Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-01 / 98. szám

PÉNTEK, 1942 május 1. LXIII. évfolyam 98. szám.. is« wm ­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ,.Jókai­ u. 16., I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda:­­Egyetem­ utca 3.­­szám. Telefon sz.: 29—23. ALfiPITOTTfl: N­ RT HI MIKLÓS Kiadótulajdonos: PAK­ AS R.. I Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2 V 70 IL11., negyedévre 3 P, félévre 16 P, egész évre 32 P Zrínyi „Nem piros pennával, f­­ekete tintával De szablyám élivel Ellenség vérivel Az én örök híremet." Köitös író, tudós és hadvezér. Egye­sült benne az örök magyar orrállók­­nak és virrasztóknak ennyi fényes­­helye. Alig tudjuk megítélni, melyi­ken volt nagyobb. Fényes elme, ra­gyogó jellem, páratlan tehetség. Nemzeti hős, mint Rákóczi Ferenc, s tragikus hős, mint minden hőse a magyar életnek, hiv magyar és ag­gódó magyar, féltő magyar, elöljá­rója a mult század nagy triászának, Széchenyinek, Kossuthnak és Deák­nak, megtestesítője a nagy magyar jellemeknek, a Tisza Istvánoknak és Teleki Fátoknak, hogy kortársak nevét említsük, tanítványa Pázmány Péternek és Machiavellinek, riválisa Montecuccolinak, majd akaratán ki­vitt magának a császárnak, amiért az év tragikus vége után csecsének, Pé­ternek a feje porba hull a bécsi bakó pallosának csapása nyomán. Nagy és nemes élet volt az övé. Mint kicsiny gyermek kíséri atyját, az Ifjú György bánt a csatákba. A Csáktornyai fényes várban él, lovagi tornák, alázkodó foglyok, harci tró­feák közepette. Hallgatja a lantosok sregeit és a guzslicák pengése m­el­­llett dalolt énekeket. Korán marad árván és a tudományok első sugal­latát a grazi jezsuiták iskolájában cíapja meg. A győzelmes katolicsz­­ifflus legerősebb vára volt abban az­­­dőben Graz. Négy esztendőn át él és­­fiamul ebben a rajongástól átfűtött a városban. Azután Nagyszombatba­n kerül, Pázmány Péter­ udvarába. Grazban a római Cicero volt a min­tája, itt a bíboros magyar Cicero a példája. Tizenhatéves korában olasz­­országi útra indul. A renaissance nagy korszaka már letűnőben, de­­Itália és a latinitás mégis kiteljesíti slányelméjét. Esztendő után tér haza, t­izenhétéves korában és jelszava­­lesz: Sors bona nihil aliud! Jó sze­­­rencse, semmi egyéb! És a sors mégis úgy akarta, hogy mindene­n meglegyen, csak a jó szerencse ke­­­rülje haláláig. Első dolga, hogy meg i­s erősítse várait és ő, aki az ország­­harmadik zászlósura már ekkor, egy sorban dolgozik jobbágyaival, „mint a nemzet napszámosa“ a várak erő­­­Sülésén.­­ Mélységesen és megrázóan magyar Sióf Zrinyi Miklósé, a szigetvári hős dédunokájáé. A dédapa száz ara­nyakkal a zsebében, harci Jézus Ma­tt­iával az ajkán lendült az örökkéva­lóságba. A dédunoka őrtállója volt a­­pusztuló magyar életnek. Viaskodott («önmagával, nemzetével, ellenséges­­i­y)" Viaskodott a sorssal, amely az­t élre röpítette, tudásban, jellemben, lélekben, képességben egyaránt, de nem engedte meg, hogy első legyen. A császári ház politikája nyugat felé (kötődött le azokban az időkben és a «■török áíimuban sikolt fel Zrínyi Miklós, hogy vajh, ki törődük mive­­lünk, magyarokkal?! Ostorozza né­­ljét, a szeretet és rajongás lángosto­­rára). Bíztatja a harcra, amelyet ne­ki magának kell megvívnia és mint egyetlen panaceát, mondja: „fegy­vert, fegyvert, fegyvert és jó vitézi rezoluciót!