Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-02 / 49. szám

Is :v 1 K­ u Oyorfffy Bengyel Sándor nyilat­­okozata a közellátás kérdéseiből BUDAPEST, more. 2. (MTI.) Győrffy- 3^*8 Bengyel Sándor közellátási miniszter i&v sajtóértekezletet hívott össze, amelyen az újságírók előtt ismertette a közellátás helyzetét., — Először a kenyérmagvak helyzet­e’ tet­tét akarom ismertetni — mondta. — Itt 199» a­s legutóbbi időben bizonyos csökkentést ‘Sn­ov­­oltam kénytelen elrendelni. A csökken­­tő­sési­dés annak a következménye, hogy a kor­­■rüSfik mányzat legfontosabb törekvése az, ami­ hogy a meglévő gabonakészletekkel úgy gazdálkodjunk, hogy azok a következő furcs­a termésig, a háborús viszonyok által meg- 9vől követelt takarékossággal az ellátatlan la­­kosság szükségleteinek fedezésére elő- smer­gendő legyen. Sajnálattal tapasztaltam, jó, hogy vannak lelkiismeretlenek, kik el­­adják fejadagjaikat. Ez természetesen megakadályozza most az a rendelkezés, melynek célja az volt, hogy a készlet 'Ba-t elegendő legyen az új termésig és ne kell- nl­­jen kenyérfélén napokat, vagy heteket ?9rt. megállapítani. * Ezután a burgonyáról szólott. — Kosz­tras szu és súlyos telünk volt, amely az el­­lá­tás szempontjából meghaladt­a azokat­­ a mennyiségeket és készleteket, amelyek élős tartalékban voltak. Az időjárás megeny­­híölésével a felhozatal megindult és igy­­ , a zavartalan burgonyaellátás máris biz­­t­­o­­sosított. Meg kell állapítanom, hogy a ta­­karmányhiány miatt a gazdaságok sok burgonyát megetet­tek.­ Ezt is átvészel­­lük és most már ki­jelenti hetem­, hogy a burgonyaellátásban nem lesz baj, mert a rendelkezésre álló készlet a jövő évig ■elegendő. Ezután a sertéshizlalással foglalkozott.­­ A tavaly a sertéshiány fokozott mértékben volt észlelhető, az idén azon­ban fordított a helyzet Csak a takar­mány kevés. A takarm­­ányválság egyéb­ként európai jelenség és arra kényszerít bennünket hogy a meglévő készletet mi­nél gazdaságosabban használjuk. A 140 —150 kilogrammos sertés hizlalásával ■elértünk mindent, amit a meglévő ta­karmányból ki lehet hozni. Minden to­vábbi hizlalás növeli az állat súlyát, anél­kül, hogy a megetetett takarmány tel­jes eredményét learatnánk. B©v©zoíik a zsírfogóét? —­ Az egyik legnehezebb kérdés a zsírellátás kérdése. Vannak szerény kész­leteink, ez a mennyiség azonban még mindig nem elegendő. Karácsonykor kö­­­öl­em, hogy szükség esetén országos viszonylatban is rendszeresítjük a jegy­­rendszert. Ez nem következett be, de ahol a­ zsír és a jegyeket be tudjuk váltani, sor kerülhet a jegyrendszerre. Komoly elgondolásunk, hogy zsírjegyre kell venni a vajat és a zsiradékot.­­ A tojásellátás kérdéséről megállapí­­totta­ a közellátási miniszter, hogy a rendkívüli hideg és a forgalmi akadályok átmenetileg kiesést okoztak. Az időjárás megenyhülésével azonban a felhozatal napról napra javul s igy nincs ok aggo­dalomra. Ezután az ipari közellátásról nyilatko­zott­. — Annak idején beszámoltam ar­ról — mondotta —, hogy a dolgozó nép ruhapótlásáról kell a legjobban gondos­kodnunk. A népruháza­t akció során a következő szakaszok zajlottak le . Az első hullámban kiadott három­millió méter szövet- és pamutárut jóval több, mint egymillió pengő értékű szc­­­enárit, szvettert, melegharisnyát, tri­kót, stb.