Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-01 / 74. szám
i Nagyhisti és Irsvéi katolikus istentiszteletek főtéri Szent Mihály-templomban. Szerdán este 6 órakor: Lamentáció. Nagycsütörtökön délelőtt 10 órakor csonkamise, passzió, sirbatétel, d. u. 6 órakor lamentáló, szt. beszéd. Nagypénteken d. e. 10 órakor csonkamise, passzió, sirbatétel, délután 6 órakor lamentáció, szentbeszéd. Nagyszombaton d. e. 8 órakor tűz, víz, húsvéti gyertyaszentelés, d. e. 10-kor ünnepi szentmise. D. u. 6-kor feltámadási körmenet. Húsvét vasárnap reggel fél 7-kor szentmise és ételszentelés, 8-kor szentmise és ételszentelés, 9-kor szentmise, 10-kor ünnepi szentmise, szentbeszédet mond dr. Baráth Béla kanonok-plébános, fél 12-kor csendes szentmise. D. u. 6 órakor vecsernye. Husvét másodnapján, első napi rendben szentmisék és vecsernye. Szentpéteri plébánia templomban: Nagyszer,dán d. u. 5 órakor gyászvecsernye. Nagycsütörtökön d. e. 8 órakor szentmise, oltárfosztás, d. u. 5 órakor gyászvecsernye. Nagypénteken d. e. 10-kor csonkamise, passzió, sirbalétel, szentbeszéd, d. u. 5-kor gyászvecsernye. Nagyszombaton d. e. 7 órakor tűz, viz, húsvéti gyertyaszentelés, d. u. 5 órakor feltámadási körmenet. Husvét vasárnap 8 és 9 órakor csendes szentmise. 10-kor ünnepi szentmise, szentbeszédet mond tfr. Balássy Imre karonok-plébánor. Husvét hétfőn előző napi sorrendben szentmisék. Bulgária-telepen husvét vasárnap és hétfőn délelőtt fél 11 órakor szentmise. Monostori-úti plébánia-templomban: Nagyszerdán délután 6 órakor lamentáció. Nagycsütörtökön d. e. 9 órakor szentmise, oltárfosztás, d. u. 6 órakor lamentáció. Nagypénteken d. e. 9 órakor csonkamise, passzió, sirkatétel, szentbeszéd. D. u. 3 órakor keresztüli ájtatosság a kálvárián és szentbeszéd, 6 órakor lamentáció. Nagyszombaton reggel 7 órakor tűz, viz, húsvéti gyertyaszentelés. Délura. 6 órakor feltámadási körművet. Husvét vasárnap 8, 9 és 10 órakor szentmisék. Husvét hétfőn d. e. 8, 9 és 10 órakor szentmisék. Irisztelepi kápolnában: Nagyszerdán d. e. 8 órakor lamentáció. Nagycsütörtökön d. e. 10 órakor szentmise, stárfosztás, este 8 órakor lamentáció. Nagypénteken délelőtt 10 órakor csonkamise, paszszió, sirkatétel, szentbeszéd. Este 8 órakor lamentáció. Nagyszombaton d e. 10 órakor szentmise, este 7 órakor feltámadási körmének Husvét vasárnap 8 és fél 21 órakor szentmisék. Husvét hétfőn d. e. 8 és fél 22 órakor szentmisék. A kerekdombi kápolnában mindkét ünnepen délelőtt 9 órakor szentmisék. Aj. olasz vezérkar főnökének távirata * kormányzóhoz ZWDAPESTt Április 1. (MTI.) Ug* hrrstUsro tálx*rrukk, ax (d›tx& mrzérhcrr fő~ nöke Msrgyanországról való eluttrzásakor ivz a tálibi táviratot intézte a Kormányzó ‘r Öföntiltóságához: „Engedsz miig E óméltóságod, hogy fmr • ejtho*ellen magyarországi tartózkodó somár fejezte fel nurul Eőnudt óságodnak, und a Kormányzóhidyetes Ur es ont él tóágának meghatott nurul jerk köszönetét a hozóm ban* tanúsított meleg rokonszen£ ért es azért a szívélyes és baráti fo~ .ad tat étsért, amelyben nszi"biteni szive"’k voltak. Fkaik benyomást tett rám fz a magyar hadsereg büszke szelleme. am°ht a háromhatalmi egyezmény h adtával egyetemben hatolni''* erőfeszitésekkrl biztositja (7 közös győzelmei.' Az olasz vezérkar főnöke ezenkívül .