Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-02 / 247. szám

L 4 hercegprímás főpapi miséje A főpapi mise alatt az evangélium után dr. Vargha László budapesti hitszónok lé­pett a szószékre. Gondolatmenete a követ­kező volt: Krisztus történelmi élete alatt csak az isten ország alap­j­át vetette meg, mert megváltó működését tovább, folytat­ja abban a látható szervezetben, mely hí­veinek hatalmas táborából áll. Az egyház a vatikáni zsinat meghatározása szerint 3. nemzetek fölött él s rendíthetetlen szik­­laszilárdságánál fogva és belső életerejé­nek megnyilvánulása szerint isteni külde­tésének önmagában elegendő bizonyíté­­ka. Míg a történelem le nem záródott puszta emberi értelemmel nem mondha­tunk róla ítéletet. Titokzatosságának ho­mályába egyedül a kinyilatkoztatás fény­­csóvája hasít bele, mert­­az Úr minden­ A hercegprímás fgadtatása Dr. Serédi Jusztinian bibornok-her­cegprímás, akit Mátray Gyula dr.­­ pápai titkos kamarás és Esty Miklós világi kamarát kísértek el útjára, szombaton délután fél­négy órakor érkezett Kolozsvárra. Fogadtatására megjelentek a világi hatóságok képvise­lői, Valamint az összes katolikus egyházi alakulatok küldöttségei. A papság neveben Sán­dor Im­re püspöki helytartó mondott üdvözlő beszédet és hangsúlyozta, hogy nagy meg­tiszteltetés és nagy öröm Erdély katolikus társadalmának, hogy az ország legelső főpapja személyes látogatásával akarja megismerni munkájukat és segít kérdéseinek megoldásában. A bibornok meleg szeretettel válaszolt az üdvözlésekre és jóságos szava volt a világi és szerzetes papság mindkét egyes tagjához, akik közül sokat személyesen ismert. Dr. Inczéd­y- Joksman Ödön főispán a státus igazgatótanácsának küldöttségét vezette és üdvözlő beszé­dében hangoztatta, hogy a státus évszázados hagyományai szerint Erdélyben a világi hí­vek mindig együttműködtek az egyházi férfiakkal és ezzel példát adtak az egész magyar katolikusságnak, hogy miként lehet főleg a közoktatás terén valóban nagyot alkotni és a Vagyontalan néposztály tehetséges gyermek­eiből nagy embereket nevelni a hazának. Ez­után a különböző küldöttségek üdvözölték a hercegprímást, aki megható közvét­ettséggel fejezte ki köszönetét. A Kolóiiku­s Akció alakuló ülése Az Erdélyi Katolikus Akció központi tanácsa alakuló díszgyűlését vasárnap délután 5 órai kezdettel tartotta a Má­tyás Király Diákház nagytermében, me­lyet a kolozsvári katolikus társadalom minden rétegéből összesereglett közön­ség az utolsó zugig megtöltött. Igen so­kan álltak a bejáratközökben, de a rend és fegyelem példás volt. Az emelvény fes­tői képet nyújtott: a kolozsvári katolikus iskolák 300 gyermeke Nagy István kar­nagy vezetésével énekkart alakított s en­nek koszorújában állott az előadói asztal. Pontosan öt órakor érkezett a hercegprí­más a kolozsvári püspöki helytartó és szű­­kebb esztergomi környezetének kíséreté­ben. A nagyterem közönsége fegyelmezett csendben fogadta a magas vendéget és a­­pápai himnusz közös éneklésével kezdő­dött a diszgyűlés. A szombati előadások Az Erdélyi Katolikus Akció megalakulását előkészítő előadások során szombaton este hét órakor a Szent Mihály-templomban P. dr. Varga László a Krisztus Ország céljairól beszélt. Ugyanaznap este fél 16 órakor Varga László dr. a Gábor Áron főiskolai