Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

1943 szaptemáér I. ELLENZÉK tmerfikre fog. Churchill röviden érintette a balkáni helyzetet és eközben kijelentette: bizakodással várom a napot, amikor Jugoszlávia és Görögország ismét szabadon és függetlenül élheti a maga életét. Jugoszlávia és Görögország uralkodói a háború után ismét elfoglalják trónjukat, ha a két nép szabad választással kívánja ezt. A következő részben ismét a québeci értekezletre tért vissza s rámutatott arra, hogy Nagybritannia számára a japánok elleni háborúban a kérdés súlya az indiai fronton és az Indiai-óceánon fekszik. Sokszor kérdeztek engem — mondotta Churchill — várjon azt hiszem-e, hogy a németeket még ebben az évben fogjuk legyőzni, vagy pedig később. Nem Amsterdamból jelenti a DNB: Hull külügyminiszter a hétfői sajtóértekezleten — a brit híriroda jelentése szerint — óriási hazugságnak minősítette egy amerikai újságírónak azt az állítását, hogy ő és a külügyminisztérium tudjuk pontosan mérlegelni azoknak a csapásoknak hatását, amelyeket orosz szövetségeseink mérnek a németekre, valamint mérlegelni a német területek bombázásának hatását és azt a lélektani hatást, amelyet mindez a német népre gyakorol. A tömeglélektan még sohasem volt annyira fontos körülmény, mint ebben a modern háborúban. Churchill hangsúlyozta, hogy nem szabad túlságos befolyást engedni a külső körülményeknek, majd így folytatta: Feleslegesnek és meddőnek találok minden találgatást arról, hoy a háború hamarosan véget ér-e. A befejező szavakban az egyesült nemzetek törhetetlen akaratáról beszélt és megállapította, hogy az egész világot reménység tölti el, hogy sikerül kivívni a háború után a valódi, tartós békét. több magas,rangú tisztviselője a Szovjet iránt nem viseltetik barátságos érzelemmel és azt kivánjálkl, hogy elvérezzék a Szovjet. Rendszerint mondottan nem törődöm a külügyminisztérium ellen, vagy az ellenem irányuló támadásokkal, ha azonban már érintik valamely szövetséges kománnyal való kapcsolatainkat, akkor kénnytelen vagyok vellük foglalkozni. Eden angol külügyminiszter, Winant amerikai nagykövet s Majszky volt londoni szovjet nagykövet kedden találkoztak. E találkozna során Majszky előtt valószínűleg ismertetik az általános helyzetet- Majszky és Vinant látogatásával kapcsolatosan olyan hírek keltek szárnyra, mintha a jelenlegi londoni megbeszéléseken előkészítenék a hármas találkozót. Természetesen lehetséges hogy ez a kérdér is szóba kerül, mert általános vélemény, hogy kívánatos volna egy hármas értekezlet egybehívása., Eden egyébként hétfőn a háborús kabinet tagjainak részletesen teszimost a québeci tanácskozásokról. Az Evening Standard jelenti Newyorkból, hogy Churchill miniszterelnek e hét második felében érkezik az Egyesült Államokba, ahol Roosevelt elnökkel fog tanácskozni. Ezek a tanácskozások tisztán angol-amerikai jellegűek lesznekés semmi összefüggésben nem állnak a québeci értekezlettel. Churchill és Roosevelt második tanácskozásának egyedülicélja az orosalszemélyekkel való későbbi megbeszélések előkészítése. Roosevelt és Churchill eszerint angol-amerikai vonalban kívan megállapodni, amelyet követnének az orosszal együtt megoldandó kérőéekkel kapcsolatban, hangzott a Churchill beszéd „Feleslegesnek és meddőnek találok minden tal , hogy a háború hamarosan véget ér-e44 — mondotta a bristerelnök Beszédében foglalkozott Franciaországgal, a Szovjetunióval, a második és a hit marsii fronttal, a légiháborúval, a Balkánnal és a háború időbeni befejezésének kérdésével Lisszabonból jelenti az MTI. Churc Tutt miniszterelnök kedden délután a québeci Fellegvárból rádióbeszédet mondott. Beszéde bevezető részében Churchill