“ Az elhagyatott, magára maradt, de az elhagyatottság és utí­ijárani maradottság erejében hivő m­agyar volt Zrínyi. Tizenöt énekben írja meg a Szigeti Veszedelmet, amelyben felidézi dédapját és a szi­getvári hérosok szellemét, ír lírai költeményeket a nagy olasz verse­lek nyomán, megírja „a török elleni áfiumot“, ír vitairatokat a hadveze­tés és — hogy modern műszóval él­jünk — a nemzetpolitika valamennyi ágazatát érintve. De mindez szinte mellékes volt ná­la. Tette, mert Pázmány udvarában megtanulta, hogy a tollal s tentáva! Írott szó is erő és hitt a belük külö­nös sorsában. De mindenek fölött, mindenek előtt és mindenképpen vi­téz volt. Végvári vitéz, aki Balassa és Remények Sándor szellemébe egy­aránt élte a vitézek életét; a vége­ken, amelynél „széles e föld­ felett“ mi lehet szebb!? Tisztelték és értékelték kortársai is Zrínyit. Elismerték, hogy ő az or­szág első leventéje, hogy páratlanok hadvezéri képességei és mégis ott kellett küzdjön saját öklére és saját kárára a fűzfavesszőből és sárból rakott végvári sáncok között, szem­ben az ozmánság minden erejével és a háta mögött egy taktikázó és stra­­tégizáló hatalommal, amely számára nagyobb eszmény szolgálatában hagyta, hogy százados csatatér és I temető legyen az ország. A császár f­elhalmozta minden kitüntetésével I és jóakaratával, de soha nem enged-­t­­e az élre. Pedig az országban éppen úgy, mint Európában, ismerték fél­é­nyes képességeit. A császárral vias­­­­kodó Napkirály őt szemelte ki a füg­getlen Magyarország helytartójául és az akkor még hatalma teljében tündöklő Velence a magyarok kirá­lyát akarta üdvözölni benne. A nagy pillanatban, amikor az ő sorsával az ország sorsa is változott volna, 1664 november 18-án, a kursaneci erdő­ben vadkan tiporta meg. A mi számunkra nemcsak emléke­zete maradt fenn, hanem legneme­sebb példaadása a magyar és vitézi életre. A költő és tudós, a hadvezér és a csataterek hőse, a híres vitat­ko­zó, a sziklaszilárd jellemű férfi, a törhetetlen magyar történelmünk egyik legnagyobb reálpolitikusa is volt. Három évszázad távlatából írt szavai megfényesednek és mintha vihar fújna felénk cikornyás sorai közül. Mély áhítattal emlékezünk róla, hűséggel szelleme és példaadása iránt születése napjának miai évfor­dulóján. k( ■ -miel foly­nak mn­émet holdm­­veletek A hyamaiak támoga­­tása mellett nyomul­nak előre a japán csapatok — n­éme­ teuvárh­ajók 30.000 tonna hajómzet silly­eszteitek el az Egyesült-­Államok partjai mentén 1 A NÉMET haditengerészet és légi fegy­­vernem 89 angol-amerikai kereskedelmi hajót süllyesztett el 594.979 bruttó­ regisz­tert­onna hajótérfogattal. Ezzel a háború kezdete óta elsüllyesztett hajók térfogata a Szovjet veszteségeinek és Japán sike­ré­nek figyelmen kívül hagyásával 16 millió 869.932 tonnára emelkedett. Az Egye­sült­ Államok kel­eti partja­ előtt és a Karibi-tengeren német butai hajók mos­tanáig 225 hajót küldtek a tenger fene­kére 1.535.400 tonna térfogattal. Három hónapon belül tehát a megsemmisíte­tt ha­jótérfogat sokkal több, mint Anglia évi termelése. A BURMAI CSAJA döntés előtt áll. A­ hadműveletek az elmúlt héten teljes eredményt hoztak. Ez az eredménye egy kelet felől jövő átkarolási műveletnek köszönhető, amelyben mintegy 600.000 emberből álló hadsereg, könnyű páncélo­soktól és repülőktől támogatva, villám­gyorsan tört elő a Salween mentén. Cseng kajsek­ csapatai napok óta felgöngyölítet­ték. A mandalay—­lashiai vasút rövid át­vágása már kézzelfoghatóan közel áll. Ez­által megszakad mindenféle összeköttetés Burma és Kína között, valamint a Mandalayt védelmező csapatok minden visszavonulási lehetősége. A Tenno csa­patai gyors menetben nyomulnak Manda­lay felé és számítani lehet, rövidesen a még Burmáiban harcoló k­nai erők bekerí­tésével és Burma hajdani fővárosának