Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-01 / 74. szám

— 2 t a kormány eddigi rendeletei a magyarországi zsidókérdés végleges rendezéséhez csak meg­nyitották az utat — mondotta a sajtónak adott nyilatkozatában vitéz Endre lá­s­­ló bel­ügy­i á­l­la­mt­itkár BUDAPEST, április 1- A-? Esti Újság munkatársa felkereste vitéz Endre Lász­lót, aki az új belügyminiszter mellett az adminiszt­rat­iv államtitkári munkákait tö­lti be. Az államt­it­kár nyilatkozott és egyebek között ezeket mondotta:­­_ A kormány­ eddigi rendeletei csal: megnyitják azoknak az intézkedéseknek a sorát­, amelyek rövidesen a magyaror­szági zsidókérdés végleges rendezésére ve­zetnek. A kormányzat eltökélt szándéka, hogy az eddigi kivételezések, kibúvók és engedmények­ helyett végre egységes­­érv alapján hozza nyugvópontra ezt a kér­dést . . .. _­­ nemzet érdekében m­a minden té­ren gyors és határozott rendszabályokra van szükség. Téves és célzatos beállítás, mintha a hazai zsidókérdés a világpoliti­kai helyzet eredményeképpen vetődött volna újra fel. A zsidókérdés rendezését a magyar fajvédő társadalom sürgette kö­­­zel 25 esztendeje. A magyar antiszemitiz­mus nem politikai divat­, nem időszerű po­litikai irányzat, vagy eszmék másolása, vagy politikai utánzása.­­ A m­ayarság nem egy-két eszten­­­deje, hanem évtizedek óta, úgyszólván el­sőként Európában, a saját kárán érezte azt, hogy milyen végzetes veszélyt jelent az egyre nagyobb arányiakban elhatalma­sodó zsidó befolyás Évtizedes küzdel­münk idején alakult ki binnünk az a tu­dat, hogy csak gyökeres megoldás hoz­hatja meg a mindkét fél szempontjából kívánatos végső és kielégíti­­eredményt. Nem azt hirdetjük, hogy valakit azért, mert zsidófalu, meg kell verni, vagy sze­mélyében üldözni kell. Meggyőződésün­ket abban foglalhatjuk össze, hogy a zsi­dóság­­i magyar faj szempontjából sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem fizikai­lag nem­ kívánatos elem.­­ Ennek tudatában keresni kell azt a megoldást, amely a zsidóságot teljes egé­szében kikapcsolja és kiküszöböli a ma­gyarság életéből. Nem gyűlölet és könyör­telenség irányítja az új rendezés megvaló­sítását és nem az a célunk, hogy az egyént megalázzuk. A megjelölést nem azzl­l a gondolattal valósítottuk meg, hogy az bármiféle vonatkozásban megszzégy­eitést, vagy megbélyegzést jelenesen.­­ A megbélyegzés elsősorban honvé­delmi célunk jelentősége, mert éppen az elmúlt hónapok eseményei igazolják, hogy az ellenőrzés nélkül izgató zsidó szellemi­ség és befolyás milyen pusztítást visz véghez a magyarság körében. Az államtitkár a nyilatkozat további részében utalt a zsidók ártó ma­gatartá­­­s­á­r­a, megv­esz­teget­ése­i­r­e, btf f­o­l­y­ásolására, láz.1 fására és arra, hogy a lázi iis akkor ér'' r.1 d­őfokát, amikor a német seregek kelem megkezdték tervszerű visszavo­­n­­ ti: 't. ". A zsidóság úgy érezte, elérkezett a pillanat, amikor levetheti magáról az ál­­arcot. Akkor, amikor az ország történel­mileg legsúlyosabb időszakára készült fel, a magyarországi zsidók véglegesen és tö­kéletesen elkülönítették magukat a nem­zettől.