a québeci értekezlet egybehívásának szükségességéről beszélt. Ezután Franciaországról szólott. Hangsúlyozta, hogy Nagyúritanúja soha sem felejti el, mivel tartozik az emberiség Franciaországnak. Annak a biztos reménységnek adott kifejezést, hogy Franciaország ismét mint szabad és egységes állam emelkedik fel. A kanadai kormánnyal folytatott tárgyalásairól is említést tett, majd röviden utalt arra, hogy a szövetséges vezérkarok a québeci értekezleten behatóan megvitatták a háború valamennyi kérdését. Churchill igen melegen és elismerő szavakkal emlékezett meg arról a szerepről, amelyet a kanadai hadsereg a háború kezdete óta betöltött és külön felsorolta mindazt, amivel Kanada hozzájárult a háború sikeres folytatásához. Hangsúlyozta, hogy Kanada mindezt nem azért teszi, mintha valamilyen szerződéses kötelezettsége lenne, hanem kizárólag önszántából, mert meg akarja menteni az emberiség jövőjét. Churchill meleg köszönetét fejezte ki a maga és az angol nép nevében a kanadai népnek, majd annak a reménységnek adott kifejezést, hogy a jövőben alkalma lesz hasonló személyes helyszíni érintkezőbe lépni a nagy angol népcsalád többi tagjával is. Ezután a Szovjet Unió és a Nagybritannia közötti viszonyról szólott. Nem lett volna helyénvaló, ha Oroszország a québeci értekezleten képviseltette volna magát Ez az értekezlet ugyanis elsősorban a Japán elleni háború kérdéseit tárgyalta. Tekintettel arra, hogy a szovjet kormánynak öt éves szerződése van még a japánokkal, kínos és kellemetlen lett volna a Szovjet számára, ha résztvesz ezen az értekezleten. Churchill hangoztatta annak szükségességét, hogy Nagybritannia, az Egyesült Államok és a Szovjet Unió között háromhatalmi értekezlet jöjjön létre. Ha ez az értekezlet eddig még nem valósult meg, ez nem azt jelenti, mintha nem lennének hajlandók az értekezlet megtartására, hanem kizárólag arra vezethető vissza, hogy Sztálin marsall, aki személyesen áll az orosz hadak élén, e pillanatban nem hagyhatja el a harcoló frontot. Sztálin marsall bizonyára nem vesztegette el az idejét, mint ahogyan azt az orosz frontról érkező legutóbbi jelentések is bizonyítják. A közbeeső időre igen szükségesnek és sürgősnek látszik, hogy a három nagyhatalom külügyminiszterei, illetve felelős személyiségei értekezletet tartsanak és előkészítsék azt a második értekezletet, amelyen majd a három állam fejei vesznek részt és amely a jövő fontos problémáit fogja megvitatni. Nincsen semmiféle olyan ok, amely arra késztethetné a szövetséges hatalmakat, hogy a Szovjet Unióval ne közöljenek mindent a legnagyobb bizalommal. Churchill hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben igen sokat beszéltek a második front szükségességéről. Tekintettel arra, hogy mindmostanáig az oroszok vállára nehezedett az ellenállás legnagyobb súlya, egy pillanatig sem kárhoztatja az oroszokat azért, mert sürgették a második frontot. Előre tekint, arra a napra, amikor a szövetséges hadseregek átszelnek a Csatornán és teljes erejükkel rávetik magukat — közelharcban — a Franciaország földjére betört ellenségre. Bizonyára nem kívánják tőle, hogy megmondja, hol és mikor csapnak le. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy ilyen nagyszabású támadás” igen kemény és sokoldalú irányú kérdések szövevényét hozza magával. Azt mondta, hogy ugyanúgy hisz a második frontban, mint a harmadik arcvonalban. Beszéde következő részében visszapillantást vetett az afrikai harcokra. Hangsúlyozta, hogy az afrikai kampány sikere nagyon megkönnyítette a további hadműveleteket. Churchill félmillióra becsüli a hadifoglyok számát. Mind az Atlantióceánon, mind a Földközi-tengeren kezükbe ragadták a stratégiai kezdeményezést és az ellenség nem tudhatja, hogy melyik órában és hol fogják kihasználni ezt a stratégiai kezdeményezést. Churchill rátért a Németország elleni légitámadásokra is és azt mondotta, hogy a bombázások mérve és pontossága állandóan növekszik és növekedni Londonban előkészítik a háromhatalmi értekezletet Taganrog kiürítése a szovjet eharkovi előnyomulása miatt vált szükségessé Stockholmból jelenti az MTI. Berlinben a védekezés most a miuszi szakasz körül összpontosul. Itt a harcok változatlanul tovább tartanak. Arra számítanak, hogy az oroszok ezen a részen a legközelebbi napokban új tartalékokat vetnek be. Berlinben általában azt hiszik, hogy az orosz hadvezetőség a lehetőség szerint ki akarja használni azt a négy hetet, amely az eső és a sár beköszöntése előtt még van. Taganrog kiürítésével meghiúsították az oroszoknak arra irányuló hadászati terveit, hogy elvágják a német déli szárnyat. Moszkvai jelentések azt állítják, hogy a harctér most Taganrogtól 70 kilométernyire nyugatra, Nikolajevkától Kotselnikovóig vonul. Berlinben azonban nem közölték a nyilvánossággal, hogy a német csapatoknak Taganrognál történt visszavonása nagyobb, vagy kisebb arányú hadművelet volt-e. Csak annyi ismeretes, hogy ez a katonai intézkedés a szovjet harkovi előnyomulása miatt vált szükségessé, miután ennek következtében az egész német déli arcvonal abban a veszedelembe jutott, hogy bekerítik. A német katonai szakértők hangsúlyozzák, hogy mindamellett a carBerlinből jelenti az Interinf a keleti arcvonal helyzetéről. Az eddig beérkezett jelentések szerint a keleti arcvonal déli szárnyán folytatott, elszakadó műveletek következtében a taganrogi német harci csoportok jelentős áttörési sikert értek el. A bolsevisták követték előretolt lovashadosztályaikat, gépesített gyalogos és erős páncélos alakulataikat, amelyek arra törekedtek, hogy elzárják a német kötelékek útját. hovi harcok döntőek. Itt a szovjet repülőkkel támogatott erős páncélos alakulatokat vet be. Bár a harkovi szakaszon sikerült itt-ott benyomulniuk a német vonalakba, ennek csak helyi jelentősége van. A betörés helyeit azonnal elzárták, illetve a betöréseket visszaverték. A középső vonalon a harcok súlypontja Szevszknél van. Itt a harcok szakadatlanul tartanak. Miután a német főparancsnokság intézkedése után a német arcvonal szélső déli szár■ nyát visszavonták és kiürítették Taganrogot, a német hadvezetésnek sikerült az arcvonalat megfelelően megrövidíteni és elzárni a betörés helyeit. A Miusz folyó felső folyásánál az orosz nyomás tovább tart. Német jelentések szerint a szovjet más szakaszokról vont el csapatokat s másod és harmadrendű tartalékokat is bevetett. Német vélemény szerint azonban az elhárító csata súlypontja továbbra is Charkovinál van, ahol a legtöbb helyi jelentőségű orosz betörést sikerült elzárni és a bekerített oroszokat megsemmisíteni. Némely helyen berlini magyarázat szerint a harc tovább tart. Nagy páncélos csata kezdődött, melyben a német harckocsiknak és rohamlövegeknek sikerült néhány óra alatt a szovjet páncélos alakulatból 25 nagy harckocsi megsemmisítése által széles rést vágni, amelyen keresztül a német gránátosok megrohamozták a szovjet lovas és lövészalakulatokat. Saját nehéztüzérségük és páncélos kötelékeik védelmében a német csapatok áttörték a bolsevisták vonalait és nyugat felé megtisztították az utat. Ez alkalommal egy német kötelék több mint ezer foglyot ejtett. A Szovjet veszteségei a német támadó fegyverek jól irányzott tüze következtében rendkívül súlyosak voltak. Az áttöréssel egyidőben a német gyalogság tehermentesítő támadásokat intézett erős szovjet páncélos kötelékek ellen éppen abban a pillanatban