diákott­­hon nagytermében Hitvalló magyarság címmel tartott előadást. Kifejtette, hogy keresz­ténységünk és magyarságunk szoros egysége megköveteli, hogy mindkettő­­mellett hitet te­gyünk. Öntudatos keresztény magyaroknak kell lennünk. A vármegyeház dísztermében, a harmadik előadóesten Mihalovics Zsigmond prelátus adott elő a népművelésről, amelynek alapjai a család, a nemzet és az egyház. Nyisztor Zoltán dr. a katolicizmus szociális feladatairól beszélt. Megállapította, hogy az egyház nem­ ártja bele magát a tisztán világi és földi dolgokba, de igenis köze van mindenhez, ami az erkölcsöt érinti. A magyar katolicizmus arra törekszik, hogy a szo­ciális igazság szellemében inspirálhassa a törvényeket és a lelkek felett gyakorolt hatal­mával azokat előkészítse és megérlelje a keresztény szociális rend befogadására és gon­dozására. A kváli előadóknak vitéz Boga Alajos dr. pápai prelátus, helyettes püspöki helytartó mondott meleg szavakkal köszönetet. Krisztus király vasárnapja ígyeri fetin­yei c± a nap angolb­a a Mátyás Király-teret ennek az október­­végi vasárnapnak reggelén s az ősi kö­vek, melyeket félévezreddel ezelőtt illesz­tettek be a diadalmas küzdelem égi pat­­rónusának, Szent Mihály főangyalnak templomfalaiba az akkori magyarok, ün­nepi melegben sütkéreztek. A templom főbejáratán a légvédelmi intézkedés elta­karta a domborművű díszeket, de az Ol­táregylet agilis elnöknője, dr. Konczvald Tiborné fenyőgirlanddal keresztet irt rá s melléje kétoldalról a legrégibb Krisztus­­szimboliumot: az alfát és ómegát rakta ki fenyőágakból. Fél tiz felé alig lehetett helyet kapni a templomban. A bejárathoz dísznövényeiket állítottak s a papság küldöttsége innen a zászlódiszes plébánia­épületig sorakozott fel, hol a magas köz­jogi méltóságnak kijáró katonai diszőr­­ség áll. Pont tíz órakor harangzúgás je­lezte, hogy a hercegprímás elindult első emeeleti lakásáról s nemsokára hermelin­­galléros s bihor uszály­os­ alakja megjelent a kapuban. A kétoldalt tömött sorokban álló hivekre folytonosan áldást osztva, vonult a főpap a templomba, melynek be­járatánál dr. Baráth Béla kanonok-plébá­nos nyújtotta szokás szerint a szenteltvíz­­hintőt a bibornokérseknek, aki az „íme, a nagy pap“ kezdetű régi ének dallamai mellett vonult be az ősi egyházba s rö­vid ima után magára öltötte a katolikus egyház hagyományos művészettel készült főpapi miseruháit. A magas rangú celeb­­ránsn­ak dr. Scheffle­r János szatmári me­gyéspüspök és Sándor Imre püspöki hely­tartó palástban s fehér süveggel a fejen nyújtott segédletet, míg Palzots Károly szatmári püspöki helytartó, Lindenberger János nagyváradi nagyprépost, Balázs András prelátus-kanonok, vitéz dr. Boga Alajos prelátus-kanonok, Mihalovics Zsig­­mond prelátus-igazgató a Stádiumban foglaltak helyet. Dr. Baráth Béla kano­­nok-főesperes vezette a szertartásokat, dr. Bálint József szentszéki tanácsos és Ferencz Benjamin püspöki irodaigazgató a diákoktól szerepet töltöttek be, továbbá Esty Miklós világi kamarás és Mátray Gyula dr. és Rejőd Tiborc dr. pápai ka­marások, Csergő Benedek, Medvigy Mi­hály hitt­anárok, Huber József püspöki le­véltáros és még több pap látták el a litur­giai segédletet. ellenzék. Seré­d­i Ju­sztinián­dfr. bi­tos-Siercesprimás előadást tartott az Erdélyi