­­ Amikor zsidó ösztökélésre összetalál­kozott a magyarországi népfront és az utóbbi időben már nyílt állásfoglalástól se­m riadt vissza, a f­ővédő magyarság úgy érezte, elérkezett a legvégső leszá­molás órája. A végtelen zsidó mohóság, ízléstelenség és elvakultság, maga idézte fel a sorsát maga ellen. Az ország szelle­mi és fizikai zsidóta­nitása elsősorban a magyarság érdeke. Éppen ezért ezt min­denképpen végre is fogjuk hajtani. Okeghemtől Kodályig A kolozsvári tanítóképzők kórusának egyházzenei hangversenye A művészi kivitelű műsor, amelyet belé­péskor a kezünkbe nyomtak, a kórus ünne­pélyes és fegyelmezett bevonulása, egyáltalán minden külső jel arra vallott, hogy az állami tanítóképzők vegyeskarának a hangversenyét művészi gonddal készítették elő De végigla­pozva a grafikai szempontból is kitűnően si­került műsort, azonnal szemünkbe ötlött a szellemi rész, a program tudatos felépítése is A kereszténység első századából megőrzőn gregorián énekkel kezdték a tanítóképzésön, azután a 15. század nagy németalföldi mes­terének. .­ maga korában a zene fejedelme­ként emlegetett Okeghemnek egy Kyriéje kö­vetkezett Az egymással összefonódó, kanyar­gó és gomolygó dallamok a kórusművészet legszebb virágzásának a korát idézték föl Okeghem után legkiválóbb tanítványának, Josqma de Présnek egyik négy szólamra írt szerzeménye került előadásra, így haladva a tiszta a capella-stílus felé, meg kellett szólalnia Palestrinának s utána Orlando di Lassónak, aki harsonákról, sípokról és citerákról úgy énekel, hogy a kórusból harsonák, sípok és citerák hangja csendül ki. Lotti orgonaként zengő kórusa, a Crucifixus és Gabrieli Gio­vanni Jubilate Deoja zárta a latin nyelvű mű­vek sorát. A szünet után csíki népénekeket hallottunk, újból megcsodálva az áhítatnak és a díszítő kedvnek sűrű hajlításokban való ki­fejeződését. Azután Bárdos Lajosnak egyik legsikerültebb munkáját: ,,Az Úristent m­a­­gasztalom** kezdetű kórust adták elő a taní­tóképzősök s Kodály Zoltánnak három mű­vét: az Első áldozást Kolozsvárt először, a 121. genfi zsoltárt és a Szent István király­hoz szóló éneket. Nagy István elmélyedő hajlama és magas­­igényű művészi törekvései tükröződtek a mű­sorban, meg a kicsiszolt előadásban. Jóllehet az iskolák bezárása és­ a küszöbön lévő vas­úti korlátozások miatt a diákság egy része sietve elszéledt és a kórus 1­20 tagjából csak nyolcvan lépett a pódiumra, az együttes produkcióin mégsem szenvedett csorbát. Nyilván, belejátszott ebbe a szereplők fanati­kus odaadása és rajongása a művek szép­sége iránt, ámde legtöbbet az tett, hogy Nagy István kórusában nincsenek sereghajtók, min­den növendéke egyformán tisztában van a reá háruló feladattal. A kórusnak és karnagynak művészi telje-­ sítményét nézve, egyrészt a tanítóképzősök­­ előadásmódjának egy-két technikai titkára akarunk rámutatni, azután Nagy Istvánnak s a művek lelkét megszólaltató művészetére ki ne figyelte volna meg, ha másutt nem, s hát a pesti rádióban, a magyar énekkaroknak azt a sajátságát hogy a férf karokból a te­­r­rrorok, a vegyeskarból pedig a szopránok­­ uralkodó hangon csendülnek ki. Nagy István kórusa azonban távol áll ettől a művésziet­ert g­yakorlattól s épp ellenkezőleg, mindig ki­­gyensúlyozottan, tömören, élő orgonaként szól. Polifónikus műveken, Palestrinán, Las­­suson és Okeghemen nevelkednek a tanítvá­nyai s ez nem marad hatás nélkül. Emellett persze tudni kell azt is, hogy hiába van p­ano előírva az egész kórus számára, ha például a basszus szólamban nehezen kiéne­­kelhető, mélyi hang áll, olyankor a basszus mégis fortét énekel, épp a hangtömegek ki­egyensúlyozása érdekében. Nagy István karnagyi értékei most vannak teljes kibontakozásban: mozdulatai kifejezők és teljesen felszabadultak sugárzik belőle az energia és a magávalragadó erő. Tegnapi hangversenyének értékei közül légióként a stílusbeli töké­letess­éget kell kiemelnünk. Pa­­lestina a capella-stílusa úgy szólalt meg