Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

2 Minden nép elé lu egy év'i'.i/Ailok tenység, vagy a t szenvedett, sőt lep szenvedések tegnap pikálja. I­engyelország esetében e a történet 1 mi­n kü/hek nem egcs/cui alaptalan. A Ja­gellók egykori birodalma már csak földrajz helyz­éténél lógva is mindig a vetélkedő nagy­hatalmak martaléka volt. Keleten a szlávok, nyugaton a germánok használják fel­­ ro-­r mantikus külpolitikát folytató lengyel veze­tőket imperialista céljaik érdekében. A sors úgy akarta, hogy a legnagyobb vi­lágégés, a jelenlegi totális világháború is Len­gyelország „hibájából“ robbanjon ki. Az első világháború szarajevói revolvergolyóját most a lengyel korridor és Danzig kérdése helyette­sítette. "Mikor Németország fegyveres erejé­hez folyamodott, hogy Lengyelországgal szemben jogait érvényesítse, a lengyel kor­mány nem okulva az állam előző három fel­­­osztásán, ismét a diplomáciában balgának minősíthető régi recepthez folyamodott és .A becsületre és az adott szóra való hivatkozás­sal teljesítette a Franciaországnak és­­Angliá­nak tett ígéretét és elzárkózott a német kí­vánságok meghallgatása elől. A lengyel állam­­ sorsát lényegében már az 1939. augusztus ny-i német—szovjet paktum megpecsételte. Ennek ellenére Rydz-Smigly katonái a len­gyel hagyományokhoz híven tizenhét napon keresztül halált megvető bátorsággal vették fel a küzdelmet a gépesített hadosztályokkal és a minuciózusan kiképzett német csapatok­kal szemben. Helyzetük Varsó körülkerítésé­vel reménytelenné váltott s mikor híre érke­zett a szovjet betörésnek, még a reménytelen­nél is reménytelenebb küzdelmet tovább foly­tatták a teljes megsemmisülésig. így követke­zett be az a tragikus esemény, amely valószí­nűleg „Lengyelország negyedik felosztása“­­néven kerül be a történelembe. A lengyel nép szenvedései az összeomlás óta meghaladják még azokat a borzalmakat is, amelyek Szu­­­varov orosz tábornokot 1794-ben­ gyű­löletes­­­sé tették a lengyel hazafiak előtt. Paskievics orosz tábornok 1831-ben, hogy a lengyelek a leckét ne feledjék el, mégegyszer végigpusz­tított a Visztula partjain. A katyni tömegsírok feltárása most újabb sebeket tépett fel. Ha magyarázatot akarunk keresni a GPU fantasztikus kegyetlenségére és a bestiális gyilkolási vágyon túl történelmi okokat is keresünk, elsősorban arra gondol­hatunk, hogy a Szovjet a lengyel nacionalista szellem kovászát, a mindenkor inzurgens len­gyel tisztikart akarta csírájában­ kiirtani. Va­lóban, a lengyel nemzeti célok szolgálatában a legnagyobb érdemei mindig a lengyel had­seregnek, a lengyel főiskoláknak és az egy­háznak voltak. Ez magyarázza a lengyel pa­pok tömeges eltűnését is. Az emigráns lengyel kormány a háború kényszerítő körülményei miatt szövetséget­­kötött Moszkva uraival. A szövetség más­féléves évfordulóján kitárultak a szmolenszki borzalmak. A gyanú már rég ott motoszkált­­a lengyel vezetők fejében, ugyanis érthetet­lennek tartották, hogy az 1941 június 30-i szövetségi szerződés értelmében Moszkva sza­badon bocsátotta a szovjet hadifogságban lévő­­ 170.000 lengyel katonát, de a lengyel tisz­tekről csak szórványos és bizonytalan hírek érkeztek. Hogy mennyire „lojális“ magatar­tást tanúsított a szovjet hadvezetőség az An­ders tábornok parancsnoksága alatt újjászer­vezett lengyel légióval, arra jellemző, hogy a németek ellen harcolni akaró lengyel csapato­kat a Perzsa-öböl partján koncentrálták és ezáltal teljesen kikapcsolták a háborúban va­ló részvételből. Ez a szovjet magatartás már előrevetítette a most feltárt tömegsírok ár­nyékát. " Olvasóinkat részletesen tájékoztattuk a tö­megsírok ügyében kirobbant lengyel—szovjet diplomáciai viszályról s legutóbbi külpoliti­kai tájékozatónkban arra céloztunk, hogy az angol—amerikai diplomácia erőlködései eset­leg elsimítják