■»«* vehtesh on rnt Yardra'bon ud nözötte ni vanezen olkidommal Kásler Miklós miniszterelnököt és Bartha Károly honvédelmi minisztert. Japán követünk képviseli Magyarországot a kínai nemzeti kormánynál is BUDAPEST, április 1. (MTI.) A kormányzó a külügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére tassiégh Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott elsőosztálú követségi tanácsost, a tokiói m. kir. követség vezetőjét Japánra és Mandzsukuóra kiterjedő követi megbízatásának meghagyása mellett a Nankungban székelő kínai nemzeti kormánynál való képviselettel követi minőségben megbízta. Szerencsétlenséget okozott a véletlenül elsült vadászfegyver KOLOZSVÁR, április 1. (Az Ellenzék mániástársától.) Megdöbbentő baleset színhelye volt tegnap az egyik Kalász ú 1 utcai korcsma. Kedden az esti órákban betért a korcsma helyiségébe Podoba Pál, Kalász utca 25. szám alatt lakó 35 éves napszámos. Este nyolc óra tájban egy ismerőse is a korcsmába jött. Borbély László 28 éves erdőkerülő, vállán egy Winchester-puskával Az erdőkerülő kissé ittas volt, de amint meglátta ismerősét, Padolia Pált örömmel köszöntötte és aszoatala felé közeledett, hogy leüljön. Közben leakasztotta válláról fegyverét, de az eddig még meg nem állapított minden abban a pillanatban elsült: a golyó Padobia Pál napszámost a jobb lábszárán érte. Az erdőkerülő a váratlan szerencsellenségtől, megdöbbenve rohant oda a napszámoshoz, felemelte és kirohant vele, majd gépkocsin bevitte a mentőállomása, hogy első segélyben részesítsék. A megsebesült napszámost az első orvosi segélynyújtás után beszállították a sebészeti klinikára. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A véletlen szerencsétlenség ügyében megindult a rendőrségi vizsgálat a felelősség kérdésének megállapítására. Színház és Művészet Medea Grillparzer szomorújátékának bemutatója a Nemzeti Színházban A tizenkilencedik század osztrák barokk levegőjében alkotó Grillparzer nagy drámatriológiájának, Az arany gyapjúinak harmadik részét láttuk tegnap a Nemzet Színház előadásában. Az osztrák —német újkori költészet — Kleist-ot és Hebbelt kivéve — e legnagyobb alakjának idejében európaszerte a végzet volt sarkalatos témája és időszerű kérdése az irodalomnak. Grillparzer klasszikus méretezésű harmasdrámájában, a „bűn és bűnhödés“-ben ragadta meg és dolgozta fel a lélekben és sorsban örvénylő végzet problémáját. „Nagy és antik — írta Gr. 11- parterről Byron — nevét meg kell tanulni". * .Modern végzetdráma a Medea. Klasszikus és romantikus elemek fűtik át szinte egyforma erősséggel. A görög mítoszt, az istenek tapodta földön járó emberek hevet, szenvedélyt, bosszút libegő félisteni, néhol embertelenül emberi világát a romantika modern szó féktelen lobogása irritálja szüntelenül a valóság és valóság feletti közt. De a lélek izzását, kihagyásnélküli nyugtalan keresését klasszicizáló keretbe szorítja. A szenvedély egyetemes eláradása, a harc az egyén kiteljessüléséért szembetalálja magát a végzetes, míg jellem és sors