el­­foglal­ásával. Japánok előnyomulása miatt a Bur­mában küzdő kínai és angol csapa­tok helyzete válságosra fordul. Bangkoki jelentés közli, hogy a Sitcang-harctéren küzdő kínai had­erő zöme bekerítettnek, tekinthető. A bekerített kínaiak létszáma 1s 6 ezer lehet. Észak felé a visszavonulás útját el­vágták Eszerint a burmai csata a szövetségesek, számára véglegesen elveszettnek tekinthető, így vélik, Japán törekvése most az, hogy­ bizto­sítsa a tengeri uralmát az India fel­­­vezető­­tengeri utón. Ennek követ­kezménye az, hogy elvágják az ösz­­szeköttetést India és a Közelkelet között, egyben előkészítsék Ceylon megszállását. (MTI.) Elrendelték az általános visz­­szavonulást? A burmaiak felkelő csapatokat szerveztek és elfogják az angolok szállító oszlopait,, akadályokat emel­nek az utakon, hogy késleltessék az angolok visszavonulását, felgyújtják a raktárakat és megmérgezik a ku­­­takat. Ez a csatározás — írja a­ Ti­mes — valóban kimerí­tő­ Egyelő­re­meg nem erősített hír szerint viszont Alexander angol és Stilwell ameri­kai tábornok egész Burmában alia­lm­­nos visszavonulást rendelt e.­ MTI Heves homokviharban küzde­nek a tengely csapatai délen RÓMA, május 1. A Stefani-iroda közli olasz főhadiszállás 698. számú közleményét A cirenaicai­ arcvonalon járőreink heves ho­mokvihar közben is élénk felderítő tevékeny.­o­két folytattak. Repülőink sikeresen Zobruk kikötőjét. Német vadászgépek lelőnek egy repülőgépet. Erős német és olasz légi kö­telékek ismételten bombázták Málta szigetét Egy olasz felderítő repülőgép, amely hajókat­a­ránt kisért, a Földközi-tenger középső részé, visszaverte 3 repülőgép támadásai és egyik, két súlyosan eltalált. A harc során megsérült olasz repülőgép, fedélzetén 3 sebesültté v­­­­ssatért támas­­yootjár­a 1MT­­­ Északon tovább folyik a hare Amérite partjainál újabb 33.000 tonna fiaféfér vessfeséff érte a ssö¥@íséfesetet 3ERLIN,­ május 1. A Führer főhadi­szállásáról közlik a Német Távirati iro­dával. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonal középső és északi sza­kaszán eredményes támadó és roham­csa­­patvállalkozásokat hajtottunk végre és si­keresen visszavertük az ellenség szórvá­nyos, gyengébb támadásait. A La­ppföldön és a Mamanszk arcvonalon meghiúsítot­tuk a bolsevisták ismételt támadásait és súlyos veszteségeket okoztunk a támadók­nak. T­engeralatt­járói­ik Észak-Amerika ke­leti partjainál elsüllyesztettek 6 ellen­séges kereskedelmi hajót, összesen 33 ezer tonna űrtartalommal s megrongál­tak egy további nagyobb hajót. A német légi haderő tovább folytatta megtorló támadásait Nagybrit­annnia ellen. Norwich város központjában és ipari be­rendezéseiben nagy­ terjedésű tüzeket és erős robbanás­okat figyeltek meg. Ellenséges repülők légi támadást in­téztel­ Páris külvárosai ellen. A ledobott bombák nagyobb károkat idéztek elő la­kóházakban s áldozatokat követeltek a polgári lakosság körében. Az északnémet partok felett két brit repülőgépet lelőttünk. (MTI.) Ennyit ismernek be az angolok... HELSINKI, május 6. A DNB. jelenti. Az ápr­lis 30-ai brit hadijelentés a követ­kezőképpen hangzik: A karjalai földszo­roson élénkebb tüzérségi és felderítő te­­vékenység volt. Rukajárvi környékén két vadászunk megtámadott egy 6 repülőgép­ből álló ellenséges köteléket (MTI.) Japén India feletti tengeri uralmát biztosítja burmai győzelmével Sanghaj, május 1. A DNB jelenti­: «Most már Csungkingban is beisme­rik, hogy a japánok elérték a burmai út végén lévő Lask­io­­elővárosát. A Cs­ungkingből és Új-Del­hiből érke­ző jelentések nem tagadják, hogy a

Next