-t bocsátottunk forgalomba. — A második hullámban még körülbe­lül 8—10 millió pengő értékű anyag ke­rül majd kiosztásra, amelynek lebonyolí­tása most folyik. Itt már konfekciós árut is kínainak, nadrágot, kabátot, bekecset, stb.-t. Eszv rend ruha, amely nadrágból és kabátból áll, 12 pengő volt. Egy nad­rág pedig 7—8 pengő, ilyen olcsón más­hol nem lehet ruhát szerezni. A jövőre ezt az akciót kibővítjük, úgyhogy a vál­lalatokban dolgozó ipari munkások és a mezőgazdaságban dolgozó munkások ré­szére a munkaadó veszi meg az árut, il­letve annak beszerzésére hitelt ad.­­— A harmadik hullám márciusban zajlik le. Ebben könnyebb árukat adunk ki, főleg assszonyoknak és gyermekeknek. Szabásmintákat is adunk, amelyek meg­tanítják a legegyszerüb asszonyt is arra, hogy a saját, valamint gyermeke ruháját maga varrja meg. Nem vezetik, de a puhán«» kovássa a pontrendszert . Az iparügyi miniszter és az alája rendelt anyaggazdálkodás szervezetével tervet készítettünk, amelynek alapján az új gyártás már folyik. Nyersanyagot csak­ azoknak a cikkeknek előállítására adunk, amelyek a nép széles rétegei részére szükségesek. Egyúttal ki akarjuk hasz­nálni a tömeggyártás előnyeit is, hogy az átalakítás biztosítva legyen. Megálla­pítottuk azt a keretet, amelybe a gyapjú, a kötött-szövött áru, a kárpitos és len­­áru, valamint a legfontosabb rövidáru gyártása beilleszthető. Ennek az az ele­n­ye, hogy a rendelkezésre álló anyagot olyan nagymértékben ki tudjuk hasz­nálni, hogy a jövőben 40 millió métert állíthatunk elő egy év alatt, mégpedig a pamutáruból havonként 3 millió, gyapjú­szövetből 250.000, kötött­ szövött áruból másfél millió darabot szolgáltatunk. En­nek jelentősége felbecsülhetetlen, mert a jelenleg rendelkezésre álló anyagból nemcsak egyévi, hanem azt meghaladó szükségletet is tudunk gyártani. Pont­­rendszer nem lesz.­­ — A jövőben tehát csakis standardi­zált árukat gyártunk és gondoskodunk arról, hogy a gyárak már­is átálljanak erre a vonalra. — Ennek az átállításnak végrehajtását a közeljövőben felállításra kerülő Textil­központ bonyolítja le. Van annyi anya­gunk, hogy egy évben 40 millió méter standardizált árut tudunk előállí­tani. A nyersanyag pótlásaira is van kialakult ter­vünk. Megszervezzük a csalán­gyűjt­ést, mert a csalánrost egy olyan alapanyagot ad, melynek műselyemmel való keverésé­vel gyokríít­juk majd a szövet anyagot. A közeljövőben a csalánszövetből készült termékeket árusítják. Az elhasznált ka­­tonanihákat is felhasználjuk, mert ezek össszezúzásával olyan alapanyagot nyerünk mely szövet gyártására igen alkalmas. A legolcsóbb ilyen csalánpótanyagból ké­szült gyapjúszövet métere 10 pengő lesz, a legdrágább 14 pengő. ►ti. Már«!** 2. Facipőflyásítá­s indul . A lábbeliközpontot azért kíván­tam életre hívni, hogy olyan központi szervünk legyen, amely egységesen bo­­nyolt­ja le a gyártást. A lábbeliközpont­tal kereken 5.200.000 cipőt gyártunk egy évben. 