tragikus párviadalában megtörik a jellem és elbukik az ember. Jázon vállalkozása az aranygyapjú megszerzéséért az ifjúság örök nagy kalandja, melynek mélysodró hullámaiban törvényszerűen követi a bűnt a bűnhődés. Mire megérik benne a bölcs mérséklet felismerése, végzete beteljesült: visszanyerte hazáját, de elvesztette önmagát és övéit. Medeában komor izzással szakadnak fel a szerelmében és megalázottságában egyaránt mindenre képes asszony ősi, barbár, vad ösztönei s bosszújában végig gázol minden életen, amelyhez valaha köze volt. A misztikus távlatokba növő Medeát, a szerepet, amelyre az egész dráma épült, Peery Piroska alakította a bemutató előadáson. Felfogásában a dráma modern, lélektani elemeit hangsúlyozta és a nagy klasszikus, de szinte személytelen és elvont ábrázolás helyett megjátszotta napjaink emberének érzéseihez könnyen közelférkőző módon, nem a héroszi aszszonyt, hanem a sokrétű, bujkáló, érzéseiben és titokzatosságában is világos, egyszerű asszonyt, aki megcsalatásában bosszút esküszik s a bünhödést hozza ki Gátírzójára. Játéka nem szerepjátszás volt, némi csak egy jellem ábrázolása, de független, önálló alkotás a felfogásban és véghezvitelben egyaránt. A koturnuszon járó emberek emberfeletti világában kavargó szenvedélyeket élte meg és alkotta meg előttünk egyszerűen, maian, de mindenképpen úgy, hogy mégis megmaradt a költő szándéka változatlanul: éreztük az alvilág borzoneratásait s az Olimposz tiszta fenségét, a mítosz vadul kavargó világát. Peéry Piroska Medenna néhol emberien megrázó volt, máshol meleg asszonyilágában kifürkészhetetlen, titokzatos s némely jelenetében, mint a gyermekei megölése utánban, rekrumentálts. Az égő városban megsemmisült életek felett, a rom és iczög közepette aranygyapjuval megjelenő, b'hímet érzésében megtisztuló és távolodó M'dea feledhetetlen művészi élmény marad. Kamarás Gyulai Jázon alakítója már az előadás elején túlságosan erős hangot üt meg, amit lehetetlen öt felvonáson keresztül fokozni. Minden jó adottsága ellenére is ritkán hallatja a szív szorongásának, az elme tépelődésének hangjait.. Sajnos, legtöbbször megelégszik a nem mindig indokolt kitörésekkel. Poór Lili Géza dajka szerepében nyújtott a színpadunkon megszokottat jóval meghaladó alakítást. Gyönyörű színpadi beszéde, játéktudása a nagy klasszikusok iskolájára vall. Klasszicizáló felfogása éppen ellentéte volt a Peéry Piroskáénak, mégsem okozott zökkenőt. Iskolákon és felfogásokon túl, úgy látszik, minden kiváló alakítás ugyanazt a hatást teszi. Kreon, korintoszi király Borovszky Oszkár volt. Az utolsó felvonásban találta meg leginkább ELLENZÉK Kjkff ars ' '"sbb - ■■£ monca: Kolozsvir szenzációja! latiéi Áifrédné április 1-tCl minden este a SAVOY-L avciáz!aD éneke!. Okvetlen hallgssa meg! 1* *42 H 1 V 111 H 1 * önmagát, bár mindvégig jó .dalat nyujtott. IJavady Nagy Ilonka rmortrpthm ítAémk. é* "‚ BMt’tttka álUtwi'Un raiacci a*v*rral k r.r.