a kiélezett ellentéteket. Si­­korszki, az emigráns lengyel kormány feje hajlandónak is mutatkozott arra, hogy a katyni tömegsírok kivizsgálása ügyében a genfi Vöröskereszthez eljuttatott beadványát­­visszavonja és ezzel a diplomáciai affér mé­regfogát kihúzza. Úgy látszik azonban, Mosz­kvát ez a megoldás nem elégítette ki s a len­gyel kormány közzétett nyilatkozata most már a helyzetet ismét elmérgesítette. Szerdán este a londoni lengyel kormány hivatalos nyi­latkozatában több helyen hangsúlyozza, hogy ,,a lengyel köztársaság integritását és teljes szuverenitását“ minden körülmények között fenntartja. Ez válasz akar lenni arra a szovjet állításra, mely szerint a lengyel nép nem áll a londoni kormány mögött. A lengyel kor­mány visszautasítja a Szovjetnek azt a vád­ját, mintha az emigráns kormány nyíltan, vagy titokban támogatta volna a német pro­pagandát, amelynek célja a szövetségesek­ közötti bizalmatlanság szítása. Hangoztatja a deklaráció, több izben kérték Moszkvát, hogy adjon olyan információkat, amelyek segíthet­nének az eltűnt lengyel tisztek felkutatásában. A kormánynyilatkozat szerint a lengyel kor­mány az egyesült nemzetek szolidaritása és­­az emberiesség nevében– kéri a szovjetkor­t,­ meg, hogy a lengyel hadseregnek „a néme­tek elleni harcban szüksége van minden fegy­­verképes emberre''.­­ Komplikálja ,1­­agnagyis kuszált ügyet az a Moszkvából érkezett hír, hogy Wanda Wa­silevsz­ka, a minap külügyi helyettes népbiz­tossá kinevezett ukrán politikusnak, Kornt­­csugnak felesége egy független lengyel hadse­reg felállítását követeli szovjet területen. A felhívás szerint a londoni emigráns kormány­nak semmi köze sincs a megszállt Lengyelor­szág népéhez. Nem kétséges, hogy emögött az elhatározás mögött a szovjet kormány áll. H hogy ezt a felhívást épp most hozták nyil­­vánoss­ágra, bizonyítja, mennyire nincsenek megelégedve Moszkvában Sikorszkiék nyilat­kozatával. Különösen nehezményezik —­­mondja egy stockholmi jelentés —, hogy a nyilatkozatban a Szovjetunió iránt semmi bi­zalom nem nyilvánul meg. Egyébként a nyilatkozat Londonban is csa­lódást keltett. A lengyel kormány ugyanis semmit sem von vissza és semmit sem sajnál. Egyelőre csupán arra lehet következtetni - állapítják meg a svájci lapok londoni tudósí­tói -, hogy Churchill és Eden fáradozásai Antal István „A magyar nemzetvédelmi propaganda célja, hogy megvédje a megvár lelkeket az ellen­séges himlasztástól*“ BUDAPEST, május . A Magyar Élet­­ Pártjában Antal István áll. nemzetvédelmi propagandaügyi miniszter ,,A propaganda szerepe és jelentősége az államok életei» !‘ címmel nagysikerű előadást­­tartott. Ur. Antal István előadásában." meghatározta azokat az eszközöket, amelyekkel a korsze­rű propaganda a mindenkori társadalmi életre utatni kivan. Különösen bi­­­ltóan foglalkozott a matgyar propaganda sajátot színezetével és me­gállapította, hogy a magyarság mindig esz­k akkor­­nyúlt .A propaganda eszközéhez, amikor az egye­­temes vagy nemzeti célok kívánták. Különösen élénken és hatásosan működött a magyar propaganda mindenkor, amikor a nemzet szabadságáról és függetlenségéről volt szó. — Nyugodtan mondhatjuk — állapítot­­ta meg a miniszter —, hogy a magyarság ■­­ági/ nemzeti propagandistái mindig n­e­mzeti küzdelem vezetői, a legb­ülyábbak pedig a magyar s­zabad­sági k­üzde­lem vezé­re. voltak Ismertette a magyar nemzetvédelmi pro­paganda mai erőkifejtéseit, amelyek meg­védik nemzeti társadalmunkat attól, hogy az ellenséges bom­lasztá­s mérgező határai bejussanak a magyars­ág lelkébe, de ezen­felül tudatosan szolgálatába állítsa legfon­tosabb feladatát, kitűzze a nemzet elé az elérendő nagy célokat és azok tekinteté­ben közös nevezőre hozza a magyar felfo­­gást­ Az eljövendő győzelem után azok a nemzetek, amelyek annyit szenvedtek a bomlasztó ellenséges propagandától, amely a tájékozatlan népet saját előméretekei ellen akarta felhasználni, egyik legfontosabb fel­adatnak fogják tartani ezt a hatóerőt és a kifejező eszközeit olyan értelmezésű fel­adatkörbe állítsák be, amely a népeket nem megtéveszti, hanem felvilágosítja és neveli. Washingtonban az altert általában a szö­vetségesek diplomáciai vereségének tekintik. 