a ko­lozsvári diákok ajkán, mintha Róma vala­melyik bazilikájának a kórusát hallottuk volna, amely évszázados hagyományokat őriz. Kodálynak pedig éppen leh­ivatottabb interpretátora. Jól tudjuk (többek között Beethoven életrajzaiból is, aki műveinek elő­adása után mindig afelől érdeklődött legelő­ször: milyenek voltak a tempók?), hogy a ti­mpóvételen múlik a legtöbb, így Kodály Szent Lstván királyhoz s­zóló énekét is töké­letes előadásban csak Nagy Istvántól hallot­tuk eddig, viszont ő minden más karnagynál szélesebben vezényel a fájdalmas felkiáltást: „Hol vagy István király? — Téged magyar kíván­t. Nagy István helyét a kórusművészet leg­jobb magyar mesterei: Bárdos, Vaszy, Ádám Jenő, Werner és Kertész Lajos közt látjuk: KÉKI BÉLA. r. t. r. ) Elutazás előtt érdeklődjük meg a vonatok indulását BUDAPEST, április 1. (MOT.) Április 1-től, szombattól­ kezdve bizonyos me­netrendi és díjszabási változások lépnek életbe és ezért a MÁV igazgatóságba fel­kéri az utazóközönséget, hogy elutazás előtt a MÁV áll­omásfőnöks­ég­eknél és tájé­koztató, felvilágosító irodáknál a vonatok közlekedése felől érdeklődjék. Kétszázezer pengő értékű ruhaneműt gyűjtöttek a nagyváradi szegényeinek NAGY­VÁRAD, április 1. (Saját tudósítónk­tól.) .A most befejezett ruhagyűjtési akció so­rán Nagyváradon 200 ezer pengő értékű ruhá­zati cikket gyűjtöttek össze, aminek egyhar­­­ad részét tartalékolják az esetleges légitá­madás károsult fffi számára, kétharmad részét békebeli áron juttatják rászórta szegény embe­rek rendelkezésére. Az összegyűjtött holmik között szerepel 186 pár gyermekcipő, 258 pár férficipő, 198 pár női cipő, 707 férfiharisnya, 561 gyermekfehér­nemű, 758 férfiing 331 nadrág, 99 télikabát, 38­­ nőiruha és mintegy 3000 darab vegyes ru­házati cikk I 1: adakozás eredménye általában kielégítő, de me­gátlá­­tható, hogy a jobbmódúak közül sokan megtagadták­ az adományozást. Az újsá­gokban közölni fogják azok névsorát, akik adakoztak és azok névsorát is, akik megtagad­ták az adakozást. Egyesítették az állami és társadalmi hadigondozás vezetését BUDAPEST, április L­­MTI. Az 1942. évben társadalmi egyesületként alakult Országos Ha­digondozó Szövetség látta el a támogatásra szoruló hadisérültek és hadigondozottak ügyeit. 1943 októberében a hadigondozást pol­gári feladattá tették s az ügyek intézésére megalakult az Országos Hadigondozó Hatóság, amely most, január elsején kezdte meg műkö­dését. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az eredményesség érdekében az ügyeknek egysé­ges szempontok szerint történő irányítására van szükség. Az állami és társadalmi hadigon­dozás vezetését tehát egy­esíteni kell. Vitéz Bonczos Miklós, az Országos Hadigon­dozó Hatóság elnöke most elrendelte, hogy a szövetség ügyeinek intézését a mai naptól a Hatóság vegye át. A Szövetség ügyeinek irányí­tására Cser János dr. miniszteri tanácsos, a Hatóság szociálpolitikai osztályának vezetője kapott megbízást. Az Országos Hadigondozó Hatóság nagy lendülettel folytatja a hadigon­dozás kiépítését. Az eredményességet biztosítja a honvédelmi miniszter megértése, amellyel megengedte a hadigondozó tiszteknek a hadi­gondozó feladatokra való igénybevételét. f­él évszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik. ■h°uíy­­ír,om­.sp­íngem­ acélárukban és szemüvegekben még mindig a leír jobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A yeaghtry J. A. Henkels solingeni iker­jegyű zsebkések, ollók, borot­vái, kerti eszközök, valamint önborotváló­ pengék gyári