é*artn e atom. tudná erejét latb» Alakítás* elmosódó, egy ér ivégnélku! Varga Mátyés* díszletei t.fizij! főként a oszlopcsarnok hatott tiszta, nagyvonalú architektúrájával. A kifogástalan rendezést Kőművesiagy Lajos végezte. A Herőzenét vezényelte Endre Béla. A Medea bemutatója rendkívül nagy sikert aratott, amelynek oroszlánrésze a kiváló vendéget, Peéry Piroskát illeti. A bemutató közönsége mindegyre kirobbanó és szűnni nem akaró tapssal jutalmazta felléptét. (92. l.) A Düvidék ünnepe Húsvét nagyhetében áhitatosan ünnepel a Délvidék. A közelgő Feltámadás magasztosan szép ünnepe mellett ennek a földben, búzakalászban gazdag területnek minden egyes lakosa, polgára, gyermek és felnőtt egyaránt, örömtől teli szívvel, hálatesten ünnepli Délvidék felszabadulásának első évfordulóját a 23 éves idegen elnyomatás alól. Ebből az alkalomból a délvidéki városok és községek a tűzharcosok rendezésében hazafias ünnepségekkel emlékeznek meg felszabadulásukról. Délvidék lakosságával együtt ünnepel lélekben és szívben az egész ország. Együtt ünnepelünk mi is, erdélyiek. Az idegen uralom alatt eltelt idő egyazon sorsot juttatott a Délvidéknek és Erdélynek. Tudjuk, milyen volt az élete az arany búzakalásszal dús bácskai föld magyarságának. Jól ismerjük azokat a keserű éveket, amelyeket éppen olyan fájdalmas gyötrődéssel vergődtek át, mint mi és azt is tudjuk, hogy Szabadkáról és Újvidékről éppen olyan sóvár vágyakozással tekintettek északra a lezárt határ felé, mint ahogyan mi is szomorú, csöndes éjszakákon, titokban, könnyes szemekkel tekintettünk innen Erdélyből nyugat felé. Ki tudhatja nálunknál jobban, hogyan várta több mint két évtizeden keresztül éjjel-nappal a bácskai városok és falvak népe azt a pillanatot, amikor ismét hazatérhet. De nemcsak fájdalmukat és szomorúságukat ismerjük, az örömünk is azonos. Az ez öröm, amelyet a felszabadulás boldog mámorában a sors néhány hónappal előbb juttatott nekünk, de nem sokkal azután a Délvidék magyarságának is osztályrészül jutott. Az a nap, amelyen a szabadkai országút felől feltűntek az első honvéd csapatok, éppen úgy felejthetetlen marad örökre a délvidékiek előtt, mint ahogyan Északerdély és Kolozsvár számára mindörökre felejthetetlen 1940 szeptember 11-ének a napja. Mint ahogyan Krisztus szenvedései után a feltámadás jött, úgy aranyozta be éltető napsugárral, kicsorduló örömmel és boldogsággal ennek a két elszakított területnek, Erdélynek és a Bácskának minden egyes gyermekét, minden fiát, minden igaz magyarnak a szívét a több mint két évtizedig tartó szenvedés után a felszabadulás. Ismerjük, tudjuk a délvidéki lakosság elmúlt életének minden mozzanatát. Együtt éreztünk velük az első pillanattól végig a keserves esztendőkön. És együtt érzünk, együtt ünnepelünk velük most is, felszabadulásuknak első évfordulóján, amikor Bácska minden kis falujában kiágyulnak az örömtüzek s rajongással és szabadon foghat kezet egymással újból az édes anyaországhoz hazatért, sokat szenvedett, de igazában soha el nem szakadt két terület magyarsága. (—) A Népművelési Bizottság előadássorozata, keretében szerdán este 7 órai kezdettel, az unitárius kollégium dísztermében „Rendkívüli idők, rendkívüli kötelességek“ címmel Tóth Gábor igazgató, körzeti iskolafelügyelő igen érdekesnek ígérkező előadást tart. A Népművelési Bizottság szeretettel hív és vár minden magyar testvért