1 lire jár, lung­ C­hurchillnek és Rooseveltnek állítólag sikerült i­özösen áth­idalniuk a szö­vetségesek soraiban támadt iv­adékot olykép­pen, hogy Sikor­szki kormányát veszni hagy­ják és elismerik a „lengyel hazafiak“ bizott­ságát, amelyet Moszkvában alakítottak. Wa­shingtonban egyébként a szovjet kormány el­járását annak jeléül tekintik, hogy a Szovjet­unió, mint mindig, továbbra is áthidalhatat­lan bizalmatlansággal viseltetik minden ál­lammal szemben. Konkrét fejleményről számol be a Stefani­­irodának az a Stockholmból keltezett távirata, amely szerint Lengyelország szovjetoroszor­szági érdekeinek képviseletét az Egyesü­lt­ Ál­­lamok diplomáciai képviselete vállalta el. A vita tehát nagy hul­lám­verések között to­vább zajlik. A tízezer lengyel tiszt hullája tovább porlik. Semmiféle nyilatkozat, semmi­féle cáfolat s még egy hivatalos, pártatlan an­két sem tudja megváltoztatni azokat a véres tényeket, amelyek Szmolemi­k mellett, a sivár orosz erdőben a totális világháború legna­gyobb dicsőségére kiderültek. NAGY JÓZSEF. Erdélyi szellem —■ magyar lélek Az Erdélyi Pad kiadványa ,,Áldozatkészség és felelősségvállalás“. Ma­gyar életünkben a mai sorsdöntő időkben arra van szükség, hogy nemzeti összességünk min­den egyes tagja készségesen vállalja sorskül­­detését és teljes felelősséggel végezze a munká­ját. Ebben a szellemben tartotta meg legutób­bi nagyváradi nagy választmányi gyűlését az Erdélyi Párt. A szónokok részletesen ismer­tették a pán politikai hitvallását és az orszá­gos politikához való kapcsolatát. A Nagyv­á­­radon elhangzott beszédeket „Erdélyi szellem — magyar lélek“ címmel a párt országos köz­pontja kétíves füzet alakjában is megjelen­tette. A nagyváradi gyűlés felszólalói tanúsá­got tettek arról, hogy az Erdélyi Pán tör­ténelmi hivatástudattal végzi feladatait és az egységes magyar nemzetlélek kialakítását munkálja. „Erdély kapujában“. Ez a címe a füzet be­vezetőjének amelyben a párt vezetősége rész­letesen megindokolta, hogy miért tartotta szükségesnek a Nagyváradon elhangzott be­szédek kiadatását. Az érdekes bevezetőt az alábbiakban közöljük: „Magyarország egy és oszthatatlan“. Er­ről az alapvető politikai tételről tett fényes tanúbizonyságot az Erdélyi Párt 1943 már­cius 23-én Nagyváradon tartott nagyválaszt­mányi értekezlete. Erdély kapujában, Szent László városában különösen nagyjelentőségű volt ez a hitvallás. Az­ Erdélyi Párt országos elnökének az a kijelentése, hogy ,ezt a tör­ténelmi adottságot semmiféle módon, sem kül­ső erőszakkal, sem belső kérdésekkel, vagy akár pártszempontból megosztani nem lehet“, mindennél világosabban mutatja, hogyan kép­zeli el az Erdélyi Párt a felszabadult terü­leteknek az országos politikába való bekap­csolását. Kétségtelen, hogy vannak hiányosságai a mai magyar életnek. Az európai fejődés üte­mében alapvető reformokra, szociális megva­lósításokra van szükség. Most azonban min­den erőnket a honvédelemre kell fordítanunk és a jelenben a pártok hatalmi súlyát nem a politikai programmok adják meg, hanem egyedül az a szempont, hogy a párt a nem­zet talajából nőtt ki és annak élettörvényeit követi. Három pontban foglalták össze az Erdé­lyi Párt politikai programmját a nagyváradi gyűlés szónokai. Az első, hogy együtt kell tartanunk az erdélyi magyarságot a magyar Erdély újjáépítése érdekében. A második, hogy a mai nehéz időkben adjunk meg minden tá­mogatást a kormánynak, hogy