lerakata. KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos­ u. i. 1 I 4­4­6 r­­ 11 i­ 1 Kitnyvelénben, l«vi*b‘zé»b«*n és gépi réshein Jártas KOMOLY NŐI MUNKAERŐT keresünk azonnali belépésre. Cun Kolo/Nyár Hír sz. k.kr. városi Közjóléti Szövetkezet, h/Lugyu­r­ u. 49—51. sz. Távbeszélő sz. 14- 15. Martaléin én tileini vezér­­lá b­om fif* vök I.iI­ün­t­etése Berlinből jelenti az MTI. A l i . fU-hadiszl.......e­ ítik a I­rod 1 v Irodának: A Fühler Mann&tc n vezért­áborm-gy­­mik., egy hadseregcsopor­t főpa­r­an­csn­oká­nak, mint a német véd­erő 59-i k katonájá­nak, továbbá Kleist vpzi­­ /. nagynak egy hadseregcsopor­t­­­­a­rancsnokának, mint a német véderő 60­:­­ katonájának, a Vaskereszt Lovagkeresztjéhez a tölgyfa­lombot a kardokkal adományozza. Motoros-fecskendőt kap a Kolozs vármegyei Váralmás község A jelenlegi háborús viszonyok kö­zöl rendkívül fontos dolog, hogy a községet, korszerű tűzoltó felszereléssel legye­nek ellátva. Sajnos, több eklós kereszti­lvihe­­tetlen, hogy minden egyes község a leg­korszerűbb felszerelést kapja, a törekvés azonban az, hogy egyes vidéki gócpontok olyan motorosfecskendővel legyenek e­l­látva, amelyet gyorsan a veszélyeztet­e­ helyre lehet szállítani és így a tűz terje­dését meg lehet akadályozni. Kolozs vármegye járási székhelyei el vannak látva a legkorszerűbb felszerelés­­­sei és több olyan fecskendő áll veszély esetén rendelkezésre, amelyek percenként 800 liter vizet képesek a veszélyezteten helyre árasztani. Kolozs vármegye vezetősége tovább foly­tatja egyes vidékek központi fekvésű köz­ségeinek korszerű tűzoltó felszereléssel való ellátását és ennek keretében sor ke­rült Váralmás község mot­orfecskendő­­vel való ellátására. Kolozs vármegye költ­ségvetésének a belü­gyminisztériumban történt tárgyalása al­acáim­árai a m. kv belügyminiszter a Kolozs vármegye V­ár­­almás községnek 23.000 pengő államse­gélyt biztosított egy nyolcszáz perclitere motor­os-fecskendő beszerzésére. Váralmás község központikig fekszik és igy minthogy minden irányban kiépített u­thálózat áll rendelkezésre, a fecske-dő­ tűzveszély esetetn nagy körzetben lehet használni. A Váralmás községnél­ jutta­tott 23.000 pengő államsegély­­tehát nem­csak a Váralmás közvetlen közelébe­n fekvő községekbe nézve, hanem egy nác­i vidékre nézve jelent biztonságot és áldást. EGY LITER AZ ÁPRILIS, MÁJUS ÉS JÚNIUS HAVI FETIIÓLEUM­­ADAG KOLOZSVÁR. árius 1. A kö­zellá­tási hivatal Kolozsvár város fogyasz­­i közönsége tudomására hozza, hogy ápr­lis, május és júni­us hóna­pokra a háztartási világítást szolgá­ló petróleum mennyiségét szdvé- i­nyenkint 0,5 literben­, vagyis akt­­­szelvényre összesen 1 literben állam­i pirotip, meg. * AZ ÉJSZAKA CSENDJÉT tübrrada­lom lármái«­ veri fel! Akár városba­n, akár falun tör ki a veszedelem, egyformán ré­mület tölti el az emberek szívét. Há­még ha nincs biztosítva! Legyen előreláb ! Keresse fel az ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁ­NOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG helyben!: Egyetem-utca 1- szám alatti­­ügynöksé­gért. megfelelő tűzbiztosí­tási módozatra.' s esi­esésére lel?. Önnek. I KOMOLY, MEGBÍZHATÓ melegágykészítéshez értő ’kenyhakertésst keresünk részes kertművelésre. Csm. Kolozsvár, t­j. sz. k­. városi Közjóléti Szövetkezet Magyar­ u. 49-51. Távbeszélő sz. 14-­45. Osztály lorsispt Such­tár hím­kn­ázmá! Budapest, Üllői­ út 8. — Ra­’ szám-választék — Nagy nyerési esély! Előzékeny ügykezelés, Azonnali nyere rvé­sy kifizetés! Rendelés levelezőlapon,­­r

Next