4.200.000 teljesen bőrből készül, 750.000 mixtalppal, a többi pedig mo­zaikjain felhasználásával. Ezenkívül 6 millió 200.000 pár cipőt lehet fejelésre, ja­vításra és fél alpasásra bocsátani. Ez kereken 11.400.000 pár. Az első hónap­ra előirányzott anyag már kész és rövi­desen kiosztásra kerül. A gyártásba be­vonjuk a kisipart és nagyipart egyaránt. Arra törekszünk, hogy a cipőhelyzeten facipő gyártásával segítsünk. E facipő­ket a bányászok és az erdő, valamint a mezőgazdasági munkások használnák. Tömeges facipőgyártásra térünk át, hogy a fogyasztók olcsón juthassanak facipő­­hoz. Egy pár facipő ára 3,80 cyengő lesz. A­ermelést hetenként ötmillió pánra fo­kozzuk. Végül megállapította a közellátási mi­niszter, hogy a mutálpa lábbelik nem váltak be, m­ert tartóssága szempontjából igen sok panasz merül­ fel. Ez tűrhetet­len állapot, melyen sürgősen változtatni kell. A jövőben csak azoknak a műanya­goknak gyártását engedélyezzük talp pótlására, amelyet a lábbeliközpont anyagvizsgáló osztálya alkalmasnak ta­lált és melyért a kereskedő a jövőben a vásárlóval szemben legalább 3 hón­a­pra írásbeli biztosítékot vállal. A közellátási miniszter nyilatkozata befejeztével közölte, hogy rövidese® ren­dezik a szappankérdést is. ) üss «ta»5s!$ és esi'*’®«©* ?e*« Cs^dalfifes Sáfrányt nyújt m sna esti holdfogyatkozás E@sgélfg@áés Ja-® Lofént « vEt­f« szép égi tü&g@£XBésáyff3fl KOLOZSVÁR, március 2. (Az Ellen­zék munkatársától.) Hírt adtunk arról, hogy március 2-áról 3-ra virradó éjsza­ka teljes holdfogyatkozás lesz. Ezzel a ritka égi tüneménnyel kapcsolatban kér­dést intéztünk dr. Dezső Lóránt egyete­mi tanársegédhez, aki a kolozsvári egye­temi csillagvizsgáló intézetben szerzett értékes megfigyelései és eddig végzett tanulmányai alapjain rendkívül érdekes nyilatkozatban adott magyarázatot ennek a szép és ritka égi jelenségnek az oká­ról és jelentőségéről.­­— Hány ővkor lesz pontosan a hold­fogyatkozás? — kérdeztük a csillagvizs­gáló intézet tanársegédéül. — Hétfőről keddre virradólag, éjfél után, 12 óra 31 perckor kezdődik az égi látványosság­­— hangzott a válasz. —­­Ekkor lép be a Hold a teljes árnyékkúp­ba. Egy óra 33 perckor a Hold teljesen elsötétül és ez az állapot 3 óra 10 per­cig tart. A teljes árnyékkúpból való ki­lépés időpontja 4 óra 11 perc. — Kolozsváron is látható lesz a teljes holdfogyatkozás? — Pompásan — mondta dr. Dezső Ló­ránt —, természetesen csak abban az esetben, ha derült, tiszta, csillagos lesz az éjjéli Ez a ma éjszakai holdfogyatko­­zás teljesen látható lesz egész Európában, Ázsia legnyugatibb részében, az Atlanti­­óceánon, az Északi Jégestensben, Dél- amerika keleti részében és Afrikában. A továbbiakban elmondotta dr. Dezső Lóránt, ho­gy az ilyen teljes ho-Mfogyat­­kozás, amilyen ez a ma éjszakai lesz, szabad szemmel mszm *■$ csodálatos, szépséges látványt nyújt. Mindenki, aki csak rövid idő időt is fel­­áldoz éjszakai pihenéséből, tanúja Lehet ennek az érdekes égi tüneménynek. Attól a pillanattól kezdve, hogy a Hold belép a teljes árnyékkúpba, tisztán láthatjuk, megfigyelhetjük majd, mint halad végig a földkéreg szélének árny­képe a Holdon.