minél inkább biztosíthassa Erdély újjáépítését. A harmadik, hogy a magyar élet megújításába szervesen vi­gyük bele azokat a gondolatokat és azokat az életformákat, amelyek Erdélyben a kisebbsé­gi sorsban kialakultak. ,,Áldozatkészség és felelősségvállalás“. Eb­ben a két szóban fejezte ki a mai magyar élet törvényeit gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke. Erdély kapujában, és nemzeti talajból kinőtt Erdélyi Párt ezeknek tökéletes megvalósításában látja az országos magyar politika legfontosabb feladatát. Min­den magyar embernek a végső határig el kell menni az áldozatkészségben és vállalni kell a felelősséget mindazokon az őrhelyeken, ahova a sors állította. A nagyváradi gyűlés megnyilatkozásaiban és célkitűzéseiben méltó volt a rendkívüli időkhöz. Egyfelől tájékoztatta a magyarságot az ország nagy kérdéseiről, ugyanakkor pe­dig megjelölte a magyar társadalom követen­dő útját. Úgy hisszük, hogy egész nemzet­­közösségünknek teszünk szolgálatot, amikor a nagyváradi gyűlésen elhangzott beszédeket külön kiadvány keretében ismertetjük a köz­véleménnyel. Hisszük, hogy ezzel is erősítjük a nemzet öntudatát és hozájárulunk a mara­déktalanul egységes magyar nemzetlélek ki­alakításához. A bevezetőből áttekintő képet nyerhetünk I 19­4­3 m­­á­j­u­s 1. CORVIN A KEGYELMES ÚR ROKONA Szatirikus vígjáték. Régen láttunk ennyi sztárt egy filmen: Mezei Mária, S­i­m­o­r Erzsi, Szilassy J., Csortos Gyula, Rózsahegyi K., Somlay Artur, Greguss Zoltán Köseczy B. Lajos, Kőváry Gyula, Pethes Sándor. Szünetben be­utaljuk a­ szinjátszógépü­ket ! a nagyváradi gyűlés ünnepélyes lefolyásáról .a kiadvány a következő beszédeket tartal­­mazza: Papp-Szász Lajos felsőházi tag: „Az Erdélyi Párt a legdrágább magyar történel­mi tapasztalatoknak és a korszerű magyar or­­szágépités szellemének megtestesítője“. G­ól Ieleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnö­ke: „Áldozatkészség és felelősségvállalás“. Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, ügy­vezető alelnök: „Az Erdélyi Párt Szent Lász­ló nevével és gondolatával indult el útjára“. László Dezső országgyűlési képviselő: „Miért van szükség az Erdélyi Pártra“. Dr. Su­dy Ti­bor, a párt székelyhídi járási tagozatának ci­nöke: „Intézményesen biztosítsuk a népi után­pótlást“. Szabó Károly nagyváradi ipartestü­leti elnök: .Az iparosok hűséggel kitartanak az Erdélyi Párt mellett". Ludvig Gyula, a Baros Szövetség nagyváradi elnöke: „A Ma­gyar Párt jogutóda az Erdélyi Párt“. Boros Mihály munkás: ,,A magyar munkás meghoz­za történelmi áldozatát“. Tóth Gyula kisgaz­da: „Az erdélyi magyar kisgazdáért nemcsak érdemes, de kell is dolgozni”". Ecseri Csapó Zoltán gyógyszerész: „Az ifjúság tetteket vár és tettekre ajánlja fel magát“. Korcsmáros Zsászló országgyűlési képviselő, nagyváradi pártelnök: „Az Erdélyi Párt jelkép“. A kiadvány ízléses címlapját és belső dí­szítését Keöpeczi Sebestyén József, a kitűnő erdélyi heraldikus, rajzolta. Bothmer báró volt ko7©?«­­ vári konzult bécsi fő­­­konzullá nevezték ki BUDAPEST, május 1. A Kormány­zó a külügyminiszétrium vezetésé­vel megbízott miniszterelnök előter­jesztésére Bot­hm­er Károly báró d­r. másodosztályú főkonzuli címmel fel­ruházott miniszteri osztálytanácsost a bécsi m.­ktor. fő­konzulátus vezeté­sével megbízta. (MTI.) Emelik a fodrász-ipari árakat BUDAPEST, május 1. A közellá­­tásügyi miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a borbély- és fodrászipar legmagasabb kiszol­gálási díjai május 17-től kezdve bi­zonyos mértékben fel­emelhetők. A rendelet a Budapesti Közlöny szom­bati számában jelent meg. (MTI.) Cséplőhöz, traktor-­­ hoz, congós- és \ S­örerőscsa­p* j ágyak javítása,­­ főtengely csiszolá­­­sa, csapágyak­­ öntése: Frisch Károly I Budapest, VI., Ki­­­­rály­ u. 50. Tel 1: 414-957, 425-903 .

Next