Katalikus Akció alakan­ő diszkratgin Erdély katolikus társadalma fényes külsőségek között fogadta a h­erceg­­primást, aki vasárnap misét celebrált a Szent Mihá­y-templomban Seré­di Jusztinián drMagyarország bibbornok-herceg­prímása két napon keresztül Kolozsváron tartózkodott. A hercegprímás részt vett az Erdélyi Katolikus Akció megala­kulásának ünnepi gyűlésén, amelynek fényét, és jelentőségét teljessé tette, hogy előadást tartott. Erdély fővárosának katolikus társadalma fényes külsőségek között fogadta a her­cegprímást. De a katolikus társadalmon kivil szeretettel és örömteljes tisztelettel üdvözöl­te az egész magyarság az ország katolikus híveinek legfőbb papját az ősi­ város falai kö­zött. A mai megpróbáltatásokkal teljes időkben mindennél inkább szükség van arra, hogy megtaláljuk az igazi keresztényi szeretet lényegét. Erdélyben, a vallásszabad­ság ősi föld­jén a keresztény hitfelekezetek mindig megtanít­ák az együttműködés­­ útját. Istenért és a hazáért! Ebben a mondatban a legigazabban visszatükröződik az erdélyi életfelfogás , , és ez a szellem jellemezte az Erdélyi Katolikus Akció alakuló gyűlését is. Seredi Jusztinián hercegprímás azokban a keresetlen szavakban, amelyekkel megérkezése alkalmával az üd­vözlésekre válaszolt, nem­csak katolikus híveihez szólott, hanem az egész erdélyi magyar­­­sághoz, amely az idegen uralom keserves meg­próbáltatásai között is hű­ maradt a nemzeti szellemhez, amit elsősorban a lat erejének köszönhetett. _ . Azok a felszólalások, amelyek az Erdélyi Katolikus Akció alakuló gyűlésen elhang­zottak, mind azt bizonyították, hogy a mai történelmi időkben tiszt­ásán vagyunk az előttünk álló feladatok nagyságával. Átérezzük a krisztusi szeretet parancsait és keresz­tényi alázattal­, de törhetetlen hittel készülünk a jövendő nagy építőmunkájára. Ennek mi építeniünk mindk legjobb pillére az igazi kereszténység, amely Istenhez vezeti a lelkeket és megmutatja htt az utat­, melyet testvéri­ egységben kell követni, ha hazánk és nemzetünk jobb jövendőjét akarjuk szolgálni. Ezekben d­eekitűzésekben erősítette meg Erdély katoli­kus társadalmát a bíboros hercegprimás kolozsvári látogatása, amelyet minden bizonnyal gyönyörű megvalósítások eredményei fognak követni, ható szava kezeskedett, hogy az Ő biro­dalmát minden elmúlással és a megron­tására törő minden ellenséggel szemben biztosítja. Mi, a huszadik század keresz­tényei e tekintetben átmentünk már a hitből a látásba, mert mi már tapaszta­latból, majdnem kétezer év távlatából tudjuk, amit az apostoli korszakban élt őseink csak hittek: a pokol semmi hatal­ma ezen az országon erőt nem vehet. Más sz­óval, az egyház története, fejlődése,­­fönnmaradása és mai helyzete a világban páratlan történelmi csoda. Ennek a bi­rodalomnak fönnállását és ma is fogyat­­kozatlan életerejét véges emberi ténye­­zőkkel megmagyarázni nem lehet. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nagyobb rend­kí­vüliség ez, mint a halottak föltámasz­tása és a keny­érsz­ap­orit­á­s, vagy a há­borgó tenger lecsillapítása. Semmiféle­­földi ok, sem politika, sem vagyon nem biztosítja ezt a szilárdságot. E ténynek egyetlen magyarázata az, hogy az isteni mindenhatóság szikláján áll ez az ország. Krisztus jelenléte főképpen abban mutat­kozik meg, hogy egyrészt tanításának tisztaságára vigyáz, másrészt minden idő­ben vannak benne olyan tökéletes keresz­tények, az újjáteremtő kegyelemnek olyan remekei, akikben valósággal újra megtestesül közöttünk a megváltó Isten, kegyessége és embersz­eretete. Péter ha­jóján Isten van s azért nem merülhet el soha. A szentmise ősi liturgikus énekeit, az úgynevezett Gregorián énekeket a ko­lozsvári római katolikus teológiai főiskola énekkara adta elő dr. Faragó Ferenc pá­­r­pai titkos kamarás vezetésével, m­íg a po­lifon egyházi dalokat Nagy István és Ko­­tsis Cecília nővér vezetésével az egyesí­tett középiskolai katolikus énekkar szol­gáltatta. Megható volt az a jelenet, mikor a misét celebráló bíbornok az áldozás előtt a két segédkező főpapnak s az ösz­­szes többi papoknak békeölelést adott. Az utolsó evangélium előtt áldást osztott a hercegprímás s azután a drágaköves mitrával a fején az egész asszisztenciával az oltár lépcsőjénél állva, látható megin­­dultsággal énekelte az egész templomot betöltő hívek seregével a Magyar Him­nuszt. ■ VíMtlV­eb /i­uVílhan elemese a hidalom. Fájdalmak, rossz közérzet ellen TABLETTÁK 99 Erdély Krisztust akarja“ Elsőnek Sándor Imre püspöki helytartó beszélt általában a katolikus ünnepek je­lentőségéről, melyek koronként a legfon­tosabb eszményeket és azok megvalósí­tóit, a szenteket és mártírokat tárják a hívek e­lé. 1925-ben a pápa azért rendelte el Krisztus Királyságának ünnepét, mert századunkban mind többen tagadták meg Krisztus uralmát. Sokan a hitetlenséget akarták az emberiség vallásává tenni. Erdélyben is érezhető volt a hit elnyo­mása, visszaszorítása, ami ellen bátran küzdöttek a papokkal együtt a világiak is, minden vonalon. Ma szabadon meg­vonjuk, hogy­ Erdély Krisztust akarja, a humánum felett akarja a christianumot is. Minden erdélyi embernek vallania kell Krisztus törvényeinek követését a magán- s a közéletben s Krisztus sze­­retete alapján kell törekednie felépíte­ni az igazság és a béke országát. Majd hódolattal köszöntötte a világ leg­nagyobb egyházjo­gtudósát, a magyarság büszkeség­ét, aki az egyházjogi kódexet szerkesztette és aki az 1930. év Szent Im­re jubileumával, aztán 1938-ban az Eucha­risztikus kongresszussal és a Szent István, jubileummal az egész világ figyelmét ha­zánkra és a trianoni igazságtalanságra te­relte. 99 Istentől és Istenh­ez ! A közönség zugó ünneplése közt állott szólásra bíborpalástjában Serédi Juszti­­nián hercegprímás. Minden ember hiva­tása „Istentől és Istenhez!“ — mondotta. Aki más végcélt tűz­ ki, az végzetesen té­ved és veszedelembe sodorja embertár­sait. A cél elérésére nem elég a kinyilat­koztatott hitbeli és erkölcsi igazságokat elméletben tudni, hanem szükséges az élő hit, a cselekedet útján megvallom Krisz­tust. Krisztus nem nevezett ki címzetes apostolokat és nem akar látni címzetes ka­­ t. A Varges-nagykávészér Horthy­ út 5. téli szezonnyitó nagy családi műsorában fellép a Kolozs­váron még nem látott és 4 évi külföldi útjáról a háborús Rómából a most hazamenekült DUO DARLING mondann akrobatikus káprázatos mutatványaival. CSILLAG ANNA táncfenomén. Ezenkívül egész estét betöltő változatos táncszámok. Teljesen új zenekar. Bel- és külföldi italok. SZOL­O ÁRAK. Műsor kezdete 9 órakor. Asztalrendelés telefonon 37—95.

Next