amikor ezek megelőző hadmozdulattal ismét meg akarták akadályozni az áttörést. A német gyalogos erők vezetősége gyorsan felismerte a helyzetet. Nagy lélekjelenléttel minden rendelkezésre álló páncéltörő fegyvert harcba vetett és így a legrövidebb idő alatt, megsemmisített egy szovjet páncélos dandárt. Említést érdemel, hogy a német áttörő csapat nemcsak összes nehéz hadifelszerelését, minden fegyverét és járművét, hanem összes sebesültjeit és hadifoglyait is magával tudta vinni. Az áttörő csoport soraiban a német haditengerészet szárazfölűi alakulatai is harcoltak. A könynyű tengeri erőknek egyébként még sikerült Taganrognál két szovjet ágyunaszádot elsedveszteni és két repülőgépet lelőni. Eközben a Donecnél semmi jelentős harci cselekmény nem volt és Charkov térségében is csökkent a harcok hevessége. Szavszk szakaszán változatlan keménységgel folyik a küzdelem. A német légierő erős kötelékei a keleti arcvonal minden gyújtópontján sikeres támadásokkal avatkoztak be a harcokba. Taganrogtól nyugatra egy német harcicsoport kitört a szovjet gyűrűből A lelkiismeretes munka rombolta le Boris király egészségét Szófiában nagy érdeklődéssel tárgyalják a megalakítandó kormányzótanács kérdését Szófiából jelenti az MTI. Boris király halála továbbra is szinte egyetlen eleme Szófia hangulatának. Magasabb politikai és szakorvosi körökben azt a véleményt nyilvánítják, hogy bár a király betegsége hirtelen, és mondhatni előzmény nélkül következett be, lefolyása mégis megfelel az angina pectoris tüneteinek. Azok, akik az utolsó hetekben a királynál kihallgatáson voltak, elmondják, hogy Boris király fáradtnak és idegesnek látszott. Környezetének tanúsága szerint az uralkodó hosszú idő óta napi 12 órát is dolgozott és ez a túlfeszített munka ásta alá egészségét, úgyhogy szervezete nem tudott megküzdeni a betegséggel. Az ország érdekében végzett szakadatlan és lelkiismeretes munka volt tehát orvosi vélemény szerint a király halálának egyik közvetett, de nem legfőbb oka. Hétfőn korán reggel a király holttestét átvitték a Szent Péter Pál templomból az Alexander Nevvsky székesegyházba. A ravatalhoz reggel 7 órakor először Cirill herceg, valamint Eudoxia hercegnő látogatott el, majd az udvari főtisztviselők következtek. Eddig még meg nem erősített hírek szerint Boris királyt a rilai kolostorban temetik el. Filov miniszterelnök hétfőn délelőtt sorban fogadta a külföldi államok követeit, akik kormányaik nevében részvétüket fejezték ki. Délután a követek és a katonai attasék az udvari részvétkönyvbe írták be nevüket. A Bolgár Távirati Iroda jelenti: Filov miniszterelnök és külügyminiszter hétfőn egymás után fogadta a szófiai diplomáciai követek vezetőit, akik III. Boris király elhunyta alkalmából tolmácsolták országaik részvétét. Szakadatlanul érkeznek az ország különböző részeiből és külföldről is a részvétet kifejező táviratok, amelyek a bolgár nemzet és kormány iránti részvétet tolmácsolják a nagy csapás alkalmából. Ugyanakkor szerencsét kívánnak az új királynak. Bolgár politikai körökben úgy tudják, hogy az elhunyt király semminé politikai végrendeletet nem hagyott hátra. Politikai körökben élénken tárgyalják a megalakítandó kormányzó tanács kérdését. Az alkotmány értelmében a kormányzó tanács tagjait a nemzetgyűlésnek kellene megválasztania. Minthogy azonban a nemzetgyűlés megalakításához új választások kiírására lenne szükség és a választások megtartására a jelenlegi háborús helyzet érthetően nem alkalmas, előreláthatóan más megoldást fognak majd alkalmazni a kormányzó tanács tagjainak kijelölése érdekében. Légiriadó Svájcban Zürichből jelenti az MTI. Baselben és Zürichben hétfőn éjszaka légiriadó volt.