­­ Ilyen teljes holdfogyatkozást figyelhetett meg már Krisztus előtt 350-ben Aristo­teles is. A holdfogyatkozás mindenütt látható, ahol csak a Hold a horizont fö­lött áll, így egyszerre az egész fél föld­­gömbön. Mivel azonban maga a fogyat­kozás néhány óra hosszat eltart és így sok helyen a Hold közben lenyugszik, ez­ért jóval kisebb az a terület, ahol az egész fogyatkozást elejétől végig köny­­nyen meg lehet figyelni. Még egy kérdés: Hogyan jön lét­re a holdfogyatkozás? — A fogyatkozás akkor jön létre, ha a Nap, Földünk és a Hold egy egyenes­be esnek­­— válaszolja a csillagász. — Napfogyatkozásnál a Hold eltakarja a Na­pot. Holdfogyatkozás pedig akkor áll elő, ha a Föld elfogja a napfényt a Hold elöl. Mivel a Hold csupán a Nap vissza­ m «GSBORS2ES2, ’ál ÉRDÉ­­V veejvész kis gyűra ■#A &G­S verődő fényében világit a teljes holdfo­gyatkozáskor s miután Földünk elég nag ahhoz, hogy a Napot a Holdról nézve teljesen eltakarja, a Holdnak teljesen láthatatlannak kellene lenni. Hogy ez mégsem következik be és a Hold halvá­nyan, elsötétülve ugyan­, de mégis láthad­tó marad, annak magyarázatát és oka: a földi légkör idézésében kel keresni Azt is érdekes megfigyelni, hogy a Hold a teljes elsötétült állapotban Legjobbnyk ir© rozsdavöröses színűnek látszik.­­— Tudományos szempontból jelen­te valamit a holdfogyatkozás? — Csillagász számára a holdfogyatko­zás semmifél© kü­lönösebbet nem jelen — hangzik a válasz. — És magának a holdfogyatkozás észlelésének sincs egyál­talán tudományos szempontból nagyobb jelentősége. Ugyanakkor a teljes napfo­gyatkozás és annak a sikeres megfigyelé­se hatalmas lendületet ad a csillagászati tudománynak. Napfogyatkozás ugyan­ie­rűibben fordul elő, mint holdfogyatkozás de mindig csak Földünk egy-egy egészen keskeny treriájaién látható , a­ legtöbb esetben a fogyatkozás nem is teljes. Az idén teljes napfogyatkozás egy­ál­t­lán nem is lesz, csak három részleges. Közülük az egyik szeptember 10-én nálunk is látható majd. Holdfogyatkozás is lesz még egyszer eb­ben az évben, augusztus 6-án. Az is tel­jes lesz és hazánkban is látható, de ná­lunk szépségében és érdekességében nev­en utol a mi éjszakai holdfogyatkozást, főleg azért, mert a Boad augusztusban jóval hamarabb nyugszik le, szinteen a * fogyatkozás véget érne. — Szóval érdemes tovább fennmaradni $ j­a éjszakai holdfogyatkozásért? — Feltétlenül! — mondja a csatogás? ■— Megéri as a ritka, szépséges, csodák* to« látvány. (g. a./ Hsiscfsfei a mirsife!­sím Naszódiadról ! BUDAPEST, március 2. (MTI.) A Bu­dapesti Közlöny vasárnapi száma köza a minisztérium 1310—1942. M. E. számú rendeletét a mérnöki cím használatáról és a mérnöki kamara tagjai sorába valló felvételre vonatkozó kivételes rendelke­zések kiegészítése tárgyában. A rendelet szerint az iparü­gyi minisz­ter az 1970— 1941. M. E. számú rendeletben szabályo­zott és a mérnöki cím hasz­nálatára, va­lamint a mérnöki kamara tagjai során­­való felvételre vonatkozó kedvezmények igénybevételét további rendelkezésig — az 1940. XXVI. tc. 4 ik paragrafusa alap­ján magyar állampolgárságot szerzett, jövőben magyar állampolgárságot­ szerző személyeken felül — kivételesen a magas­­állampolgárságot más alapon megszerző olyan személynek is megengedheti, ak Románia területéről 1940. évi augusztus hó 30. napja után költözött ez ország te­rü­letére, ha igazolja, hogy méltánylást érdemlő körülmények kénysz­erítették be rabbi lakóhelyének elhagyására. IBEH

Next