szerepe, amely szenvedélyesen szeret mindent, ami ma­gyar, .szereti s nézzet, amely véry - ^ ’ vér, a földművelőt és mindenkit. sfck'- szolgálja nemz­etünkéit. Csak a szanak *■■■' ifjúságnak lehet szava és része, amely hinni tud a magyarságban és a nemzet jövőj­ben. Hinni tud abban, hogy eszmények megvalósíthatók A hit nem tűnő fény az ifjúság arcán, hanem mélyrehatározó meggyőződés. Kell a hit és meggyőződés, de nem kell az annak képébe öltöző fanatizmus, amely mögött legtöbbször hiú ntagabizás lappang _­" A szeretet, hit meggyőződ­és és állhatatosság csa­k azért kell, hogy az a sz­lgálat, mint az ifjúság az­ örök, el­mera múló nemzetért vállal, gyümöcsözőbb és eredményesebb legyen. I­­­ála sokat, talán túl sokat beszélnek áldozatokról. Bizonyos, hogy ennek is megvan a maga ideje, de a nemzet elsősorban szolgálatokat vár tőlünk. Ilyen szolgálat és nem agitáció az eszmények megvalósulásán­ak igaz útja és cédja. Akármennyire csillogó, akármilyen tetszetős gondolatokért hagyjuk el a józanz okosságot, népünk­nek ezt a nagyszerű tulajdonságát. — A nemzet elvárja az ifjúságtól, hogy ő legyen a nemzeti egység kovásza és hogy találja meg a kiegye­zést a társadalmi ellentétek és különbségek még mindig bántó és fájdalmas harmóniájában. Azt várja a nemzet, hogy az egész fjuság bátor tettekkel vigye előre a társadalmi igazság megvalósulását. — A mai nappal március havába léptünk, ez a tavasz és az ifjúság hónapja. Nehéz tavasz lesz háborúlse,­áliunk, de h­izem, hogy a nemzet ereje és a magyar ifjúság szárnyaló lendülete átsegít ibetmüreket mímáán baj©k és vészen. i

Next